Pest Megyi Hírlap, 1974. október (18. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-15 / 241. szám
lan 1974 OKTÓBER 15., KEDD Eke nem járta, kapa nem érte Parlaggondok Pest megyében Amikor kora tavasszal Pest megye szerte megtartottált a határjárást, 3967 hektár termőföldként nyilvántartott területet megműveletlenül találtak. Aztán néhány hét múlva a második határszemlén már csak 2589 hektárt. A két szemle között azonban a helyi tanácsok írásban, szóban felkeresték a parlagföldek tulajdonosait, figyelmeztették őket, hogy megműveletlen területük állami tulajdonba kerül — ám a parlagon lelt földek közel kétharmada változatlanul parlag maradt. Nem látott ekét 1553 hektár szántóföld, és nem érte egyetlen kapavágás sem 836 hektár szőlő és gyümölcsös talaját Szántva már ugar? Az arányokat vizsgálva any- nyit tesz ez, hogy a megye 308 774 hektárnyi szántóterületének 0,6 százalékát nem művelték meg, és 65 004 hektárnyi szőlő, gyümölcsös, kert területének 1,3 százaléka maradt parlagon. Tévedés ne essék, ezeket a földeket egyik művelési ágban sem csak az idén hanyagolták el teljesen, hanem nagy részüket már évek óta és egyáltalán nem azért, hogy pihentetve talajuk termőereje növekedjen. Az ugaroltatás különben is kiment a divatból, amióta a gazdálkodás egyre belterjesebb. Igaz, egyikmásik állami gazdaság, termelőszövetkezet, ha nem is a Pest megyeiek, úgy igyekszik csökkenteni parlagterületét, hogy felszán tógát ja, de nem veti- be és ekként ugarnak minősíti akár éveken át a nagyüzemi művelésben gazdaságosan meg nem munkálható kisebb- nagyobb földdarabot. A parlagonhagyás oka ugyanis legfőképpen a talaj silány minősége, vagy a traktor számára túl meredek domborzati viszonyok, esetleg elvizesedés, tehát csupa olyan tényező, ami eleve lehetlenné teszi a jó terméseredményt, vagy a nagyüzemi megmunkálást. Az ilyen területek megművelése mégha lehető, akkor is nemcsak fáradtságos, de költségesebb, lerontja a többi terület gazdasági eredményét. Ezért azután Pest megyében az összes parlagterület 42,5 százaléka — 1101 hektár — van termelő- szövetkezetek, 11,7 százaléka az állami gazdaságok, 7,8 százaléka pedig a szakszövetkezetek tulajdonában. Negyedrésze, pontosan 24,6 százaléka, azaz 636 hektár egyéni gazdáké és 13,4 százaléka más föld- használóké. túlnyomórészt parlagonhagyás miatt állami tulajdonba került tanácsi rendelkezésben álló állami tartalékterület. Ez utóbbi nem hasznosítható, mert külterületen fekszik, tehát házhelynek nem alkalmas és sem haszonbérletére, sem megvásárlására nincs jelentkező. Fertőző góc lehet Az egyéni földhasználók földjei elparlagosodásának oka közismert Inaább csak emlékeztetőül felsoroljuk: a tulajdonos elöregedése, elhalása, elvándorlása, vagy egyszerűen az, hogy az ingázásba belefáradt ipari dolgozó munkaszüneti napján pihenésre vágyik és nem óhajt a földjén bíbelődni. A termelőszövetkezetek pariagában is akad elég szép számmal olyan terület, amit a tagoknak háztáji földként adtak ki. de megműveletlen, mert a gazdája nem fáradozik hasznosításával. A járások és városok földhivatalai közül a legtöbb parlagot a nagykátai tartja nyilván. összesen 378 hektár szántó és 385 hektár szőlő-gyümölcsös maradt ez idén megműveletlen. Ebből 87 hektár szántó és 118 hektár szőlő az egyéni tulajdon. A lista második helyezettje a dabasi járás, ahol 275 hektár szántó és 130 hektár szőlő parlagból mindössze 33, illetve 4 hektár a magánkézben levő. A harmadik helyen Cegléd következik ösz- szesen 326 hektár parlaggal, A Belker ifjúsági parlamentjén A jogok és a kötelességek egysége Szekcióüléseken tanácskoztak a tennivalókról amiből azonban csupán 10 hektár szőlő maradt megművelet- len. A népgazdaság szempontjából nem annyira a parlagföldek kieső terméseredménye jelent komoly kárt, hiszen nagyjából gyenge minőségű, keveset hozó a legtöbb. Sokkal nagyobb a veszély azonban, ami a művelés nélkül hagyott területek szomszédságában levő termőföldeket is fenyegeti. Nagy része a parlagnak a zárt kertekben terül el, vagy elhagyott tanya körül, a közelben azonban mindenütt megművelt, gyakran nagyon gondosan megdolgozott szántók, szőlőik és gyümölcsösök vannak. Néhol nagyüzemek táblái nicsenek tőlük távol, sőt itt-ott a táblák közé is ékelődnek szórvány szőlők, kertek — parlagon. Márpedig a parlagon nincs gyomirtás, nem pusztítják a kárthozó rovarokat, de a növényi betegségekkel szemben sem védekeznek. Elterjed ezekről az elhanyagolt földekről a gaz, a rovar és a különböző betegségek. Földcsere, erdőtelepítés Egyébként általában a most parlagon heverő föld is hasznosítható lenne valami módon és ezt igazolja, hogy a múlt évhez viszonyítva ez idén 130 hektárral csökkent a parlagon hagyott szőlő és gyümölcsös. Ugyanakkor viszont a szántóterületeknél 439 hektárral növekedett. Csak a termelőszövetkezeteknél az előző tavaszról 148 hektárnál több szántó maradt szántat- lan, mert megművelésre nem gazdaságos. Mindent összevéve a parlagföldek hasznosítása nagyon is indokolt nemcsak Pest megyében, az egész országban. A MÉM Országos Földügyi és Térképészeti Hivatala a meg- műveletlen földterületek csökkentése érdekében felhívást intézett a megyei földhivatalokhoz. Ennek alapján dr. Kulcsár János, a Pest megyei földhivatal vezetője ezekben Harminc éve történt 1944 őszén Horthy-Magyarország, a „náci birodalom” utolsó csatlósa, katonai helyzete kritikus. Október első napjaiban a szovjet csapatok felszabadították Békés, Csongrád megye nagy részét, október 11-én szabad már Szeged is, sőt a szovjet egységek átkeltek a Tiszán. Debrecen térségében pedig ezekben a napokban kezdődött a közép-európai harcok egyik legnagyobb tankcsatája, amelynek győzelmes kimenetele után nemcsak az egész Tiszántúl szabadult fel, hanem megnyílt az út Szlovákia felé. Ezek után szeptember végén, október elején Horthy és klikkje is kénytelen belátni, hogy Hitler képtelen feltartóztatni a szovjet hadsereget, de azt is, hogy nincs remény a nyugati hatalmakkal különbékére, még csak jelképes angolszász ejtőernyős egységek magyar földre érkezésére sem. Egy lehetőség van csupán: a Szovjetunióhoz fordulni, fegyverszünetet kérni és segítségével szakítani és szembefordulni a nácikkal. Horthy — hosszas huzavona után — végül is szeptember végén fegyverszüneti delegációt küldött a Szovjetunióba, majd lépéseket tett a kiugrás végrehajtására. Tárgyalt az átállásról belső bizalmasaival és a Magyar Fronttal is. Sajnos e megbeszélések után még a beavatottak is inkább csak sejtették, hogy készülőben van valami, mintsem ismerték volna teendőiket. Még saját kormánya is csak október 14-én este, illetve 15-én tudta meg, hogy Horthy fegyverszünetet kért a szovjet kormánytól, azt pedig még szűkebb környezete előtt is elhallgatta, hogy Faraghó tábornok Moszkvában az előzetes fegyver- szünetet október 11-én, hozzájárulásával alá is írta. így nem véletlen, hogy október 15-én a déli órákban a magyar rádióban elhangzó kormányzói proklamáció váratlanul és jórészt felkészületlenül érte a kiugrást szorgalmazó és vállaló katonai és politikai erőket. ,.,Ma már minden józanul gondolkodó előtt kétségtelen, hogy a Német Birodalom ezt a háborút elvesztette — hangzott a proklamáció. — Olyan nép, amely egy már elvesztett háborúban szolgalelkűséggel, idegen érdekek védelmében utóvédharcok színterévé engedné tenni apáitól öröklött földjét, elvesztené á világ közvéleménye előtt megbecsülését” — fogalmazta meg Horthy a meztelen igazságot. A kormányzó azonban még a prok- lamációban is hű maradt önmagához, amikor bejelentette: „elhatároztam, a magyar nemzet becsületét megőrzőm a volt szövetségessel szemben is... Ezért közöltem a Német Birodalom itteni képviselőjével, hogy ellenfeleinkkel előzetes fegyverszünetet kötünk ...” Közben teljesen megfeledkezett arról, hogy a hadsereg és a demokratikus erők feladatait, a kiugrás sikeréhez feltétlenül szükséges intézkedéseket is meghatározza. Amilyen példátlan felelőtlenséget és tehetetlenséget tükröztek az előkészületek, olyan kétségbeejtően tragikussá váltak a következmények. Hitler okulva a romániai fordulatból, jó előre felkészült a Horthy-féle kísérlet elhárítására: a fővárost német csapatok vették körül. Mozgósították utolsó támaszukat, a nyilasokat és felkészültek a Vár fegyveres elfoglalására. A nyilas puccs köny- nyebben sikerült, mint a nácik és lakájaik remélték. A hadseregnek szóló kormányzói titkos hadparancsot nem továbbították, a vezérkar, a tisztikar nagyobbik része áruló lett, a nácik és a nyilasok oldalára állt. A Magyar Front, amely okt. 17-éré mozgósított, még felkészületlen, tehát tehetetlen volt, így németek és nyilasok birtokába került pár órával később a hatalom. A háborúból való kilépés kudarca végső soron tehát nem annyira a túlerő, hanem a felkészületlenség, a múlttal való határozott szembenézés félelmének következménye. A proklamáció után néhány órával — ugyancsák a rádióban — elhangzott Szálasi hetekkel előbb készült hadparancsa, amely a nemzet „legteljesebb erőkifejtését” helyezte kilátásba a németek oldalán. „Harcunk alapél ve: vagy megsemmisítünk, vagy megsemmisülünk. Más alapelvet nem ismerek el se józannak, se tárgyilagosnak’’ — mondotta Szálasi. S már csak a szörnyű színjáték utolsó felvonása, tragikomédiája volt hátra: Horthy saját és családja biztonsága érdekében hajlandó volt az „alkotmányos” látszatot eljátszani, a proklamációt visszavonni és lemondani államfői tisztségéről Szálasi javára. Ilyenformán került október végzetes napjaiban az utolsókat vonagló magyar fasiszta rendszer kormányrúdja a nácik leggátlástalanabb kiszolgálója, a nyilas söpredék kezébe. Pintér István Mindebben a belkereskedelem vezetői építenek az ifjúságra, mert a kereskedelem dolgozóinak 45 százaléka 30 éven aluli, akiknek 70 százaléka nő, és akiknek a körülményeire, szakmai és politikai nevelésére megkülönböztetett gondot fordítanak. Gyorsuló fejlődés A miniszterhelyettes beszámolója szerint az ifjúsági törvény kétirányú feladatot adott. Az egyik, hogy az eddiginél színvonalasaboan elégítsék ki az ifjúság vásárlási igényéit, és kedvezőbb feltételeket teremtsenek kulturált szórakozásukhoz, a másik, hogy fokozottabban gondoskodjanak a kereskedelemben dolgozó fiatalok erkölcsi és anyagi megbecsüléséről, fejlődéséről. A miniszterhelyettes utalt arra, hogy a kiskereskedelmi forgalom az elmúlt két évtizedben megkétszereződött és a választható árucikkek száma az élelmiszer-kereskedelemben 1750-ről 3500-ra, iparcikkekben 9500-ról 30 500-ra növekedett. Ezen belül számos árucikk segíti elő az ifjúság életkörülményeinek fejlődését. A fiatalok és a gyermekek ruházati cikkeiben javult az ellátás, nagyobb a választék. Kezdeti eredmények mutatkoznak a korszerűbb táplálkozásban, több új árucikk is segíti a nők háztartási munkájának könnyítését. Ifjúsági divatbizottság alakult, amelynek feladata az ízlésfejlesztés és információ a termékekről. A Velencei-tónál és Tiszafüreden megteremtődtek a kedvezményes ifjúsági üdülés lehetőségei. Sokoldalú segítség A tájékoztató ezután megállapította, hogy az ifjúsági bizottság tagjai személyes látogatásokkal, beszélgetésekkel segítették és segítik az ifjúsági törvény végrehajtását. Tapasztalataik szerint a vállalati és szövetkezeti intézkedési tervek, kevés helyi kivételével, mindenütt összhangban vannak a törvény és a miniszteri rendelet céljaival. A lakáshelyzet javítása a tervekben a legtöbb helyen elsők között szerepel, rögtön utánuk a gyermekintézmények fejlesztése következik. A pályakezdő fiatalok sorsát 3—5 évig fokozottan figyelemmel kísérik és írásos tájékoztatókkal is segítik őket. A beszámoló ugyanakkor azt is megállapította, hogy még nem mindenütt használják ki eléggé a lehetőségeket. Némely helyen a középszintű vezetők nem fordítanak kellő gondot a fiatalokra, s több helyen, például az élelmiszerkereskedelemben, kedvezőtlenek a munkakörülmények. A küldöttek az előadói beszéd után ágazataik szekcióülésein mondották el a maguk és megbízóik véleményét és tapasztalatait munkájukról és a tennivalókról. Dorogi Kinga, a Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat dolgozója például elmondotta, hogy 85 főnyi vállalati létszámukból 62 százalék a fiatal, akik közül az utóbbi időben több új csoportvezetőt és boltvezetőt neveztek ki. Ebben látják a biztosítékát annak, hogy a forgalom évi 12 százalékos emelkedése mellett — főleg a fiatalok közreműködésével —teljesíteni tudják feladataikat. Eszközök és módszerek A szövetkezeti szekció ülésén Bazán Lajosné, a túrái ÁFÉSZ boltvezetője az 1—3 személyes üzletek problémaival foglalkozott, s azzal, hogy a szállító vállalatok, illetve a nagykereskedelem a saját könnyebb munkája érdekében túl nagy egységeket csomagol és a nagy terhekkel a kis boltok fiatal, főként női személyzete nem nagyon tud megbirkózni. Mészáros Magdolna, a Pest megyei Véndéglátóipari Vállalat beruházási csoportvezetője szekciójuk ülésén arról szólt, hogy a ráckevei és a dunakanyari egységekbe a szezonális munkák megoldása érdekében az idegenforgalmi időszakokban szakembereket, valamint II. és III. éves tanulókat irányítanak át például (Ceglédről. Márkus Szilárd, a ‘Nyugat-Pest megyei Élelmiszer Kiskereskedelíni Vállalattól az élelmiszeripari szekcióban azt ecsetelte, hogy az ifjúsági parlamentek során döbbentek rá; milyen sole tettre kész fiatal van, akikkel együttes erővel valósíthatnák meg a közös munkaprogramokat. Folytatás a munkahelyeken A tanácskozás a szekcióüléseken jó hangulatban a késő délutáni órákban azzal az elhatározással ért véget, hogy a küldöttek megvalósítják a minisztériumi vezetők által javasoltakat. Területükre visszatérve elmondják a hallottakat és mozgósítják társaikat a további feladatok teljesítésére. P. V. Munkagépek - tárlaton Kiállítás és szakmai napok a szovjet szerszámgépiparról Tegnap délelőtt a szovjet nagykövetség épületében tájékoztatták a sajtó munkatársait a Stankoimport ma nyíló szerszámgépipari kiállításáról. V. F. Vochmin, a Szovjetunió budapesti kereskedelmi kirendeltségének vezetőhelyettese beszámolójában többek között elmondotta: \ — Bemutatónk szakkiállítás, ugyanis itt az export programunknak csak egy részét láthatják: a fémforgácsoló és fémmegmunkáló • gépeket. Emellett a Stankoimport külkereskedelmi egység a kovácsoló- és sajtológépek, csapágyak, a különböző vágóeszközök, mérőműszerek, csiszolóanyagok és a gyémánt alapanyagú szerszámok monopol exportőre. Az idén a Techno- impex útján a Szovjetunióból szerzik be szerszámgépeik 30 százalékát, körülbelül négymillió rubel értékben; ezek a GÉPTEK-en keresztül kerülnek értékesítésre. A tájékoztató után az ú'ság- írók a GÉPTEK bemutatótermében Gácsi Miklós KGM- államtitkár vezetésével megtekintették a kiállítást, ahol 20 fémforgácsolót és 6 faipari gépet mutattak be működés közben. Az érdeklődőkkel szakmai napokon ismertetik a szovjet szerszámgépipar . fejlődésének főbb irányzatait és a faipari gépek továbbfejlesztését. A kiállítás a közönség számára október 15-től 23-ig, naponta 10-től 17 óráig tart nyitva. Megkezdődött a nemzetközi korróziós hét Hétfőn reggel az európai korróziós szövetség közgyűlésével kezdődtek meg a Magyar Tudományos Akadémián a korróziós hét ’74 eseményei. A közgyűlésen dr. Dé- vay János egyetemi tanár elnökletével különböző kérdéseket tárgyaltak meg, többek között a szövetség felvette tagjai sorába az OMFB korróziós állandó bizottságát. Délután dr. Osztrovszky György, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökhelyettese tartott előadást A korrózióvédelem irányzatai Magyarországon címmel. a napokban körlevélben szólította fel a járási és városi földhivatalokat a mezőgazda- sági rendeltetésű földek megművelésére vonatkozó rendelkezések fokozottabb betartásának ellenőrzésére. Előírja a körlevél, hogy azokban a mezőgazdasági üzemekben, ahol 30—50 hektárnál nagyobb területű a parlag, vizsgálják meg, hogyan lennének hasznosíthatók ezek a földek, természetesen adottságaiknak megfelelően. Továbbá, hogy az üzem a meg- műveletlen földek hasznosítására akár művelési ág változtatásával is, mit tervez, például szikes földeken talajjavítást, homokos talajon gyümölcs, vagy erdőtelepítést? Vizsgálják meg a kedvezőtlen üzemi adottságok miatt megműveletlen földeket abból a szempontból is, hogy hasznosíthatók lennének-e más üzem használatában és ha igen, nyújtsanak segítséget a földcseréhez. Kezdeményezzék továbbá a szétszórtan fekvő megműveletlen földek önkéntes cseréjével történő összevonást. Ezzel megteremethető, hogy akár a nagyüzemi gazdaságok, akár az erdőgazdaságok hasznosítsák ezeket a területeket. Végül, ahol nagyobb területű tanácsi kezelésben álló állami földek hevernek parlagon, állapítsák meg, hasznosításukra milyen intézkedéseket tett a szakigazgatási szerv és hívják fel a figyelmet indokolt esetben a művelési ágvál- toztatás lehetőségére. Jelentés a teendőkről A járási és városi földhivataloknak november 24-ig kell jelentést tenniük vizsgálatuk eredményéről. Jelentésük alapján azután sor kerülhet újabb Intézkedésekre, s talán a jövő tavaszi határszemlén már kevesebb parlagot találnak, vagy legalábbis megállapíthatják a legtöbb helyen, hogy valamilyen formában megkezdődött az el- parlagosodás további növekedésének megakadályozása. Szokoly Endre A belkereskedelemben dolgozó tiataloK első ágazati parlamentjét dr. Saghy Vilmos államtitkár elnökletével hétfőn tartották a MEDOSZ-székház- ban. A tanácskozáson több mint 150 ezer ifjú dolgozó képviseletében 350 küldött, köztük 12 Pest megyei vett részt. Jelen volt a tanácskozáson Andriko Miklós, az MSZMP KB osztályvezeto-helyettese, Pásztor Gabriella, a KISZ Központi Bizottság titKára, Barto- lák Mihály, a SZÓVOSZ elnök- helyettese, Nagy László, a KPVDSZ titkára, Lugosi Gábor, az Állami Ifjúsági Bizottság titkárhelyettese, dr. Sel- meczi Lajosné, a Belkereskedelmi Minisztérium pártbizottságának titkára, s Aradi Vilmosáé, a Belkereskedelmi Minisztérium szakszervezeti bizottságának titkára. Részt vett az ifjúsági parlamenten területi küldöttségük élén Vaszilij Kuimov, a krasznojani országrész Komszomol-bizottságá- nak másodtitkára. A fele 30 éven aluli Dr. Juhász Zoltán belkereskedelmi miniszterhelyettes beszámolójában elmondotta, hogy a helyi parlamenteken napirendre kerültek a fiatalokat érintő legfontosabb kérdések, a családalapítás, a lakásépítés, a továbbképzés, a pályakezdés, a bérezés problémái, és az elhangzottakat a minisztérium napi munkájában hasznosítja. Az egyik legfőbb törekvés, hogy a fiatalok a jogok és a kötelességek Szerves egységét ismerjék fel és mindenkor annak tudatában cselekedjenek. A beszámoló a továbbiakban hangsúlyozta, hogy az életszínvonal emelkedése során növelni kell a választékot, s javítani az áru minőségét. A kereskedelem fejlesztésében a többi között fontos feladat megfelelő mennyiségű árut juttatni az alacsony keresetűeknek, s eljuttatni a nagyobb települések külső területeire és a tanya- világba. Fejlesztési feladat, hogy minél több nagyáruház is épüljön és az elárusítóhelyek tovább korszerűsödjenek. Végzetes nap
