Pest Megyi Hírlap, 1974. október (18. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-22 / 247. szám

a Magyar-Szovjet Barátság Tsz-ben * A Magyar—Szovjet Barát­ság Termelőszövetkezetben Mzombaton, a pártalapszervezet felhívására, a honvédség száz- tizennégy tisztje, tiszthelyette­se és polgári alkalmazottja se­gített a betakarításban. Emlékezés Török Jánosra Török Jánosról, a Ceglédi Gazdaképző Intézet alapítójá­ról közölt méltatást a Magyar Nemzet, Nagy Tibor tollából. A szőkehalmi gazdaképző a mai mezőgazdasági techniku­mok elődje volt: róla s alapí­tójáról szól az Első modern agrárközgazdászunk című írás, méltó emléket állítva a száz évvel ezelőtt elhunyt Törpk Jánosnak, kire Cegléd is ke­gyelettel emlékezik, nevét vi­seli a város mezőgazdasági technikuma. Az első kérő szóra Időt, termést nyerlek Segííő kézben nincs hiány A zord időjárású őszben megsokasodott, összetorlódott, a sok esőtől veszélyeztetetté vált a mezőgazdasági munka. A betakarításban annyira fon­tos gépek számára sok helyütt járhatatlanná váltak a földek. Járásunk legtöbb termelő- szövetkezetében is szükség volt arra, hogy módosítsák a betakarítás ütemtervét, egy­részt a későn jött nyár, most pedig az esőzések miatt. Sze­rencsére, szűkebb pátriánk ta-' lajviszonyai olyanok, hogy azok miatt nem sok termés menne veszendőbe. Amit a gép nem győz, azt győzd az em­ber. Nem vártak külön utasí­tást a járás termelőszövetkeze­tei, nyomban felvették a kapcso­latot azokkal, akiktől az előző években is kaptak segítséget: üzemek, iskolák, a néphadse­reg alakulatai, szovjet kato­nák álltak munkába az első kérő szóra, s a közös gazda­ságok öntevékenységükkel időt, termést nyertek. Termé­szetesen bejelentették a járási hivatalban is, hogy milyen tá­mogatásra lenne még szüksé­gük: naponta 2400 emberre a zökkenőmentes betakarításhoz. A városi termelőszövetkeze­tek helyzete is nehéz, de Ceg­léd diákjainak, üzemekben, gyárakban dolgozó KISZ-fia- taljainak segítsége sok min­dent megkönnyít. (e. k.) Cegléd festője XVin. ÉVFOLYAM, 247. SZÁM 1974. OKTOBER 22., KEDD A NEB megvizsgálta Hogyan dolgoznak a háztáji bizottságok A szerződéses állattartásról tanácskoztak nagybátya elmúlták a bő szüretek, el a családi segítség, a szőlőt eladták, s a mi festőnk megkezdte mindvégig gondok­kal, nélkülözésekkel teli éle­tét. A borházra nagy ablakot vá­gatott, elébe állította a nagy festőállványt, s a természet­ben készített vázlatait képpé festette. Egymás után jelentek meg vásznain a ceglédi ország­utak, és a homokos dűlők szél­ben hajló jegenyéi, a frissen szántott földek mélybarna ba­rázdái, az ekék után lépegető- szedegető madarakkal. Nyá-* ron a lengő kalászok búzatáb­lái, a kaszált rétek boglyái, a Gerje kanyargó vize, melybe a fűzfák csendesen lógatják vesz- szeiket. A téli tanyák, befa­gyott laposokkal, kopasz, ma­gányos fákkal, didergő, zsúp- födeles házakkal, melyeket de­rékig hordott be a hó, és bent a parasztok meséket mondanak a kemencetüzek világánál. Kinn, a végeláthatatlan alföl­di táj alacsony egén, nagy ká- rogással varjak röpködnek. Utolérhetetlenül kedvesek vásznainak városi kertjei, virá­gokkal és napsütéssel, égnek a mályvák és a muskátlik, érez­ni a violák, verbénák és bazsa­likomok szagát. Hagyatéka egy-két portré, egy drezdai másolat Rákócziról, egyetlen önarckép, és kitelt a harminc­hét esztendő művészete. Java­részben művészi dokumentu­mok. Majd. ha valakinek egy­szer eszébe jut képeskönyvet összeállítani a ceglédi század­előtől a felszabadulásig, bő vá­lasztékot talál a Lukácsi-ké­pekben. Ezek túlnyomó része itt függ a családi ház és az ér­telmiségiek lakásainak falán, a tanácsházán, a helyi múzeum­án, néhány a pesti múzeumok­ban. A mester szerény volt világ­életében, nemigen járt ajání- gatni munkáit, a vevők keres­ték meg, csak később szorult ügynökökre, a harmincas évek­ben, amikor elmaradtak a meg­rendelések. A háború őt is megpróbálta, feleségével és Erzsiké leányá­val. A szűk esztendőkben az asszony járt kenyér után, a festő csak emésztette magát tehetetlenségében. Olyankor Pontos űrtartalom ma l ajasy^egaaBgg-' CEGLÉDI APROHIRDETESEK riadó mély gyermek- kocsi Cegléd IX., Nye­reg utca 2/A. ________ El költözés miatt eladó Béla u. 19/a. számú ház, valamint bútor és deszka.______________ 41 2-es Moszkvics eladó sürgősen. Cegléd, XIII.. Lenin Tsz. központ. E cseri._________________ I .adó nagyobb helyi­séget befűtö olajtüze­lésű cserépkályha, va­lamint mennyasszonyl ruha. Cegléd, Gubodi u, 14. Ocsai,__________ Ke resem olyan házas­pár ismerettségét, aki házingatlanért gondvi­selőnk lenne. Erdek- lódnl: Gubodi u. 14. Eladó cementvályú kályha, kombinált szobabútor. Zöldfa u. 10/a._______________ El adó Nyárfa u. 13. számú ház. Érdeklődni: Könyök u. 10._________ El adó Arany u. 42 számú beköltözhető ház. Érdeklődni: Rá­kóczi úti papírboltban. Eladó 170 négyszögöl telek 140 ezerért, Ceg­léd, Alkotmány u. 60. Érdeklődés: Raffay Sándor, 1061 Budapest VI., Paulay Ede u. 39. I. 5. Olajkályha sürgősen eladó. Cegléd, Össze­kötő út 43. sz. Eladó olcsón beköltöz­hető ház. Kenderföld 22. sz. Eladó beköltözhető ház 130 ezer forint ko. többi részlet. Szél u 23. Volán Vállalat raktár­kiadókat felvesz. Je­lentkezés anyaggazdál­kodási csoportvezető­nél. Cegléd. Külső Kö­rösi út. Energetikus admi­nisztratív munkakörbe felvesz technikumi végzettséggel rendel­kezőt Volán TEFU Vállalat. Jelentkezés: Cegléd, Külső Körösi út, műszaki osztály. Sírtáblák festése Nagy címfestőnél. Huszár u. 1. sz. ___________________ Gé pírónőt felvesz Ügy­védi Munkaközösség. Fizetés megegyezés szerint. Cegléd I., Sza­badság tér 7.__________ El adó Zöldhalomba 800 négyszögöl szőlő. Sütő u. 12. sz___________ El adó modern, mély gyermekkocsi. Rákóczi u. 66. III. em. Palunbi Eladó NDK variálható mély. sportrészes ba­bakocsi. Déli út 31/a Veres.__________________ El adó törzskönyvezett pekingi palota kutya. Teleki u. 19.__________ El adó hálószobábútor villanysütő, 100 literes bár-hűtőszekrény. Cso­konai u. 10,__________' El adó Cegléden három­szobás OTP-s lakás gázfűtéses, OTP-átvál- lalással. Érdeklődni: 10—sn7-es telefonon. Eladó IR frsz. 601-es Trabant Combi. Hu­nyadi u. 9. Ványi. A ceglédi hordó,jelző állomáson, a Malom utcában, szüret tá­ján nagy a forgalom: korszerű berendezéssel, úgynevezett köbö- zőhengerekkel állapítják meg a hordók űrtartalmát. Szeptem­berben például négyszáz fa- és 18 hatalmas betonhordó ürtari talmát határozták meg. Apáti-Tóth Sándor felvétele törteli Rákóczi Termelőszö­vetkezet. Éhben a közös gazda­ságban minden évben számba ve­szik a háztáji állatállo­mányt, és felmérik takar­mányszükségletét. Tervszerűen, átgondoltan nyújtanak segítséget. Nem kell a tagságnak futkosnia a ta-. karmány után: sok elfecsérelt munkanaptól mentesülnek a központi beszerzés jóvoltából. Követendő példa lehetne azo­kon a helyeken is, ahol eddig csak kevésbé, vagy egyáltalán nem éltek e lehetőséggel. A legtöbb juttatásban ugyan­csak a törteli Rákóczi Tsz-ben részesül az állattartó tagság. A népi ellenőrök tizenhét pont­ban foglalták össze a segítség- nyújtás formáit, a lucernate­rület szükség szerinti kiosztá­sától a szaktanácsadásig. E tsz-ben tapasztatható az a rendszeresség is, amely szerint minden évben három alkalom­mal számoltatják be munkájá­ról a háztáji agronómust. A juttatások egy részével él a törteli Aranykalász és az al­bertirsai két termelőszövetke­zet, a jászkarajenöi Üj Baráz­dában a tagság semmiféle kü­lön juttatásban nem részesül. A legtöbb helyen a háztáji­ban nevelt hízómarha- és hí­zósertés a közös gazdaság köz­vetítésével értékesül, ám egy­általán nem foglalkozik vele a jászkarajenöi Üj Barázda Tsz. A felkeresett termelőszö­vetkezetekben sok állatot tartanak a háztájiban, bő- • ven akad dolga a háztáji agronómusnak. Kár, hogy nem mindenütt ke­rül megfelelő személy az agro- nómusi posztra, általában ott, ahol a tsz vezetősége nem for­dít kellő gondot a gazdák tá­mogatására. A háztáji állattartás idősze­rű kérdéseivel foglalkoztak a minap a járási hivatalban tar­tott megbeszélésen is: a ter­melőszövetkezetek háztáji bi­zottságainak vezetőit hívták egybe a járásból. Az összejö­vetel célja a kölcsönös tájéko­zódás volt. A hivatal munka­társai arra a kérdésre kerestek választ, mi az oka annak, hogy amíg erre az esztendőre 7500 hízósertés átadására kötöttek értékesítési szerződést, addig a jövő évre eddig csak alig ezer jószágra? Az Állatforgalmi Vállalat kirendeltségvezetője a felvá­sárló szemszögéből világította meg a szerződéskötés és az át­vétel lehetőségeit. Köztudomású, hogy a ceglé­di járásban jelenleg is sok a sertés. A háztájiból származó állatok, a termelőszövetkeze­tek közvetítésével, nagyüzemi felárral értékesíthetők. A ki­lónkénti egyforintos árkülön­bözetet álltalános szokás sze­rint megfelezik: fele a terme­lőé, fele a gazdaságé lesz. A tsz-eknek a termelőkkel előze­tes megállapodást kell köt­niük, névsorokat kell készíte­niük, amelyek pontosan jelzik, melyik gazda, mikor, hány hí­zott sertést kíván átadni? Ezt az átvétel jobb üte­mezése, a pontosabb fel­mérés teszi szükségessé. Az is kikötés, hogy a szerző­déskötés és az átadás időpont­jának megjelölése között leg­alább három naptári hónap­nak kell eltelnie. Ezekre a változtatásokra azért volt szükség, mert ko­rábban nem tartották meg teljesen a rendeletet, s a hí­zók átadásakor zsúfoltság mu­tatkozott, ami fennakadásokat okozott az Állatiorgalmi Vál­lalat munkájában. A jövőben az állattartónak járlatlevélről is gondoskodnia kell az átadáshoz. A szerződéskötések elhúzó­dása miatt, januárban nagy mennyiségű szabad sertésre számítanak, annak átvételére is lesz mód, ám a nagyüzemi kedvezménytől elesnek a gaz­dák, a vállalat elsősorban a szerződésben foglalt' kötele­zettségeinek tesz eleget Az úgynevezett intervenciós felvásárlás keretében jelentős mennyiségű malacot és süldőt vesznek át. Sok termelő — nem rendelkezve elegendő ta­karmánnyal — a sertésszapo­rulat egy részét értékesíti. A járásban például Jászkarajenőn több mint hétszáz malacot vásárol­nak fel, de Kocséron és Törteién is nagy a kínálat A biztonságos értékesítés se­gíti a termelői kedv ébrentar­tását. Arról is szó esett, hogy adó­zás szempontjából sem kerül­nek hátrányos helyzetbe az állattartók. Példát említettek a járási hivatal illetékesei: ha valaki nyolcvanezer forint be­vételre tesz szert az állattar­tásból, annak negyven száza­lékát betudják a költségekbe, vagyis harminckétezer forin­tot levonnak, a tiszta jövede­lem tehát csak negyvennyolc­ezer forint lesz, s a kiemelt jövedelemadót az ötvenezer forinj; feletti tiszta jövedelem­re vetik ki. T. T. Lélektelen játékkal Vereséget szenvedett a Bem SE A megyei férfi kézilabda- j védekezésben, mind támadás­bajnokság legutóbbi forduló- 1 ban gyenge teljesítményt jában a Bem SE, idegenben 'nyújtottak, lélektelenül ját­szottak, ezért a találkozó nem is végződhetett másképp, csak vereséggel. lépve pályára, vereséget szen­vedett. Gyömrő—Bem SE 12:11 (6:6) Bem SE: Vízvári — Nemes, Zubor, Guzsaly, Malizs Jó­zsef, Malizs János, Ko­vács. — Csere: Zsiga Góldobók: Malizs József (3), Malizs János (2), Zubor (2), Guzsaly (2), Kovács (1), Nemes (1). A rendkívül rossz, csúszós talajú pályán :,em alakulhatott ki jó játék. A ceglédiek mind Köszönetemet fejezem ki mind­azoknak, akik férjemet, Fehér Istvánt szerették, utolsó útjára el­kísérték. sírjára a hála és szeretet virágát helyezték, külön köszönöm dr. Gyuris Dávid alezredes főor­vos úrnak, aki fáradhatatlan oda­adással kezelte, valamint dr. Tornyai Károly kórházi belgyó­gyász osztályos orvosnak, aki fe­lejthetetlen férjemet hűségesen kezelte, özv. Fehér Istvánná. megbánta hazaszármazását és merész vállalkozását: egy ma­gyar mezővárosban megélni, művészetből? Holott előtte állt első mestere, Réthy Lajos, aki míg ide nem jött, országosan nagynevű művésze volt a múlt századvégnek, egyebek közt ő rajzolta az Arany-ballada- illusztrációkat, itt, a részvét­lenségben jóformán nem fes­tett, megelégedett az iskolai rajztanítással, és mindennapi szórakozásul a kaszinói be­szélgetésekkel, zsíros, vidám vacsorákkal a városi urakkal, murikkal a kámáni nyaraló­ban. Csak álmodni lehetett, és kártyázni vagy inni, mert el­akadt itt minden szárnyalás.-----------------: kilencven­Ha élne, | éves volna, — ■ - és most har­minc esztendeje temették el. Mikor meghalt, senki az utcá­ra nem mert kimenni, koporsó sem volt az egész városban, a ház körül összeszedett desz­kákból róttak össze egy ládát, melyben három utcabeli fiú húzta ki egy iparos kiskocsiján az öregtemetőbe. Negyedmagával volt kiterít­ve a halottasház előtt, a pap gyorsan kiszaladt hozzájuk, egyszerre búcsúztatta vala­mennyit, utána futott haza az óvóhelyre, a levegőben csata volt, géppuskák ropogtak, és a családok vitték a holtakat a szentmihálylován a' maguk ás­ta sírgödörbe. Cegléd festője megérdemel- le egy emlékkiállítást, mely iagy örömünkre szolgálna. Hídvégi Lajos , A termelőszövetkezeti tag­ság háztáji gazdálkodása je­lentős mértékben hozzájárul a lakosság megfelelő élelmiszer- ellátásához, s tekintélyes valu­tát is hoz az országnak. A ter­melőszövetkezetekben háztáji bizottságok működnek. Közü­lük öt munkáját vizsgálta meg a közelmúltban a Népi Ellen­őrzési Bizottság népi ellenőrei­nek egy csoportja, A vizsgálat a törteli Rákóczi és Aranykalász, az albertirsai Dimitrov és Szabadság, a jász- karajenői Űj Barázda Terme­lőszövetkezetben tevékenykedő háztáji bizottságokkal foglal­kozott. A tapasztalatokat ösz- szefoglaló jelentés leszögezi, hogy a bizottságok munkája ál­talában névleges, sem fel­adataikat, sem lehetőségei­ket nem ismerik eléggé. Egy-egy gazdaságban aszerint alakul a háztáji gazdaságok sorsa, ahogyan a tsz vezetősé­ge a kérdést kezeli. A korábbi esztendőkben a tagoknak kellett elegendő ta­karmányról gondoskodniuk, jelentős kár származott a kö­zös területen, a gabonábani, kukoricábani legeltetésből. Amióta előírták a háztáji ag- ronómusok alkalmazását, ja­vult a helyzet, ám sok eset­ben a bizottság feladatait is az agronómusokra hárították át. Ahol a termelőszövetkezeti vezetők és a megbízott agro- nómusok szívügyüknek tekin­tik a háztáji gazdálkodás tá­mogatását, a segítségnyújtás sokféle módjára nyílik lehető­ség. Jó példát ad erre — a meg­vizsgált gazdaságok közül — 'a------------ szerény módban j Apja j élt, szorgalmas------------ szőlősgazdaként, té len takácsmesterként. Ta­vasztól őszig naponta kijárt az Öreghegybe, kétholdas birto­kán nyitni, metszeni, kapálni, kötözni, permetezni. Szüret után bezárta a présházat, ott forrt a bor, a család jövedelme, és odahaza megkezdte tanult mesterségét, csúsztatta a veté- lőt, kattogtatta a szövőszéket, szőtte a lepedőket meg a rongy­pokrócokat, mind hozott fonal­ból, használt fehérneműből ha­sított csíkokból. A Zrínyi utca 31. számú házban, melyben egyetlen gyermeke, a kis Jan­csi is született, a szabadkémé- nyes konyhából nyíló belső szobában, hármuk lakóhelyisé­gében, hol a szövőszék is ál­lott, ott volt a növekvő fiú fes­tőállványa. Az utcai szobában lakott Hörömpő sógor, a bir­tok és a ház társtulajdonosa. Lukácsi János tehetséges rajzoló volt az iskolában, re­ménysége a famíliának, a ta­nároknak és a városnak. Há­rom évig volt növendéke a pesti Képzőművészeti Főisko­lának, utána három évet fes­tett Münchenben, Hans Balla­bend, illetve Hans Schildknecht iskolájában. Első biztatást és külön okta­tást az ugyancsak Münchent járt festőművész-rajztanártól, Réthy Lajostól kapott. Réthy- nek ugyanabból a negyven- tanulós polgári osztályából két jó rajzos növendéke került ki 1899-ben, Lukácsi János és Kárpáti Aurél. Ez utóbbi, rö­vid rajztanárkodás után, színi- kritikus, esszé- és regényíró lett, Kossuth-díjas, akit halála­kor országos részvét kísért ki a temetőbe, nem úgy, mint Lukácsit, akit élete utolsó esz­tendeiben már jóformán elfe­lejtettek, s akit egy veszélyes napon a felesége, leánya és ne­velt fia temetett el a második világháború végnapjaiban.------------------; műterme ma Gerendás j is megvan a------------------- Zrínyi utcai Vén házban. Ez hajdan, a sző­lőtermelő időkben, borház volt, hordókkal, kádakkal, kármen- tökkel, lopókkal, palackokkal, tíemizsonokkal és csapokkal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom