Pest Megyi Hírlap, 1974. október (18. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-22 / 247. szám
1974. OKTOBER 22., KEDD ■ TMüm Nem számíMsMl, meggyőződésből Szabadnapjukon a határban A meteorológusok bárom- óránként rajzolják meg Európa időjárási térképét. Elmondják, hogy utoljára 1934-ben jártak-keltek így a ciklonok hazánk felett. Különösen az 5—B nevezetű sekély, Földközi-tenger tájékáról induló ciklonra gyanakszanak, amelyik a balkáni légtömeget vegyíti az északnyugatról érkező nedves áramlattal, s a Kárpátmedencére dobja le terhét, a csapadékot. Ezekkel a kiismerhetetlen, megváltoztathatatlan frontokkal viaskodunk tehát már hetek óta. A Magyar Távirati Iroda vasárnapi jelentésében szűkszavúan így fogalmaz: „Az eső ellenére szerte az országban teljes műszakot tartották az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek dolgozói, hogy mentsék a termést. Áldozatos munkájukat több tízezer társadalmi munkás segítette.” Tények Érkeznek a szűkre szabott hírek Pest megyéből is. Dr. Kárpáti Ervin, a nagykátai rendelőintézet igazgatója telefonál, hogy értesítse a szerkesztőséget: KISZ-szer vezetők á KISZ Központi Bizottsága felhívása nyomán a ■ Magyar—Koreai Barátság Termelőszövetkezetben szedte szombaton a szőlőt. A tizennyolc társadalmi munkás ötven mázsát szüretelt. A Magyar Hajó- és Darugyár fiataljai Vjhar- tyánba igyekeztek volna segíteni, ám a termelőszövetkezeti elnök lebeszélte őket — a faluban vasárnap búcsú van, nem dolgoznak. Pedig hát a tanácsok mezőgazdasági osztályai állandó összeköttetésben vannak a szövetkezeti vezetőiekéi •— ez az időszak mezőgazdasági hadiállapotnak tekinthető. Ilyenkor pedig az áldozatot meg kell becsülni és az áldozatnak célt kell adni, mert anélkül kedveszegett, csalódott lesz az, aki fölajánlja erejét, szabad idejét. A Kertészeti Egyetem hallgatói tangazdaságukban, a szigetcsépi területen szedtek paradicsomot. Fél óra múltán odajött hozzájuk az egyik vezető, hogy ne csak szedjék, csumázzák is — lecsu- mázták a leszedett mennyiséget, s ezentúl az utasításnak megfelelően takarították be a terményt. Egy óra telt így el, mire megjelent egy másik vezető, s összecsapván két kezét, szólt a fiatalokra —^ nem ér az egész semmit, válogassák nagyság szerint is a paradicsomot. Ezt betetőzvén, az alig valamivel idősebb mérnök mondta foghegyről jövendő kollégáinak: csak terhűkre vannak. Mondom, az áldozatot, a felajánlást — megköszönve a segítséget — vissza lehet utasítani, visszaélni azonban vel'e súlyos hiba. A KISZ KB mezőgazdasági osztályán egy volt „Pest megyéssel” Rajnai Gáborral beszélek (valamikor tsz-KISZ-titkár volt, majd a KISZ megyei bizottságán dolgozott). Tájékoztat arról, hogy a honvédek Pátyon segítenek, az angyalföldi Magyar Hajó és Darugyár fiataljai pedig — ha már nem kellenek Újhartyán- ban — lemenőének NagykőMunkában a betakarítók. rösre is a hívó szóra. Az újságíró is kérdez: hová menjen? Melyiket válassza a sok gazdaság közül, ahol elmosódik a határ munkanap és vasárnap között, ahol a munkás —paraszt szövetség szükség esetén íme a gyakorlatban is megnyilvánul Érdet ajánlja Rajnai. Érd, Benta-völgye Termelőszövetkezet. Mást nem kérdezünk — indulunk. Szőlő és eső A fotóriporternek fölcsillan a szeme. A termelőszövetkezet földje mögött ugyanis sűrű go- molyfelhőkbe fúródik a Dunai Kőolajipari Vállalat tornya; kifejező a kép, hiszen aszáz- h.alombattai nagyüzem fiataljai dolgoznak itt a DKV-ból, s a Hőerőműből érkeztek. Haj- zer Barnabás, aki az üzemben táblakezelő, az automatika és a műszerek ismerője, most ládába rakja a szőlőt, a nagyobb fürtökbe belekóstol, úgy mondja: — Fél hétkor jöttünk a vállalat buszával. Miért? Láttuk a televízióban a sarat, az elakadt traktorokat, mondták, milyen nehézségekbe ütközik a betakarítás. Olvastuk az újságokat, a felhívást. Jelentkeztünk. — Milyen kapcsolatuk volt eddig az érdi szövetkezettel? ' Erre már Gergely Bajos felel: — Semmilyen. Talán ezután kialakul a barátság. A szükség szülte kapcsolat érleli. Minket a katalikus blokküzem hívott, vannak, itt az aromásoktól, mindenünnen. Az eső ismét rákezd: veri a tőkéket, újabb árkokat vés a sárba. A gumicsizmás lábak cuppogva tapossák a földet. Tűz mellett Azon iparkodom ismét, hogy miértekre kapjak, választ. Grábler Ferenc a reformáló- ból: — Nem gondolat kérdése az, hogy mi kijöttünk. Ném is az jutott eszünkbe, hogy drágább lesz a gyümölcs. Ügy véltük, szükség van ránk, hát jöttünk. Gyakran csináljuk. Október 12-én a szabad szombaton például a saját üzemünkben tartottunk kommunista műszakot. A présház előtt ég a tűz, a tsz-tagok, alkalmazottak együtt melegítik a kezüket a gyáriakkal. Az öregek beszélik a gondot, hogy „normális időben” már csak négy tag dolgozik a szőlőben, nem tudják mi lesz, ha ez a generáció kihal, mert hát a fiatalok elmentek. Keresem a KISZ-tit- kárt. Nincs itt, visszament a busszal. A szervezők közül is csak ketten dolgoznak. Keresem az üzemág-vezetőt. Elment, de nemsokára jön. Szerencsémre megérkezik, kifújja magát, mentegetőzik: — Az adminisztrációs dolgokat kellett intéznem... — Mi a helyzet? — kérdem, kíváncsian a számadatokra. — Szeptember vége óta esik. Három hét alatt kellett volna betakarítani a negyven holdról a csemegeszőlőt. LeszerHuffier József, a DKV munkaruhájában -7- szőlőtőkék között. ződtünk a KÖZÉRT-ekkel, várták az árut. A tizenhat vagon helyett azonban csaik két vagonnal kaptak, a többit — — a tizet, mert négynek vége az eső miatt — a megyei pince- gazdaságnak szállítjuk, mert az már sajnos nem csemege... Száz mázsa van még a tőkéken, ezt már egy-két nap és leszedjük... Hét forintért adhattuk volna a KÖZÉRT- nek, a pincegazdaság pedig csak 4.80-ért veszi kilóját... — Végeztek is a betakarítással? — Hátra van még a kukorica — feleli Jáki András kertészmérnök. — A silót, hatvan vagonnal már leszedtük, a többi 800 hold betakarításra vár. Lehet, hogy a kéziszedést kell választanunk... Szombaton-vasárnap dolgoztak itt a Dunai Kőolajipari Vállalattól, s a Dunai Hőerőműtől, a hét közepén az érd ligeti iskolások segítettek. Hányán voltak? Kilencven iskolás és a két napon, vagy száz üzemi fiatal. A szőlőért mázsánként huszonnégy forintot kaptak. Még nem tudják, mi lesz a pénzzel. Egy részét valószínű, hogy fölajánlják a chilei menekülteknek, a többit közös programokra költik. Ezen még nem gondolkoztak. Kellett, hát jöttek. Nem számításból. Meggyőződésből. T. E. / KÖVETENDŐ KEZDEMÉNYEZÉS Ifjúsági fórum Vácott A város párt- és álfmi vezetői válaszoltak a fiatalok kérdéseire Hétfőn délután a városi tanács dísztermét zsúfolásig megtöltötték azok a fiatalok, akik a KISZ Vác városi bizottsága által szervezett ifjúsági fórumra jöttek ösz- sze. A fórumon megjelent és a fiatalok kérdéseire válaszolt Papp József, az MSZMP Vác városi bizottságának első titkára, dr. Lukács Ferenc, a várost tanács elnöke, Szent- györgyvári István, a KISZ Pest megyei bizottságának titkára, dr. Csernok Gyula, a városi és járási - bíróság elnöke, dr. Szabó* Géza, vá- rosi-jáfási vezető ügyész, Susan Károly, rendőr őrnagy, a városi-járási rendőrkapitányság bűnügyi osztályának vezetője. Nagy Sándor, a városi KISZ-bizottság titkára megnyitójában elmondotta, hogy Gödöllőn a nyári KISZ-ve- zető továbbképzésen vetődött fel a fórum gondolata. És a város vezetőinek köszönhető, hogy ilyen gyorsan sor kerülhetett megrendezésére. Ezután az előzetesen beküldött kérdésekre válaszolt Papp József. Elmondta,' hogy az MSZMP Központi Bizottsága ifjúságpolitikai határozatának végrehajtását a városi pártbizottság ülésein rendszeresen értékelik. Megállapították, hogy az üzemek, intézmények vezetői a fiatalok termelésben elfoglalt helyének mind inkább megfelelő szerepet biztosítanak a vezetésben is. Kár, hogy e téren a középszintű vezetők részéről bizonyos elzárkózott- ság, szakmai féltékenység tapasztalható. Papp József szólt arról is, hogy az üzemekben érvényesül az egyenlő munkáért egyenlő bérezés elve. De már a képességeknek megfelelő munkakörök biztosításában — különösen a műszaki értelmiség foglalkoztatásában — több hiányosság is tapasztalható. Válaszában elmondta, hogy a városban átadásra kerülő lakások több mint felét a fiatalok kapták és ismertette, hogy a jövőben is főként a nagycsaládosok és a fiatal házasok lakásgondjait fogják megoldani. Dr. Lukács Ferenc válaszában kitért a tömegsportolás feltételeinek biztosítására. Elmondta, hogy 1975. január 1-től a Vasutas-sporttelepet tanácsi kezelésbe veszik át és megnyitják az üzemek dolgozói, az iskolák tanulói előtt. A Vízmű sportklubjával együtt kívánják bővíteni a városi strandot és tervezik vízisporttelep kiépítését is. Kérte a fiatalok segítségét a városi ligetben kialakításra kerülő ifjúsági park létrehozásához. Ezután lakásépítkezéssel, közellátással és közlekedéssel összefüggő problémákról szólt, majd a helyszínen feltett kérdésekre válaszolt. Talpas Károly, az Egyesült Izzó vád gyáregységének dolgozója a deákvári lakótelep közellátását, közvilágítását és néhány közút állapotát kifogásolta. Dr. Lukács Ferenc válaszában elmondta, hogy a közellátás megnyugtatóan csak az ötödik ötéves tervben fog megoldódni — ekkor kerül sor jelentősebb beruházásokra. — Addig magán-kiskereskedő üzletek létesítésével enyhítenek a gondokon. A közvilágítás még ebben az évben elkészül, az útépítés csak az V. ötéves tervben fog elkezdődni. A válaszadások után a fórum résztvevői a városi ifjúsági klubban megrendezett zenés klubdélutánon vettek részt. R. L. Utförőparlament Leányfalun Felelősség a közösségért' Tegnap rendezték meg Szentendre és a járás úttörőparlamentjét Leányfalun, a művelődési házban. A találkozón 69 küldött vett részt. Az elnökségben foglalt helyet Szabó Ferenc, a járási hivatal művelődési osztályának vezetője, valamint Herczenik Gyula, a Pest megyei KISZ- bizottság munkatársa. A vidám és kötetlen hangvételű tapasztalatcserén kétéves munkájuk eredményeit érté- k ’ték az úttörők, beszéltek gondjaikról, problémáikról. ^ találkozó eseményei a 24 tagú járási-városi úttörőtanács tagjainak és a megyei úttörő- parlament küldötteinek meg- válásztásával fejeződött be. Az őszinteség hangján Az ifjúság, a fiatalok világnézeti, eszmei nevelése társadalmunk egyik központi feladata. Hiszen a ma kisdobosai és úttörői később felnőttekké, dolgozókká válnak, BÍRSÁG: EGYMILLIÓ FORINTON FELÖL Javuló merül a üzletekben A kereskedelmi felügyelőségek vizsgálatainak tapasztalatai Tagok, alkalmazottak, ifjúmunkások pihenője, kis kézmelegitéssel.., Foto: Révész Tamás zően javult a választék, állami támogatással bővült a hűtőgéppark, fejlődött az értékesítési propaganda, és sikerrel jártak a különböző akcióik. A javulás ellenére az ellenőrzött helyek csaknem 10 százalékában találtak az értékesítési előírásokkal, a szavatossági idővel, a higiéniával, vagy az árakkal kapcsolatos mulasztást. Külön vizsgálat 'foglalkozott a kereskedelmi mérlegekkel és mérőeszközökkel. Csaknem 16 000 mérleget és súlyt ellenőriztek, közülük 1900-at — mint használatra alkalmatlant — kivontak a forgalomból, s 176 esetben állapították meg a mérlegek helytelen használatát. Az idén eddig lezárt, 10 600 helyen tartott ellenőrzés 17,5 százalékánál tártaik fel hiányosságot, tapasztaltak visz- szaélést, szabálytalanságot, amelyeket az eddigieknél szigorúbban toroltak meg; összesen több mint egymillió forint bírságot rótf nlr Írj .. hangzott hozzászólásokból. S A fofelugyeloseg osszealli- j ez is azt mutatja, hogy ezek tóttá az 1975. évi ellenőrzési az úttörők korosztályuk legakiknek munkájától és helytállásától függ szocialista társadalmunk céljainak, törekvéseinek megvalósítása. A szentendrei városi-járási úttörőparlament szervezői ennek szellemében gondolkodtak. Fő céljuk az volt, hogy véleményalkotásra késztessék az úttörő- és kisdobosküldötteket. Gönczi Jqnos úttörőelnök rövid bevezetője után a gyerekeknek adta át a szót, akik hat meghatározott témával foglalkozó szekcióban mindennapi tetteikről, a lakóterületi munkáról, vidámságról, játékról, turisztikáról, az iskolai úttörőéletről, az úttörővé, illetve KISZ-taggá válás feltételeiről beszélgettek. Őszinte hangú hozzászólásaikból az is kiderült, hogy munkájukat kellő komolysággal, munikakedwel és felelősségtudattal végzik. A megnyitó színhelyén a művelődési ház színháztermében a falakat azok a színpompás tablók díszítették, amelyeken az úttörők mozgalmi életük hétköznapjait jelenítették meg, lakóhelyük nevezetességeit mutatták be. S a találkozó hangulata valahogy minduntalan ezekre a fényképekkel, rajzokkal ékesített táblákra emlékeztetett. Mert az úttörők komoly szavain kívül — s minden korosztály egyéniségében sajátos komolysággal tükröződik a környező világ — vidám nótázás, játékok zaja és nevetés verte fel a környék megszokott délelőtti csendjét. Demokratizmusra nevelés Az úttörőparlament szekciómunkájának összefoglalója után az is bebizonyosodott, hogy az iskolás gyerekek ténylegesen ismerik helyzetüket, elért eredményeiket, problémáikat. Javaslataik, kritikájuk, amelyeknek egy részét küldötteik később magasabb fórumokon is elmondhatják, szintén ezt igazolják. Néhányat érdemes megemlítenünk közülük. Sok iskolában nincs olyan helyiség, ahol az úttörőcsapat foglalkozásokat tarthatna, sőt, többfelé még tornatermek sem állnak rendelkezésükre. Több javaslat is elhangzott olyan tanításmentes szombatokról, amikor az úttörőmozgalomban tevékenykednének a gyerekek. Kérték, hogy a járási szervek — ha lehetőség nyílik rá — létesítsenek járási szintű úttörőtábort. Mindez csak ízelítő az elprogramot, amelynek középpontjában változatlanul az árellenőrzések állnak. A kereskedelempolitikai célokkal összhangban gondot fordítanak a kiszolgálási körülmények és a vásárlók tájékoztatásának javítását célzó vizsgálatokra, s továbbra is megkülönböztetett figyelemmel ellenőrzik az olcsó közszükségleti cikkek kínálatát. tevékenyebb, leglelkesebb képviselői, akik véleményüknek, gyakran a felnőttekét megszégyenítő nyíltsággal és tömörséggel adnak hangot. Ea pedig érték. Érték, amely biz* tosíthatja, hogy ezek a fia-« talok társadalmunknak olyan felnőttjeivé váljanak, aki!) nem ismerik a közömbösséget, V. F. A Belkereskedelmi - Minisztériumban összeállították a fogyasztói érdekvédelem ellenőrzésének eddigi mérlegét. A tapasztalatokról dr. Lugosi Lajos, az Országos Kereskedelmi Főfelügyelőség vezetője adott tájékoztatót. Gyermekruházati cikkek, a gyermekbútorok, a bébiételek, a testápoló és egészség- ügyi cikkek kínálata örvendetesen javult, bár még változatlanul tapasztalták egyes táruk időszakos hiányát. A tejprogram végrehajtására hozott intézkedések érvényesülését 1800 árusítóhelyen és üzemben ellenőrizték. Megállapították, hogy kedve
