Pest Megyi Hírlap, 1974. október (18. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-10 / 237. szám
Társadalmi munka- az iskoláért, a táborért *A gödi általános iskola úttörői részt vettek új iskolájuk -»adás előtti nagytakarításában. A társadalmi munkáért kapoft összegből háromezer forintot befizettek a za- márdi úttörőtábor fejlesztési alapjára. TŰZ A TANÄCSHÄZÄN. Kedden délelőtt riasztották a váci tűzoltókat: a városi tanács igazgatási osztályán lángbaborult egy olajkályha. Szerencsére, kézi poroltók is voltak a közelben, így hamar megfékezték a lángokat, nem volt szükség a tűzoltók köz- beavatkozására. Általános iskolások — a község múltjáról A dunakeszi nagyközségi pártbizottság megbízta a hármas számú általános iskola pedagógus pártalapszerve- zetét, hogy segítse elő Dunakeszi történetének megírását a község felszabadulásának 30. évfordulójára. A történelmi szakkör három tanulója, Darvast Ilona, Lipták János és Kárpáti Zoltán, Kelemen Irén tanárnő vezetésével kezdte el a forrásmunkák gyűjtését. — Az Országos Levéltárban, a Pest megyei Levéltárban, a Hadtörténeti Múzeumban és a Párttörténeti Intézetben jártunk gyűjtőúton — mondta Lipták János. — Dunakeszi történetét 1914-től 1944-ig dolgozzuk fel. Ezt a harminc évet három részre osztottuk. Az első részben az első világháborúval, ,a másodikban a Tanácsköztársasággal, a harmadikban a második világháborúval foglalkozunk. A tanulmányok bevezetőjében általános képet adunk Magyar- ország akkori helyzetéről. — Témagyűjtés közben felkeresünk munkásmozgalmi veteránokat is, hogy a szemtanúk mondják el, hogyan látták ők Dunakeszit az adott korokban. December 28-án lesz 30 éve, hogy községünk felszabadult. Az idő rövid, ennek ellenére megbízatásunkat szeretnénk teljesen és jól teljesíteni. K. Cs. XVIII. ÉVFOLYAM, 237. SZÁM 1974. OKTÓBER 10., Előkészület a felnőttoktatás idei megkezdésére Új rendszerben, szóbeli vizsga nélkül Csökkent tananyag, tárgyak összevonása Amikor a törött lábú Bábkai... Szerették még a rongyos szerelést is Váci ember, valahány van, jól ismeri Móritz Jánost, akinek neve valóban összeforrt a VSE-vel. Jómagam mindig ilyennek ismertem: barázdált arc, kimért gesztusok, lényegre tapintó megjegyzések, kicsi gyerekek körében huncutkodó, atyás kötözködés, a Pokolban a barátokat invitáló szakács nyaranta feketére sült képe, sok-sok emlékezés és felszabadult nevetés. Ezerkilencszázharmincnyolc- ban- kezdett a VSE-ben, s hű maradt végig az egyesülethez. Huszonhét éve egyfolytában, a Bélésben. Ma is hű a gyárhoz. — Mint polgárista, a Damjanich téren rúgtuk a labdát, mígnem egyszer Németh Gabi bácsi a szivarja mellől odabökött egy-két mondatot, nem mennénk-e el a VSÉ-be játszani? Persze, hogy mentünk, Básti, Özemmel, Nagy Öcsi meg én. Lefényképezett az öreg bennünket, rendezte az igazolást, és megkezdtük az edzéseket. Otthon nem nagyon voltak oda a gondolatért ... — Kőművesek mellett dolgoztam, és csak úgy mehettem el, ha lemondtam az órabérről. Meg el is kellett ké- redzkednem. Én mindig csatár szerettem volna lenni, akár Zentel Robi. Az ifiben nem is játszottam még, amikor a második csapatba kerültem és isten bocsá, az én csatárgólommal harcoltuk ki a döntetlent. Azután az ifivel, Stegiékkel együtt, bajnokságot is nyertünk. — Hogy leltem hátvéd? Éppen akkor hátul hiányzott valaki. Ott is ragadtam aztán, azon a poszton. Amikor felszólítottak, hogy játsz- szam az első csapatban, nem akartam elmenni. Mi bajnokságra mentünk, olyan nagy volt nálunk az összetartozás' érzése, hogy sehogyan sem akaródzott azt a tűzhelyet otthagynom. Pedig Koper- niczky szertárostól csak egy negyvenötös meg egy harminckilences cipőt kaptam eleinte, az ifiben mi magunk vettük a felszerelést, a címert a lányok hímezték ki. Érdekes, negyvenötben a nagy csapat abban játszotta első mérkőzését, mert csak az maradt meg. — Negyvennégytől negyvenhatig voltam távol: katona, fogoly nem nagyon gondolhatott a futballra. De ma is jól emlékezem: pénteki nap, délben érkeztem a fogságból Vácra, délután már ott voltam a négyórás edzésen, az igazolásom megvolt öt ■ nap alatt, és már a következő vasárnap I játszottam is. — Klubhelyiségünk nem volt, az Ottó-sarkon találkoztunk vasárnap reggelente, aztán lovas kocsival vagy szovjet, teherautóval utaztunk a színhelyre. Az ellenfelek is úgy jöttek hozzánk. — A Középmagyar L osztály után nagy volt a tét: az osztálvozón be kellett jutnunk az NB II-be. Érdre indultunk. Ahogy leszállunk, látjuk ám, hogy Jónás Malik egyik lábán papucs van. Leesett a körme, nagy fájdalmai voltak. De kihagynunk nem lehetett. Végig is játszotta a mérkőzést, pedig az első félidőben már 4:0-ra vezetett az ellenfél. Mi azonban nagyon akartunk játszani, a 5:4-re nyertünk. — A háború után a város egyetlen csapata voltunk. De én még nagyon jól emlékezem a VSE—Remény mérkőzésekre, amelyek témává lettek, és a suttyó gyerektől a főorvosig mindenki ott akart lenni’ a találkozókon. Még azt is meg merem kockáztatni, hogy az váci bel- ügy volt, amolyan kis Oxford—Cambridge vetélkedés. — Végignézek a régi arcokon és nagyon büszke vagyok, hogy olyan vezetőim voltak, mint Gabi bácsi, Buchnitz Lojzi bácsi. Konditz László, Eckhard]; Károly, Sipos Karcsi. Reszeli Soós Ambrus. És a játékosok ... Malikról már beszéltem. Virág volt a legtechnikásabb sporttársam, csupaszív ember. A háború alatt a Dorog ellen játszottunk, Virág tüdőlövéssel volt szabadságon, szerdán jött haza, vasárnap „illegálisan” játszott: csak meg ne tudják a baját! 2:l-re győztünk Grosicsék ellen. Virág volt a nap hőse, Zentel Robi lőtte a két gólunkat. Az aztán emlékezetes marad: Esztergomból utótréníniziként futottunk a párkányi állomásra, hogy elérjük az utolsó vonatot, mert akkor még hétfőn is kellett dolgozniuk a játékosoknak. — A legkedvesebb és legkeserűbb szezon az ötvenegye» volt: az NB I küszöbén álltunk, a közönség bajnokságot várt, mi nagyon akartunk, de nem sikerült. Sokáig keserű szájízem maradt utána... — Én nem vagyok elkeseredett a magyar futball miatt. Minden váci mérkőzésen ott vagyok, tehetséges gyerekeket A Komló ellen kiálló csapat, 1951-ben. Móritz János látok, csak megmaradjon bennük a klubszeretet, igen, a város szeretete, mert bennünk megvolt. És még egy: merjék erősíteni a csapatot, merjenek válogatni az emberekből. Ma az a jó edző, aki pszichológus is: az emberhez kell közel kerülni, ahogyan a Túrái Andris bácsi a közelünkbe került. •^r- Hogy voltam-e én is a mérkőzés hőse? Meglehet. Talán éppen akkor is, amikor a törött lábú Bábival gólt „rú- gattam”... R. T. A városi tanács és a járási hivatal művelődési osztályának szervezésében, a felnőttoktatás ez évi megkezdéséről tanácskoztak az általános iskolák tagozatvezetői. A megbeszélésen részt vett és tájékoztatót tartott Végvári Gyula, a Pest megyei Tanács felnőttoktatási szakfelügyelője. A tanácskozás után Végvári Gyulával, Berkó Árpáddal és Venesz Ernővel, a járási illetve városi tanács művelődési osztályának vezetőivel beszélgettünk az új oktatási évről, a dolgozók általános iskolája elvégzésének lehetőségeiről. A jelentkezők döntik el — Hogyan kezdhetik el azok a dolgozók a tanulást, akik nem végezték el az általános iskola 1—4. osztályát? — Akik írni, olvasni nem tudnak, illetve elfelejtettek, alapismereti I. tanfolyamra jelentkezhetnek. Az írást, olvasást, számolást még nem jól tudók az alapismereti II. tanfolyamon vehetnek részt. Mindkettő három hónap alatt végezhető el. — Mit tehetnek, akik megfelelnek az általános iskola 4. osztályában megkövetelteknek, de, mondjuk, elvesztették az iskolai bizonyítványt? — Készségvizsgára jelentkezhetnek, és amennyiben azon megfelelnek, az általános iskola 5—6. osztályában kezdhetne meg tanulmányaikat. — A felső iagozatot miként . végezhetik el a dolgozók? — Az 5—6. osztályt együtt, a 7. és 8. osztályt a jelentkezők három formában végezhetik el: a rövidített idejű tanfolyamon az oktatás időtartama osztályonként 16 hét, hetente egy tanítási és egy konzultációs nappal, az esti tagozaton az oktatási idő -osztályonként 32 hét, és hetente két tanítási nap van, a levelező tagozaton a szorgalmi idő 32 hét, egy tanítási és egy konzultációs nappal hetente. — Kinek milyen oktatási formát javasolnak? — A rövidített tanfolyamot azoknak, akik egyéni tanulással is el tudják sajátítani a tananyag nagy részét. Az esti iskolába azok jelentkezzenek,1 akik jobban igénylik a tanár magyarázatát, a levelező tagozatra pedig azok, akik helyenként egyéni tanulással is képeseik felkészülni a tananyagból. * — Hol lehet jelentkezni a dolgozók általános iskolájába? — A munka- vagy lakóhelyhez legközelebb eső általános iskolában, vagy az üzem, vállalat személyzeti osztályán. Teljesen ingyenes — Van-e más lehetőség az általános iskola elvégzésére? — Igen, egyéni tanulással, a 16. életévüket betöltött dolgozók az általános iskola bármelyik osztállyából, egy vizsgaidőszakban akár két osztály anyagából is osztályozó vizsgát tehetnek. — Hol lehet jelentkezni, és mikor zajlanak le ezek a vizsgák? — A vizsgaidőszak előtt egy hónappál lehet a lakóvagy munkahelyhez legközelebb eső általános iskolában jelentkezni. A vizsgaidőszak: január, július és szeptember. — Milyen kedvezmények illetik meg az általános iskolát végző dolgozókat? — Az oktatás teljes egészében ingyenes. A tanulókat egy-egy osztály elvégzése során hat nap tanulmányi szabadság illeti meg. A munkahelynek megvan a lehetősége, számos helyen élnek is vele, hogy a tanítási órákat munkaidőben tartsák meg, valamint fedezzék a dolgozók tankönyvköltségeit. Már a tizennegyedik évtől is — Mik a változások az új oktatási évben? — Az esti tagozaton a hetedik osztályban eltörülték a szóbeli és írásbeli vizsgákat, a hallgatók év közben feladatlapokat töltenek ki, és' azok alapján értékelik tanulmányi munkájukat. Jövőre a feladatlapokat bevezetik a 8. osztályban is. Ez évtől már, a tizennegyedik életévüket betöltötték is jelentkezhetnek, a munkahely engedélyével, javaslatára, a dolgozók általános iskolájába. Jelentős mértékben csökkentették a tananyagot, és több elképzelés valósul meg a-tantárgyak az életnek megfelelőbb összevonására. ★ Tanulni sosem késő. Az általános iskolák várják a dolgozók jelentkezéseit, és felvilágosítást adnak a beiratkozás részleteiről. (rajki) KIÁLLÍTÁS — VERSENYLOVAKRÓL. Dunakeszin, a József Attila Művelődési Otthonban, tegnap délután fél 4- kor kiállítás nyílt meg, mely versenylovakat ábrázoló festményeket, kisplasztikákat, bélyegeket mutat be. Október 16-ig, naponta 15—20 óráig látogatható. A BALHIEDELMEK ELOSZLATÁSÁRA Csak öt váci vonatot érint a menetrendváltozás A napilapok és a rádió híradásálból értesültünk arról, hogy a fővárosi metró Marx téri állomásának építése és az új vonal kialakítása miatt lebontják a Nyugati pályaudvar fedett csarnokát. Némelyek mindjárt azt is tudták, hogy a változás milyen többletfáradtságot jelent majd a Budapest—Szob vonalon. utazóknak: kisegítő autóbuszok, angyalföldi körutazás, koránkelés stb. Szőllősi József állomásveze- to: Százharminckét éve Ahol a Fóti dal A reformkor költőóriása, Vörösmarty Mihály, örök hírnevet szerzett Fótnak kiváló versével, a Fóti dallal. A fennkölt eszméket hordozó bordal nemzedékről nemzedékre érvényes parancsot fogalmaz meg: „Minden ember legyen ember és magyar”. De mit tudunk a Vers keletkezéséről? Fáy András, a reformkor másik kiválósága, 1832-ben feleségül vette egy szegény fóti özvegyasszony lányát, Sziráki Zsuzsikát. Valószínűleg fiatal felesége kedvéért még abban az évben szőlőbirtokocskát és présházat jvásárolt a fóti Som- lyó-hegyen. A „haza mindenesének” példáját Vörösmarty Mihály is követte: ő is vásárolt szőlőt Foton. A fóti Somlyóban azután irodalomtörténeti nevezetességű szüretek zajlottak le, melyeknek rendszeres látogatói voltak Fáy barátai, az akkori Magyarország szellemi kiválóságai, Kossuth, Deák, Vörösmarty, Kölcsey, Toldy, Garay, Czuczor, Bajza, Barabás Miklós, Ferenczy István. A vendéglátó asztal mellett számos nagyszerű terv született. A komoly eszmefuttatásokat a társaság színésztagjai, Megyeri és Schodelné oldották fel egy-egy dallal, i>erssel, mókával. E szüreteken mindig részt vettek a fóti nép képviselői is, elsősorban ' Sziráki Zsuzsika rokonsága révén. A szüret 1842-ben régen várt, kedves eseménnyel gazdagodott: a társaság tagjai ugyanis már régebben unszolták Vörösmarty Mihályt, hogy barátságuknak és a szüretek kedves hangulatának állítson emléket versben, s 1842. október 5-én Vörösmarty Mihály az egybegyűlt baráti társaság előtt felolvasta bqrdalát, melyet az • elragadtatott vendégkoszorú Fóti dal-nak keresztelt el. Es azóta Foton „Fölfelé megy borban a gyöngy ...” \/]ég egy reformkori irodal- mi vonatkozású emléke van a fóti Somlyónak. A Fáy- préház szomszédságában, a szőlőben, egy kis házikó áll, amelyet — tévesen — Vörös- marty-kunyhónak neveznek. Íme a kunyhó igazi története: az öregedő Fáy, hogy a társaság kedvét ne zavarja, 1837- ben kis házikót építtetett magának lakóhelyiségül. Május 30-án, a születésnapjára hozzá érkezett barátai segíteni kezdtek munkájukkal a kőműveseknek. Ferenczy István, a kiváló szobrász, egy márványtáblán, mely ma is ott található a kunyhó falán, meg is örökítette a „barátság hajlékát építő „társadalmi munkások” nevét. zázadunk derekán a Fáy- présház sorsa sokáig aggasztó volt. Számos kiváló „fóti zarándok” Kovalovszky Miklós, Berda József, Mátyás Ferenc. Pápa Miklós és társaik sürgették a présház újjáépítését, s 1968-ban végül is a falu népének összefogásával újjáépült Fáy András egykori otthona, ahol 132 éve hangzott el először a nyilvánosMg előtt a Fóti dal. (—k —e) — Ezen a héten kitesszük a hirdetményeket, s azdkból értesülhetnek az utasok a korlátozásokról. Október 15-én, jövő kedden, 0 órától, a további intézkedésig, a fővonalon közlekedő, Vácról 5,08- kor és 5,56-kor induló személyvonatok hétfőtől péntekig, valamint a 6,29-kor induló vasárnap és munkaszüneti hapon közlekedő személyvonat csak Rákosrendezőig közlekedik. A veresegyházi vonalon hétfőtől péntekig a 3,58- kor induló vonat is csak Rákosrendezőig megy. Végül a naponta Veresegyház felé közlekedő 16,04-es személyvonat végállomása Rákospalota- Űjpest. Tehát mindössze öt, Vácról induló személyvonatot érint a menetrendváltozás. (papp) A Könnyűipari Gépgyártó Vállalat 7. számú gyára FELVESZ hegesztőt, valamint női rpunkaerőt betanított gépi munkára, kétműszakos beosztásba. Jelentkezés: a vállalat műszaki osztályán, Vác, Csikós József utca 18
