Pest Megyi Hírlap, 1974. október (18. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-30 / 254. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA I. ÉVFOLYAM. 129. SZÁM 1974. OKTOBER 30.. SZERDA Múzeumi hónap 974 Büszkén őrzik a múltat uYORSJti-bH I ES A FÖLDEKRŐL TűIvannak a vetés felén Persze, akadnak másfajta gondok Is ... íme, a mogyoródi Arany János Termelőszövetkezet két dolgozója, Mihail Bertalan és Kurtis Endre hegesztik a kukoricakombájn eltört motolláját. Ha Isoszeg nevét hallja a magyar történelemben kicsit is járatos hazánkfia, azonnal az 1848—49-es szabadságharc nagy csatájára gondol: 1849. április 6-án a lendületesen előre törő magyar honvédse­reg Damjanich és Klapka tábornokok vezetésével fé­nyes győzelmet aratott az elbizakodott osztrákok fö­lött. A falu határában, egy dombtetőn messzire hirdető emlékmű jelzi a dicsőséges nagy eseményt. E nagyszerű győzelmek emlékét az isasze- giek azóta is büszkén őrzik, és utódaikra örökül hagyják. Az egyre szépülő és tere­bélyesedő faluban kószálva hamarosan ráakadunk a sző­kébb pátriájukat oly nagyon szerető helyi lakosság „kin­cses házára”, a falumúzeumra. Itt látható csak igazán, meny­nyire becsülik e településben a történelmi múltat, az ősök emlékét. De vegyük sorba a látni­valókat! Őskövületek, iitlegek A múzeum épülete régi idők tanúja, öreg, málladozó ház, valamikor orvosi ren­delő volt. Felújítani nem na­gyon érdemes, költséges len­ne. A ház külső kopottas ruházata nem sejteti, hogy milyen \-dekes dolgok rej­tőznek o kiállítási termekben. Szathmári Zoltán múzeum­vezető, a gyűjtemény létre­hozója, idős korát meghazud­toló, nyugodtan mondhatjuk, a fiataloknak példát mutató, lelkesen fiatalos, odaadó, sok áldozatot vállaló munkájával gazdag együttest létesített a múzeumban. Ö kalauzol ben­nünket a régi tárgyak, emlé­kek között. — Az őskövületek a Pan­non-tenger maradványai. A régészeti tárgyak az újkőkori és bronzkori népek ittélését bizonyítják. Ez a másfél ki­lós bronzcsákány ritka lelet, gyűjteményünk nagy értéke. Jeles hely volt már a kö­zépkorban is Isaszeg és kör­nyéke. Az Ákos-nemzetség birtoka volt, templomot is emeltek, melynek kövei a galgahévízi templomba épül­tek. A dimbes-dombos vidék alatta a huszitákat, a Dózsa- féle jobbágyfelkelés idején pedig sereggyűjtő hely volt. Az üveg alatt látható kardok, ütlegek, fejszék súlyos har­cok tárgyi bizonyítékai. A Rákóczi-féle szabadságharc idején is megfordultak itt harcoló csapatok. A nagy küz­delem emlékét hirdeti az eredeti Rákóczi-levél. Aztán a főhelyen láthat­juk az 1848—49-es esemé­nyek emlékeit. Az isaszegi ve­zénylő tábornokok képei mellett a nagyszerű győzel­met hírül adó korabeli új­ságok sokaságát, kardokat, pisztolyokat, puskákat, ágyú­golyókat, és más emlékeket. Tudományos munka Az isaszegi munkásmozga­lom történeti emlékei közül kiemelkednek az 1919-re, a Magyar Tanácsköztársaság di­cső napjaira emlékeztető tár­gyi dokumentumok. A történelmi múlt párat­lanul értékes emlékei mel­lett a népélet számos hasz­nálati eszközei: korsók, tá­lak, fazekak, mozsarak, kö- pülők sorakoznak katonás rendben a tárolók tetején. Nagyon népszerű az isa­szegi falumúzeum a lakosság körében. Ezt bizonyítja a mú­zeum baráti kör élénk tevé­kenysége is, mely összefogja a honismereti mozgalmat, to­vábbá irányítója a magyar— lengyel történelmi barátság emlékeit összegyűjtők egyre szélesedő táborának. A múzeum kiadvánnyal is rendelkezik. Továbbá meg­jelentették adattári értesítő­jüket, amely a tudományos feldolgozó munka sokrétűsé­gét igazolja. Így kapcsolódik szerves egységbe a múzeumi gyűjtő- és tudományos tevé­kenység a közművelődési munkával, melynek célja a történelmi múlt megbecsül- tetése, a hazaszeretetre és a szocialista intercionaliz- musra nevelés. E sokrétű és gazdag ered­ményű munkát látva már :.. 314, 315, 316, 317, 318... Tévedés ne essék, nem forga­lomszámláláson jártunk. A helyszín, ahol nemcsak a tár­gyak száma, ae pontos sor­rendje is fontos, a Mezőgaz­dasági Gépkísérleti Intézet egyik tanácsterme. Az egy­máshoz tolt asztalokon az in­tézet kutatói által írt — s már a sokszorosító gépet el­hagyott — nagyobb lélegzetű szaíkmai kiadvány lapjai so­rakoznak kiterítve. Már nem sokáig. A sorbarakott laposz­lopok mellett haladva, fürge kezű fiatalok szedik „könyvvé” a lapokat. Harmadszor A teljes napot kitöltő mun­káról Szabadi Lászlót, az in­tézet KISZ-alapszervezetének termelési felelősét kérdezem. — Alapszervezetünk tagjai tízezer forintos társadalmi támogatást vállaltak a VDK- ban magyar segítséggel épülő Magyar—Vietnami Barátság nevet viselő ezerszemélyes szakmunkásképző iskola létre­hozásában. Ezt mi úgy telje­sítjük, hogy kommunista szombatokat szerveztünk. In­tézetünk vezetősége ránk bíz­ta az MGI házinyomdájában készülő 915 oldalas, s majd 3600 példányban megjelenő, A magyar mezőgazdaság erő- és munkagéprendszere című két­kötetes kiadvány ú elnevezett összehordást munkáját. Ami pedig a készülő kiad­csak egy kellene a teljesség­hez, és ez: új épület a nagy­szerű isaszegi falumúzeum­nak. > Asztalos István Csütörtökön előadás Politikai akadémia Az MSZMP gödöllői járási bizottsága az idei pártoktatási évben politikai akadémiát in­dított a járás párt-, állami és gazdasági vezetői részére. Az első előadásra október 31-én, csütörtökön délután kerül sor, amikor dr. Szántó György, az MSZMP KB politikai főiskolá­jának tanszékvezetője, a Föld­közi-tenger térségének társa­dalmi, politikai és munkás- mozgalmi kérdéseiről beszél. ványt illeti, az minden bi­zonnyal nagy érdeklődést vált majd ki a szakemberek köré­ben. Elkészülte után eljut az ország valamennyi jelentős gazdálkodó, tervező és szak- igazgatási szervéhez. A ma­gyar mezőgazdaság erő- és munkagéprendszere című ki­adványt harmadízben készíti el az MGI. Ebben termelési ágazatonként dolgozták fel a gépesítés jelenlegi helyzetét, s az intézetben folyó kutató­munka eredményeire támasz­kodva javaslatot tesznek az ötödik ötéves terv idejére szükséges gépek számára, nagyságrendjére. Vázolják a hatodik ötéves terv időszaká­ban szükséges gépekkel kao- csolatban várható mennyiségi és minőségi igényeket. Komplex gépesítés A kidolgozás során a gépe­sítés szerepének .tisztázása mellett a termelés egyéb fon­tos tényezőire is tekintettel voltak. Mindenekelőtt arra, hogy a fogyasztói igényeket úgy lehet a továbbiakban is kielégíteni, ha sor kerül a na­gyobb hozamértékű fajták al­kalmazására, az intenzív táp­anyag visszapótlására, a vi­lágszínvonalat megközelítő ta­laj javításra, öntözésre és nö­vényvédelemre, valamint olyan termeléstechnológiák bevezetésére, amelyek a vesz­teségeket a minimumra csök­kentik. Újra fordult az időjárás. S bár napok óta lógott az eső lába — sőt vasárnap éjjel még esett is —, titokban, minden földeken dolgozó reményke­dett, hogy a munka dandár­ját végre már szárazon fejez­hetik be. Kedden hajnalban nekikeseredett az idő, csen­des, hideg eső kezdett hulla­ni, amely kedden délelőtt né­hányszor fürge záporrá is erő­södött. A mezőgazdasági dol­gozók legfeljebb az ablakok mögül nézhették az esőverte földeket. A gödöllői Petőfi Termelő- szövetkezet szerencsés hely­zetben van magasabb fekvé­sű homokos talajával, ahol még ilyen mostoha körülmé­nyek között is folytathatták kedden délelőtt a talajelőké­szítést a vetéshez. Elhatároz­ták, hogy csütörtökre, de leg­később péntekre befejezik a vetést. Sok nincs hátra, hiszen a vetésre tervezett 238 hek­tárból már csak 30 van hát­ra, s az eső csak eláll, hogy ezen a maradék földön el­dughassák a magot. E gazda­ságban egyébként szombaton kezdték meg a kukorica töré­sét. Négy hektárról tudták csak leszedni ... A galgamácsai egyesült összefogás Termelőszövetke­zet cukorrépaföldjéről tegnap, kedden reggel valósággal el­űzte az eső a segítségül érke­zett nyolcvan gödöllői egyete­mistát. A munka persze nem bénult meg teljesen, a köl­csön kapott öt billenős ZIL tehergépkocsi a makacs eső ellenére is szorgalmasan hord­ta ki a földekről a kupacba szedett cukorrépát. A dolgo­zók meg valóságos készültsé­get tartottak, várták, hogy el­álljon az eső. Megjegyzendő, hogy több helyen nem is vár­ták hiába, mert kora délután néhol abbahagyta az esést, másutt csak szemetelt. A galgahévízi Rákóczi Ter­melőszövetkezet nem igényelt segítséget, mert ahogy mon­dani szokás, házon belül, megfelelő átcsoportosítással, munkaszervezéssel megoldot­ták a betakarítást. A vasár­napi, a hétfői jó időt kihasz­nálták, serényen dolgoztak, és volt olyan nap, amikor 5 vagon burgonyát és ugyan­csak 5 vagon sárgarépát tud­tak betakarítani. Az őszi ka­lászosak hatvan százalékát el­vetették, a vetőszántás telje­sen készen van. A gazdaság sok kötött tala.iial rendelke­zik, így tegnap ők el sem tud­ták kezdeni a munkát.- De Természetes, hogy amikor egy ilyen, a jövő gépesítési igényeit felmérő tanulmány készül, azokat a jelentős vál­tozásokat is figyelembe veszik, amelyek bekövetkezése várha­tó. így a többi között kimond­ják, hogy számítani kell pél­dául a munkatermelékenység állandó fokozására irányuló igénnyel. Tanulságos az a meg­állapítás, hogy az egyedi gép- beszerzésekkel szemben mind a növénytermesztésben, mind az állattartásban a komplex gépesítés fog mindinkább uralkodóvá válni. A géprendszerkönyv 40 fe­jezetre tagolva tárgyalja az ágazatok gépesítésének jele­nét és távlatait. A sok közül csak néhányat sorolunk fel Foglal­kozik a traktorok, az anyag- mozgatás, az alapvető talaj­művelés, a tápanyag vissza­pótlás, a növényvédelem, a kalászos gabona, a kukorica- termesztés, az ipari növényék termesztése, a gyümölcster­mesztés, a szőlőtermesztés, a szarvasmarhatartás... funk­cionális géprendszereivel. Ehelyütt természetesen csak ízelítőt tudtunk adni a gödöl­lői Mezőgazdasági Gépkísérle­ti Intézet eme rendszerező, a gépesítés fejlesztését segítő nemsokára közhasználatra adott tanulmányából. De az ta­lán kiderül, hogy a mostani munka a mezőgazdaság fei- lesztésén°k egyik fontos lánc­szeme lehet. Fehér István nemcsak az időjárásra ha­ragszanak, hanem a Nagykő­rösi Konzervgyárra is, ahol neheztelnek a gazdaságra, mert letisztítatlanul, sárosán küldik a répát. Ezért a gyár­ban kevesebbet is számolnak a hektáronkéntd termésért. A Országosan ismert sport- egyesületek, klubok vívói gyűltek össze a gödöllői Ag­rártudományi Egyetem torna­termében a Pest megyei Vívó­szakszövetség és a GEAC ál­tal meghirdetett országos má­sodosztályú egyéni kardvívó­versenyre. A Honvéd, a Vasas, az OSC, a BSE, a KSI, a Pécsi EAC, a Nagykanizsai MÁV, a Zala­egerszegi Dózsa, a Budapesti MEDOSZ, a Székesfehérvári Alba Regia és a Gödöllői EAC összesen 43 versenyzője vívott nagy csatát. — Versenyünk jól sikerült, színvonalas volt — nyilatkozta Cserhidy Attila, a megyei ví­vószakszövetség elnökségi tag­ja. — Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a döntőben többen azonos számú győzel­Barcza Zsolt felvétele gazdaságban persze már ezt sem bánják, vagy helyeseb­ben, nincs idejük ezzel törőd­ni. örülnek, ha a jobb időjá­rást kihasználva, minél töb­bet ki tudnak hozni a földek­ről. (f. b.) met értek el, közöttük a talá­latarány döntötte el a végső sorrendet. Az pedig külön öröm számunkra, hogy a pati­nás egyesületek versenyzői között az igen értékes harma­dik helyet Gémesi Csaba, a Gödöllői EAC versenyzője sze­rezte meg. A döntő után így alakult ki a végső sorrend (zárójel­ben a versenyző döntőbeli győzelmeinek száma): 1. Zsoldos Sándor OSC (7) 2. Fehér Gábor, Honvéd (6) 3. Gémesi Csaba, GEAC (5) 4. Schirm Siegfried, D.újv. (4) 5. Pallai Zsolt, Vasas (4) 6. Komma Péter, BSE (4) 7. Szikora Attila, Honvéd (4) 8. Resch Béla, Honvéd (2) 9. Ozsváth Károly, BSE (0) F. L A magányos parkoló Ismerős emberi gyöngeség ... Elé­gedetlenül köve­telünk, vagy vag- dalkozva kritizá­lunk valamit. Ez­után tudomásul vesszük a 'hibák kijavítását, de ezt persze már csend­ben. Ügy, mint ami már szót sem érdemel. Esztendőkön át szorgalmasan rek­lamáltak a gödöl­lői autósok és gyalogosok. Mi­csoda dolog az — mondták —, hogy a Gödöllő Étte­rem előtt a mély gödrökben, a ten­gelytörő hepehu­pákon, eső idején pedig bokáig érő sárban kell parkí­rozni a gépkocsik­nak. Az autótu­lajdonosok átko- zódtak, amikor ki kellett itt száll­niuk, ismerősök és idegenek muto­gatták egymásnak ezt a parkírozót, mint a város szé­gyenfoltját. S lám. e mérges kis írás elején leírt böl­csesség ezúttal is valóra vált. Mert mi van most? A gyalogosok ügyet sem vetnek erre a parkírozóra, az autósok pedig zokszó nélkül da­gasztják a sarat, ha kiszállnak, és szitkozódás nélkül nuaanatják a ru- aókat parkírozás közben. S miér* van ez a változás? Az étterem túl­só oldalán, e par­kírozótól talán negyven méterre, a Városgazdálko­dási Vállalat szor­gos kezű dolgozói már júniusban hozzáfogtak itt egy 58 férőhelyes korszerű parkíro­zó építéséhez. A szorgos munka meg is hozta gyü­mölcsét, hetek alatt elkészült a mű, amelynek a jelek szerint sem­mi értelme sincs, — ahogy mondani szokás —, a kutya sem használja. Az igazat megvallva, kétszer láttam az új parkírozó sár­mentes betonján benzinmotoros járművet. Egyszer egy román rend­számú turistabusz ácsorgóit itt, uta­sai szanaszét ra­kosgatták a mű­anyag zacskókat, egymásnak muto­gatván, hogy mit vásároltak. Volt helyük bőven. Másodszor egy lci- vénhedt Moszk­vics alól lógott ki tulajdonosa lába, egy esős napot követőens Ö pér- sze indokoltan használta az új parkolót. A túlol­dalon a sárba kel­lett volna feküd­nie. F. B. Es akármennyire hihetetlen, ez mindennap Így van. Ez itt tele van autóval... ...az étterem túloldalán pedig teljesen üres az új parkoló. Szigeti Péter felvételei Negyven fejezet a jelenről távlatokról Egy könyv az MGI-ből Összehordják: a fiatalok SPORT + SPORT + SPORT + SPORT A nagy r§ata után Gémesi Csaba harmadik

Next

/
Oldalképek
Tartalom