Pest Megyi Hírlap, 1974. október (18. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-25 / 250. szám
PEST MEGYEI HÍRLÁP KÜLÖNKIADÁSA XVI. ÉVFOLYAM, 250. SZÁM 1974. OKTÓBER 25., PÉNTEK MENDÉN ÉS MAGLÓDON Már főidben a rozs FŐVÁROSI ÜZEMEK DOLGOZÓIT HÍVJÁK SEGÍTSÉGÜL Szombaton még szépen haladtak az őszi mezőgazdasági munkákkal a monori járásban is, teljes erővel folytatták a szüretet, a vetést, a szántást és itt-ott a kukorica betakarítását is, vasárnapra azután ismét elromlott az idő, zuhogott az eső, és hiába mozgósították a termelőszövetkezetekben az embereket, a tennivalókat nem folytathatták. ★ Az egyik délelőtt látogatást tettünk a mendei Lóriin Tsz- ben. Bokáig érő sárban tudtuk csak megközelíteni a központi iroda épületét, amely mellett nyugdíjasokból álló csoport szőlőt préselt. Ott szorgoskodott Konda Mihály, a tsz brigádvezetője is, aki ezt mondta: — Nem is tudom, mi lesz az őszi munkákkal. Szombaton a legnagyobb igyekezettel szüreteltünk, és hogy ne menjen kárba a szőlő, vasárnap az esőben is dolgoztunk. Megpróbálkoztunk a búza vetésével is, de vasárnap csak két óráig tudtuk vetni: húsz heüdon került földbe a kenyérgabona. — És a többi feladat? — A 105 hektáros burgonyaterületen még 35 hektáron földben a gumó. Próbálkoztunk ma is a szedésével, de lehetetlenség rámenni a földekre, ezért a már felszedettet zsákokba rakjuk, hogy ne ázzon tovább a prizmákban. Ott zsákol most a legtöbb ember. — Csak az elismerés hangján szólhatunk a helyi iskolásokról, akik már eddig is sokat segítettek nekünk. Buday Árpád üzemgazdász egyhetes továbbképzésen vett részt a múlt héten. — Távollétem idején is aggasztott a mostoha időjárás. Mi mindennap mérjük a csapadékot, az év eddig eltelt részében 550 millimétert mértünk. Csak októberben 1S5 milliméter eső áztatta a földeket, ilyen hosszan tartó esőzésre évek óta nem volt példa. Fazekas Károly, a közös gazdaság elnöke is gondterhelt: — A két sülysápi tsz-szel már közösen végeznénk az őszi munkákat, főleg vetnénk, de a mostoha idő miatt megállásra kényszerültek a gépek. Nagyon elkelne már a jobb idő. ★ Zuhogó esőben érkeztünk meg Maglódra. Az Univerzál Tsz irodájában Lánczy Kornél főmezőgazdászt és Czövek Rudolf szakmérnököt találtuk. Lánczy Kornél: — A hét végére mozgósítottuk az irodai dolgozókat is, az eső azonban keresztülhúzta számításainkat, a szárító építési munkálataiban tudtak csak részt venni. — Egy tizenhárom tagú brigád vállalta a cukorrépa felszedését, napok óta azonban az sem jön, mert nem lehet rámenni a földekre. Az 1200 hektáros kukoricából még 980 hektárnyi törése maradt hátra. Két John Deer és egy Claas Dominátor áll rendelkezésünkre, de jelenleg nem dolgozhatnak ezek a nagy teljesítményű gépek sem. — A 818 hektár őszi vetésből földben van már a rozs és a takarmánykeverék. A búza vetését viszont alig kezdtük el, máris abba kellett hagynunk. A burgonyaszedéssel jól állunk, 9 hektárról felszedtük, megfelelő az átlagtermés is, 140 mázsa hektáronként. — Mi is várjuk az idő jobbra fordulását, hogy gyorsan befejezhessük az őszi teendőket. Tárgyalunk fővárosi üzemekkel is, hogy dolgozóik jöjjenek segíteni, ha módjukban áll. Gér József Mérlegen két év munkája Tanácskozott a járási úttörőparíament Megválasztották a megyei küldötteket munkájukat. Az úttörőházbar az egyik szekció vezetője Reis József, a pilisi 1. számú iskola igazgatója volt. Kovács József elmondotta, hogy mód és lehetőség van úttör ő-munkásőr rajok alakítására az úttörőcsapatokban, s a pajtások élénken érdeklődnek a rajalakítás feltételeire’ Minden szekcióban hangsúlyozták: el kell érni, hog egyetlen úttörő se maradja: közömbös, ahogyan a jelszóba- is megfogalmazódik: a tettek beszéljenek. Már eddig is sokat segítettek a járás úttörői a községek Az elnökség tagjai, balról jobbra: Magócsi Károly, Varga szépítésében. György, Pintér Erzsébet, Lábai László, Kozák Sándorné és Varga Jenő. JEGYZET Mért nincs, ha lehetne? Monorról este nyolc óra után csgk az telefonálhat bárhová, akinek készülék van a lakásában. Fordulhat persze, a szomszédhoz is, engedélyért könyörögve, bocsánatot kérve a kellemetlenkedésért, a zavarásért, még akkor is, ha sürgős szükségből telefonál. Lehet telefonálni aztán a rendőrségről is. A postáról nem, mert oda este bejutni biztonsági okok miatt nem lehet. Vagy lehet telefonálni egy vendéglátó egység irodájából, ha előzőleg elmagyarázza az ember, miért akar, hová és miért éppen onnan? Szóval csupa ha, csupa kérés, bocsánatkérés és magyarázat. Ugyanis Monor nagyközségnek nincs nyilvános telefonállomása. De miért nincs? Hiszen lehetne. Például a Hangulat presszó előterében. Elférne, gondot sepi ókozna, ellenben sokat segítene azoknak, akik valóban fontos ügyben szeretnék igénybe Venni este is. Vajon felszerelésének mi az akadálya? (zs) _ A gyömrői Ságvári Endre Üttörőházban tartották meg a járás úttörőinek parlamentjét, amelyen a hetven küldöttel együtt részt vett Lábai László, a Magyar Űttörők Szövetségének Pest megyei elnöke, Kozák Sándorné, az MSZMP monori járási bizottságának titkára, Varga Jenő, a KISZ monori járási bizottságának titkára és Kovács József, a munkásőrség járási parancsnoka is. Németh Lászlóné vecsési úttörőcsapat-vezető adott jelentést a megyei úttörőelnöknek, majd Varga György első osztályos gimnazista, a járási úttörőtanács titkára tartott beszámolót az elmúlt két esztendő munkájáról. Még nagyobb felelősséggel Emlékeztetett a két évvel ezelőtt lezajlott parlamentekre, majd a nemrégiben megtartott csapatparlamentek tapasztalatait ismertette, hangsúlyozva: az úttörők és kisdobosok érezzenek még nagyobb felelősséget saját ügyeik intézésében, az önálló rendezvények, foglalkozások szervezésében. Járásunkban is két évvel ezelőtt kezdődött meg az úttörőcsapat-tanácsok szervezése. A csapattanács hatáskörébe tartozik a jutalmazás és a büntetés, a csapatvezetőségek jóváhagyásával, az iskolai ügyelet megszervezése. Az ügyelet néhány úttörőcsapatban igen jól tölti be rendeltetését, például az ecseri, a maglódi 1. számú és a vecsési 2. számú iskolában. Határozati javaslatok A szekcióülések után a parlament résztvevői megfogalmazták azokat a javaslatokat amelyeket a megyei küldöttek Az úttörőparlament résztvevői. Dobossy Sándor felvételei TÜKÖRBE NEZVE Haragosok — Egy szomszéd áldás, de átok is lehet — jut eszembe a szólásmondás, amint B. János- nét hallgatom Monoron, a vasúton túli település egyik kis házának udvarán. A kifüstölt kőműves — Tataroztuk a házunkat, és mivel az egyik íalrész a határvonalon feKszik, csak akkor tudnánk rendbe tenni, ha P. Zoltánék megengednék, hogy átmenjünk a kertjükbe. De nem engedik. — Előbb a kőművest küldtük át, ugyanis mi évek óta haragos viszonyban vagyunk egymással. Nem álltak vele szóba. Tanácsi felszólításra, másodszorra be-le-egyeztek — folytatja, szótagolva az utolsó szót —, de addig eltelt egy hét. A kőműves megunta a várakozást, és máshol kezdett munkába. Amikor ismét visz- szaállította az állványait, a szomszédok újból akadékoskodtak, de most már nem törődött a kiabálásukkal. — És tessék elképzelni, mit tettek — megáll, és szembefordul velem. — Amikor a kőműves dolgozni kezdett, tüzet gyújtottak a közelében, de csak nedves füvet égettek, hogy minél nagyobb legyen a füst. A szó szoros értelemben kifüstölték a kőművest a kertjükből. — Nem folytatom, nézze meg, és a saját szemével is győződjék meg róla, hogy azóta is félbehagyva áll a fal, pedig már ezer forintunkba került. Akár a sárba tapostuk volna — és a sarkával mutatja, hogyan. Rövid nézgelődés után, már éppen visszafelé indulunk, amikor P. Zoltánná feje bukkan fel a kis kerítés mögül. A szomszédasszony előbb jól megnéz bennünket, aztán kiabálni kezd. — Megint ránkhoztad a tanácsot? — és úgy ontja a szitkokat, válogatás nélkül és kiadósán, mint a félrészeg szeneslegények, ha kételkedik valaki a tüzelő súlyában. A mellettem álló B, János- né faképnél hagy. — A magnóért szalad... Inkább az édes jó apukádat látogatnád meg ilyen gyorsan futva! — és amint jött, olyan hirtelen eltűnik. — Hallotta, hallotta, miket mondott rám? — mondja B-né a ház ajtajában, a sírástól fuldokolva, amint melléje érek. — És hallotta, hová küldött? — De hiszen abban nincs semmi rossz — felelem, mit sem értve a sértésből. Feddőn néz rám: — Apám két éve halott. Az érem másik oldala A szomszédasszony a kapujukban \vár. — Csak az imént tudtam meg, hogy nem tanácsi ember ... Ha őt meghallgatta, az én panaszom is érdekli, ugye? És máris elkezdi. — A szomszédék — és B. Jánosék háza felé bök a fejével mérgesen —, központi fűtésre tértek át, ezért a kéményüket is megmagasították, s a széljárás mindig felénk tereli a füstjét — Azután, ha legalább úgy füstölne, mint a normális kémény — csapja össze a kezét —, de a gyárakén is túltesz, ősztől tavaszig füsttől bűzlik az egész lakás. Szellőztetésről szó sem lehet, de a füst az ajtók, ablakok résein is beszivárog. Szóvátettük. Nembosz- szúsan, csak figyelmeztetőül. És tudja, mit mondott? „Álljatok fal a házatok tetejére, és fújjátok visszafelé, elegen vagytok, óránként váltogathatjátok egymást”. Ennek éppen két éve, és azóta valóságos háború dúl közöttünk, télen-nyáron. Iratokat vesz elő az eddig hóna alatt tartott dossziéból. — Ezek tanácsiak, emezek pedig bíróságiak — és lapozgatja a szép sorjában befűzött lapokat. — A diófánk tövét olajjal öntötték le. kiszáradt. Atdo- bálják az üres konzerves dobozokat. gyógyszeres üvegeket. A galambjainkat lecsűzlizzák, ha rárepülnek a házuk tetejére... Ömlik belőle a sző. Sírni kezd. — Beteg vagyok — újabb oaDírt vesz elő: igazolás arról, hogy súlyos idegbeteg. — Nyugalomra lenne szükségem — sóhajtozva —. de ilyen körülmények között! Látta, hallotta az előbb is. A fejemet elönti a tűz, és olyankor azt sem tudom, mit beszélek. — Tegnap, tetszik tudni, mit mondott? — és választ sem várva folytatja: „Azt kívánom, hogy álljon minél előbb fehér kocsi az udvarukba”. , Kérdőn nézek rá. — Nem érti, ugye? A mentőautót kívánta oda. Kétszer is elköszönök, de ő tovább kísér. Könyörög, esedezik, mintha csak rajtam múlna a helyzet megváltoztatása. Saját érdekükben Ez a szomszédság átok. Mind a kettőjüknek egyformán. Nem vagyok sem tanácsi tisztviselő, sem bíró, hogy ítélkezzem felettük. Igyekeztem a látottakat, hallottakat híven leírni, hátha magukra ismernek olvastán, mint az az ember, akit az utcán mindenki megnéz, kinevet, de ő nem veszi észre, aztán amikor valaki tükröt tesz eléje, felkiált: „Érdekes, valahol bepiszkoltam az arcomat, és én eddig így jártam az emberek előtt! Csoda, hogy kinevettek?” Hátha a haragos szomszédok is, belenézve e tükörbe, nem a tanács, nem a bíróság unszolására, hanem önszántukból abbahagyják a kölcsönös pisz- kálódást, s úgy döntenek, megtartják a békés egymás mellett élés írott és íratlan szabályait, nem törik ezentúl azon a fejüket, hogy mivel és hogyan bosszantsák egymást, megfékezik indulataikat, saját nyugalmuk és békességük érdekében. Kovács György Az elmúlt két esztendőben tovább javult a csapatok felszereltsége. A gyömrői úttörői ház nemcsak járási, hanem megyei továbbképző központ is. Jól működik a sülysápi mesebarlang, Vecsésen három új, Gyomron és Monori-erdőn egy-egy úttörőszobát alakítottak ki a pajtások társadalmi munkában. Nem térkép e táj Ebben az évben a Nem térkép e táj elnevezésű expedíció kötötte le minden úttörő figyelmét. Az új tanév mindjárt izgalmas teendővel kezdődött: minden úttörő derekasan kivette részét a csapatparlamentek szervezéséből. A Nem térkép e táj akció további feladatok végrehajtásával folytatódik. A gyömrői Jelky András úttörőcsapat Béke és a monori Kossuth iskola kisdobos raját jó munkájáért az Országos Béketanács is kitüntette. Évente több mint ezernyolcszáz pajtás vesz részt a különböző táborozásokban. Javult a táborok felszereltsége, bár még korántsem megfelelő, különösen a járási úttörőtáboré. Hat szekcióban A parlament részvevői ezután hat szekcióban folytatták magukkal visznek majd a me- gyei úttörőparlamentre, Nagy- kátára. ________ Me gválasztották a tíz megyei küldöttet is, akik a következők: Kocsis Klára, Állaga Mária, Bánszki Zsuzsa, Tóth Ildikó, Keresztesy Éva, Kedves Éva, Veress Ilona, Baranyai Csilla, Must Gábor, Udvardi László. G. J. MŰSOR MOZIK Monor: Robinson Crusoe. Pilis: Fogják el Oichit élve vagy holtan. Vecsés: A gejzírvölgy titka. MŰVELŐDÉSI HÁZ Gyomron, 14-től 19 óráig: a jubileumi takarékossági mozgalom díjainak kiállítása. ÜTTÖRÖHAZ Gyömrőn, 15-től 17 óráig: meghívásos sportverseny; 15.30-tól 17.30-ig: fotoszakkör haladóknak és az irodalmi színpad foglalkozása. Gyorsan hajtottak, engedély nélkül motoroztak Megbírságolták őket K. Mihály pilisi lakos Monori-erdőn a megengedett 60 helyett 102 kilométeres sebességgel vezette személygépkocsiját: a Monori Járási Rendőrkapitányság igazgatásrendészeti alosztálya háromezer forint bírság megfizetésére kötelezte őt. ★ Sz. Rudolf úri lakos az általa vezetett tehergépkocsival 20 kilométerrel lépte túl a megengedett sebességet: ezer forint bírságot kell fizetnie. ★ A TRAFIPAX „örökítette meg” G. Dániel gyömrői lakos sebességtúllépését: Wartburg személygépkocsival 60 kilométeres sebesség helyett 83 kilométeressel közlekedett, kétezer forint bírság megfizetésére kötelezték. ★ Nem rendelkezett vezetői engedéllyel, s úgy ült motor- kerékpárra K. István üllői lakos: ezer forint szabálysértési bírságot kell fizetnie. ★ Ugyancsak vezetői engedély nélkül ült motorra F. Lajos maglódi lakos: ezerötszáz forint bírságot róttak ki rá. ★ T. István gyömrői. lakos, mielőtt motorra ült, két korsó sört fogyasztott: ezer forintra bírságolták. (g.)
