Pest Megyi Hírlap, 1974. október (18. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-16 / 242. szám

l<m. OKTÓPER IP., SZERDA xMiav A káros baráti környezet Fiatalkorúak a bíróság előtt Készülődé a felszabadulás 30. évfordulójára Emlékparkok, parkerdők A környezetvédelmi pályázat — A KISZ felhívása A fiatalkorú bűnelkövetők felelőségrevonásánál a bíróság minden esetben megpróbál rávilágítani a cselekményt ki­váltó okokra 'is. Ezek elég sok­félék, egyikük a káros baráti környezet. Otthon mindene megvolt Nem egy szülő értetlenül áll azon tény előtt, hogy gyerme­ke bűncselekményt követett el. Gyakran olyan szülőkről van szó, akik munkahelyükön és az életben becsületesen megállják a helyüket s azon fáradoztak, hogy gyermekük hasznos tagjává váljon a tár­sadalomnak. És mégis, a fiú lába alól kicsúszott a talaj! Becsületes szülők nevelték a fiatalkorú L. Imrét is, aki — 13 társával — Vácott soroza­tos rablást, gépkocsilopást, sú­lyos testi sértést és közirattal való visszaélést követett el. A többi között ittas embereket ütöttek le, elvették a pénzü­ket; egyiket — 12 forintért — úgy megverték, hogy az áll­csontja eltört. Egy másik ittas férfit a váci kistemetőbe csal­ták, majd eszméletlenségig ütötték, rúgdosták és elvették 210 forintját. , A szülők elmondták, fiuk otthon rendesen viselkedett, nem volt vele probléma, elé­gedettek voltak magatartásá­val. Mégis, mi történhetett vele? Három éve került el Szűcsiről Vácra ipari tanulónak, a kol­légiumba is felvették. A töré­sek ezután kezdődtek életében. Az intézet rendjét és fegyel­mét — igazolatlan hiányzá­sokkal, csavargással, durva magatartással — többször megsértette, amiért négy eset­ben fegyelmi büntetésben ré­szesült. Rossz társaságba ke­rült. Végül ittassága miatt a kollégiumból kizárták. A har­madik tanévet elégtelen ered­ménnyel végezte. Most előze­tes letartóztatásban várja a tárgyalást. Általában az akaratilag, jel- lembelileg gyenge és befolyá­solható fiatal rossz társaság­ba kerülve a környezet hatá­sából nemigen tud szabadulni. Kapcsolódik a többiekhez és „hangadó” társaival együtt követi el a közösségellenes cselekményeket. Jó példa erre L. Imre egyik társa, a fiatal­korú T. Zoltán, aki így vallott: „Amit H. Mihály és A. Sán­dor elhatároztak, én is csinál­tam, nem akartam magamat kihúzni a társaságból.’’ Pedig a kollégiumban volt kikapcsolódási lehetőség, ren­delkezésükre állt a többi kö­zött tornaterem, klubszoba. Ismét az ital Nem egy fiatal hiába pró­bálja kivonni magát a bűn- cselekmény elkövetéséből, a banda nem engedi. A fiatalko­rú M. Jenő és három társa Tápiószecsőn rablást és lopáso­kat követett el. A kezdemé­nyező M. Jenő 17 éves korára már háromszor állt bíróság előtt, ez év május 6-án szaba­dult a börtönből. Utána nem sokkal később az újabb bűn- cselekményekben az ő felbuj- tására vettek részt társai. Egy járókelőt ütötték le, el­vették pénzét, valamint bő­röndjét. A társak közül az egyik vonakodott részt venni a rablásban, amire M. Jenő ki­jelentette: ő a gengszterfőnök, és kötelesek az utasítását vég­rehajtani. A felnövekvő' nemzedékben a környezet iszákossága okoz­hatja a legtöbb és legsúlyo­sabb károsodást. Az alkoholiz­mus súlyos velejárója a család anyagi, erkölcsi szétesése. Az alkoholista szülők gyermekei a bizonytalan életkörülmények miatt sokat szenvednek. Fé­lénkség, tartózkodás, szoron­gás, bizalmatlanság lehet a kö­vetkezménye, később csavar­gókká és esetleg bűnözőkké is lehetnek. A fiatalkorú, kecskeméti G. Gergely "apja alkoholista volt és a fiú nem sok szeretetet kaphatott. A szülei elváltak, a gyermek nem tanult tovább, a munkahelyére sem járt rend­szeresen, majd rossz baráti társaságba keveredett. Tizen­hat éves korára lopás miatt kétszer állt bíróság előtt és az aszódi javítóintézetbe került Az árva és félárva, valamint az elvált szülők gyermekeinél is gyakori az érzelmi, erkölcsi károsodás. Nem fogadott szót .A fiatalkorú dunaharaszti G. Zoltán édesapja meghalt. Édesanyja egyedül nevelte, ne­ki azonban nem fogadott szót. Amikor az anya dolgozott, a fiú elcsavargott otthonról, büntetett előéletű személyek­kel került kapcsolatba, mér­téktelenül kezdett inni. G. Zoltán — két barátjával — az egyik februári napon az esti órákban Dunaharasztin, a Ró­zsakért étteremben sört és rö­vid italt fogyasztott. G. Zol­tán az étteremből távozva „él- kötött” egy parkírozó autó­buszt, és azzal kocsikázott — italosán. A példákat lehetne sorolni, de talán az elmondottak is ér­zékeltetik, hogy o rossz, a bű­nöző baráti környezet milyen rombolóan hathat a még ta­pasztalatlan, könnyelműségre hajlamos fiatalkorúakra. A bűnüldöző szervek munkáján kívül mindannyiunk — az is­kolák, a vöröskeresztes szerve­zetek, a tanácsok, a gyámható­ságok, a szülői munkaközössé­gek, a pályaválasztási tanács­adók, az úttörő- és KlSZ-szer- v^zetek — figyelmére, erőfe­szítésére és segítségére is szük­ség van a fiatalkori bűnözés visszaszorí tásában. O. F. J. Felszabadulásunk negyed- százados jubileuma alkalmá­ból, jelentős mozgalom bonta­kozott ki Pest megye városai­ban és községeiben: egyre- rAásra létesítettek emlékpar­kokat. Most pedig, a 30. évfor­duló tiszteletére, a Hazafias Népfront megyei elnöksége felhívására megújult az öt esztendővel ezelőtti mozga­lom, sőt bővült: ezúttal park­erdőket teremtenek a nép­front és a megyei tanács által meghirdetett program alap­ján. Társadalmi munkában Balázs István megyei taná­csoshoz, erdészeti felügyelő­höz egymásután érkeznek az engedély megadására irányuló bejelentések. A budai járás néhány községében a meglevő emlékparkot felújítják, Vá- mosmikolán Í975. április 4-én akarják felavatni az addigra elkészülő emlékparkot. Ugyan­csak emlékparkon munkál­kodnak Aszódon és Veresegy­házon is. Nagykáta 30 hektár területű ifjúsági park építésé­re hirdetett tervpályázatot. A felsorolás természetesen nem teljes. t Manapság faluhelyen is szükséges a levegő tisztaságá­nak megóvása érdekében a zöldterület. Ez utóbbi célnak az utcákat szegélyező fák mel­lett a parkok felelnek meg leginkább. Végeredménykép­pen az egészség megóvását, te­hát a környezet védelmét szol­gálják. A Hazafias Népfront me­gyei elnöksége, a megyei ta­nács mezőgazdasági és élel­mezési osztálya, a megyei KÖ­JÁL, a Pilisi Parkerdőgazda­ság, a Telki és a Gödöllői Erdő- és Vadgazdaság, a Kö- zépdunavölgyi Vízügyi Igaz­gatóság, a Dunamenti Kő­olajipari Vállalat, a Pest me­gyei úttörőelnökség és^a KISZ megyei bizottsága által meg­hirdetett környezetvédelmi pályázat1 feltételei között sze­repel a parkok építése is. A I KISZ-bizottság külön is fel­hívta a hozzátartozó szerveze­teket arra, hogy vegyenek részt mindenütt társadalmi munkában a park építésében és beültetésében. A KISZ-esek lelkesen tesznek eleget ennek a felhívásnak mindenütt, ahol emlékparkok létesülnek. Elsőnek a pilisiek Parkerdők építését az or­szágban elsőnek ^ nevét is parkerdő-gazdaságra változ­tató Pilisi Erdőgazdaság kezdte meg. Azóta más erdő- gazdaságok, sőt városok és községek is követték példáját, hogy minél több kies erdőben, jól járható utakon sétálgatva és padokon megpihenve fel­üdülhessen minél több ember. A városok között egyik első Nagykőrös volt. Már régebben elkészítette a Pálfája erdő parkosítási tervét, sőt, tavaly megkezdte és idén folytatja az erdő parkká átalakítását. A 38 hektárnyi területen azonban még néhány évig eltartanak a munkálatok, mert a szép öreg erdő parkká képzésének elő­irányzott költsége meghaladja az egymillió forintot. Ennek az összegnek évente csak bizo­nyos hányadát állítja be költ­ségvetésébe a város tanácsa a Pálfája parkerdő fokozatos kiépítésére. Ez idén a megye egyik nagy­községe, Abony tanácsa is úgy döntött, hogy határában, a Szolnoki út mellett, parkerdőt létesít a felszabadulás 30. év­fordulója tiszteletére. Ezt a parkerdőt nem meglevő erdő­ből alakítják ki, hanem a ho­mokos talajra új erdőt telepí­telek és ennek költségeihez a megyei tanács támogatását ké­rik annál is inkább, mert az új erdő egyben környezetvé­delmet is szolgál. A megyei tanács Abony kérelme felett még nem döntött, de teljesí­tésének nincs elvi akadálya. Megfelelő összeg áll a tanács rendelkezésére erdősítés és fá­sítás támogatására. Tsz lép a sorba A parkerdőt alakítók sorá­ba már termelőszövetkezetek is lépnek. Tsz-ek birtokában ugyan nemigen van nagyobb erdőség, de kisebb erdeik álta­lában lakott területekhez kö­zel fekszenek és gyalogszerrel is könnyen megközelíthető, mindenképpen alkalmas séta- helyek 0 lehetnek. Egyelőre azonban többnyire a költsé­gektől visszariadva nemigen gondolnak erdeik effajta nem jövedelmező hasznosítására. A ráckevei Aranykalász Tsz vi­szont ugyancsak a felszabadu­lás jubileumának tiszteletére egyik erdőterületének parko­sítását már meg is kezdte. A , nagy Duna árterületén le­vő Besnyőí erdő parkosítási tervdokumentációjának’ elké­szítésével a tsz vezetősége még régebben megbízta Czerny Károly erdőmérnököt, fafel­dolgozó üzemének vezetőjét. Egybefüggő, terebélyes fákban bővelkedő száz hektárnyi gyö­nyörű ligetes erdő a Besnyői. A terv elkészült, a kezdeti munkák szépen haladnak, mór készül néhány sétaút, amelyek néhány éven belül négy kilo­méter hosszúságúak lesznek. Még ebben az esztendőben megépül az erdész- és a me­nedékház. A tsz saját fafel­dolgozó üzeme pedig egyelőre huszonnégy erdei padot, meg­felelő számú asztalt, öt eső­beállót készít a parkerdőben. Később még jobban „bebúto­rozzák” az erdőt. Jövőre sor kerül kiegészítő erdőtelepítésre is, s valószí­nűleg megépül egy vadászles, amit a vadászok természete­sen csak a vadászidény alatt használnak. Máskor pedig ki­látó lesz’ róla a parkerdő sé­táló. gyönyörködhetnek a kör- n lk szép panorámájában. A Március 15. is A másik feiszaöadiuási parlc- uraot létesítő terme.uszovetke­zet, a hernádi Marcias lo. Tsz .neg nem tart ott, ahol a rác­kevei Aranykalász. Létesülő erdejének a terve fekszik jó- vánagyas vegett a megyei ta­nács erdészeti felügyelője előtt. , A tervet tavaly az azóta er- uomérnokké avatott Tóth Ist­ván készítette diplomamunká­nak. / Hemádon különben nem meglevő erdő parkosítására, nanem eráötelepuésre készül a baromfitenyésztéséről orszá­gos nírű tsz. ßaromfifeidolgo- zpja és központi irodája kö­zött nemcsak nagyüzemi, de mezőgazdasági művelésre egyébként is alkalmatlan és éppen ezért parlagon heverő csaknem kilenc hektárt kitevő területed telepítenek erdőt. A iák között összesen másfél ki- .ométer hosszú murvázott sé- tautak épülnek és azok mellett a tervező előírása szerint hu­szonhét kőlábas kertipadot, va­lamint tizenkét szemétgyűjtőt helyeznének el. A hernádi parkerdő a talaj- és a helyi időjárási viszonyoknak megfe­lelő fafajtákból fog állani. Legtöbb lesz benne a vörös- és az erdei fenyő, de ültetnek bele tölgyet, nyírt, platánt, ezüsthársat, borókát, sőt ezüst­fát, bálványfát és szivarfát is. Az erdőt fagyai, tamariszkusz és orgonabokrokból álló cserjés övezné. Az erdősítés mintegy félmillió forintos beruházást jelent. A telepítést a tsz még ebben az évben megkezdi, miután a fagyok beálltáig annak nincs j akadálya. Idő tehát még van, és szép lenne, ha erre való fi- I gyelemmel több, főleg erdő- birtokos megyebeli közös gaz­daság is csatlakozna a Rácke­vén és Hemádon felszabadulá­si parkerdőt építő két tsz-hez. • Szokoly Endre Jubileum Megalakulásának 25. évfor­dulóját ünnepelte kedden a Budapesti Műszaki Egyetem villamosmérnöki kara. 1949. november 28-án jelent meg az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete, amely a Műszaki Egyetem új szervezetén belül a villamosmérnöki kar felállí­tásáról intézkedett. Az egyetem auditórium ma­ximumában tartott plenáris ülésen dr. Tuschák Róbert egyetemi tanár, a villamos- mérnöki kar dékánja méltatta az elmúlt negyedszázad jelen­tőségét. Délután nyilvános egyetemi tanácsülés keretében díszdok- toravatásra és kitüntetések — a Budapesti Műszaki Egyetem emlékérmének — átadására került sor. A műegyetem tisz­teletbeli doktorává avatták Mihail Grigorjevics Csilikin professzort, a moszkvai Ener­getikai Intézet igazgatóját, valamint Fritz Pasghke pro­fesszort, a bécsi műszaki egye­tem tanárát. Balaton-finálé . Balatonalmádiban kedden bezárt az északi part utolsó idényegysége, a tóparti kis- motel. Mindkét parton már csak a téli szállók fogadják az elvétve érkező vendégeket. Keszthely és Hévíz látogatott­sága azonban még mindig szá- r. áttevő. A Balatonnál — bár a vég­leges statisztikai adatokat még nem összesítették — a kem­pingekben, kismotelekben és faházakban több mint negyed- millió vendéget fogadtak. A fizetővendég-látó szolgálat csaknem 200 ezer embernek gondoskodott kényelmes nya­ralási lehetőségről. Tovább nőtt a szállodai forgalom is. FELVESZÜNK SZÖVETKEZETI TAGNAK: .legalább 3 éves gyakorlattal, mérlegképes vizsgával rendelkező munkaerőt, belső el­lenőri munkakörbe. Jelentkezés: Gumiipari Szövetkezet, Budapest VI., Csengery u. 35. gyakorlott bérelszámolókat. Jelentkezés: Gumiipari Szövetkezet, Budapest VI., Csengery u. 35. kezdő vagy gyakorlott férfi vegyésztech­nikusokat. Jelentkezés: Gumiipari Szövet­kezet, Budapest VI., Majakovszkij u. 106... műszaki iroda. kezdő vagy gyakorlott kőművep és lakatos szakmunkásokat. Jelentkezés: Gumiipari Szövetkezet, Budapest X„ Kőbányai út 43/c., tmk-részleg. betanított munkára férfiakat és nőket Jelentkezés: Gumiipari Szövetkezet, Budo pest XIII., Reitter Ferenc u. 13. magasnyomású kazánhoz vizsgázott fűtőt Jelentkezés: Gumiipari Szövetkezet, Buda­pest XIII., Reitter Ferenc u. 13. MEGFELELŐ BIZTONSÁGI FELSZERELÉSSEL ELKERÜLHETŐ A BALESET KERÉKPÁRVILÁGITÁSI GARNITÚRÁK [első-hátsó lámpa, dinamó) A belföldi gyártmányoknál 20% árengedmény. Beszerezhetők a PIK- szaküzletekben és vegyes iparcikk boltokban Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat «

Next

/
Oldalképek
Tartalom