Pest Megyi Hírlap, 1974. október (18. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-25 / 250. szám
1974. OKTÓBER 35., PÉNTEK iffhtan 3 Tanácskozott a megyei operatív bizottság Összefogással, jó szervezéssel csökkenthetők a veszteségek Meggyorsult a betakarítás Tovább késik a vetés a vízzel telített földeken az iparvállalatoktól, s az Ikarus 10 autóbuszt ajánlott fel a személyszállítás lebonyolítására. Nagy segítséget nyújtott a Pest megyei polgári védelmi parancsnokság az2al, hogy az egyetemi hallgatókat 3600 pár gumicsizmával látta el. A vetőmag-, műtrágya, és alkatrészellátás eddig megfelelő. Az érintett vállalatok képviselői részt vesznek az operatív bizottság munkájában, állandó ügyeletet tartanak és soron kívül intézkednek minden esetben, ha a helyzet ezt megkívánja. Nincs baj az üzemanyag-ellátással sem, de az igények ugrásszerű növekedése gondot okozhat, mert az ÁFOR tankautóinak egy része üzemképtelen, s mintegy kétezer darab — egyelőre hiánycikként számon tartott — olajoshordóra is szükség lenne. A tanácskozáson úgy Összegezték a tapasztalatokat, hogy a nehézségek ellenére a gazdaságok saját, valamint az önkéntes segítők együttes erőinek szakszerű, jól szervezett felhasználásával eredményesen dolgoznak a veszteségek csökkentésén, az őszi munkák meggyorsításán. A mezőgazdaságban dolgozók megfelelően felkészültek Pest megyében arra, hogy az időjárástól függően elvégezzék a hátralevő munkákat, s a betakarítás mielőbbi befejezése érdekében minden percet hasznosítsanak a következő napokban. * Indulásra várva Szigetszentmiklóson, a les- hegyi-dűlőben összeverődött embercsoportot már az országúiról látni. A búzatábla szélében a még tehetetlen gépek mellett csendben beszélgetnek, figyelik a sűrűsödő szürke esőfelhőket. Csakúgy mint a hét többi napján, csütörtökön is kivonultak a növénytermesztő szakszövetkezet traktorosai, s dél körül még mindig nem fordulhattak rá a ziháló gépek a sáros földre. A lekapcsolt pótkocsikon katonás rendben sorakozó, maggal telt zsákok várják, hogy a vetőgépek szájába döntsék tartalmukat. A vetőmag azonban nem fogy. — Nem süt a ngp, nem fúj a szél, a föld nagyon lassan szárad — szánté egyszerire mondja ezt Orosz Sándor és Horváth István traktoros, amikor megkérdem mekkora te- I rületet fognak ma bevetni. Vadonatúj MTZ traktorokkal fognának a munkához, de s fogasolás, a kombinátorozáí egyelőre lehetetlen mert kitárolnak a sorból, csúszkálnak í gépek. Fodor Imre gépkocsivezető aki most cserélte fel IFA teherautója fülkéjét a traktoi nyergével, szintén türelmetlen ö is tudja, hogy a 400 hektái vetéséhez legalább tíz naj kell, s a minőség nem lehet áldozata a kapkodásnak. Amí| az előkészítés nem haladhat amíg a traktorok mély vágatokat hagynak a talajon, ami; a kerekek a sárral együtt felszedik a kiszórt magot, addii nem lehet vetni. Addig itt állnak — csakűgj mint a megye más részeit száz és száz társuk — készei arra, hogy bármely pillanat ban nekilendüljenek a szem határig húzódó barna földnek Kovács György Attila Nyolcszáz KISZ-lakas a megyében A vállalatok segítik a fiatalokat Csütörtökön délután Lakatos Tibornak, a megyei tanács elnökhelyettesének elnökletével ülést tartott a megyei betakarítási operatív bizottság, s áttekintette az őszi mezőgazdasági munkák helyzetét és a legsürgetőbb tennivalókat. A tanácskozáson megállapították, hogy a továbbra is kedvezőtlen időjárás következtében a gazdaságok nem végezhették el optimális időben az őszi betakarítási, talaj előkészítési és vetési munkákat, mivel az esőzéseket rövid időre felváltó csekély napsütés nem volt elegendő ahhoz, hogy a talaj kellően megszáradjon, ezért az üzemek zöme még mindig nem tudja munkába állítani a gépeket. Súlyosbítja a helyzetet, hogy az idő előrehaladtával fagyokkal is számolhatunk, amely megakadályozhatja a még földben levő termés felszedését. Változatlanul a vetés meggyorsítása a legfontosabb feladat. A megye termelőszövetkezetei eddig a vetőszántás nyolcvan százalékával végeztek — az őszi kalászosok vetésterületén —, míg a tavasziak területén csak egynegyedén haladtak végig a gépek. A 82 ezer hektárnyi őszi kalászos vetésterület 39 százalékán került földbe a mag, a búzának azonban csak 22 százalékát vethették el. A burgonyának egyhatoda, a cukorrépának kétharmada, a zöldségféléknek negyven százaléka még a földben, a szőlő negyven százaléka pedig a tőkén van. Amíg a silókukorica negyvenöt százaléka a tárolókba került, addig a 77 ezer hektárnyi csöves kukoricának mindössze egytizedét takarították be a gazdaságok. A napraforgó-terület egyhar- madáról szedték le a tányérokat. Zsámbék környékén egy 65 hektáros napraforgótáblát teljesen tönkretett az esőzések után fellépett szürkepenész betegség, a tányérokon foltos rothadás lépett fel, s jelentős károk keletkeztek. A kialakult nehéz helyzetben értékes segítséget nyújtanak a gazdaságok számára az ipari munkások, az intézmények, hivatalok és társadalmi szervezetek dolgozói, a magyar és a szovjet katonák, az általános és a középiskolás diákok, az egyetemi hallgatók. A megyei operatív bizottság az elmúlt napokban — az igények alapján — a legrosszabb helyzetben levők megsegítésére irányított 1600 gödöllői és 1350 budapesti egyetemi hallgatót, valamint a Gödöllői Agrártudományi Egyetemhez tartozó — Vácott, Piliscsabán és Budapesten működő — négy középiskola 600 tanulóját. A megyében mintegy 42 ezer a munkába állítható általános iskolások száma, s a helyi kapcsolatok felvétele nyomán — becslés szerint — közülük is 15 ezren vettek részt a betakarításban. Noha csak napi 4—6 órát dolgoznak a kisdiákok, munkájuk igen sokat jelent, s a felszereléseket is — például a szüreteléshez a vödröket — otthonról hozzák. E hét végére a megyei ügyeletén több mint háromezren jelentkeztek munkára, s még többen vannak azok, akik helyi megbeszélések alapján, személyes kapcsolatok révén indulnak szombaton és vasárnap a szövetkezetek földjeire. Helyenként gondot okoz a jelentkező önkéntes munkások szállítása. A helyi operatív bizottság a szállítási bizottsággal együttműködve azonban eddig 72 tehergépkocsit igényelt a gazdaságok részére Az ifjúság lakáshelyzetéről tanácskoztak csütörtökön a budapesti és vidéki vállalatok, KISZ-szervezetek képviselői, továbbá a SZOT, a SZÖVOSZ, az OTP és a különböző szintű tanácsok küldöttei Budapesten, a Marcibányi téri ifjúsági házban. Az Állami Ifjúsági Bizottság titkárságának rendezésében lezajlott összejövetel részvevői arra kerestek választ, hogy a fiatalok lakásgondjait milyen eszközökkel lehet hatékonyan enyhíteni. Lugosi Gábor, az Állami Ifjúsági Bizottság titkárhelyettese beszámolójában egyebek között elmondotta, hogy a tapasztalatok szerint az elmúlt években a fővárosban a fiatalok számarányuknál kisebb, vidéken nagyobb mértékben jutottak lakásokhoz. A megállapítást a Pest megyei tapasztalatok erősen aláhúzzák, mert a megyében épülő tanácsi lakásokból — a jogszabályban kötelezően előírt 20 százalékkal szemben — 1973- ban már 50,1 százalékot fiatal házasok kaptak. Különösen kiemelkedő a fiatalok részaránya a városok közül Százhalombattán, ahol az 1971. június 1-től 1974. június 30-ig felépült 710 lakásból tavaly már 60 százalékban részesültek fiatalok, és Cegléden, ahol 52 százalékban fiatal házasok jutottak lakáshoz. Pest megyében — amint az egyik utóbbi megyei tanácsülésen elhangzott — a KISZ- lakásépítési akcióban mintegy 800 lakás épül a negyedik ötéves tervben. A vállalatok az elmúlt három év alatt 17 ezer lakás építését támogatták országosan. A Pest megyei részarány ezen belül is jelentős, mert csupán a tanácsi vállalatok az eltelt időszakban hétmillió forint támogatást adtak dolgozóiknak — köztük 75 százalékban fizikaiaknak és fiataloknak — lakásépítésre. Az ifjúságpolitikai határozat megjelenése óta a megye összes üzemei évente mintegy 20 millió forintot biztosítanak lakásépítési ■hozzájárulásként, ebből ez év augusztusig ezer dolgozó jutott lakáshoz, közülük 340 fő 30 éven aluli fiatal. Néhány vállalat támogatása különösen kiemelkedő. A Pest megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói például az elmúlt években 150 lakást kaptak, 65 százalékát fiatalok. Az idén 38 épül, ebből 32 jut ifjú házasoknak. A Dunai Cement és Mészművek dolgozóinak eddig 115 lakást osztottak ki, s közülük 93-at juttattak fiataloknak. A Dunai Kőolajipari Vállalat kislakásépítkezésekhez három év alatt hárommillió forint, tavaly pedig 31 dolgozója részére lakás- használatba vételhez 275 ezer forint kamatmentes kölcsönt nyújtott. A munkáslakás-építés segítésére életbeléptetett rendelkezések kedvező feltételeket teremtettek a viszonylag kisebb megtakarított összeggel rendelkező munkásfiatalok lakásgondjainak megoldásához is. A Pestvidéki Gépgyár érdekeltségében szervezett szövet\ Tízezer ember védi a gátakat (Folytatás az 1. oldalról) nagy pusztítást okozott a bánya úthálózatában és vízügyi berendezéseiben. Ivóvízellátási probléma — ami mintegy félmillió embert érint — három megyében van. Nógrádban a 16 vízmű közül csak négy működik. Miskolc 4000 köbméter vízzel kap kevesebbet. Az ózdiakat ellátó egyik cső eltörött és az árvíz miatt pem is javítható meg, de aggodalomra nincs ok, mert a másik vezeték óránként 500 köbméter vizet szállít. A vízellátásban veszélyeztetett területeken gépesített, mozgó víztisztító egységek működnek és óránként 8 köbméter Tápiógyörgye határában hétfőn késő este kezdődött a veszedelem, jókora darab földet elöntött a medréből kilépő Tá- pió. A töméntelen esőtől áradó Tisza nem fogadta magába a Zagyvát, amit a megduzzadt Tárná is erősen meghizlalt. Előbb a Zagyva folyása fordult meg, aztán Tápiógyörgye házaitól vagy 6 kilométerre levő torkolatától a Tápió is visszafelé kezdett ömleni. Akkor kezdődött hát igazán a veszedelem, amely kissé odébb, Szolnok megye területén a kiáradó Zagyva és Tama vize által falvakat fenyeget. A vízügyi emberek árvízi készenlétben figyelték a Tápió gyorsan emelkedő szintjét. Keddre virradóra a még mindig | ivóvizet termelnek vegyi eljárással, ami az árvizet is iha- 1 tóvá teszi, de a fertőzések elkerülése végett állandóan ellenőrzik és tisztítják a felszín alól nyert ivóvizet is. A veszélyesnek tűnő helyekről tegnap délig összesen 8030 embert telepítettek ki, ebből más helységbe 4300-at. A többiek lakóhelyükön a magasabban fekvő házakban kaptak ideiglenesen szállást. Egyes helyeken már megkezdték a visszatelepítést és csütörtök estig 552 fő haza is érkezett, 4300 pedig indulásra vár. Aláázás miatt eddig 115 lakóházat nyilvánítottak életveszélyessé. II. L. G. zuhogó esőben árterülete a torkolatától csaknem Tápiógyörgye házaiig víz alá került és a dombocska, ahol a Zöldmező Tsz juhhodálya meg a juhháza, lakóházak és háztáji istállója áll, szíj, ként emelkedett az állandóan növekvő vízből. A közelben csónak sincsen, a házban pedig ott szorongott a juhász felesége, két gyereke. Hamar egy traktor gázolt az árba értük, mindhármukat kimentette. Azóta a Pokoltanyán várják, hazamehetnek-e. Kimentették a juhász tehenét borjastul, még a bútorát, minden ingóságát is áthozták a szárazra, de a juhok vészt érezve, a hodályban bégettek tovább. Fekete Pál, a juhász és két takarmányos ottmaradt velük. Kedd reggel óta foglyai a víznek. Csütörtök reggel Keszi József járási hivatali elnök Varga Jánossal, a Zöldmező Tsz elnökével és népes bizottsággal a szerencsére még épen maradt töltés kátyús útján a vízből már alig kiemelkedő szigetté lett dombbal szemben szemrevételezték a pillanatnyi helyzetet. Azt kellett eldönteniük, 6zükséges-e sürgősen vízi járműveket kérni a vízügytől, hogy a juhokat is kimentsék. Lapunk munkatársa velük tartott. A máskor keskeny medrében csordogáló szelíd Tápió itt most legalább száz méter széles folyammá dagadt. Rendesen 20—30 centiméteres mélysége pedig helyenként 3—4 méter. Vize csaknem a dombon álló épületek falát nyaldossa. A hodályban 270 anyajuh és 160 néhány napos bárány meg 50 jergetoklyó. Amelyik juhnak még nem jött világra a báránya, az is vemhes. Óriási értéket fenyeget tehát az ár, és ha ki kell menteni a népes nyájat, a kis bárányok egy része biztosan belepusztul. Az eső szerdán elállt, de az ég most is borús. Fekete Pál juhász átkiabál a vízen: — Tegnap még áradt, ma reggel óta nem emelkedik a víz. És a Tápiót kémlelve, szinte egyszerre kiált fel a bizottság minden tagja: — Mór nem folyik visszafelé! Döntés: egyelőre maradjanak a juhok a hodályban. Takarmányuk még néhány napra elég. A falunál a Tápió szerdán 1 méter 32 Sentiméter magas szintje csütörtök reggelre tíz centimétert nőtt. Talán most, hogy megint lejtmenetben folyik a Tápió, a községet nem fenyegeti már az ár. A töltés kibírta mostanáig, de ha amikor a vasutat rekonstruálták, nem építik meg töltésénél a Tápióba ömlő Ilike patak Zsilipjét, most víz alá került volna a Zöldmező szántójának nagy része, éppen ott, ahol az esőzések miatt a cukorrépa még a földben. Autónk visszafelé már csaknem elérte a falu házait, és most újra megindul az eső. Egyelőre — csütörtök délután — szemerkél. Ha nem erősödik zuhogássá, a juhok felől végleg elmúlik a veszedelem. A Tápió fogságában Négyszáznyolcvan juh foglya az árnak. Belvíz Szentlőrinckátán kezet keretében épülő 36 lakásból a gyár harminchoz nyújt jelentős támogatást. A váci Forte—Vízmű munkáslakásépítő szövetkezet 58 lakásának jövendő tulajdonosai közül 52 részesül állami támogatásban. Elősegítik az építkezéseket különböző egyéb kedvezmények is. A váci BVM Lakásépítő Szövetkezet anyagszállításaihoz a Dunai Hajógyár önköltséges áron gépkocsit biztosított, a gumigyár pedig szállítószalagot és betonkeverő gépet kölcsönzött. Ugyanakkor néhány nehézség még gátolja az építkezések számának további növelését. A fiatalok anyagi helyzete nagyon különböző, ezért — lehetőségeiknek megfelelően — differenciáltabban kellene megállapítani az építkezések indulásakor befizetendő összegeket, s a törlesztésnél is tekintettel kellene lenni az érintettek eltérő helyzetére. A lakásépítési akciók kiszélesítését nehezíti az is, hogy kevés a közművesített telek. A helyzeten átmenetileg javíthatna, ha a jelenleg más szervek tulajdonában levő, de a közeljövőben beépítésre nem kerülő közművesített telkeket átadnák az ifjúsági lakásépítő szövetkezetek részére. Az építkezések megkezdését nagyon sok esetben a hiányos terület-előkészítés is késlelteti. Fontos lenne tehát, hogy az építők és az építtetők az eddiginél lelkiismeretesebben és körültekintőbben készülnének fel a munkára. P. V. Ugyancsak hétfőn a sok esőzés miatt Szentlőrinckátán az Árpád, a Kertész és a Zöldmező utcában feltört a belvíz. — Ha nagy az eső, gyakran megtörténik itt vagy másutt a községben — mondja Kókai Ferenc tanácselnök és elbeszéli, hogy Boroznaki Sándor vb-titkárral meg Oroszi Ferenccel, az önkéntes tűzoltó testület parancsnokával éppen ezért mostanában minden este bejárták a falut. A három utcában hét ház falát öntözte a feltört belvíz. Ezért aztán hajnalban újra odamentek és miután látták, hogy a víz erősen emelkedett, a tsz gépcso- portvezető-helyetteséhez, Sipos Istvánhoz fordultak, adjon szivattyúkat. Fél órán belül Sipos megfelelő számú szakemberrel és az öntözéses műveléshez használt szivaty- tyúkkal már a helyszínen termett. Délután négy óráig szakadatlan munkával víztelenítették az Árpád és a Kertész utcát. A Zöldmező utcában azonban túl magas volt a víz ahhoz, hogy a szivattyúk segíthettek volna. Itt árkot kellett ásni. — A fenyegetett házak tulajdonosai ásták az árkot — folytatja a tanácselnök —, de a lakosságból kevesen jöttek segíteni. Akinek a víz nem éri a házához, többnyire közömbösen fogadta a fenyegfető ár hírét, távolmaradt, és ez nagyon szomorú. Késő délutánra azonban nélkülük is sikerült ebben az utcában is megszüntetni a veszélyt. Még azt is elmondja a tanácselnök, hogy sajnos, az utcaszéli vízelvezető árkokat sem mindenki tartja tisztán, és ha feltör a belvíz, ez csak növeli a veszélyt. Sz. E. Teleki István, az egyik fenyegetett ház tulajdonosa a még mindig vízzel teli árkot mutatja. Gábor Viktor felvételei
