Pest Megyi Hírlap, 1974. október (18. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-25 / 250. szám
1974. OKTÓBER 25., PÉNTEK x Mithin MOSTOHA A MUNKAÜGY? Kiegyenlítődő bérek - Csökken a fluktuáció A cérnázótól az őszi vetésig Egy óra az ürömi tsz-ben A munka szerinti elosztás elvének következetes érvényesülése, a tervszerű munkaügyi tevékenység kihat a jövedelmi és bérarányok alakulására, a munkaerőhelyzetre. Napjainkban pedig mindkettő változásaira érzékenyen reagál a közvélemény és a gazdasági élet egyaránt. Milyen a munkaügyi tevékenység színvonala, betartják-e a kiegészítő üzemágakban foglalkoztatott tagok és alkalmazottak esetében a bérezéssel kapcsolatos rendelkezéseket — ezt vizsgálta legutóbb a megyei népi ellenőrzési bizottság a budai, dabasi és szentendrei járás tíz termelő- szövetkezetében. A vizsgálat megállapította, hogy a gazdaságokban a munkabérek megfelelnek a rendeletben előírtaknak, vagyis az állami ipar hasonló területén alkalmazott bértételekhez viszonyítva nincs eltérés a termelőszövetkezetekben. E megállapítás határozott fejlődést tükröz, azonban a kép — amint erre a felmérés részletes megállapításai rámutatnak — sajnos csak ösz- szességében pozitív. A tendencia csak akkor erősödhet meg igazán, ha minden gazdaságnál pontos kimutatást vezetnek, szabályszerű elszámolási rendet követelnek meg. A tapasztalatok ugyanis azt mutatták, hogy még a nyereségesen gazdálkodó, stabil mezőgazdasági üzemekben sem a legrendezettebb a bérügyekkel való foglalkozás. A jegyzőkönyvekből kitűnik, hogy gazdaságonként eltérő számú apparátus foglalkozik e fontos adminisztratív munkaterülettel, a dolgozók szakképzettsége pedig döntően alsófokú (a szigetmonostori szakszövetkezetben például még szakképzetlen dolgozót is foglalkoztatnak) ezért főként a munkacsúcsok időszakában túlterheltek az előadók. A munkaügyi dokumentációban általában sok hanyagságot találtak a népi ellenőrök. Több helyen előfordult, hogy a dolgozókkal nem volt írásban megkötött munka- szerződés, csak szóbeli megegyezés. Gyakori volt az is, hogy nem nevezték meg a tényleges munkahelyet, nem egyezett a kereset a valójában kifizetett munkabérrel. Mindez számos munkaügyi vitára adott alkalmat. A szerződések hiányossága az is, hogy eltúlozza a munkaköri besorolásokat: legtöbbször különlegesen nehéz munkáról szólnak, ami a valóságban nem létezik. Több esetben tapasztalták a vizsgálat résztvevői, hogy nem ellenőrzik rendszeresen a munkaszerződéseket. Több helyen áttekinthetetlen a béren felüli juttatások elszámolása — a nyilvántartás hiányában. A nagykovácsi Vörös Hajnal Tsz galvánüzemében dolgozók egészségügyi pótlékát a pénzbeni juttatás helyett például — hallgatólagosan — úgy számolják el, mintha naponta egy órával többet dolgoznának. Ezzel függ össze az is, hogy mindhárom járásban jó néhány helyen túllépik a szabályos évi munkaidőkeretet. A gépkocsivezetőknél és rakodóknál rendszeres az évi háromezer órán felüli teljesítmény. Az ürömi tsz-ben például a kiegészítő üzemágban foglalkoztatottak évi átlagos munkaideje 2 ezer 625 óra és gyakori a már említett 3 ezer órán felüli teljesítmény. Hasonló gyakorlatot tárt fel a vizsgálat az újlengyeli Aranykalász szak- szövetkezetben is. Hogy mennyire színes, érdekes lehet egy-egy kicsiny terület története, azt a Rácke- véhez tartozó Somlyó-sziget is példázza, amely a Duna-ág legnagyobb szigete. Alacsony fekvésű, síkság a Dömsödig elnyúló sziget területe. Hossza 3, szélessége 1 kilométer. Nevének jelentése könnyen megfejthető: a „somos folyó” összevonásából származik, a szokásos hangkieséssel. Zumlov és Sírnálak A források „Zumlov” néven emlegetik először a szigetet: 1291. VII. 26-án III. Endre felesége, Fenéna királyné Döm- söd helységgel és két másik szigetecskével egyetemben a margitszigeti apácáknak adományozta. Később visszaszállt az uralkodóra, majd „1500 körül 11. Ulászló megengedi Ke- wy királyi város lakóinak, hogy Somorló királyi szigeten a száraz és letört fát összeszedhetik, ott a füvet kaszálhatják, s ha a Duna kiöntése után hal marad, kihalászhatják”. Az 1562-es ráckevei török defter szerint már 1000 akcsé- re rúgott a Somlyó-sziget („cezire-i Simólak”) jövedelme a fejlett kertgazdálkodósból. 1686-ban, a Duna-mellék „nagy futása” évében Ráckeve mezőváros és 17 falu népe talált menedéket a török, tatár, lengyel és német csapatok elől a Somlyó mocsárvilágában, nádasaiban, bozótos erdeiben. 1702-ben Tót György főbíró és Szakái János kisbíró zsilipet készíttetett „az Somlyó és Becse sziget között”, majd 1722-ben Mikó István főbíró „serény forgolódása által foglaltatott el a város számára a Somolya sziget mellett levő nagy zátony” a dömsödiektől. Bél Mátyás 1737-ben azt írja Somlyóról, hogy „Fű, fa dúsan nő rajta ... Majdnem a fele Dömsöd birtokában van, a többi Ráckevéé”. Ez időből maradt fönn a „Somlyói csősz” Mindezek ellenére a munkaerőhelyzet alakulására általában a fluktuáció csökkenése a jellemző. Az utóbbi időben a tapasztalatok szerint már nem érvényesül úgy sem a tsz-ek, sem a főváros elszívó hatása, mint a 70-es évek elején, amikor nagyobb méreteket öltött a tsz-ekbe áramlás a jobb kereseti lehetőségek reményében. Az adatok azt is mutatják, hogy legtöbben ma már szívesebben dolgoznak — akár alacsonyabb munkabérért is — a lakóhelyhez közelebb, hogy mentesüljenek a hosz- szabb utazástól és az ingázással járó többlet kiadásoktól. M. J. eskümintája is, melyben hite alatt fogadta, hogy „környös körül levő határjainkra szorgalmatos gondot viselek... senki kertjébül fát el nem adok”. 1774-től évi 80 ft cenzust kellett fizetni Ráckeve tanácsának Somlyó után a ráckevei királyi uradalom pénztárába, majd 1780-ban Szap- lonczai görög uradalmi bérlő „Somlói Szigetbe is Jágert” állított. 1784-ben ^ ,, .. .osztatott el Somlói öreg~zátonyba a fa a Gazdák között tized számra”. Mivel Prindli, Varga és Garabarits módos gazdák a Somlyóban teleltették marháikat s az irtásokban tetemes kárt tettek, 1792. X. 9-én Kevi magisztrátusa megtiltotta a szigetekben a legeltetést, a csőszt pedig utasította, hogy „akár ki marháját tapasztalni fogja, a Dunán által ki kergesse”. Ezer pengőt értek Gazdaságilag igen jelentős volt a Somlyó-sziget Ráckeve számára; e tényt Csiky Lajos nótárius is kiemelte a Pesty- féle helynév-gyűjtőív egyik kérdésére adott 1864. I. 23-i válaszában: „A Somlói sziget 408 holdat tévén, mint erdős és gyümölcsös sziget, a város legszebb birtokai közé tartozik ...” Az Ács Károly által a ráckevei gazdasági iskola alapítványi tőkéjéhez csatolt Somlyói szántóföldek még az 1930-as évek elején is 1000 pengőt értek, míg a félszázezer koronát kitevő Ács-tőkét a háború, az infláció csaknem teljesen elnyelte... A Soroksári-Duna 1872-es elzárása, majd a dömsödi földgát elkészülte után új szakasz kezdődött a Somlyó történetében. A keleti kiság eliszaposodott, benőtte a nád, a káka, s folyam jellegét teljesen elveszítve lassan állóvízzé, holtággá alakult át. Maga a Somlyó is egyre inkább elveszti sziget jellegét, s megállíthatatlanul beleolvadt az Alföld homokjába. Az egykori „somos folyó” szigete ma már túlnyomó részben mezőgazda- sági jellegű terület, noha még mindig megtalálhatók rajta — főképpen a holtág, a vízerek és a Ráckevei-Duna mentén — a kisebb-nagyobb rétek, nádasok, vizenyős-lápos kiöntések, ligetek, ártéri tölgyesek, cserjés csalitok. Vadregényes táj Halban-vadban ma sem szegény ; számos vizimadárfaj, valamint fácán, fogoly, róka és Pilisborosjenön és Ürömön a Magyar—Bolgár Barátság Tsz fonalkészítő üzemével kapcsolatosan egyesek tudni vélték, hogy az üzemet feltehetően megszüntetik, mások csupán azt kifogásolták, hogyan küldhette az üzem fizetés nélküli szabadságra dolgozóit. Szüret - befejezés előtt Az ürömi termelőszövetkezeti központban Bozsó József tsz-elnököt és Barna Béla főkönyvelőt egyaránt az irodában találtuk. — Sajnos, az időjárás foglya vagyok, ha lehetne kinn lennék a határban — legyintett a tsz-elnök. — Ha mint most, két-három napig még nyúl található vizeiben, illetve földjén, sőt otthont ad néhány őzikének is. A Somlyói Duna-szakasz nemcsak a Vörös Csillag Horgász Egyesület és a Ganz- MÁVAG vízterülete, hanem bárkié, aki nem sajnálja egynapi keresetéért kiváltani az engedélyt a világ egyik legegészségesebb, legpihentetőbb, s mégis nagyon izgalmas sportjához, ' a horgászathoz. Sok-sok horgásztanya, romantikus faház, hétvégi kis nyaraló nőtt ki gomba módra a földből a sziget partján, s ma már nemcsak két tucat kőházának „őstelepes” állandó lakója, hanem a kirándulók, horgászok, víkendezők — a természet szépségeiben gyönyörködő fővárosiak és környékbeliek — olykor egészen pépes tábora is itt él nyaranta, különösen hétvégeken. Magukba szívják szépségeit e vad regényes területnek. Ez az oázis Ráckeve Velencéje, egy épülő-szépülő kisváros boldog ígérete, a csend meghitt zuga. Mészáros László A Balatonból kutató hajók és motorcsónakok segítségével sok száz mintát vettek fel és megfigyelték a káros vízi növényzet terjedésének jelenségeit. Különösen szembetűnő kép rajzoIódoV, ki a Balaton vízi növényeinek sötét foltjairól a repülőgépes megfigyelők előtt. A szakemberek megállapítása szerint az idén tovább terjedt a hínár a Balatonban. A külső beavatkozások, a tóba kerülő szerves anyagok és a befolyó kemikáliák életteret teremtettek a káros vízi nöKészül a könyvtári ellátást szabályozó új törvényerejű rendelet tervezete, amelynek értelmében a könyvtárak a mai igényeknek megfelelően, az eddiginél hatékonyabban segíthetik elő a lakosság művelődését, nem esne, máris rámehetnénk a földekre. Sűrű, agyagos a talajunk, de lejtős. Próbálkoztunk a munkával, de sem ember, sem gép nem tud megbirkózni a sárral. Beállítottuk a kukorica-csőtörő gépet, de két erőgép sem tudta kihúzni az agyagból. A főkönyvelő fejből sorolta: péntekig \ a hatvan vagonnyi kukoricából csupán öt vagonnal tudtak betakarítani, attól kezdve keddig egy csövet sem. Ha a gépeket bevethetik, napi 15 hektáros átlagot számítva, 18 nap alatt biztonságban tudhatják a termést. Szerződést kötöttek a budapesti Martos Flóra gimnáziummal, hogy a fiatalok segítenek. A szüretet 60 százalékban befejezték, a fürtök teljes leszedéséhez már csak 3—5 nap szükséges. Indulhatnak a vetőgépek Nagyobb gond az őszi búza. Ennek csak tíz százaléka került földbe, további 180 hektár még bevetésre vár. A mag számára legkedvezőbb, ha október 20-ig földbe kerül, de ha a jövő hét közepéig el tudják vetni, még jó termést várhatnak jövőre. A gépek napi 25 hektárral, esetleg harminccal végeznek, így 6—8 nap alatt befejezhetik a kenyérgabona vetését. Közben — szép csoda — kisütött a nap. Valamennyien arra fordulunk, nézzük a vidám fényt. — Ha három napig így süt, miénk a hegyoldal — jelen ti K ki felderülten az elnök és a főkönyvelő. Kimerült bérkeret Most kerül sor arra, hogy az asszonyok aggodalmaival is foglalkozzunk. — Elöljáróban azt szeretném kijelenteni — kezdte a választ az elnök, miután végighallgatott —, hogy a Pamutfonóipari Vállalattal már megkötöttük a szerződést a 15 milliós termelési értékre. Ez vényzetnek. Számos olyan te- nyészhelyet fedeztek fel, ahol azonos vízmélységnél korábban nem vert gyökeret jó néhány hínárfajta. Az északi part öbleiben, az intenzívebben igénybe vett strandokon is tömegesen jelent meg a hínár. Különösen károsnak minősítik a szúrós levélzetű hínár elterjedését a strandokon. A megfigyelések szerint újabb hínártenyészhelyek alakultak ki a déli part közelében Is. A vízi növényzet elburjánzása változatlanul a keszthelyi öbölben a legnagyobb arányú. az iskolai oktatást, a szakemberek sokoldalú tájékoztatását. Az új törvényerejű rendelet- tervezet erősíteni igyekszik a szakkönyvtárak információs feladatait. Bekapcsolja a szak- könyvtárakat az országos információs rendszerbe. A lakosság szakirodalmi ellátásának javítása érdekében minden szakterületen nyilvános szak- könyvtár működik majd. Ugyanakkor nyilvános szak- irodalmi ellátást biztosítanak a közművelődési könyvtárak is. A cél: olyan egységes könyvtári rendszer létrehozása, amely a különböző típusú könyvtárak együttműködésével lehetővé teszi, hogy az állampolgárok az ország bármelyik részében levő könyvtár szakirodalmi anyagát a lakóhelyükön vagy munkahelyükön működő könyvtárak útján beszerezhessék. valamivel nagyobb összeg, mint eddig bármikor az üzem fennállása óta. A vállalattal a termelőszövetkezetnek három éve van olyan megállapodása, hogy a pilisborosjenői faluszélen épített üzemben cérnát, fonalat gombolyítanak, orsóznak. Ez a kiegészítőüzem a termelőszövetkezetnek jelentős nyereséget ad és a két községből százhúsznál tcbb asszonynak kenyeret. Nem is rosszat, az átlagkereset 2300—2500 forint. Igaz, hogy dolgozóikat két- két hétre felváltva fizetés nélküli szabadságra küldték — miután az ez évre felhasználható bérkeret kimerült. Évközben többször túlóráztak, így aztán a számítottnál gyorsabban felhasználták a bérkeretet — adta meg a választ Barna Béla főkönyvelő. — Azonban az éves átlagkereset ily módon sem csökkent, sőt a kormányrendelet által biztosított keresetnövekményt is elérték dolgozóink. Az üzem tovább dolgozik Akinek volt még fizetett szabadsága, annak is most adták ki, és október 21-től kezdődően november 18-ig felváltva csak a gépek fele dolgozik, a másik felén a karbantartók elvégzik a szokásos évi nagyjavítást, csakhogy most nem gépenként, hanem egyszerre. — Magunk is rájöttünk — szögezte le Bozsó József —, célszerűbben is leállhattunk volna, a negyedév hátralevő részében arányosan elosztva a tizenkét munkanapot. Ügy éreztük, a munkavezetők útján részletes tájékoztatást adtunk a fizetés nélküli szabadság okáról és arról, hogy tulajdonképpen keresetcsökkenésről nincs szó. Amellett, hogy ilyen túllépésünk eddig nem volt. a jövőben még fokozottabban ügyelünk az évi bértömeg egyenletes felhasználására. Nescafe A Compak Kereskedelmi Vállalat kooperációs szerződést kötött a világhírű Nestlé S. A. céggel. A megállapodás értelmében a svájci cég átadta elismert márkáját, a Nescafét, „cserébe” tőle veszik a magyar ízlésnek megfelelő, az Omnia keverék receptje alapján gyártott kávét. A Compak a svájci Cég ellenőrzésével a napokban megkezdte az eredeti Nescafe töltését — tetszetős, jól zárható üvegbe kerül a 33 csészéhez elegendő adag. Ebben a hónapban országszerte üzletekbe kerül az újfajta Nescafe, amelyből évi 250—280 tonnát hoznak forgalomba. Készül a zsíramin ^vről évre gondot okoz a mezőgazdaságnak a műtrágya tapadása. A többletmunka és a devizakiadás megtakarítására a péti Nitrogénművek Kutató Laboratóriuma kidolgozta a zsíramin gyártási technológiáját. Ez a vegyü- let biztonságosan védi a szemcséket az összetapadástól. A kísérleti üzemet már felépítették. A szerelési és az üzemeltetési munkák azonban komoly akadályba ütközfek. Hazánk egyik legnagyobb vegyipari gyárát építő Péti Nitrogénművek az új beruházásból adódóan munkaerőgondokkal küzd, s még a kísérleti üzem indítása is fennakadást okozna. A XI. pártkongresszus tiszteletére a kutatólaboratórium szocialista brigádjai vállalták, hogy az egész népgazdaságnak fontos termék gyártásáról saját munkájuk ellátása mellett gondoskodnak. FIATALOK! A BUDAPESTI KÖZLEKEDÉSI VÁLLALAT MENETIRÁNYÍTÓI ÉS JEGYELLENŐRI MUNKAKÖRBE érettségizett nőket és férfiakat vesz fel, 30 éves korhatárig. A jelentkezők a szükséges tanfolyam elvégzése után a tömegközlekedés gyakorlati lebonyolításának irányítói lesznek. Bérezés a kollektív szerződés szerint. Téli és nyári egyenruhaellátás. Dolgozóink és családtagjaik autóbuszra, villamosra, a HÉV-re és a metróra érvényes, díjtalan utazási igazolványt kapnak. Kedvező szociális, kulturális, sportolási és szórakozási lehetőségek. Jelentkezés és részletes felvilágosítás: a vállalat FELVÉTELI IRODÁJÁN Budapest VII., Kertész u. 16. fszt. 64, A MÁV Villamos Felsővezeték Építési Főnökség felvételre keres , tehergépkocsi-vezetőket. Cím: Budapest X., Kőbánya-felső pu. Somlyó-sziget - Ráckeve Velencéje Komáromi Magda A BALATONBAN Tovább terjedt a hínár Egységes könyvtári rendszer KÉSZÜL A RENDELETTERVEZET
