Pest Megyi Hírlap, 1974. október (18. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-18 / 244. szám

1971. OKTÓBER 18., PÉNTEK 2 ÜGYEM n Krímem Borisz Ponomarjov beszéde az európai kommunista és munkáspártok varsói konzultatív találkozóján Borisz Ponomarjov, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának póttagja, a KB titkára szercián felszólalt az európai kommunista és munkáspártok varsói konzultatív találkozó­ján. _ A szónok bevezetőben mél­tatta a konzultatív találkozó jelentőségét, részletesen ele­mezte a nemzetközi és ezen belül az európai kommunista és munkásmozgalom jelenlegi helyzetét, valamint a nemzet­közi erőviszonyok általános alakulását. A konzultatív találkozó kö­zelebbi céljairól a következő­ket mondotta: véleményünk szerint az európai dolgozók és az európai népek előtt álló, je­lenlegi perspektivikus fő fel­adat az, hogy kontinensünket a szilárd és tartós béke kon­tinensévé változtassuk. Ez valóban történelmi feladat és megoldásához feltétlenül biz­tosítani kell a szocialista álla­mok, a munkásosztály, a dol­gozók, az európai demokra­tikus és békeszerető erők erőfeszítésének egyesítését; a testvérpártok küszöbönálló konferenciája jelentősen hoz­zájárulhat ehhez. A szónok ezután Leonyid Brezsnyev legutóbb Varsóban elhangzott beszédének az európai kommunista és mun­káspártok új konferenciájára vonatkozó részéből idézve rá­mutatott: nézetünk szerint a konferencia előtt kettős ter­mészetű probléma áll: meg kell határozni, hogy a tömege­ket miként mozgósítsuk továb­bi harcra annak érdekében, hogy visszavonhatatlanná te­gyük az enyhülés folyamatát, szavatoljuk a tartós békét Európában, s ugyanakkor a lehető legteljesebben kiaknáz­zuk a nemzetközi enyhülést a dolgozók érdekében. Ami a dolog egyik oldalát illeti, itt mindenekelőtt az olyan konkrét kérdések meg­oldásáról van szó, amelyektől a politikai enyhülés elmélyí­tése, a katonai enyhüléssel való kiegészítése, a fegyver­kezési hajsza megfékezése, va­lamint a háború materiális előkészületeinek beszüntetése függ. De szó van az államok és a népek közötti gazdasági, tudományos-műszaki, kulturá­lis és egyéb természetű együtt­működés fejlesztéséről is. Kül­döttségünk abból indul ki, hogy a kommunisták konfe­renciájára az európai bizton­sági értekezlet befejezése után kerülne sor. Ez lehetővé tenné a kommunisták számára, hogy saját platformon lépjenek fel, amellyel a munkásosztályhoz, a néptömegekhez fordulnak, és amely előmozdítaná a harc kiszélesítését azért, hogy Európát a tartós béke konti­nensévé változtassuk. Ami a konferencia másik célkitűzését illeti, az abban foglalható össze, hogy az eny­hülést a dolgozók érdekeinek megfelelően kell kiaknázni. Véleményünk szerint a kom­munisták konferenciájukon az európai tartós béke kérdését közvetlen kapcsolatban vet­hetnék fel a társadalmi fejlő­déssel, a dolgozók érdekvé­delmével, felvázolhatnák a lehetőséget arra, hogy a dol­gozókat miként védjék meg az inflációtól, a drágaságtól, va­lamint a permanens gazdasági megrázkódtatásoktól. Ponomarjov így folytatta: Napjainkban mind jobban megnyilvánul a különbség Európa szocialista és kapita­lista része között. A dolgozók milliói keresnek választ arra, mi az oka annak, hogy a vál­ság harapófogói egyre szoro­sabbra zárulnak a tőke öve­zetében. Erre azonban sem az uralkodó felső körök, sem az ellenzéki burzsoá pártok, de még a szociáldemokraták sem tudnak megfelelő választ adni. Csakis a marxista—leninista tanításra támaszkodó kommu­nista pártok képesek feltárni a tőkésvilágban végbemenő fej­lemények valódi okait, meg­magyarázni a tömegeknek, hogy a nehézségek közvetlenül az óriási katonai kiadásokkal és a militarizmussal függnek össze. A kommunistákon kívül senki sem tudja feltárni a tő­kés rendszer lényegét, amely a háborús fenyegetőzések és a társadalmi csapások forrása és senki sem tudja megindo- .kölni azt, hogy a háború elleni küzdelmet feltétlenül a dolgo­zók gazdasági és politikai ér­dekvédelmével kell összehan­golni. Az európai kommunisták küszöbönálló konferenciája, nézetünk szerint, kellő tekin­téllyel nyilatkozhat ezekben a kérdésekben. Kétségtelen, hogy az enyhülés véglegessé tétele érdekében a szocialis­ta országoknak a békeoffen- zívában még szorosabbra kell fűzniök soraikat a munkás- osztállyal, a békemozgalom­mal és a dolgozó tömegekkel az európai tőkés országokban. Mindezt figyelembe véve, helyesnek tartanánk, ha a konferencia alapvető témáját így fogalmaznánk meg: az európai békéért, biztonságért, kölcsönösen előnyös együtt­működésért és társadalmi fejlődésért folytatott harc időszerű feladatai. A küszöbönálló konferen­cia célkitűzéseivel kapcsolat­ban fontosnak tartanánk, hogy ez a fórum egyértelmű­en mutasson rá az Európá­ban végbemenő pozitív jelen­ségek okaira és tényezőire. Meggyőzően meg kell magya­ráznunk, hogy valójában milyen erők hozták moz­gásba az enyhülést, világo­san tájékoztatnunk kell a tömegeket, rámutatva, hogy milyen béke felel meg az ő érdekeiknek és hogyan kell azért küzdeni. Ponomarjov hangsúlyozva, hogy fontosnak tartja az eu­rópai tőkés országok kommu­nista pártjai tevékenységének óriási és szinte pótolhatatlan jelentőségét, s megemlítve, hogy a konferenciának konk­rét politikai platformot kel­lene kidolgoznia, amely a bé­ke kérdését összekapcsolná a társadalmi fejlődés feladatai­val, a "következőket mondot­ta: — Az SZKP-nak az a vé­leménye, hogy célszerű len­ne. ha a konferencián két alapvető okmányt fogadnának el. Az első egy politikai dek­laráció lenne, amely össze­gezné a vita eredményeit, és részletesen kifejtené az együt­tes akciók programját. Az ok­mányban meg lehetne fogal­mazni általános értékelésün­ket az. Európában végbemenő pozitív jelenségekről, ki le­hetne mondani, hogy milyen tényezők mozdították elő eze­ket a jelenségeket, választ le­hetne adni arra a kérdésre, hogy mi, kommunisták, miért vetjük fel most az akcióknak ezt a platformját, miért te­kintjük azt reálisnak, elérhe­tőnek, és mit kell tenni ennek érdekében. Ez az okmány — ha a találkozó részvevői szük­ségesnek tartják — helyzet- elemzést is tartalmazna, és magában foglalná az akciók részletes programját. Hasznos lenne egy másik okmány el­fogadása is, moncHuk egy fel­hívás elfogadása Európa né­peihez, amelvben sűrítve és világosan, felhívás formájá­ban kifejtenénk alapvető esz­méinket és jelszavainkat. Eb­ben a felhívásban elmond­hatnánk azt is, hogy mi kom­munisták, miként képzeljük el az összes baloldali, demok­ratikus és békeszerető erők együttműködését, és konkré­tan mi a teendő, hogy ezt az együttműködést megszervez­hessük. Magától értetődik, hogy mind a két okmánynak a konferencián részt vevő összes párt közös és össze­egyeztetett véleményét kell kifejeznie, de ez természetesen nem fosztja meg egyik pár­tot sem attól a jogától, hogy a konferencián minden általa fontosnak tartott problémát felvessen. A régi demokrati­kus hagyomány ezt követeli. — A konferencia előkészí­tésével kapcsolatban — mon­dotta a szónok — az SZKP úgy véli, hogy a mozgalom a kollektív munka tekintélyes tapasztalatával rendelkezik. A demokratikus szabályok, va­lamennyi párt egyenjogúsá­gának és a kölcsönös tiszte­letnek következetes betartása alapján biztosítani kell min­den párt számára azt a jogot, hogy gyakorlatilag az előké­szítés minden szakaszában részt vehessen. Feltételezzük, hogy ez biztosítja az interna­cionalista célokért folytatott harc összeegyeztetett és közös' irányvonalának sikeres kiala­kítását. Az SZKP javaslata szerint az . okmánytervezetek előzetes kidolgozását az év vé­géig kellene elvégezni, azzal, hogy a tervezeteket a jövő év eleién felülvizsgálhatná az előkészítő bizottság, amely lé­nyegében a második konzul­tatív találkozóval lesz egyen­értékű. Ponomarjov végezetül el­mondotta: az SZKP delegá­ciója támogatja a javaslatot, hogy a konferenciát az NDK- ban tartsák meg, amennyiben az NSZEP illetékes elvtársai ezzel egyetértenek. Lapzártakor érkezett \ második nap felszólalói Csütörtökön Varsóban a konzultatív találkozó második napján a következő pártok képviselői szólaltak fel: A Német Szocialista Egység­párt képviseletében Herman Axan; a Jugoszláv Kommu­nisták Szövetsége képviseleté­ben Alekszandar Grlicskov; a Francia Kommunista Párt képviseletében Jean Kanapa; a Török Kommunista Párt képviseletében Ahmed Sey- dan; a Spanyol Kommunista Párt képviseletében Federico Melchor; Írország Kommunis­ta Pártja képviseletében Tom Redmond; a Görög Kommu­nista Párt képviseletében An- tonisz Ambatielosz; a Svájci Munkapárt képviseletében Ja­kob Lechleiter; az Osztrák Kommunista Párt képviseleté­ben Erwin Scharf; Csehszlo­vákia Kommunista Pártja képviseletében Vasil Bilak; a Norvég Kommunista Párt kép­viseletében Martin Gunnar Knutsen; a Svéd Baloldali Párt (kommunisták) képvisele­tében Lars Werner; a Román Kommunista Párt képviseleté­ben Stefan Andrei; a San Ma- rino-i Kommunista Párt kép­viseletében Ermenegildo Gas- peroni; a Magyar Szocialista Munkáspárt képviseletében Pullai Árpád; a Luxemburgi Kommunista Párt képviseleté­ben Dominique Urbany-; a Lengyel Egyesült Munkáspárt képviseletében Edward Ba- biuch: a Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártjának kéoviseleté- ben Costas Partasszides. Kmkmény a KGSI Moszkvában október 15— 17-én tartotta meg 69. üléssza­kát a KGST végrehajtó bi­zottsága. Az ülésszakon részt vett — Tano Colov, a Bolgár Nép- köztársaság minisztertanácsa elnökének első helyettese, Lá­zár György, a Magyar Nép- köztársaság mimiszterelnök- helyettese, Gerhard Weiss, az NDK miniszterelnök-helyet­tese, F. Garcia Valis, a Ku­bai Köztársaság állandó KGST-képviselőjének helyet­tese, Damdingijn Gombozsav, a Mongol Népköztársaság mi­niszterelnök-helyettese, Mie- czyslaw Jagielski, a Lengyel Népköztársaság miniszterel­nök-helyettese, Gheorghe Ra- dulescu, a Román Szocialista Köztársaság miniszterelnök1- helyettese, Mihail Leszecsko, a Szovjetunió miniszterelnök- helyettese, Rudolf Rohlicek, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság kormányelmökének helyettese. A vb munkájában a KGST és a jugoszláv kor­mány közötti megállapodás értelmében részt vett Boriszev Jovics, a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács tagja. Az ülésszakon Lázár György, a Magyar Népköztár­saság képviselője elnökölt. A vb tudomásul vette, hogy az ENSZ-közgyűlés 29. ülés­szaka határozatot hozott a KGST ENSZ-megfiavelői stá­tusáról. A végrehajtó bizott­ság megbízta Nyikolaj Fagy­gye jevet, a KGST titkárát, hogy az ENSZ-közgyűlés ha­tározatával kapcsolatban te- gve meg a szükséges intézke- déesaíke+. Az ülésszak megemlékezett Jugoszláviának a KGST-szer- vek munkájában való részvé­teléről szóló megállapodás ér­vénybe lépésének 10. évfor­dulójáról. Az ezzel kapcsolat­ban felszólaló Lázár György és Boriszav Jovics megemlí­tette, hogy a szóban forgó megállapodás szilárd alapot teremtett a KGST-országok és Jugoszlávia közötti sokoldalú gazdasági, tudományos és mű­szaki együttműködés számára, valamint a testvéri kapcsola­tok fejlesztése és a barátság további szilárdítása számára, A végrehajtó bizottság meg­elégedését fejezte ki a KGST- országok és Jugoszlávia kö­zötti sokoldalú együttműködés eredményeivel kapcsolatban. A KGST 27. ülésszaka hatá­rozataival kapcsolatban a vég­rehajtó bizóttság megtárgyalta és jóváhagyta a KGST-orszá­gok és Jugoszlávia együttmű­ködésének 1980-ig szóló részle­tes és általános programját a környezetvédelem területén és ezzel összefüggésben a termé­szeti javak racionális kiakná­zásában, amelyet a KGST tu­dományos és műszaki együtt­működési bizottsága dolgozott ki. A végrehajtó bizottság nagyra értékelte azoknak a munkálatoknak a jelentősé­gét, amelyeket a fentebb em­lített program vázol fel. Nagy jelentőséget tulajdo­nítva a KGST-országok talál­mányi és szabadalmi együtt­működése további elmélyítésé­nek, a végrehajtó bizottság megtárgyalta és jóváhagyta az ezzel kapcsolatos együttműkö­dés alapvető irányzatait és feladatait, valamint azokat az intézkedéseket, amelyek a szo­cialista gazdasági integráció komplex programjának tükré­ben előmozdítják a találmányi kérdések hatékonyabb megol­dását. A végrehajtó bizottság jóvá­hagyta a KGST jogi képvise­lői tanácskozásán kidolgoz«: t javaslatokat, amelyek arra vo­natkoznak, hogy a gazdasági szervezeteknek fokozottabb anyagi felelősséget kell visel­niük a kölcsönös vállalások teljesítésében tapasztalható mulasztásokért. A KGST kül­kereskedelmi állandó bizottsá­gát megbízták, hogy a végre­hajtó bizottság által elfoga­dott javaslatok értelmében módosítsa, illetve egészítse ki a KGST-országok szervezetei közötti. áruszállítás általános feltételeit. A vb megtárgyalta és jóvá­hagyta az anyagi és műszaki ellátási együttműködés kérdé­seivel foglalkozó KGST-bizott- ság státuszát, ff KÓS'Í-orszá­gok állami munkaügyi szervei vezetői tanácskozásának sza­bályzatát; ez a tanácskozás a folyó évben kezdte meg műkö­dését a KGST keretében azzal a céllal, hogy mélyítse a KGST-országok együttműkö­dését. Ezenkívül tárgyaltak még a KGST-országok közötti gazda­sági, tudományos és műszáki együttműködés fejlesztésének és tökéletesítésének más kér­déseiről is, s ezekben megfe­lelő határozatokat hoztak. A végrehajtó bizottság ülé­sét a barátság és a kölcsönös megértés légköre jellemezte. CSÜTÖRTÖKÖN HELSIN­KIBŐL visszaérkezett Moszk­vába a Nyikolaj Podgornij ve­zette szovjet állami delegáció. ERICH HONECKER, az NSZEP KB első titkára és az általa vezetett NDK párt- és kormányküldöttség csehszlo­vákiai négynapos hivatalos ba­ráti látogatásának befejeztével csütörtökön este visszaérkezett Berlinbe. FIDEL CASTRÖNAK, a Kubai Kommunista Párt első titkárának meghívására Fran­cois Mitterrand, a Francia Szocialista Párt első titkára, öttagú delegáció élén, hiva­talos baráti látogatásra — magyar idő szerint csütörtö­kön hajnalban — Havannába érkezett. CSÜTÖRTÖKÖN Moszkvá­ból visszaérkezett Szófiába Tó­dor Zsivkov, a BKP Központi Bizottságának első titkára, az államtanács elnöke. Zsivkov a szovjet fővárosban a „Bol­gár Népköztársaság — har­minc év a szocializmus útján” című bolgár népgazdasági ki­állítás megnyitásán vett részt. BELGA elnöklettel tartot­ták meg csütörtökön Bécsben a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek kölcsö­nös csökkentéséről folyó tár­gyalást soron következő ple­náris ülést. PANAMÁBAN folytatódik a Béke-világtanács Elnökségé­nek kibővített ülése. Munká­jában 39 ország küldöttei vész­nek részt. HELMUT SCHMIDT szövet­ségi kancellár csütörtökön egyórás megbeszélésen fogadta Bonnban Nyikolaj Tyihonov szovjet miniszterelnök-helyet­test. MICHEL NJINE (Kamerun), az ENSZ Biztonsági Tanácsá­nak október havi elnöke csü­törtökön bejelentette — a ta­nács többi tagjával folytatott konzultációk után —, hogy a 15 tagú testület ma este ül ösz- sze Dél-Afrika ENSZ-tagsága CSAK RÖVIDÍN... jövőbeni helyzetének felül­vizsgálatára. AZ EURÓPAI biztonsági ér­tekezlet második szakaszának koordinációs bizottsága csü­törtökön , Genfben ülést tar­tott, A testület jóváhagyta a finn, az osztrák, a svéd és a svájci küldöttség által az ok­tóber 21-től november 15-ig tartó időszakra kidolgozott munkatervet. CSÜTÖRTÖKÖN LIPCSÉ­BEN ünnepélyesen búcsúztat­ták a magyaroszági munkára induló NDK-beli fiatalok első csoportját, mintegy 200 lányt és ifjút. Mostantól fogva te­hát kölcsönös lesz a munka­erőcsere Magyarország és az NDK között. PÉLDA NÉLKÜLI „törté­nelmi eseményként” üdvözölte csütörtökön az amerikai kép­viselőház jogügyi albizottsága Ford elnök megjelenését az al­bizottság előtt. Ford önként vállalkozott erre, hogy továb­bi magyarázatot adjon Nixon volt elnök kegyelemben része­sítésének indítékairól és kö­rülményeiről. GERALD FORD amerikai elnök csütörtökön második alkalommal vétózta meg — és küldte vissza jóváhagyás nélkül a kongresszusnak azt a törvénymódosító indítványt, | amelynek értelmében decem­ber 10-én azonnali hatállyal felfüggesztik a Törökország­nak nyújtotta amerikai kato­nai segélyt, ha Ankara hadi­anyag-utánpótlást küld a Cip­ruson tartózkodó török fegy­veres erőknek. A OLASZ dolgozók milliói sztrájkoltak csütörtökön a munkanélküliség ellen, a munkabérek értékének meg­védéséért, á gazdaságszerkeze­ti reformokért. CSÜTÖRTÖKÖN PÁRIZS­BAN megkezdődött az UNES­CO közgyűlésének 18. ülés­szaka, amelyen több mint 500 delegátus képviseli az UNES­CO 132 tagállamát. A PARAGUAYI San Ber- nardinóban megnyílt a latin­amerikai indiánok első kong­resszusa, Argentína, Bolívia, Brazília, Ecuador, Kolumbia, Paraguay és Venezuela ősla­kóinak 30 képviselője tanács­kozik a fajüldözés elleni harc közös programjáról, amelynek fontos része az indián földte­rületek tulajdonjogának meg­tartása, illetve visszaszerzése, és az indián kultúra értékei­nek megmentése. A TERVEZETT balközép kormány leendő partnereivel, a Szocialista Párt, a Szociál­demokrata Párt és a Köztár­sasági Párt képviselőivel ta­nácskozott csütörtökön Amin- tore Fanfani kijelölt olasz miniszterelnök, a Keresztény- demokrata Párt főtitkára. AZ ETIÖP kormánycsapa­tok heves harcokat folytat­nak az Eritreai Felszabadítá- si Front fegyveresei ellen. Diplomáciai forrásból csütör­tökön azt közölték, hogy har­ci zaj hallható Asmarában. TEGNAP HIVATALOS LÁ­TOGATÁSRA Ottawába érke­zett Olof Palme svéd minisz­terelnök, hogy ma megkezdje tárgyalásait kanadai kollégá­jával, Pierre Trudeau-val. GLAVKOSZ KLERIDESZ ciprusi ügyvezető elnök és Rauf Denktas alelnök mára tervezett találkozója elmarad, mert a szigetország alelnöke, aki egyúttal a török közösség vezetője is, külföldre utazik. Denktas ma reggel konzultá­ciókra Ankarába utazik, majd onnan — London útbaejtésé- vel — New Yorkba repül, hogy részt vegyen az ENSZ- közgyülés ciprusi vitájában. LETETTE a hivatali esküt Athénban Dimitriosz Biciosz eddigi külügyminiszter-helyet­tes, aki a kedden lemondott Georgiosz Mavrosz helyett ve­szi át a külügyi tárca irányí­tását az ügyvezető kormány­ban. . SZOLGÁLTATÁS A LAKOSSÁGNAK! Az asztalos-, a kárpitos- és a kádárszakma tevékenységi körébe tartozó, EGYEDI DARABOK KÉSZÍTÉSE ÉS JAVÍTÁSA ceglédi, tápiószelei és albertirsai részlegünkben. STYLUS FAIPARI SZÖVETKEZET

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom