Pest Megyi Hírlap, 1974. október (18. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-02 / 230. szám

Múzeumi Hónap, 1974 Kiépülőtől a faragott bölcsőig A falumúzeum Nagytarcsán - közügy Budapest határában, a Gö- döllöi-dombság nyugati szeg­letében. az egyik völgy mélyén húzódik meg Nagytarcsa. Régi házat már alig látni a görbe utcákban, új, rangos, kőporos vakolatú épületek sora hirdeti az ittlakók jómódját. A régi Nagytarcsa lakói földművelők voltak, ma jórészt a környező üzemekbe, Budapestre járnak ,dolgozni. Az egykori foglalko­zás elfagyásával együtt járt, ho^' levetették az apáik, nagy­papáik, őseik ízlését kifejező ruházatot; a földművelés és a vele kapcsolatos szerszámok a padlásra, kamrákba kerültek, az együttélés szokásai lassan feledésbe xmentek. Gyüjtőúton a Molnár-házaspár Ezeknek a „kincsek”-nék a megmentését tűzte célul egy fiatal pedagógus-házaspár az 50-es évek végén. Molnár La­jos és felesége olyan munkára vállalkozott, melynek értékét akkor még kevesen ismerték fel. Segítséget a hivatalos Szervektől nem, de az egyszerű emberektől, a falu lakosságá­tól annál többet kaptak. Jár­ták a házakgt, a padlásokat, a kamrákat, és a szépen kérés után az emberek a „múzeum­nak” adták a féltve őrzött rán­cos szoknyát, menyasszonyi pártát, a hímzett fejkötőt, ' a nemrég még használt köpülőt, szövőszéket. Mikor aztán szo­bányi anyag gyűlt össze, kiál­lítást rendeztek belőle. A siker páratlanul nagy volt. A falu népe seregestül ment az új látványosság, a múzeum meg­tekintésére. Olyan sok volt a látogató, hogy a fiataloknak órákig kellett kínt várakozni, amíg az öregek végignézték a kiállítást. A járási pártbizottság, vala­mint a járási hivatal jelentős anyagi támogatásban részesí­tette a kezdeti próbálkozást, így új erőre kapott a falu­múzeum létrehozóinak mun­kakedve.. s az adományozók is értelmét látták az áldozatvál­lalásuknak. Sok évi gyűjtő- és szervező- munka következett ezután, mely fáradozás gyümölcseként 1964-re elérték az alapítók, hogy az egykori Népfőiskola egyik épületét, teljes egészében á múzeum rendelkezésére bo­csátották. 1965-ben a Műve­lődésügyi Minisztérium is el­ismerte múzeumi státuszát, mely intézménynek ekkor már állandó kiállítása volt, raktári polcain több száz néprajzi tárgy sorakozott katonás rend­ben. Bronz sámáncsörgők A falumúzeum fő célkitűzé­se Nagytarcsa szellemi és tárgyi emlékeinek megmenté­se, összegyűjtése, tudományos feldolgozása. Kiállításokkal és más közművelődési, eszközök­kel tanítani, nevelni az .ittla- kókat, a múzeumot felkereső más vidéken élőket, a fiatalo­kat. Aki ma a 3. sz. főútvonalról letérve, kis kerülővel felkere­si a nagytarcsai falumúzeu­mot, nem bánja meg. Csodá­latosan szép zöldfüvű parkban, nyár-, akác- és nyírfák között, százszínű virágoskerttel övez­ve hófehér falú, tornácos pa­rasztház áll Amikor belépünk, az épület ajtaján, köszönni il­lik, mert afíol vagyunk, az nem olyan „igazi” múzeum, hanem egy nagytarcsai pa­rasztház, mégpedig annak a Kísér a Rajkó-zenekar Lakodalmas játék A veresegyházi Váci Mihály Művelődési Központ művészeti csoportjai rendszeres összejö­vetelekkel készülnek a Galga menti népi találkozóra. Ennek a művészeti seregszemlének köszönhető, hogy tizenhat tag­gal népi táncegyüttest alakí­tottak. Műsorszámaikat a helyi Rajkózenekar és a citeraegyüt- tes kíséri majd. A művelődési központ har­minc fiatalt számláló énekka­ra népdal-feldolgozásokkal lép színpadra. A népdalkörben folynak a veresegyházi lako­dalmas játék próbái. A cso­port a színpadi játékot szintén a Galga menti találkozón sze­retné bemutatni. AUTOSKOZGYULES * Vezetőségválasztás, tisztújítás * A Magyar Autóklub váci szervezetének gödöllői cso­portja október 10-én 18 órakor Gödöllőn, a járási hivatal nagytermében tartja meg ve­zetőségválasztó és tisztújító közgyűlését. Az autóklub négyévenként választ új veze­tőséget. A közgyűlésen hang­„pitvara", ahonnan a régi konyhát és tiszta szobát is jól láthatjuk. Mintha a múlt ele­venedett volna meg, minden olyan igazi, természetes. A hímzett párnákkal tornyozott ügy, a festett-faragott sarok- pad, a tányérok, korsók, a bölcső, a sok-sok régi tárgy új életre kelt. Az egykori nagx- tarcsai népéletnek elfeledett, már bizony alig fellelhető da­rabjait láthatjuk itt együtt. Az épület másik része az „igazi” múzeum, ahol a sok színű nagytarcsai viseletben gyö­nyörködhetünk, tanulmányoz­hatjuk a szövés-fonás regi eszközanyagát. Tovább halad­va, egy kis teremben a község határában talált, és ásatáso­kon feltárt régészeti emlékek hirdetik: e vidéken már a rézkorban s a bronzkorban Is emberek laktak. Egy 2000 éve élt népnek, a szkítáknak val­lási hiedelemvilágába enged bepillantást a másutt alig-alig látható bronz sámáncsörgők sejtelm'es formája. % Könyv szütetik Ennyi mindent összegyűjteni csak kitartó, fáradságot nem kímélő, hosszú, szívós munká­val lehet. A múzeumszervező Molnár-házaspár azonban en­nél még többet is tett. A mú­zeumi hónapok számos elő­adása, a vándorkiállítások so­kasága tevékenységük sokszí­nűségét igazolják. Nyár ele­jén nagy munkát fejeztek be. Mindennapi iskolai feladatuk ellátása után sok-sok éjszakát és vasárnapot feláldozva könyvet írtak Nagytarcsa tör­ténetéről, néprajzától. A mintegy 100 oldalas művet — hamarosan napvilágot lát — a Pest megyei. Múzeumok Igazgatósága adja ki, de az anyagi terhekből jelentős részt vállalt a községi tanács is. Mindez azt bizonyítja, hogy ma már nicsenek egye­dül. A falumúzeum Nagytar­csán közügy. Mérhető ez a kiállítások és a múzeumi hó­nap rendezvényeinek látoga­tottságán, az adományozók számának gyarapodásán. Asztalos István I. ÉVFOLYAM, 105. SZÁM-Y­A „ ■ 1974. OKTOBER 2„ SZERDA Veresegyházi távlatok Ifjúsági park a központban Horgászok a tóparton Még több mint egy év hát­ravan a negyedik ötéves terv­ből, de már szinte mindenütt megfogalmazták az ötödik öt­éves tervre érvényes község­fejlesztési elképzeléseket. Az 1975—80 közötti időszak fej­lesztési tervének összeállításá­hoz azonban elengedhetetlen az előző időszak eredményei­nek fölmérése. Számba veen­dő még ebben az évben az is, hogy mit kell megvalósítani 1975-ben, az utolsó tervév­ben. A két tervidőszak egy­mástól nem szigorúan elhatá­rolt, hiszen a feladatok egy­másból következnek. Ez jel­lemző Veresegyház községfej­lesztési elképzeléseire is. Kétszáz telek gazdát keres Még 1975-ig felújítják a gyógyszertárat, négy pedagó­guslakás tervei elkészültek, jövőre már át szeretnék adni a nevelőknek. Veresegyházon a legnagyobb nehézségeket az óvodai elhelyezés jelenti. Mű­ködik a nagyközségben ideig­lenes gyermekintézmény is, ez szükségmegoldás. Itt egyelőre csak gyermekmegőrzésre szo­rítkoznak, de a dolgozó anyák­nak ez is nagy segítség. A helyzet javulását eredményezi majd az a százférőhelyes óvo­da, amelyet még 1975-ben sze­retnének megnyitni. A régi, elavult elektromos hálózat sok munkát ad, még Következik: Iszkaszenlgycrgy Műszeres diagnosztika, korrózióvédelem Szóróberendezések először A szakemberek körében ér­deklődést váltott ki az a gép­tárolási és karbantartási be­mutató, amelyet ez év nya­rán a váci Kossuth Tsz- ben tartottak a gödöllői Me­zőgazdasági Gépkísérleti Íntér zet rendezésében. Az érdeklődésre jellemző, hogy azóta számos Pest me­gyei állami gazdaság, terme­lőszövetkezet vezetője meg­keresett bennünket, hogy leg­közelebb tartott hasonló be­mutatón részt vehessenek munkatársaikkal — mondot­ta Mélykúti Csaba, az intézet tudományos osztályvezetője. — Hasonló bemutatót legköze­lebb a Székesfehérvár melletti iszkaszentgyörgyi Haladás Termelőszövetkezetben tar­tunk október 9-én á Magyar Agrártudományi Egyesület gé­pesítési társasága gépjavítási szakosztálya és a MAE Fejér megyei szervezetének közre­működésével. — A bemutató célja ezúttal is a korszerű műszeres diag­nosztika, az üzemi gépkarban­tartás és a tárolás széles kö­rű ismertetése. Erre — éppen a már említett ' érdeklődés miatt — megyénk szakembe­reit is meghívjuk. — Az intézetünk által ki­dolgozott módszerek ismerte­tésén kívül itt láthatják majd a gépjavítás, karbantartás szakemberei első ízben a Szé- .kesfehérvári Finommechani­kai Vállalat által gyártott kor­róziós védőanyagok felhordá­sára készült, különféle telje­sítményű szóró berendezése­ket. A bemutató érdekessége lesz még, hogy intézetünk be­mutatja a Diesel-traktorok diagnosztikájához szükséges kereskedelemben már kapható műszereket, mérőkészüléke­ket és különböző korróziógát­ló anyagokat. F. I. 1975-ben befejezik a Kinizsi utcai hálózat rekonstrukcióját. A negyedik ötéves tervben új' járdákkal is gazdagodik a nagyközség, é^a strandot is új területekkel növelik. A nagyközség környékén fo­lyamatos a parcellázás. Az egész terület felosztásakor két­száz telek lel majd tulajdo­nosra. Még ebben az évben befejezik az osztást, de a hét­végi telkekkel kapcsolatos fej­lesztések áthúzódnak a követ­kező ötéves tervre is. Most folynak a tárgyalások a buda­pesti Pamutipari Vállalattal: gödi horgászegyesületük tele­pül majd a veresegyházi tó partjára. A fejlesztési elképze­lések kedvező lehetőségeket biztosítanak a telektulajdono- noknak. A főútvonal termé­szetesen aszfaltozott lesz, s a telkek közötti utcákat sóderrel terítik majd le. A telekvételi jegyzőkönyvekben szerepel egy biztató pont: a vevők a tulajdonba vételt követő egy éven belül villanyhoz jutnak. Élelmiszerbolt,- sportpályák A nagyközség vezetői távla­tokban gondolkodnak, már most látják, hogy az 1975-ben felépítendő óvoda kevés lesz, az ötödik ötéves tervben egy másik százszemélyes óvoda át­adását is tervezik. Ugyanígy szükséges lesz egy nyolctan­termes iskola és még négy pedagóguslakás felépítése is. A lakosság kereskedelmi ellátá­sának javítása érdekében 1975 —80 között a gödöllői ÁFÉSlZ- szal közösen egy ABC-áruház felépítését tervezik. Társadalmi összefogásnak köszönhető, hogy jelenleg két sportpálya is épül a faluban, de valamennyi sportolási igény kielégítésére egy új, korszerű, nagy befogadóképességű sport­telep kiépítésére is sor kerül. A község központjában ifjúsá­gi parkot alakítanak ki, s a már meglevő úttörőparkot to­vábbfejlesztik. A nagyközség nemcsak ős­lakói igényével törődik, ezt bizonyítja, hogy a hétvégi üdülőterületen is élelmiszer- üzlet építését tervezi. Nagy forgalmú a veresegyházi piac, a jelenlegi terület már kevés az árusoknak és a vevőknek is. Idén ősszel kezdik meg a korszerű piactér kialakításá­nak munkálatait, de a befeje­zés áthúzódik majd az ötödik ötéves tervre. Várják a jó vizet E rövid ismertetés keretében természetesen nem térhettünk ki valamennyi tervre, még a jelenleg folyó fejlesztéseket sem tartalmazhatta. Már hírt adtunk az egészségügyi kombi­nát építéséről, a gázcseretelep, a benzinkút bővítéséről. Csak egy terület van, amit fájlal­nak a községbeliek: nagyon rossz a vizük, annyira, hogy azt mondják, még pohármo­sásra sem alkalmas. A fej­lesztési tervben szerepel a vízhálózat kiépítése, jelenleg folynak a próbafúrások, a ve­resegyháziak bizakodva várják a pozitív eredményt. ö. E. Utazók klubja Pozsonyba mennek a tagok Az utazók klubja október 3-án, csütörtökön este hat óra­kor tartja első összejövetelét a gödöllői művelődési házban Barkóczi István pedagógus ve­zetésével. A tervek szerint a klubtagok minden második SPORT + SPORT -I- SPORT + SPORT Gyerekek• talajon Óvodások és alsós kisdiákok gyülekeztek szeptember 30-án, hétfőn délután a gödöllői mű­velődési házban. A meghirde­tett művészi torna-balett tan­folyamra hatvanegy kisfiú és kislány iratkozott be, nem mindenkit tüdtak fogadni, sok volt a túljelentkező. A kicsi­bb két negyedik éve Höllay Fri- gyesné balett-tanárnő tanítja a szép, harmonikus mozgásra. A művészi, a ritmikus torna- és a gimnasztika nagy segít­séget jelent az iskolába ké­szülő, de már az alsó tagozat­ba járó gyerekeknek is. Ké­pünkön az ügyes kislányok ta­lajgyakorlatokat végeznek. csütörtökön találkoznak majd: vetített képes úti beszámolók, országjáró kirándulások, és egy-egy külföldi út is szerepel a programban. A művelődési ház igazgatója hangsúlyozta, hogy nem kirándulók klubja indul, tehát az országjáráso­kon és külföldi túrákon csak azok vehetnek részt, akik rendszeresen látogatják a klu­bot. A tagsági díj havonta 10 forint. Az első közös utat még ok­tóberben megszervezik; 18—19 —20-án mennek a tagok Po­zsonyba. Aszódi diákok országjárása Kétnapos országjárásra in­dultak a 2-es számú aszódi ál­talános iskola felső tagozatos diákjai ma reggel. Hazánk leg­szebb tájait, történelmi em­lékekkel gazdag városait kere­sik fel. Az ötödikesek Vácra, a hatodikosok a Mátrába és Gyöngyösre, a hetedikesek Esztergomba és Visegrádra, a nyolcadikosok Miskolcra és Sárospatakra mennek. A HATÁRIDŐ OKTÓBER 15. Megkezdődött az oktatás a dolgozók aszódi általános isko­lájában. Az ötödik-hatodik osztálynak 17, a hetedik osz­tálynak 20 hallgatója van. Az iskola igazgatósága október 15- ig még elfogad jelentkezéseket I zik majd el az elmúlt idő­szakról szóló titkári beszá­moló. A trlub jelenlegi tagjai­nak meghívókat küldenek, de — mint arról a vezetőség tá­jékoztatott — új tagokat is örömmel látnak és felvesznek a közgyűlésen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom