Pest Megyi Hírlap, 1974. október (18. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-24 / 249. szám
xMtom 1974. OKTÓBER 24., CSÜTÖRTÖK Művelődés a gyárban Ahol minden lehetőséget felhasználnak Az elmúlt héten megtartott közművelődési tájértekezletek egyikén felszólalt Szokolóczi Sándor, \az MGM diósdi gyára MSZMP csúcsvezetőségének szervező titkára is. Tudjuk, mondotta, hogy a művelődés sok pénzbe kerül, nem is szólva az emiatt kiesett munkaórák ezreiről, mégis megér minden áldozatot, mivel a nagyobb képzettséggel végzett munkában visszatérül mindez, ha nem is ma, de holnap, holnapután biztosan. E felszólalás nyomán látogattunk el Diósára, 'hogy megtudjuk: mi minden rejlik a mondat mögött. Héfszázezer forint — oktatásra — Építkezünk — kezdte a beszélgetést Szeibert László, a gyár szakszervezeti bizottságának titkára. — A százmilliókban számolható beruházás sok mindent szükségszerűen előír számunkra. Talán mindenekelőtt azt, hogy többet kell tudni holnap az itt dolgozóknak, mint amennyi tudással ma rendelkeznek. Az előirányzott, a mainál lényegesen nagyobb termelési értéket ugyanennyi emberrel kell elérnünk. A megoldás tehát csak egy lehet: tanulni, tanulni minél több embernek. Sokan tanulnak már ma is a gyárban. Az itt dolgozóknak több mint a fele részt vesz valamilyen oktatásban. Hárman járnak az egyetem, ketten a .főiskola levelező tagozatára. Van ösztöndíjas egyetemi hallgatójuk. Gimnáziumban húszán, technikumokban, szak- középiskolákban huszonkilencen tanulnak. Az általános iskola kihelyezett osztályában szintén húszán. Huszonnégyen szakmunkásvizsgára készülnek. Huszonötén vesznek részt az orosz, s majd ennyien a német nyelvtanfolyamon. Van két ösztöndíjas diákjuk az érdi Vörösmarty gimnáziumban. A politikai oktatásban részt vevők száma pedig meghaladja a négyszázhatvanat, a marxista—leninista esti egyetemtől az alapfokú szemináriumokig. És akkor még nem szóltunk a különböző szakmai tanfolyamokról. •— Minderre évi négyszázötvenezer forint áll rendelkezésünkre — közölte Onódi Antal, a gyár személyzeti és tanulmányi osztályának vezetője. — És ez még nem minden. Évente száznegyvenezer forintot költünk a kötelező szakmai oktatásra. Százezer forintba kerül az a tanfolyam, amely a rekonstrukció kapcsán válik szükségessé. S mindezeken kívül évente még ötvenezer forintot fordítunk a különböző külföldi tanulmányutak fedeA VOLÁN 1. SZ. VAUALAT AZONNALI BELÉPÉSSEL felvesz kis- és középteherbírású gépjárművekre kezdő és gyakorlott GÉPJÁRMŰVEZETŐKET lelentkezés: XIV., Pillangó u. 13/a., XIV., Mogyoródi út 32., III., Zay u. 24., IX., Táblás u. 36—38., XIII., Hegedűs Gyula u. 45., Gödöllő, Dózsa György út 65., Cegléd, Külső Körösi út. Felvesz továbbá 3 évesnél nagyobb gyakorlattal — rendelkező gépjárművezetőket, nagy teherbírású gépjárművekre. Jelentkezés: XIII., Mohács u. 24-26. (nemzetközi fuvarozás is), Gödöllő, Dózsa György út 65., Cegléd, Külső Körösi út zésére. Mindez együttesen meghaladja az évi hétszázezer forintot. Ez az összeg azonban a valóságban lényegesen több, hiszen nincs benne az a soksok munkaóra, ami a tanulmányok miatt kiesik a termelésből. Ugyanis a lehetőségekhez képest a legnagyobb kedvezményeket biztosítjuk tanuló dogozóinknak. Kedvezmények Egyetlen példa: aki az általános iskola hetedik-nyolca- qík osztályát' végzi, munnaiaö- ben tanulhat, ingyen kapja a tanuláshoz szükséges eszközöket és sikeres vizsga esetén pénzjutalmat, jutalomszabadságot kap. Ennek ellenére évenként húsznál többen soha nem jelentkeznek, hogy elvégezzék az általános iskola hiányzó osztályait. Pedig jelenleg még a gyár dolgozóinak egyharmada, háromszáznegyvenöt ember nem rendelkezik ezzel a képzettséggel. S hiába a gyári vezetés igyekezete, sok kedvezménye, ez a szám nem csökken az évek során: a gyakori munkaerő-vándorlás következtében az általános iskolát el nem végzettek száma mindig újratermelődik, i » A tanulásnak, a művelődésnek az elmondottakon kívül még sok más lehetősége is megtalálható itt, a csapágygyárban. Műszaki és szép- irodalmi könyvtár, négy klub, két szakkör, munkás- éi ifjúsági akadémiairodalmi és ze#és programok biztosítják az önművelést azok szépiára, akik élni kívánnak vele. Hogy hol kerül sor minderre?- % Kis klubházban — nagy feladafők — Néhány év Óta vad egy kis klubháza a gyárnak — válaszolt Szűcs Sándomé, a gyár kultúrfelelőse, aki egyben a községi klubkönyvtár könyvtárosa is. — Ez a klubház azonban ennyi mindenhez nagyon kevés. Ezért az ebédlő és a gyár tárgyalóterme egyaránt a rendelkezésére áll azoknak, akik tanulni, művelődni kívánnak. — S mutatta is azt a két hetes programot, amely a gyár időnként rendelkezésre álló szabad helyiségeit órányi pontossággal osztja fel a különböző tanfolyamok, klubok, szakkörök és tanulócsoportok között. A szépirodalmi könyvtárnak azonban így sem jutott más nely, csak az ebédlő, ami kevésbé alkalmas a könyvkölcsönzésre. A fotoszakkör pedig az egyik épület pincéjében működik. — A rekonstrukció sok jelenlegi gondunlcon segít — szólt közbe Szeibert László, s bizonyításként jókora tervrajzot terített az asztalra. — Itt kap majd helyet a szépirodalmi könyvtár — mutatott a könyvtár feliratú kis kockára. A végső megoldást mégsem ez adja majd, hanem egy új községi művelődési ház megépítése. — Éppen ma délelőtt tárgyalta a községi tanács végrehajtó bizottsága a klubkönyvtár munkáját — vette át a szót ismét Szűcs Sándomé. Magam is ott voltam a tanácskozáson, amelyen ismétel ten szó került az új művelődési ház megépítésérőL Hárommillió, művelődési házra — A gyár az előzetes megbeszélések értelmében hárommillió forintot ajánlott fel a közös fenntartású községi művelődési ház megépítéséhez — közölte Szeibert László. — És természetesen részt kívánunk vermi társadalmi munkában is az építkezésben. Elkészülte után pedig az intézmény fenntartásában. Nemcsak úgy, hogy mi biztosítanánk a központi fűtést a művelődési ház számára, hanem úgy is, hogy részt vállalnánk a programok összeállításában, a kulturális rendezvények szervezésében. A mi érdekünk is, hogy a gyár dolgozói közül minél többen bekapcsolódjanak az önművelés valamelyik formájába. Valóban, a gyár, amiben tud, segít. Nemcsak Diósdon, ahol a helyi iskolát is patronálják és évente nyolcvanezer forint-, tál járulnak hozzá a sportpályák üzemeltetéséhez, s ahol minden óvodai férőhely után húszezer forintot fizetnek a községi tanácsnak. Az érdi gimnáziumban csapágyszakkört hoztak létre. Két diák számára tanulmányi ösztöndíjat adnak. A KlSZ-szer- vezet az érdligetí iskolát patronálja. Harmincezer forintot fizetnek, minden óvodai férőhelyért és még hosszan sorolhatnánk: miként veszi ki részét a gyár a helyi és a szomszédos községek feleszté- séből. Itt ugyanis értik nSind- azt, ami úgy fogalmazódott meg a Központi Bizottság közművelődési határozatában: „Tovább kell fejleszteni a lakóhely és a munkahely köz- művelődési együttműködését, összhangját. Biztosítani kell, hogy az üzemi kultúrotthonok által nyújtott, művelődési-szórakozási lehetőségeket a környék lakói is igénybe vehessék." Ehhez csapán , annyit: csak Érdről négyszázhuszon- négyen dolgoznak a gyárban. Pnikner Pál A közművelődési határozat végrehajtásáért Szerdán a Kulturális Minisztériumiban megbeszélést tartottak a Művészeti Szak- szervezetek Szövetsége és a minisztérium vezetői. A Kulturális Minisztérium megalakulása -indokolta, hogy a minisztérium és a szakszervezet új megállapodásban rögzítse a további együttműködés főbb elveit és gyakorlatát. Dr. Orbán László miniszter és Vass Imre főtitkár tájékoztatást adott az MSZMP KB 1974. évi márciusi határozatainak (A munkásosztály helyzete és a közművelődés feladatai) végrehajtása érdekében eddig végzett munkáról és a további tervekről, tennivalókról. A határozatok eredményes megvalósításában a minisztériumnak és a szak- szervezetnek számos közös feladata van. Egyeztették a terveket a szocialista brigádok művelődésével kapcsolatos akciókról, a szórakoztatás színvonalassá tétele érdekében teendő soron következő feladatokról. Hangsúlyozták közös tennivalóikat a közösségteremtő és közösségerősítő formák (kórusmozgalom és könyvtármozgalom) fellendítésében és kiterjesztésében is. A minisztérium és a szak- szervezet vezetői áttekintették a művészeti szövetségek helyzetéről szóló 1972. évi, 'párthatározat végrehajtásában eddig tett és folyamatban levő intézkedéseket. A szakszervezet vezetői ‘ tájékoztatást adtak a politikai bizottság 1974. évi júniusi, a szakszervezeti munkáról szóló határozatának végrehajtásáról. Megvitattak számos szociális és gazdasági kérdést is. Szó esett a kulturális terület gazdasági szabályozórendszerérői, távlati bérpolitikai koncepció kidolgozási terviéről, a honoráriumrendszer továbbfejlesztéséről. Mezőgazdasági múzeumbarátok köre A múzeumi hónap keretében mezőgazdasági múzeumbarátok körét alakítanak Galga- mácsán és Vácegresen a gal- gamácsal művelődési ház szervezésében. A gyűjtőmunka máris megkezdődött: felkutatják azokat, a mezőgazdaságban alkalmazott használati tárgya kát és eszközöket, amelyek év tizedek óta már csak a pincékben vagy a padlásokon porosodnak. A'fellelt tárgyakból december 8-án, Galgamácsa felszabadulásának 30. évfordu lóján kiállítást rendeznek a művelődési házban. HETI FILMJEGYZET Jelbeszéd Jelenet a Jelbeszédből Hétköznapi a történet, minden cifrázat nélkül. A forgatókönyv írója: Máriássy Judit elsősorban arra ügyelt, hogy egy véletlen drámát állítson története középpontjába, s, hősét olyan helyzetben ábrázolja, amikor az mit sem tud tenni a végzet ellen. Görög • sors-tragédiákban merül fel ez a fogalom, s bár az ember azóta sokat tanult, többre képes', mégis vannak vak erők, amelyeket egyes esetekben csak korlátozni lehet, legyőzni nem. A fiatal Ágh Csaba (a film főszereplője) így kerül tizenkilenc éves fejjel a legsúlyosabb döntés elé. Vállalja-e az operációt, hagyja, hogy amputálják az egyik lábfejét, vagy két lábbal, de elbúcsúzik az élettől. Véletlen baleset derít fényt az alattomos betegségre, illetve a helyi körorvos diagnosztikus képessége. A többi már a kórház világában pereg. (Nem irodal- miaskodó fogalmazás, ez valóban külön világ, más időszámítással, más problémákkal.) A Jelbeszéd erénye, hogy mindezt hellyel-közzel híven adja vissza. (Néhol mintha optimistább is volna a kép!) Ugyanakkor sok szereplőt vonultat fel, talán ez az oka, hogy kevéssé tud elmélyedni az egyes sorsakban. Az elsőfilmes, de már sok-sok forgatócsoport munkájában asszisz- tenskedő Luttor Mara rutinos biztonsággal pergette a cselekményt, fogta össze a szálakat. Rokonszenves, hagy stílusában egyszerű, köznapi igyekezett lenni, nem próbált sem művészkedni, sem pedig „nagy drámát” teremteni. Szemmelláthatóan arra koncentrált, hogy Ágh Csaba férfivé érését nyomon kövesse, érzékeltesse személyisége átértékelését, győzelmét a kishitűség, a kétségbeesés felett. Ám a győzelem nem egetverő, diadal, csupán saját helyzetének reális felmérése, alkalmazkodás a megváltozott körülményekhez. Az adott helyzetben. azonban ez is hősi tett! A rendező — és a színészi alakítások — ehhez a hétköznapi egyszerűséghez, mint mértékhez igazodnak. Talán csak a különszobás kislány tragédiája az, ahol Máriássy Judit nem tud (és nem aka'r) erőt venni érzésein. A sok-sok szereplőből az amatőr Nyíri Andrást (Ágh Csaba) dicsérhetjük természetességéért. Jó volt Jana Brejchova, a vendégfellépő csehszlovák sztár okos és szép prvosnője, Jani Ildikó (a különszobás leány), s a megpróbáltatást fegyelmezetten átélő szülei (Ronyecz Mária és Dégi István) némaságukban. is megrázó kettőse. Rokonszenves alkotás, elgondolkoztató, ha nem is gyakorol a nézőkre olyan mély hatást, mint ahogy az az ilyen témájú filmektől elvárható. Szép maszk Olyan ez a francia—olasz film,- mintha nálunk készült volna valamikor a „fényes szelek” idejében. Nem csupán azért, mert Roger Vail- land magyarul is megjelent regénye (amelynek alapján Paul Bemard rendező a felvevőgép elé vitte a közismert történetet) munkásmozgalmi témájú, de mivel sugárzik belőle a jobbítani akarás, a jövőbe vetett hit, Maga a történet: egyszerű — akár a Jelbeszédé — annyi mindössze, hogy az ember azért született, hogy boldog legyen, de nem lehet az, ameddig társait elbocsátás, munkanélküliség fenyegeti. Ezért áldozza fel szinte minden szabad idejét Pierrette, a csinos fiatalasszony — és Szép Maszk, a politikával mit sem törődő olasz vendég- munkás, ezt sokáig nem is érti meg. Egymásra találásuk, szerelmük csak rövid ideig tart, de felér egy élettel. S bizonynyal tovább él majd Pierrette szívében. Lehet, hogy a dialógusok a magyar nézőknek talán túlságosan szeminárium ízűnek tűnnek, de nem szabad elfelejteni, hogy a Szép Maszk elsősorban a francia és olasz közönségnek szól, ahol szükséges így fogalmazni. Szép és érzelemgazdag film. Pillanatfelvétel a francia munkásosztály mindennapi életéből, mai tragédia. Ha csak egy napihímyi is látszatra! Jő színészek, találó típusok elevenítik meg a Vail- land teremtette figurákat. Mindennap más gyereke Furcsa véletlen, de a harmadik film is hétköznapi história. Egy bolgár kisfiú árván marad és a szomszédok veszik örökbe, gondoskodjak róla, amíg végül is gyerekotthonba nem kerül. Mindez alkalom arra Georgij Szto- janov rendezőnek, hogy a mai élet egy karéját felmutassa, jellemző helyzeteket, figurákat ábrázoljon, s olyan tulajdonságokat ítéljen el, amelyek nálunk is fellelhetők. A színészekre itt sem lehet panasz, talán csak a cselekményvezetés lassú. Amolyan aprólékos kisplasztika celluloidszalagon. Ábel Péter Óvoda — 60 nap alatt A tanács és a termelőszövetkezet összefogásának már több szép példája ismert Hemádon. Évek óta közösen működtetik a művelődési házat, s az ABC- áruház is ilyen összefogás eredményeként jött létre a községben. A napokban — ugyancsak közös munka eredményeként — egy hatvanszemélyes óvoda avatására került sor a községben. A hatvan kisgyermek elhelyezésére szolgáló épületet a Március 15 Termelőszövetkezet szocialista brigádjai mindössze hatvan nap alatt építették feL
