Pest Megyi Hírlap, 1974. október (18. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-11 / 238. szám

2 1974. OKTÓEER 11., PÉNTE1 "SMian KUSZ Nem véletlen... Edward Gierek és Gerald Ford október 9-én a Fehér Házban írta alá a lengyel—amerikai kapcsolatok elveit rögzítő nyilatkozatot. A Görög Kommunista Párt Központi Bizottságának lapja, a Rizoszpasztisz szerdai szá­mában hírül adta, hogy a GKP, az EDA (Egységes De­mokratikus Baloldali Párt) és független politikai személyisé­gek részvételével megalakult az „Egyesült Baloldal” elneve­zésű szervezet. A pártszövetséget tíztagú iroda vezeti. Tagjai: Iliász Iliu, Harilaosz Florakisz, Va- sziliosz Efraimidisz, Sztravrosz lliopulosz, Mikisz Theodora- kisz, Nikosz Kaludisz, Nikosz Kiriakidisz, Leonidasz Kirkosz, Georgiosz Szpiliopulosz és i Konsztantin Filinisz. A lapban közzétett mani- fesztum hangsúlyozza, hogy az Egyesült Baloldal célul tűzi ki az ország nemzeti függetlensé­gének megőrzését, Görögor­A WASHINGTONI országos sajtóklub hagyományaihoz tar­tozik, hogy „munkaebédre” invitálják az Egyesült Álla­mokban tartózkodó külföldi államférfiakat, vagy neves közéleti személyiségeket. A szokásosnál jóval élénkebb ér­deklődés övezte a legutóbbi „sajtóebédet”, ugyanis a meg­hívott vendég egy szocialista országot, a Lengyel Népköz- társaságot képviselte. Eidward Gierek személyében Ford el­nök első ízben fogadott szocia­lista ország pártvezetőjét, s ez a körülmény még inkább fo­kozta az amerikai újságírók kíváncsiságát. A LEMP KB el­ső titkára a „sajtóebéden” hangsúlyozta, hogy mostani találkozója Ford elnökkel szer­vesen illeszkedik a kelet—nyu­gati enyhülés folyamatába. A lengyel—amerikai együttmű­ködés kiszélesítése tovább ja­vítja a nemzetközi légkört, amelynek kedvező változását a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolatainak meg- javulása váltotta ki. EDWARD GIEREK hétfőn kezdte meg egyesült álla­mokbeli látogatását, s szerda es te az amerikai—lengyel kap­csolatok közös elveit rögzítő nyilatkozat ünnepélyes aláírá­sával fejeződtek be a hivatalos tárgyalások. Az államfőnek ki­járó fogadtatás, majd a tár­gyalások baráti jellege — ame­lyet a varsói kommentátorok külön is hangsúlyoztak — ta­núsította, hogy az amerikai kormányzat folytatja a kelet— nyugati kapcsolatok elmélyíté­sének politikáját. A FORD—GIEREK tárgya­lások, az elvi nyilatkozat, csakúgy, mint a két ország képviselői által aláírt hét tu­dományos-műszaki együttmű­ködési megállapodás jelzi, hogy valóban nagy lehetősé­gek kínálkoznak a fejlett tő­késországok és a szocialista közösség államai közötti kap­csolatok ■ bővítésére. A LENGYEL—AMERIKAI kapcsolatok javulása nem csu­pán a két országot érinti, ha­nem fontos eleme a nemzet- 1 közi enyhülésnek is. Bizonyára az sem véletlen, hogy az ame­rikai sajtóban olyan hírek ter­jedtek el, hogy Leonyid Brezs- nyev és Ford elnök esetleg még az idén találkozik. Az ere­deti tervek szerint az SZKP főtitkára jövőre látogat az Egyesült Államokba. Jólérte­sült amerikai források arra utalnak, hogy a stratégiai fegyverkorlátozásról folyó szovjet—amerikai tárgyaláso­kon előrehaladás történt, így Kissinger amerikai külügymi­niszter október végi moszkvai látogatása esetleg fontos fejle­ményeket hozhat, amelyek in­dokolttá tennék Leonyid Brezsnyev és Gerald Ford ko­rábbi találkozóját. Anglia — az urnák előtt Csütörtökön reggel 7 órakor megnyitották g 635 szavazóhe­lyiség kapuit a brit szigeteken. A választások délelőtt inci­dens nélkül folytak. Harold Wilson miniszterelnök és Ed­ward Heath volt tory kor­mányfő London Westminster kerületében adta le voksát, Thorpe liberális pártvezér Nyugat-Angliában, Devon- shire-ben szavazott. Wilson rögtön elindult liver­pooli választókerületébe, Heath pedig a dél-londoni Sidcupiban várja be az eredményeket Az urnáikat 22 órakor zárták le, lepecsételték, s rendőrautók szállították a voksofcat a kerü­leti számlálóközpontokba, ahol a közigazgatási karból válo­gatott apparátus számlálja össze a lapokat. A televíziós csatornák egész éjszakai non­stop műsorban közlik, kom­mentálják az eredményeket, amelyek reggel 5 óráig egy­folytában futnak be Londonba az ország minden részéből. A kérdés, hogy ki kormányozza a következő öt évben a gazdasá­gi válsággal szembenéző Ang­liát, csak valamelyik párt nagyarányú győzelme esetén dőlhet el a reggeli órákra... BECS Zárt plenáris ülés Zárt plenáris ülésen talál­koztak csütörtökön a bécsi haderőcsökkentési tárgyalások részvevői. A közép-európai haderők és fegyverzet kölcsö­nös csökkentéséről tanácskozó testület ülésén Stanley R. Re- sor nagykövet, az Egyesült Államok küldöttségének ve­zetője elnökölt. Amint arról az ülést köve­tően egy nyugati szóvivő tájé­koztatást adott, a tanácskozá­son a holland- küldöttség veze­tője, Quarles van Ufford nagykövet mondott beszédet. Quarles van Ufford később megjelent a nemzetközi sajtó­klubban, hasznosnak és szük­ségesnek nevezte a bécsi had­erőcsökkentési tárgyalásokat, amelyek munkafázisában te­vékenyen részt vett és biza­kodással nyilatkozott arról, hogy a fennálló vélménykü- lönbségek ellenére a kompro­misszum alapján megegyezés­hez vezethetnek a diplomá­ciai fáradozások. A haderőcsökkentési tár­gyalások során a jövő héten rendeznek újabb plenáris munkaülést. szág demokratizálását. Min­dent meg log tenni, hogy meg­óvja a görög népet barmiieie aititatura lényégétesétol es tó- reKeani fog a dolgozón jogai­nak vedeimére, a munnasok bevonásara a választásokba. Az Egyesült Balolaal mellett további négy partszövetség in­dul a november 17-re kitűzött parlamenti választásokon: a Mavrosz külügyminiszter ve­zette Centrum Unió — fúzió­ban az új politikai erőkkel —, Karamanlisz Új Demokrácia elnevezésű pártja, a Pánhellén Szocialista Mozgalom és a De­mokratikus Védelem — And- reasz Papandreu vezetésével, végül pedig Petrosz Garufa- liasz szélsőjobboldali Nemzeti Demokrata Unió elnevezésű pártja. Harilaosz Florakisz, a Görög Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára a kedden létrejött Egyesült Bal­oldal elnevezésű választási szövetséget olyan pozitív lé­pésként értékelte, amely fon­tos szerepet játszhat az ország politikai életének fejlődésé- oen. Florakisz az ADN-hírügy- nökség athéni tudósítójának adott nyilatkozatában rámuta­tott: „Úgy véljük, hogy ez a választási szövetség olyan konkrét akcióprogramot tűz maga elé, amely túlmutat a választásokon.” Hangsúlyozta, hogy a választásoknak az ame­rikai uralom alóli felszabadí­tásért, valamint a demokra­tikus szabadságjogok biztosí­tásáért vívott népi harc kiin­dulópontját kell képezniük. A rendkívüli állapot meg­szüntetésével kapcsolatóan Florakisz elmondotta, hogy ez már régóta esedékes intézke­dés volt. Hangsúlyozta, hogy mindazonáltal még egy sor nyitott kérdés van. Florakisz többek között kiemelte az ál­lampolgárság visszaadását mindazoknak a hazafiaknak, akiket a katonai junta fosztott meg állampolgárságuktól. Ez mindenekelőtt Florakiszt magát is érinti, akit a tör­vénytelen rendelkezés akadá­lyoz aktív és passzív választói jogának gyakorlásában. „A rendkívüli állapot meg­szüntetése azonban nem vál­toztat azon a tényen, hogy a junta apparátusa még mindig tevékenykedik, a junta főko­lomposai még szabadlábon vannak” — mondotta Flora­kisz, majd megállapította: „A görög nép még nem érzi azt, hogy végleg megszűnt volna a múlt visszatérésének veszé­lye.” LEONYID BREZSNYEV, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára csütörtökön a Mol­dovai Köztársaság fővárosába, Kisinyovba érkezett, hogy részt vegyen e szovjet köz­társaság és kommunista párt­ja megalakulásának 50. év­fordulójával kapcsolatban ren­dezendő ünnepségeken. AZ SZKP KÖZPONTI BI­ZOTTSÁGA, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnök­sége és a szovjet kormány csütörtökön szívélyes hangú üdvözletét intézett a Tuvai Autonóm Köztársaság dolgo­zóihoz abból az alkalomból, hogy a köztársaság 30 eszten­dővel ezelőtt önként a Szovjet­unió kötelékébe lépett. AZ INTERPARLAMENTÁ­RIS UNIÖ október másodika óta tartó tokiói ülésszaká­nak résztvevői, mután befe­jezték a nyilvános vitát, bi­zottságokban folytatták a munkát. Az Interparlamen­Tíz éve... Emlékezés a Voszhod-l-re A Szovjetunióban a napok­ban emlékeznek meg a Vosz- hod—1 űrhajó felbocsátásá­nak 10. évfordulójáról. Az 1964. október 12-én elindított Voszhod—1 fedélzetén az űr­hajózás történetében először három űrhajós tartózkodott: Vlagyimir Komarov ezredes, repülőmémök, Konsztantyin Feoktyisztov, a műszaki tu­dományok doktora és Borisz Jegorov orvos. Pável Popovics űrhajós a TASZSZ tudósítójának adott nyilatkozatában kijelentette: a Voszhod űrrepülésének je­lentősége abban áll, hogy első ízben éltek és dolgoztak együtt egy űrhajóban a tudo­mány különböző területei­nek szakértői. Ezzel lehetővé vált a tudósok személyes be­kapcsolódása az űrrepülésbe és egyúttal az űrhajós pálya specializálódása. CSAK RÖVIDEN... táris Unió ünnepélyes záró­ülésére ma délután kerül, sor a japán parlament felsőházá­nak üléstermében. KISSINGER amerikai kül­ügyminiszter csütörtökön déle­lőtt megkezdte megbeszéléseit egyiptomi kollégájával, Fah- miva'. Jól értesült kairói körök szerint Kissinger vasárnap va­lószínűleg még egyszer Kairó­ba látogat, a végleges döntés erről ma születik meg, amikor is az amerikai diplomácia ve­zetője Szíriában tárgyal. NYIKOLAJ TYIHONOV- NAK, a Szovjetunió Miniszter- tanácsa elnökhelyettesének ve­zetésével csütörtökön a Bun­destag meghívására Bonnba érkezett a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának küldöttsége. DELHIBEN csütörtökön hi­vatalosan bejelentették, hogy átalakították a kormányt és több új személyt vontak be. Az átszervezés egyaránt érinti a hagyományosan kulcsfontos­ságú tárcákat és a jelenlegi in­diai gazdasági helyzet szem­pontjából döntő szerepű szak­mini sztéri umokat. A TRIPOLI RÁDIÓ jelen­tette, hogy Kadhafi líbiai el­nök fogadta Jasszer Arafatot és Najef Havatmehet. A rádió közlése szerint az elnök és a két palesztin politikus a Pa­lesztinái problémáról tartot­tak eszmecserét. A PORTUGAL RADIO New York-i jelentése szerint Fran­cisco Costa Gomes elnök a hónap vége felé New Yorkba utazik és beszédet mond az EJÍSZ közgyűlésének ülés­szakán. Ezután látogatást tesz Washingtonban is, és ta­lálkozik Ford amerikai el­nökkel. BRUNO KREISKY osztrák kancellár, aki szerdán érke­zett kétnapos hivatalos láto­gatásra Teheránba, csütörtö­kön találkozott az iráni sah­hal és a két ország gazdasági kapcsolatairól folytatott meg­beszéléseket. Fő áramlatok Az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlési termében, ahol az idén, a huszonkilencedik ülésszakon újra át kellett szerelni az elektronikus vezérlésű szavazatjelző táblákat, mert ismét hárommal gyarapodott a tagországok száma, a most ENSZ- taggá lett egyik ország küldöttének felszólalásakor szokatlanul hosszú, viharos taps zúgott. Mudzsibur Rahman, Banglades népének megbecsült és tisztelt, harcos múltú vezetője állt a szónoki emelvényen. Más országok is megkapták a tapsban kifejezett üdvözlést képviselőjük első felszólalásakor — Banglades képviselőjének esetében azonban valamivel többről volt szó. A fejlődő orszá­gok — és a szocialista országok is — azért köszöntötték a szo­kottnál még forróbb örömmel Mudzsibur Rahmant, mert az ázsiai ország felvétele ellen annak idején a legerőteljesebben lépett fel a Kínaj Népköztársaság. Csak akkor sikerült a nagy többségnek megakadályozni Peking obstrukciós kampányát, amikor még a legérintettebb, Pakisztán küldöttsége is a felvé­tel mellé állt. Egyáltalán: ha az idei ENSZ-közgyűlés tárgyalá­sairól szó esik, aligha hallgatható el, hogy sajnos, ott Is nem­egyszer felhangzott már a jelenlegi kínai vezetés disszonáns, az általános nemzetközi enyhüléssel aligha összeegyeztethető hangja. Ennek a hangnak egyértelműen a szovjetellenesség a lényege. Eddig már két alkalommal szólalt fel kínai delegátus, megismételvén a „szuperhatalmakról” szóló és a Szovjetunió politikáját rágalmazó kínai tirádákat. A közgyűlés első szakaszának volt egy lényeges és az egész nemzetközi helyzet szempontjából fölöttébb biztató vo­nása. Amikor Gromiko szovjet külügyminiszter a szocialista közösség országainak egyeztetett külpolitikájáról, a békét és a biztonságot szolgáló céljairól beszélt, a többi között ki­jelentette: „A fejlődés fő iránya nem kétséges: ma az eny­hülés és az enyhülésre való törekedés az uralkodó tenden­cia.” A világszervezet közgyűléséről tudósító nyugati újság­írók is megállapították, hogy Gromikónak ez a mondata (és egy másik is, amelyben a megkezdődött folyamatok visz- szafordíthatatlanságáról beszélt) azonnal rendkívüli vissz­hangot keltett a küldöttségek soraiban. A szovjet külügy­miniszter felszólalása után — a többi között Párizs és Bonn külügyeinek vezetői — nemcsak a Gromiko-beszéd fő gon­dolataival való egyetértésüket fejezték ki, hanem lénye­gében azonos módon vizsgálták a világpolitikai problémák sorrendi fontosságát. Első pillanatra talán nem tartozik közvetlenül a világ- szervezet New York-i székhazának most zajló eseménysoroza­tához, mégis mint ennek a témakörnek alapvetően fontos meg­nyilatkozását kell aláhúzni azt a megfogalmazást, amelyet Leo- nyid Brezsnyev a magyar párt- és kormányküldöttség tisztele­tére rendezett díszvacsorán a szovjet—amerikai kapcsolatok kérdését érintve használt: „Nem rosszak a feltételek ahhoz, hogy a sikeres kezdetet jó folytatás kövesse, az együttműködés új, konkrét tényei formájában a legkülönbözőbb területeken, mindkét ország népei és az általános béke érdekeiből kiindul­va.” Éppen ez a megfogalmazás is mutatja, mennyire komolyan veszik a szocialista politika legfelső szintjén is az enyhülés eddigi eredményeit és milyen határozott készséggel viszonoz­zák a másik fél esetleges konstruktív erőfeszítéseit. A gyar­mati sorból tegnap kilépett országok természetes törekvése, hogy a jövőjük szempontjából legokosabban és leghasznosab­ban fordítsák az építőmunka javára természeti kincseiket, és a számukra eddig előnytelen gazdasági folyamat egyenjogú partnerek kölcsönös előnyű kapcsolatává váljék. Aligha lehet azonban elhallgatni, hogy a kölcsönös előnyű gazdasági kapcsolatrendszernek akad még ellenfele a tőkés világban. A fejlődő országok ENSZ-küldöttségeinek kö­rében, jó néhány fejlődő ország sajtójában és nyugati lapokban is bizonyos meglepetéssel vették tudomásul, hogy Ford elnök és Kissinger külügyminiszter világszervezeti felszólalásában egy­aránt szokatlanul pesszimista képet rajzolt a világgazdaság je­lenéről és jövőjéről. Mindketten kijelentették: az olajellátás bizonyos pillanatban már „létkérdés az Egyesült Államok és más nagy országok számára”. Hozzátartozik a teljes képhez az, hogy ezek a kijelentések egy-egy fenyegető hangsúlyú mondat előtt hangzottak el — és a fenyegetés afféle „ellen-olajoffenzí- va,” vagy „az élelmiszerfegyver” bevetése elnevezést kapták a világsajtóban. Ma már bizonyos: az elnök és külügyminiszteré­nek kijelentései készítették elő azt a tanácskozást Camp Da- vidben, amely az öt legfontosabb olajfogyasztó tőkésország kül­dötteinek részvételével új olaj diplomáciai stratégiát kíván ki­dolgozni, s amelynek részleteit, hétpecsétes titokként kezelik. Sok-sok évvel ezelőtt, az imperializmus úgynevezett fénykorában, amikor még Anglia volt a legnagyobb gyarmat- tartó hatalom és a legnagyobb flotta tulajdonosa, a nemzet­közi politika szakértői szerint elég volt néhány csatahajó fel­vonulása valamely ország partjainál, hogy ott a szárazföldön pontosan megértsék, mit követelnek a hajók igazi gazdái, akik nem is a flottaparancsnokságon, hanem a Cityben ültek. A mi korunk azonban sok-sok vonatkozásban különbözik et­től az imperialista túlsúlyú tegnaptól. Mostanában még akkor sem ijednek jneg az egykori gyarmatok, a mai fejlődő orszá­gok, a világ nyersanyagtermelői, ha az összes tőkés ország együttesen kísérli meg zsaroló módon fellépni velük szem­ben. A nemzetközi enyhülés általános szellemében és nem az olajfogyasztók (áltálában ipari tőkés nagyhatalmak) titkos értekezletein kell az ENSZ mostani közgyűlésén is oly sokoldalúan megvitatott kérdéscsoportnak is a végére járni. Más szóval: a kölcsönösség és a kölcsönös előnyök szellemé­ben kell megoldást találni a valóban meglevő gazdasági prob­lémákra, amelyeknek csak egyik, bár nem lényegtelen meg­nyilvánulása az olajcsata. Értesítjük kedves vásárlóinkat, hogy a Kossuth tér 1. szám alatti boltunkat korszerűsítettük, és ott ES GYEif KROHAZATI SZAKBOLTOT LÉTESÍTETTÜNK Keresse fel új szaküzletünket, ghol nagy választék áll rendelkezésére. Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat Egyesült baloldal Görögországban A Rizoszpasztisz híradása — Florakisz nyilatkozata

Next

/
Oldalképek
Tartalom