Pest Megyi Hírlap, 1974. október (18. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-12 / 239. szám

4 \ xKidtm 1974. OKTÓBER 12.. SZOMBAT A köz miivé lödé s falun is — össztársadalmi feladat KIÁLLÍTÓTERMEKBEN Nagykörös, Ráckeve, Szentendre és Vác jelentkezik... Az utóbbi időben gyakran és sokat szóltunk — erre biz­tatott a Központi Bizottság márciusi határozata is — a közművelődés társadalmi fon­tosságáról. A szocializmus épí­tése, a gyors tudományos-tech­nikai fejlődés megköveteli az általános és szakműveltség­nek fokozását, tudományos vi­lágnézet erősödését. En­nek szellemében, a helyi fel­adatok megjelölésével született meg a közelmúltban a Pest megyei pártbizottság közmű­velődési határozata is, amely a munkásosztály művelődésének, fejlesztésére megszabott fel­adata mellett sokrétűen foglal­kozik a termelőszövetkezeti parasztság közművelődésével. A falu egyre inkább közele­dik a városhoz, a falusi embe­rek igényeiben egyre több a városias elem. Mindennek el­lenére a falvak kulturális el­látottsága fejletlenebb, szegé­nyesebb, mostohább a váro­siakénál és alacsonyabb a mű­veltségi szint is. Szükségszerű tehát elősegíteni, hogy a mű­veltségi színvonalban és műve­lődési lehetőségekben meglevő viszonylagos hátrányt falun is lekiizdjük. Válasz a hogyanra A hogyanra sokrétű útmuta­tást ad a Központi Bizottság márciusi határozata. „A műve­lődési otthonokat és klubokat, mint a közösségi nevelés, a társas élet és az aktív művelő­dés intézményeit kell tovább­fejleszteni ... A különböző erőforrások összefogásával biztosítani kell az új intézmé­nyek közös létesítését és fenn­tartását ... A különböző szer­vek kulturális célra .fordítan­dó eszközeit összehangoltan és hatékonyabban kell felhasz­nálni ... A szövetkezeti kultu­rális alapokat a szövetkezetek képződő jövedelmével arányo­san bővíteni kejl. . 4- .pazarlás, a célszerűtlen felhasználás megszüntetése érdekében erő­síteni kell a párt- és a társa­dalmi szervek ellenőrző szere­pét ...” A termelőszövetkezetek gaz­dasági, .politikai vezetőinek meghatározó szerepük van a közművelődési határozatban megszabott feladatok eredmé­nyes végrehajtásában. Megyei példák sorával bizonyítható, ahol a gazdasági és politikai vezetők már eddig is elsőren­dű feladatnak tekintették a tagság általános- és szakmű­veltségének növelését, politi­kai látókörének bővítését s az ilyen célokra rendelkezésre álló összeget valóban a kultu- rálódás elősegítésére fordítot­ták, ott kevesebb a gond az új technika és technológia beve­zetésével, ott az emberek több­ségét a közösségi, nem pedig az egyéni érdekek vezetik. Követésre méltó példák Az abonyi Ságvári Termelő- szövetkezetben évek óta a tag­ság fele tanul. Ezt az tette le­hetővé, hogv évenként három­százezer forintot fordítanak A váci TAURUS Gumigyár felvételre keres:- titkárnőt, vezető beosztású mellé,- érettségizett munkaerőt adminisztratív munkakörbe,- férfi és női munkásokat, betanított munkára, három műszakba. mlvilógosítást od: a gyár munkaügyi osztálya, Vác, Derecske dűlő 1. kulturális kiadásokra, amely összegből elsősorban a tanulni szándékozókat segítik. A gödi Egyesült Dunamenti Termelő- szövetkezetben évente ne gyed­millió jut a kultúrára. Hogy mire költik ezt az összeget? Elsősorban a szocialista brigá­dokra, amelyekben ma már a tagság fele tömörül. Előadáso­kat, vetélkedőket rendeznek számukra. Ösztöndíj és tanul­mányi út, könyvtár és rend­szeres színházi buszjárat, foto- szakkör és ifjúsági klub — mindez szintén a gazdaság kulturális alapját terheli. S egy szintén sokat mondó szám ebből a gazdaságból: tavaly több mint négyszázan vettek részt a különböző szintű politi­kai oktatásokon, a marxista— leninista esti egyetemtől a bri­gád politikai oktatásig. Sorolhatnánk még hosszan a pozitív példákat, amelyek egy­re nagyobb számban találha­tók Pest megyében. Mint ahogy igen jelentős eredmény az is, hogy ma már negyven­négy művelődési háznak van több gazdája, ami azt jelenti, hogy ezeken a településeken nem csupán a tanács tekinti fontos feladatának a közműve­lődést, s áldoz érte, amennyit tud az adott lehetőségekhez képest, hanem a helyi gazda­sági egységek, elsősorban a termelőszövetkezetek is. Mind­ez annak a felismerésnek az eredménye, hogy o közművelő­dés nem csupán a szocialista ember alakításának egyik leg­fontosabb eszköze, hanem ugyanakkor a termelésnek, a termelékenységnek, a további gazdasági fejlődésnek is jelen­tős tényezője. öt esztendővel ezelőtt csupán egyetlen művelődési ház működött közös fenn­tartásban. Ma — amint em­lítettük — már _ negyvennégy. Számottevő fejlődés, amely­nek csupán egy szépséghibá­ja van, Az, hogy a közös fenntartású művelődési há­zaknak mintegy a fele egyet­len járásban, a váciban ta­lálható, ahol minden terme­lőszövetkezet részt vállalt a közművelődés anyagi támoga­tásából is. A váci járás gaz­daságainak dicsérete azon­ban egyúttal a többi nyolc já­rás elmarasztalását is jelen­ti, hiszen ezekben általában három-négy között válta­kozik a közös fenntartású művelődési intézmény. Pedig ezekben a járásokban épp úgy adott a termelőszövetke­zetek — s természetesen más gazdasági egységek — kulturális alapja, mint a váciban, legfeljebb nem egé­szen arra a célra hasznosí­tották, amire rendeltetett. Annak ellenére, hogy a megyei tanács költségvetésé­ben a közművelődési célokra fordított összeg az 1969. évi huszonhétmillióról 1973-ban negyvenhétmillióra emelkedett s a művelődési otthonok köz­ponti támogatása is három­millióval növekedett — ez még mindig kevés a korsze­rű közművelődéshez. Kevés, mert a számottevő fejlődés ellenére is, a könyvtárak és művelődési otthonok intéz­ményhálózatának helyzete igen kedvezőtlen, mivel többségük eredetileg nem ilyen célokra épült. Harminc- kettő közülük — a mini­mális működési feltételek hiá­nyában — csak ideiglenes en­gedéllyel dolgozik. Szükség van tehát arra, hogy a jö­vőben ne csupán az állami támogatás összege emelkedjék, hanem az a részesedés is, amelyet a gazdaságok vállal­nak — mert lehetőségük van rá, ugyanakkor saját dolgo­zóik fejlődését is »szolgálják ezzel — a fenntartás, a mű­ködés költségeiből. Sokoldalú segítség A közművelődés támogatá­sának természetesen a közös fenntartás nem az egyetlen módja. Megyeszerte a tá­mogatás legkülönbözőbb mó­dozataival találkozhatunk: van, ahol a termelőszövetkezet — például Tökön — egyedül tartja fenn az egész falu művelődési otthonát; másutt — mint például Gödön — több gazdasági egység fog össze a tanáccsal a műve­lődési intézmények működ­tetése érdekében. Megint másutt az épület korszerű­sítéséhez, bővítéséhez nyúj­tanak jelentős anyagi segít­séget, mint például Űjhar- tyánban, vagy művészeti cso­portot tartanák fenn, példa rá Tápiószecső, vagy éppen Nagykáta., A lényeg azonban egy: mielőbb mindenütt össz­társadalmi üggyé tenni a közművelődést. A változó vi­lág változó követelményei kö­ELMŰLT SZÁZADOK ÜZE­NETE Antik szobrok, ötvöstárgyak és kerámiák érkeztek Debre­cenből és leningrádi, moszk­vai gyűjteményekből. A Nem­zeti és Szépművészeti Mú­zeum jelentős anyaggal ren­delkezik, most e meghívások­kal átmenetileg tovább gazda­godik, s mindez támpontot ad összehasonlító tanulmányo­zásra. Bizonyára több Pest megyei kutató érdeklődését keltik fel a szkitha állatábrák, hiszen e népvándorlás kultú­rájáról mi is hírt adtunk a világnak a híres tápiószent- mártoni aranyszarv révén. Ki­derül más is. Az, hogy a Fe­kete-tenger északi partvidéke kulturális központ Volt már az i. sz. előtti VII. században is és tulajdonképpen a pro­vinciális értékek is kimagas­lóak, melyet e két kiállítás is bizonyít. Különösen szép mű­tárgy az „Aphrodité születé­se” és az i. e. 2300-ból szár­mazó idol is a Szépművészeti Múzeum rangos „vendégei”. A bulgár x VLADIMIR DIMITROV festményei a Műcsarnokban láthatók. Vérbő, termékeny alkotó, mediterrán színtobzó­dással és egészséggel. Önma­gán kívül senkire nem hason­lít. Festői asztala telített nyár. Gyümölcsök tömörülnek ros- kadásig, és aratók, lakodalma­sok, marokszedő lányok je­lentik képzeletének siskovci parasztokra, almáskertekre, küsztendili tájakra tekintő áramlását. Csak látszatra na­turalizmus ez a rajzi érettség, humánus képi költészet igazi lényege. Árad a termőerő hazai kör­nyezetben is, melyre Orosz Já­nos és Cs. Nagy András egy­aránt példa, hiszen mindket­ten két egyéni tárlaton szere­pelnek. OROSZ JÁNOS szinte teljes életművét az éhező Afrika megsegítésére ajánlotta fel, s így az üzemek intézmények a befolyt árveré­si összegből félmilliónál több forintot tudtak a Vöröske­reszt rendelkezésére bocsáta­ni. Az esztétikum e karitatív figyelmességgel erkölcsi szol­gálattá magasztosul. Orosz János ezzel egy időben a Csók István Galériában mutatta be agyagképeit. Vallomása sze­rint: „A földfesték puritán színei, festésének egyszerűsé­get, friss kezelést kívánó módja segít elmondanom azt, ami bennem emberekről, ar­cokról, karakterekről él”. CS. NAGY ANDRÁS a váci Duna-műhely tagja si­keres tápiószelei kiállításává’ azonos időpontban jelentke­zett műveivel a kisvárd ai vár­múzeumban. A dunai táj üzenetét viszik e képek a Ti­szántúlra. ahonnan alkotójuk egykor elindult. Évszakok színébe öltözteti nemcsak a zöld tűzben lobogó fákat, melyek képein szinte mindig főszereplők, hanem a természet valamennyi terep­tárgyát. A festői tér vendége az ember is, jelenléte fokozza a színekben pompázó táj ün­nepét. A Kulturális Kapcsolatok Intézetének kiállítótermében a Szentendrén alkotó KLIMÓ KÁROLY művészetével ismerkedhetnek meg a tárlatlátogatók. Hosz- szan, alaposan készülődött, ezért fejlődése térölelően szá­mottevő, várakozásunk igazol­ta képességeit, önismeretén ala­puló tiszta becsvágyát azt hogy 3 sok munka egyszer alkotás­sá válik. Színekkel fogalmaz­za erőfeszítést igénylő, de át­tekinthető képi tételeit. ,„A mészáros köténye” már "Weö­res Sándor költészetében is felhő-látomás, Klimó Károly­nál szintén a színek lázas ese­ménye. Festészete jelzéseket közvetít a valóság rétegeiből, nem nyomatokat, s azért csu­pán jelzéseket, hogy a világ vizuális értékei még láthatóba bak legyenek a kén és a néző fantáziájának közös újjászer- kesztésében. KÉRI ÄDÄM a Dürer-terem kiállítója. Mű­vei festményszobrok, színes plasztikájú felületek, két mű­faj határán mozognak, a mai ifjúság heves gondolatvilágá­val. Baleset, 48-as ágyúgolyó, macskaköves utca drámaisá- ga hökkenti meg a szemlé­lőt az életlátás újdonságá­val. Bár a vendégkönyvben értetlen megjegyzések is ol­vashatók — Kéri Ádámot ez nem zavarhatja, mert ő a további lehetőségek felderítő­je, s ezen a terepen taktikai kudarcokat vált általános ha­ladássá a vállalkozási kedv bátorsága. A belső építészet tényle­ges hazai állapotát elemzi a Tanács körúti kiállítóhelyi­ségben látható tárlat. Szá­munkra különösen érdekes TÖTII LAJOS bútortervező munkássága, aki, a csákányosi csárda mellett a ráckevei Fekete Holló be­rendezési tárgyait tervezte íz­léssel, ökonómiával. A Nagykőrösön született CSIKAI MÁRTA szobrait a Műcsarnok fogadta. , Bár még rendezték tárlatát, amikor a nagykőrösi óvónő­képző hallgatói megtekinthet­ték Vízy Ottó igazgatóhelyet­tes jóvoltából, aki a Molnár Elekné vezette csoportnak készséggel kinyittatta a ka­munkaügyi osztályvezető ügyviteli osztályvezető szállítási osztályvezető maraterem zárt ajtaját. A megnyitás előtti előtárlat if­jú közönségének lelkesedése és büszkesége jogos — Csi- kai Márta a feltárt mozdu­latkincs érzékenységével nyit új szobrászi tárnát, s különö­sen az „Anyaság” témában si­kerül számára a plasztikai eszközökkel kísért térformá­lás. A múzeumi hónap gazdag programja felkészülten várja a fővárosban is, megyei ki­állítótermeinkben is ifjúságunk és a szocialista brigádok tag­jait, azt a fontos tábort, amely a közművelődés alanya és cél­ja egyben, befogadó és alko­tó közeg, őket várják a mú­zeumok — a meghívást száz­ezrek részére közvetítjük. Látomásos szobrokkal je­lentkezik a Ferencvárosi Pin­cetárlaton RÁ CZ EDIT, akinek folyamatos fejlődését évek óta megnyugvással szemléljük. Erős természeti indítékok alapján szerkeszti tájkép-karakterű bronzlap­jait, ahol a vegetatív élet és a civilizáció harmóniájának arányait keresi. Szobrainak üveg és bronz társításaiban a kozmikxts erők törvényeit tárja fel elmélyült találé­konysággal. Losonci Miklós A magyar népdal hete Galgamácsai gyerekek a rádióban A Budapesti Művészeti He­tek jegyében ismét megren­dezik október 14. és 20. kö­zött — a magyar népdal he­tét a rádióban. Hétfőn mát- raverebélyi, túrkevei és gal­gamácsai gyermekek énekel­nek gyermekdalokat. Kedden pásztorok ajkán és hangszerén szólalnak meg pásztordalok a Kossuth adón. Szerdán Ádám Jenő előadá­sának címe: Édesanyám. Es­te dr. Molnár Imrét kérdezi a riporter — Solymosi János — útjáról a népzenéhez. Csütörtökön Lajtha László népdalfeldolgozásaiból ka­punk egy csokrot. Pénteken Ádám Jenő A rossz feleség témának a népdalban való jelentkezéséről tart előadást. Szombaton a néphagyomány őrzőinek felvételeiből sugároz­nak néhányat, illetve sajátos értelmezésben elhangzó da­lokat ad élő Bodonyi Kata­lin és Bihari Zsuzsa. Vasárnap Koszorú és kálpaa címmel közvetítik Ádám Jenő előadását, majd délután Bar­tók Béla zongorakíséretével — felvételről — Székelyhídi Ferenc énekel. Béres János az ország neves népdalköreit keresi fel 20 perces összeál­lításával. (közgazdasági technikus, 5 éves gyakorlattal), (számviteli főiskolai végzettség 3 éves gyakorlattal), (gépésztechnikus, 3 éves gyakorlattal). vételik így. Prukner Pál A PILISI KÖZSÉGEK LAKÓINAK FIGYELMÉBE! A Budakalászi Szövőgyár felvételt hirdet az alábbi munkakörökre: szövő, vetülékcsévélő. cérnázó, keresztcsévélő, fűzőnő, szövőgéptár-töltő. textilkikészítő betanított munkás, csomagoló, lakatos, villanyszerelő, elektroműszerész, vasesztergályos, hegesztő (ív és villany), csőszerelő, festő-mázoló, retusáló. A fizetés a teljesítménytől függ. Felvesz még anyagmozgatót, takarítónőt és géptisztítót. Amennyiben kellő számú a jelentkező, a gyár ingyenes autóbuszjáratot indít a következő útvonalon: Budakalász, öröm, Pilisvörösvár, Pilisszántó és vissza. W//////////////////////////////W////AV///////X A jelentkezéseket írásban, az alábbi címre kérjük: 2011 Budakalász, Szentendrei út 1-3., Munkaügyi Osztály. Az írásban küldött jelentkezésekre postafordultával válaszolunk. Az autóbusz első indulási napját és pontos menetrendjét idejében közölni fogjuk levélben, illetve a Pest megyei Hírlapban, raktározási osztályvezető (közgazdasági technikus, 3 éves gyakorlattal.) Fizetés: a kollektív szerződés szerint. A pályázatok beküldési határideje: 1974. november 15. Cím: Kohászati Gyórépítő Vállalat, Személyzeti Főosztály 1138 Budapest XIII., Révész u. 9. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A KOHÁSZATI GYÁRÉPÍTŐ VÁLLALAT PÁLYÁZATOT HIRDET fejlesztés alatt álló TÁPIÓSZELEI VASSZERKEZETI GYÁREGYSÉGE ALANT FELSOROLT MUNKAKÖREIRE:

Next

/
Oldalképek
Tartalom