Pest Megyi Hírlap, 1974. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-08 / 210. szám

1974. SZEPTEMBER 8., VASÄRNAP Alkotó közösség a jobb tanácsi munkáért Figyelemre méltó kezdeményezés a ráckevei járásban Kemence, Bernecebaráti Már nem végvidék Minden mesterséget, foglal­kozást lehet művészi tökéllyel Végezni, és a ráckevei járásban most megalakult Vb-titkárok és Ügyintézők Alkotó Munka- közösségének szóban ki nem mondott célja is ilyen. Nyilván­való: a tanácsok hivatali mun­káját akarják tökéletesíteni. Az alkotók lelkesedésével akarják az ügyek intézését megjavítani. Ezért hát egyálta­lán nem hivalkodás részükről, amikor újonnan életre hívott testületüket alkotó munkakö­zösségnek nevezték el. ,1Gyorsabban, ésszerűbben A maguk elé tűzött felada­tokból az is nyilvánvaló, hogy nem a bürokrácia fejlesztésen, hanem megnyesegetésén, az ügyintézés ésszerűbbé tételén akarnak munkálkodni, éspedig elsősorban a lakosság érdeké­ben. Nézzük csak, miben szö­gezi le a munkaközösség műkö­dési szabályzata a célt: „A helyi tanácsok feladatait meghatározó egyes rendelkezé­sek alkalmazásának kimunká­lása, korszerű eljárások kidol­gozása, a testületi tevékenység eredményesebb működését biz­tosító elgondolások felszínre hozása, a szakigazgatási szer­vek munkájának színvonala­sabbá tétele, javaslatok készí­tése az eljárások egyszerűsíté­sére, elősegítve ezzel a közre­működők továbbképzését, a helyi tanácsok munkájának el­méleti és gyakorlati tevékeny­ségét.” Az alkotó munkaközösség tagjai a járási hivatal elnöké­nek felkérésére egyes nagyköz­ségek, községek vb-titkárai és a szakigazgatási szervek dolgo­zói. Összesen hat vb-titkárt és négy ügyintézőt kért fel a já­rási elnök a részvételre. A munkaközösség vezetője Józsa Gáborné szigetszentmiklósi, helyettese pedig Marton Ernő tököli vb-titkár. A munkaközösség tanácsko­zásait a járási hivatalban tart­ja. Az egyelőre tervbe vett és megoldandó feladatok közül csak példaképpen szintén idé­zünk néhányat: „Hogyan ké­szüljön a jelentés a hatósági gyermekvédelem helyzetéről> Hogyan kell és lehet a rendel­kezésre álló iratmintákat a célnak megfelelően felhasznál­ni, és lenne-e szükség további iratmintákra?” Ez a pont tu­lajdonképpen közvetlenül a hi­vatali munka egyszerűsítését szolgálja. Adott esetben gyor­sabb űrlapot kitölteni, mint mondjuk egy teljes határoza­tot megfogalmazni. Mégsem a munka megkönnyítése a fő cél­kitűzés, hanem hogy ezáltal időt nyerve, és egy munkanap alatt többet' végezzen el ae ügyintéző. A célok között sze­repel ez is: „Hogyan, mely te­rületen és milyen módon lehet­ne egyszerűsíteni az eljárást, megrövidíteni a döntési időt?” Lépésről lépésre A tanácsi munka minden részletére kiterjed tehát a mun­kaközösség figyelme, de ter­mészetesen ezzel a sokrétű fel­adattal csak lépésről lépésre, kellő megfontoltsággal töre­kedhet. Ha a munkaközösség tagjai valamiben döntésre jut­nak, javaslatot terjesztenek a járási hivatal elnöke elé, és ha az helytállónak látszik, annak végrehajtását kísérletképpen, esetleg véglegesen bevezetik. Illetve egyes javaslatok végre­hajtásáról esetről esetre maguk Anyagbeszerzésben jártas, budapesti beszerzőhelyeket ismerő, TEHERGÉPKOCSI­VEZETŐT AZONNAL FELVESZ az MTA Botanikai Kutató Intézet Vácrátót. Jelentkezés: a Gazdasági osztályon. a községi tanácsok döntenek. Felmerülhetnek persze, és bi­zonyára lesznek is olyan javas­latok, amelyeket a megyei ta­nács vezetőinek kell elbírál­niuk, sőt olyanok is, amelyek még magasabb szervek dönté­sét igényelhetik. Egyelőre azonban még nem ilyen nagy horderejű kérdések foglalkoz­tatják az éppen hogy megala­kult munkaközösséget. Pillanatnyilag — ezt is pél­daképpen hozzuk fel ez idő szerinti tevékenységéből — a tömeges idézések kérdésével foglalkozik. Számos esetben az egész lakosságot kell ilyen vagy olyan ügyben személy szerint megidézni. Egyes nö­vényvédelmi és állategészség­ügyi intézkedéseket, vagy a tü­dőszűrést vegyük például. De maradjunk csak a tüdőszűrés­nél, annál is inkább, mert a munkaközösség is ezzel foglal­kozik jelenleg. Idézés helyett hirdetmény Tudvalevő, hogy évente két­szer kerül sor mindenütt a tü­dőszűrésre. Ilyenkor az idézé­sek címzésére, sőt egyik-másik helyen kézbesítésére az úttörő­ket, a vöröskeresztes aktívákat mozgósítják. Ahol pedig pos­tára bízzák a kézbesítést, ott nagy költség terheli a tanács pénztárát. A munkaközösség­ben kialakult vélemény szerint elegendő lenne hirdetmény út­ján közhírré tenni, mikor és A Magyar Kereskedelmi Ka­mara rendezésében védjegyki­állítás nyílik három vidéki vá­rosban. Szeptember 30. és ok­tóber 5. között Szegeden, októ­ber 14—19. között Pécsett, va­lamint november 14—20-ig Győrött. Ezzel megkezdődik a múlt év őszén Budapesten megrendezett első magyar véd­jegykiállítás országos bemuta­tása. A vidéki védjegykiállításra eddig több mint 70 hazai vál­lalat jelenkezett. A szervezők előadássorozaton ismertetik A Pest megyei Rendőr-fő­kapitányságon szeptember 4- én előzetes letartóztatásba helyezték K. E. fóti lakost. Megölte újszülött gyerme­két. o A vizsgálótiszt — edzett, sokat tapasztalt nyomozó —, nem tudja leplezni felindult- ságát. Arcizmai meg-megrán- dulnak, miközben kérdez: — Ön március 3-án töltöt­te be 19. évét, nem kiskorú. Tudta-e, hogy jövendő gyer­mekével kapcsolatban mi a te­endője ? A szavak mintha valahon­nan a messzeségből érkez­nének : — Beismerem, tudatában kellett volna lennem, hogy mi a teendő ilyenkor. Igen, szól­hattam volna anyámnak, je­lentkezhettem volna a körze­ti orvosnál. Tanácsadásokra, vizsgálatokra kellett volna járnom. Ha a munkahelye­men bejelentem a terhessé­gemet, könnyebb munkakör­be helyeznek. De én hallgat­tam. Titkolóztam. Féltem, szégyelltem magam. © Körülbelül augusztus köze­pére várta a babát. Nem akar­ta megölni. Remélt: — Ismertem egy fiút — az apját —, messze lakik, egy ideig sokszor meglátogatott. hol kell megjelenni tüdőszűrés­re. Természetesen a megjele­nés időpontját is kitűzve vagy életkor, vagy a lakóhely sze­rint, nehogy a szűrés torlódás­sal és hosszas várakozással jár­jon. Ezen az alapon dolgoznak most a munkaközösség tagjai a hirdetmény megszövegezésén. Öntevékenység, ösztönzés — A tanácsi munka ésszerű­sítésére vonatkozó javaslato­kat állandóan igényelte eddig is a megyei tanács — beszél a járásban megalakult alkotó munkaközösségről Raffay Béla, a járási hivatal elnöke. — A beérkezett jó javaslatokat nem­csak elfogadta, de jutalmazta is a megyei tanács. Ezek alap­ján számos új munkamódszer valósult meg. Mi ezt az éssze­rűsítési mozgalmat kiterjeszte­ni és állandósítani szeretnénk a járásban. Meggyőződésem szerint kollektív alapon job­ban lehet az ötleteket elbírál­ni, kidolgozni, de ezzel nem akarom eltúlozni a járási al­kotó munkaközösség jelentősé­gét. Egyébként függetlenül at­tól, hogy hány és milyen érté­kű javaslattal áll elő a munka- közösség, célunk még alkotó gondolkozásra, öntevékenység­re és ennek elősegítésére, egy­úttal önképzésre ösztönözni a résztvevőit. De természetesen ugyanakkor a járás valamennyi tanácsi dolgozóját. Szokoly Endre majd a védjegyek történetét, bejelentésének hazai és nem­zetközi előnyeit stb., s szakta­nácsadást is nyújtanak az ér­deklődőknek. Máris sok a kül­földi érdeklődő a magyar véd­jegykiállítás iránt. A kiállítás szervezői elmond­ták, hogy hazánkban eddig mintegy hétezer védjegyet je­lentettek be, az elsőt az 1880-as években, ebből a hazai válla­latok alig háromezret, a töb­bit főleg szovjet, csehszlovák, japán, NSZK-beli és amerikai cégek. Csak neki vallottam be sej­telmemet júniusban. „Nem lé­tezik, hiszen nem látszik raj­tad” — mondta, és nem jött többé. Még hogy nem lát­szott?! Anyám bezzeg gya­nakodott: „Nem vagy te terhes, hisz oly rohamosan hízol?! Menj orvoshoz, de sürgősen...” — Voltam — füllentettem másnap és reszkettem. Ha jobban megnéz, vagy valla- tóra fog, nyomban kiderül az igazság. De ő hitt, bízott ben-' nem. © — Augusztus 9-én délutá- nos voltam a cipőgyárban. Ilyenkor mindig késő este érek haza. Most is 11 óra lett, mi­re ágyba kerültem. Talán egy órát alhattam. Fájdal­makra riadtam. Még nem gondoltam semmire. Kimen­tem, majd újra visszabúj­tam az ágyba. Csak amikor ismét görcsbe rántott a fáj­dalom, ébredtem rá, ez már az lehet, a szülés... Elvonszolta magát az ár­nyékszékig. Szinte eszét vette a fájdalom. Aztán — a vilá­gon volt a gyerek, kislány. — Karomba fogtam. Mit csináljak, mi legyen most? o Idézet az orvosszakértő vé­leményéből: Kemence és Bernecebaráti a megye két legtávolabbi te­lepülése: majd száz kilométer választja el a fővárostól a két községet. Mégsem illik rájuk ma már a végvidék jelző: amióta közös tanács irányítja életüket, meggyorsult fejlő­désük. Augusztus 20-án pél­dául kisáruházat nyitottak Kemencén, amely több mint egymilliós készlettel várta, várja a vásárlókat. Ugyan­ezen a napon egészségház nyílt Bernecebarátin, amely­ben a körzeti orvosi rendelő mellett helyet kapott az anya- és csecsemővédő, valamint az orvos szolgálati lakása is. PADOK, PEZSGŐVEL Pongrácz János, a két kö­zös tanácsú község tanácsel­nöke mégis bosszús: — Ügy terveztük, hogy szeptember 2-án már az elké­szült új, négy tantermes isko­lában kezdhetik a kemencei diákok az új tanévet. Sajnos, ez nem sikerült. Két hónap­pal ezelőtt kaptuk csak meg a megyétől a berendezéshez szükséges összeget, s a Tanért ilyen rövid idő alatt nem tud­ta vállalni a szükséges búto­rok leszállítását. Először arra gondoltunk, hogy a régi bú­torokkal rendeznénk be ideig­lenesen az új tantermeket. Ehhez azonban szükségünk lett volna olyan műanyag ku­pakokra, amiket ráhúzhattunk volna a csővázas bútorokra, hogy azok ne sértsék fel az új tanterem szőnyegpadlóját. Ilyen kupakokait azonban se­hol sem kaptunk. Jobb híján pezsgősüvegek dugóit kezdték el gyűjteni a gyerekek, de túlságosan sok üveg pezsgőt kellene ^vásárolni ahhoz, hogy elegendő kupak álljon a ren­delkezésünkre. Így aztán né­hány hétig még várni kell az új iskola birtokba vételével... NÉGY TELJES NAPOT Az új kemencei iskola két­millió forintos költséggel épült. Egymillió-hatszázezer forintot a megye biztosított hozzá, háromszázezret a köz­ségi tanács, százezer forint értékű társadalmi munkát pe­dig a lakosság végzett el a helyi gazdasági egységek se­gítségével. Sok nevet sorol­hatnánk a munkában részt vevő kemencei lakosok közül, hiszen több mint ötvenen „A halál közvetlen oka: ful­ladás. ..” © — Nem emlékszem, hogy kerültem vissza a lakásba. Anyám hangját hallottam: „Mi van veled?” Én: semmi. Gyereket szültem. — Már pirkadt, de csak sö­tét foltok sürögtek-forogtak köröttem. Anyám lepedőt cse­rélt Apám izgatottan öltözkö­dött. Talán akkor indult or­vosért. Elvesztettem az esz­méletemet. — Aztán bent, később a kórházban, amikor jöttek meg­látogatni, akkor sem vallat­tak. Mit is mondhattam vol­na? Minden késő volt 0 — Hogy is mondta? — idéz a jegyzőkönyvből a vizsgáló­tiszt: „Ha a munkahelyemen bejelentem, könnyebb mun­kakörbe helyeznek. De én hall­gattam, nem cselekedtem. Fél­tem. szégyelltem mágam.” Kishíján az életével fizetett. A körzeti orvos azonnali se­gítségének, és a legközelebbi város kórházi orvosainak kö­szönheti, hogy most egyáltalán beszélhetünk a tragédiáról, hogy egyáltalán ő maga, élet­ben maradt! Szégyene miatt megölt egy életet. P. Zs. vannak, akik legalább négy teljes napot dolgoztak az is­kola építésén. Négyen pedig — Bedros János, Gyenes Ká­roly, Bartos János és Kerekes Kálmán pedig nyolc teljes napot. A központi fűtéses, korszerű iskola birtokba vé­tele után megszűnik a két műszakos tanítás a községben. Aki végigsétál akár Kemen­ce, akár Bernecebaráti utcáin, újabb építkezések tanúja le­het. Kemencén már bontják a régi gyógyszertár épületét, amely két esztendővel ezelőtt életveszélyessé vált. (Azóta a gyógyszertár a községi könyv­tár helyiségébe költözött, amely viszont a pártházban kapott ideiglenes helyet.) Az új gyógyszertár avatására a jövő év közepén kerül sor. Épül már Kemencén a pos­ta új épülete is, amelynek el­készülte szintén a jövő év kö­zepére várható. S a jövő év végéig megépül a fogorvosi rendelő, valamint a hozzá tar­tozó szolgálati lakás is. De a bernecebar útiak sem panaszkodhatnak. A jövő év közepére készül el a Taka­rékszövetkezei épülete s ugyawakkorna tervezik a pe- dagógus szolgálati lakás meg­építését is. — A meggyorsult fejlődés hatása máris érződik közsé­geinkben — állapítja meg Pongrácz János tanácselnök. — Lelassult az emberek elván­dorlása. — Tíz esztendővel ezelőtt még négyezernégyszáz lakosa volt a két településnek, ma azonban már csak három- ezerhétszáz az itt lakók szá­ma. Az elvándorlás oka két do­logban keresendő. Az egyik: a helyi munkaalkalom hiánya, a másik viszont az elmaradott körülmények, főleg az egész­séges ivóvíz hiánya. VIZ, víz, VIZ — Tíz év alatt egy métert apadtak kútjaink. Sürgősen cselekedni kell. A megoldás kézenfekvőnek tűnik: o bővi­zű Kemence patak felduz­zasztásával víztárolót s hozzá csatlakozó törpe vízmüvet kel­lene építeni, amely mindkét falu vizgondjait megoldaná. Sőt lehetővé tenné mintegy ezer hektár terület öntözését is a termelőszövetkezetben, ami jelentős termésmöveke- déshez vezethetne. Nemcsak a két falu lakossága járulna hozzá több millióval ivóvíz- társulás formájában, hanem legalább ilyen arányban a termelőszövetkezet is. Ha ele­gendő jó vizünk lenne, üze­met is kaphatnánk, amelyik ide települne. Egyszóval a vízkérdés ma a legnagyobb gondunk. Ha ehhez kaphat­nánk segítséget, még inkább meggyorsulhatna települé­seink fejlődése, s nem csupán az elvándorlás szűnne meg teljes egészében, de bizonyá­ra sokan idehaza maradná­nak a ma még eljáró több mint háromszáz férfi dolgozó közül is. Kemence jelenleg Is műkö­dő régi iskolája: műemlék- épület. Két évszázaddal ez­előtt, majd ötven éven át Hont vármegye megyeháza volt. Hogy újra rangos tele­pülés legyen a két szomszé­dos, közös tanácsú községből, ahhoz a legnagyobb segítséget a jelenlegi vízgondok megol­dása jelentené. Prukner Pál Próbaút a szobi vonalon A SZTOJEXPORT csehszlo­vák külkereskedelmi vállalat új, ötrészes tirisztoros vezér­lésű villamos motorvonatot mutatott be a napokban a MÄV szakembereinek. A csehszlovák motorvonat pró- bautat tett a Nyugati pálya­udvar és Szob között, és a magyar szakemberek elisme­réssel nyilatkoztak a szerel­vényről. A képen a csehszlovák mo­torvonat a Nyugati pályaud­varon. AZ OBION RÁDIÓ ÉS VILLAMOSSÁGI VÁLLALAT AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZ- nőket tv-szerelő munkára, 14 éves kortól — férfi betanított és segédmunkásokat — elektro-, tv- és mechanikai műszerész szakmunkásokat- érettségizetteket tv-műszerésznek átképzőnk. Korszerű, tiszta munkahely. Jelentkezés: a Munkaerőgazdálkodási Osztályon Budapest X., Jászberényi út 29. Levélcím: 1475 Budapest, postafiók 84. Telefon: 284-830, 484-760. VE DJE GYKIÁLÚTÁS Hetven vállalat jelentkezett Hallgattam, téltem... Szégyene miatt — egy életet f

Next

/
Oldalképek
Tartalom