Pest Megyi Hírlap, 1974. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-08 / 210. szám
4 1974. SZEPTEMBER 8., VASÄRNAP A Kazinczy Ferenc brigád Kongresszusi vállalás — könyvtárban A párt XI. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére a dabasi járási könyvtár közössége — tudomásunk szerint az országban egyedülálló — vállalást tett. A felvilágosult, 1773-ban a dabasi járásban, Bugyin is megforduló irodalomszervező, költő és író Kazinczy nevét felvéve szocialista címért küzdő brigáddá alakult, magára vállalva a cím elnyerésével járó kötelezettségeket. Az, hogy kezdeményezésük országosan is egyedüli és első, talán nem is véletlen, hiszen az első pillanatban joggal merül fel a kérdés: ugyan milyen vállalásokat tud tenni egy könyvtári közösség; azt, hogy százzal, vagy kétszázzal több olvasót toboroz? Kétségtelen, hogy becsülni való cél ez is, de az is kétségtelen, hogy végsősoron ez a feladata, márpedig azt vállalni, hogy elvégzi valaki a feladatát, külön szót nem érdemel, ez kötelesség. A valóban többlst A brigád tagjai bevallják, mindez az ő fejükben is megfordult, nem is volt vita nélküli az alakuló brigádtanácskozás és szinte kínosan vi- vigyáztak arra, hogy a jegyzőkönyvbe — amely vállalásaikat rögzíti — csak a valóban plusz, a valóban a munkaköri kötelességeken túli többlet kerüljön be. Megköny- nyítette mindezt az, hogy nem a formához keresték a tartalmat, hanem a már többé-ke- vésbé körvonalazódott tartalomhoz vélték méltónak a szocialista címért küzdő munkabrigád formát. Kezdődött azzal, hogy már korábban számbavették: a járási székhely üzemeiben, gazdaságaiban, intézményeiben több mint 100 szocialista —, vagy a szocialista címért küzdő brigád dolgozik. Nagyon jól tudták — személyes beszélgetéseik is igazolták ezt —, hogy a brigádoknak a legjobb szándék mellett is gondot okoz kulturális, a tanulással, az önműveléssel összefüggő vállalásaik teljesítése. Vállalják, hogy bizonyos időközönként színházba, irodalmi estre, hangversenyre mennek, szakkönyveket tanulmányoznak, tagjai — és olvasói! — lesznek a könyvtárnak —, mindez azonban gyakran mégsem megy olyan gördülékenyen. Éreznek hozzá eiőt A dabasi könyvtárosok ezért, ebből a meggondolásból tették meg a maguk felajánlását. Mindössze hatan vannak: Farkas József né könyvtáros, brigádvezető, Csinos An- talné könyvtárigazgató, Fábián Miklós szervező könyvtáros, Kovács Balázsné hivatal- segéd, Kovács Ferenc gépkocsivezető és Zsitváné Barsi Anna autó-könyvtáros; I százkarú brigád akarnak len- ni. És éreznek hozzá erőt. Pedig hatalmas erő, energia kell ehhez. Az első — még a brigádala- I kulás előtti — tapogatódzó lépések sikerültek, jókedvre derítették őket. Sikerült rendszeres kapcsolatot kialakítaniuk a Dunavölgyi Vízgazdálkodási Társulat két szocialista brigádjával, tagjai és többé- kevésbé rendszeres olvasói is lettek a könyvtárnak. Az egyik brigád pedig — hívó szóra — testületileg megjelent a Gyóni Géza szavalóverseny döntőjén... Az eddigiek szerint azonban még mindig csak azt mondhatjuk el: a könyvtárosok arra törekszenek, hogy új olvasókat szerezzenek. Hogy ennél többről van szó, bizonyítja az ez ideig 25 szocialista brigádnak elküldött, elvitt, felajánlott úgynevezett együttműködési szerződés. Eszerint a szocialista brigádtagoktól azt várják, hogy legyenek rendszeres olvasói a könyvtárnak és legalább kéthavonta olvassanak el — de mindegyikőjük! — egy irodalmi művet; látogassák rendszeresen a könyvtár rendezvényeit, az irodalmi esteket, az író—olvasó találkozókat, az előadásokat; a brigádvezető a könyvtárossal együtt félévenként értékelje a fentieket. Mindezek fejében felajánlják Mindezek fejében a Kazinczy Ferenc brigád felajánlja, hogy segíti az együttműködő brigád tagjait az általános és politikai műveltségük emelésében, a szakmai ismeretek bővítésében; a szerződő brigádnak irodalmi, szakmai rendezvényt tart; negyedévenként tájékoztatja őket a könyvtár új könyveiről; évente legalább egyszer közös ösz- szejövetelt tartanak; vetélkedőket szerveznek a szocialistabrigádnak, segítenek a kérdések kidolgozásában, a válaszok értékelésében; végül: segítenek a brigádnak az üzem — netán a brigád — történetének megírásában. Ügy véljük, hogy az elmondottakból kiderül mindaz a plusz, mindaz a többlet, amit a szocialista címért küzdő brigád forma, keret nélkül egy könyvtári közösség sem lenne képes következetesen végrehajtani, Eddig aláírta a szerződést a nagyközségi tanács építő és költségvetési üzeme Ybl Miklós, Kossuth Lajos, Gyóni Géza, a Dunavölgyi Vízgazdálkodási Társulat Kossuth Zsuzsanna és Vásárhelyi Pál szocialista brigádja, a savanyítóüzem három brigádja, és elfogadottnak tekintik az együttműködést a Dunavölgyinek még egy, valamint a Dabasi mégis , Nyomda három brigádja. Eddig ennyi az eredmény ... Arra a közbevetésünkre, hogy ha minden brigád lelki- ismeretesen teljesíti a szavát, egy-egy irodalmi esten, író— olvasó találkozón kicsi lesz a könyvtár amúgy sem túlságosan tágas terme, a könyvtárosok így válaszoltak: akkor átmegyünk a járási hivatal nagytermébe. Választható tantárgyak a gimnáziumokban Az oktatási miniszter utasítást adott ki a gimnáziumokban bevezethető választható — fakultatív — tantárgyakról. Az utasítás kimondja, hogy a gimnáziumi diákok elhelyezkedésének megkönnyítésére bevezethető a választható tantárgycsoportok oktatása. A további rendelkezésig a gép- és gyorsírás, valamint a gépészeti műszaki rajz tanítását lehet bevezetni. A választható tantárgycsoportot a tanulók — önkéntes jelentkezés alapján — a III. és IV. osztályban, a gyakorlati foglalkozás tantárgy helyett, magas heti óraszámban tanulják, egyes közismereti tantárgyak óraszámának egyidejű csökkentése mellett. A fakultatív tantárgycsoport bevezetésének feltétele, hogy tanulására egy-egy évfolyamban — egy vagy több párhuzamos osztályból — legalább tíz diák jelentkezzék, az iskola rendelkezzék a tantárgy tanítására képesített tanárral és a képzéshez szükséges, előírt alapfelszereléssel. A diákok tanulmányi előmenetelét érdemjeggyel nem kell osztályozni, az osztálybizonyítványba a „részt vett” bejegyzést kell beírni. A fakultatív tantárgyakból a diákok a IV. osztály sikeres elvégzése után — az érettségi vizsga megkezdése előtt — záróvizsgát tehetnek. Gépírásból és gyorsírásból a gépíró és gyorsíró iskolák vizsgaszabályzatának rendelkezései szerint lehet záróvizsgát tenni. Műszaki rajzból a záróvizsga részletes szabályait a kohó- és gépipari miniszter állapítja meg. A sikeres műszaki rajzolói vizsgáról kiállított bizonyítvány gépészeti műszaki rajzolói munkakör betöltésére képesít. Azok a diákok, akik a fakultatív tantárgyból sikeres záróvizsgát tettek, a gimnáziumi érettségi vizsgán mentesülnek a vizsgára jelentkezésük alkalmával választott egyik tantárgy vizsgája alól. Az utasítás hatályba lépett. Szocia'ista módon élni és tanulni És eddig a könyvtárosok vállalásainak csupán egyik pontjáról, a hármas jelszó szocialista módon dolgozni részéről beszéltünk. A szocialista módon élni mottó alatt ilyen vállalások sorakoznak: a könyvtár előtti park bekerítése, gondozása; társadalmi munkában; a Fóti Gyermek- város egy, vagy több kis lakójának a brigád „gyermekévé” fogadása; a közeljövőben megnyíló öregek napközijének könyvvel való rendszeres ellátása, filmek vetítése ... Ami pedig a szocialista módon tanulni jelszót illeti: jelenleg Farkas Józsefné és Zsitváné Barsi Anna tanul magasabb szakmai tanfolyamon, il letve főiskolán, Csinos Antal- né és Fábián Miklós pedig most szeptembertől vesz részt Dabason politikai oktatásban. És a művelődéshez tartozik, hogy a közelmúltban Széphalmon voltak, kegyelettel adóztak a brigád névadója emlékének. Ezt a kirándulást egybe kötötték a miskolci megyei könyvtárban szakmai tapasztalatcserével. Deregán Gábor Miniszteri rendelet Újabb kedvezmények a íanuló dolgozóknak A továbbtanuló dolgozók kedvezményeiről intézkedik a munkaügyi miniszter most megjelent rendelete. Az új rendelkezés az általános iskolai anyagot esti és levelező tagozaton, valamint az úgynevezett általános iskolai tanfolyamon tanulók számára is megadja a munkaidő-ked. vezményt: tanítási naponként legfeljebb egy órát a munkaidő befejezése előtt, ha egyébként a munkaidő-beosztás miatt a tanuló nem érkezhetne meg az iskolai foglalkoztatás kezdetére. Emellett növelték a tanulmányi szabadságot is: az általános iskola esti tagozatán 3-ról 6 napra, a levelező tagozaton továbbra is 6 nap maradt. A hallgatóknak fizetett szabad időt kell adni a vizsgára. A gimnáziumban tanulók tanulmányi szabadságát a korábbi 3 napról 6 napra, a levelező tagozaton 6 napról 10 napra módosították. Az érettségire külön hat nap tanulmányi szabadság jár. A szak- középiskolák esti tagozatán a tanulmányi szabadság az eddigi hat helyett most tíz munkanap, a levelező tagozaton továbbra is 15 munkanap maradt. A vizsgára jár a munkaidő-kedvezmény, az érettségire tanulmányi szabadság. Mindez az egyéni tanulókra is vonatkozik, amennyiben vizsgára jelentkezésüket elfogadták. A szakmunkásvizsgára való felkészüléshez hat nap tanulmányi szabadság jár. Azokat a szakmunkásokat, akiket felsőfokú oktatási intézményekben a vállalat javaslata alapján előkészítő tanfolyamra felvettek, külön hat nap tanulmányi szabadság illeti meg, ezt a felvételi vizsgára való felkészüléshez kapják. A rendelet kedvezően módosította az útiköltség-térítéseket is. TV-FIGYELŐ Partizánfilm. Csütörtökön este Vakmerőség címmel szovjet filmet láthattak a nézők a televízióban. A cselekmény a második világháború idején játszódik. Az érdekfeszítő, fordulatos filmben a nácizmus kegyetlensége, brutalitása ugyancsak ritkán bukkan fel — akkor is többnyire jelképes tartalommal —, de a fasizmus nyomasztó légköre mindvégig jelen van. Különösen napjainkban, amikor a világ sok országában ismét erősödnek a haladásellenes fasiszta erők, fontos e korszak emlékeinek ébrentartása. Festészet a népnek. David Alfaro Siqueiros, a mexikói haladó festészet Lenin-békedíjas mestere volt. Monumentális festményeinek tiltakozó alakjai, expresszív női és férfi arcai a világ eseményeire való érzékeny reagálást tükrözik. Újszerű technikával készült műveit, amelyek ma Mexikó utcáit és házait díszítik, Siqueiros monumentális szoborfestészetnek — az építészet, szobrászat és festészet — sajátos összefonódásának nevezte. Hangsúlyozta, hogy művészetének egyik lényeges jellemvonása: nem egy ember, hanem csoportok ösz- szehangolt munkájának az eredménye. Az olasz televíziónak a művészről készült filmjét pénteken este láthattuk a tévében. Egy művész kövekezetes, harcos életútja bontakozott ki előttünk. Siqueiroszt, aki harcolt a mexikói forradalomban, alezredesként egyik nemzetközi brigádot vezetett a spanyol polgárháborúban, utoljára 1950-ban börtönözték be. A festő, aki a Mexikói Kommunista Párt főtitkára és később elnöke volt 1964-ben szabadult ki a fogságból. „Szerte a világon az emberek nagy része nem tud olvasni, sem írni, hazáját sem ismeri. A festészet feladata, hogy a kifejezés eszközével felvilágosítsa őket, és amikor ezt teszi, ... az emberi haladásnak is szolgálatot tesz.”, vallja a festő saját művészetéről. Az olasz film fő érdeme az, hogy Siqueiros törekvéseit, világ- és életszemléletét, egyéniségén, művészetén keresztül állította elénk. Siqueiros a demokratizmus a haladás, a mexikói nép felemelkedésének eltökélt harcosa volt. Művészetét és életét ezeknek az eszméknek a megvalósítására szentelte. A film jól bontakoztatta ki ezt az egységet. Jellemvállozások. vészi End-' re elbeszéléseiből készült tévéjátékok Napok a három- százhatvanötböl címmel pénteken este láthattuk a televízióban. Már a cím is magába foglalja az írói törekvést: azoknak a napoknak a bemutatását, amikor az embereket valamilyen szokatlan esemény kilendíti a megszokott élettempóból. A szabadság napjai, A szerelem napjai, A részvét napjai elbeszélések lehetőséget is nyújtottak az írónak ezeknek a véletlenek által kiváltott jellemváltozásoknak az ábrázolására. A film azonban nemcsak ezt az emberi vátlozást mutatta be, hanem jellemeket, embertípusokat rajzolt meg. Ki ne ismerné a hangoskodó, „ki ha én nem” öntelteket, a családja és szeretője között vergődő nő emberi konfliktusát, a részvétet nem kívánó ember ellentmondásos lelki- állapotát? A három novellából készült tévéjáték emberi gyengeségeket, karaktereket vonultatott fel; háromszázhatvanöt nap egy-egy pillanatszerű epizódja bontakozott ki előttünk. Virág Ferenc A mezőgazdasági szakmunkásképzés becsületéért Tanévnyitás gondokkal — Pécelen és Halásztelken A hónap végéig még várják a jelentkezőket Ünneplőbe öltözött nebulók, kezükben irkákat, tankönyveket szorongatva baktatnak a domboldal keskeny kaptatóján. A kis domb tövében áll a megyei Állattenyésztési Szakmunkásképző Iskola épülete, a dombtetőn a régi, volt Fáy-kas- tély, amely most diákotthon, Pécelen. Virágok, üde gyep, díszbokrok és iák szomszédságában visz az út a kastély bejáratáig. A három fiú és két kislány egy csoportban beszélget. Amikor megszólítom őket, elfogódottság nélkül, önérzetesen válaszolnak a kérdésekre. A II/c osztályba járnak, állat- tenyésztő szakmunkások lesznek. Paksi Ilona Ceglédről, Makács Katalin Dunavarsány- ból, Rajs József Ceglédbercel- ről, Horváth Szűcs Imre a Fóti Gyermekvárosból, Sztojka János pedig Kiskunlacházáról került az iskolába, illetve a kollégiumba. Makács Kati és Rajs Jóska maguk választották ezt a szakmát. A pályaválasztási tanácsadó füzetből nézték ki, úgy gondolták, ehhez van leginkább kedvük. A többieknek szüleik vagy tanáraik ajánlották, mint továbbtanulási lehetőséget. Mert a bizonyítvány nem volt valami fényes. — Itt a „koleszban” nem rossz — mondja Imre —, csak valahogy hiányzik a szabadság, kevés a szórakozási lehetőség. Igaz, hogy szabad idő sincs túl sok a tanulás miatt. Azért lassan kiderül, hogy a kollégiumban van klub. Tévével, rádióval, magnetofonnal, lemezjátszóval. Hetenként mozifilmvetítés, több ezer kötetes könyvtár, sportpálya, lőtér; megannyi művelődési, sportolási alkalom. A hiba talán ott van, hogy a szabad idő hasznos eltöltését is meg kellene tanulni ... A két „önkéntesnek”, Katinak és Jóskának már a leendő munkahelye is megvan az otthoni termelőszövetkezetben. 17—18 évesen háromezer forint körül fognak keresni, ha két év múlva szakmunkás-bizonyítvánnyal a tarsolyban itthagyják az iskolát. Most egy hónapra 72 forintot fizetnek a teljes kollégiumi ellátásért, s a tanulmányi eredménytől függően 110—600 forint összegű ösztöndíjat kapnak. Általában elégedettek a helyzetükkel, s bizakodva néznek a jövőbe. Üres az osztály „Üres az osztály, elrepült belőle ...” — szárnyalt a dal a péceli állattenyésztő, és a halászteleki kertészeti szakmunkásképző iskola falai között tavasszal, a ballagáson. Most az évnyitón pedig egy-egy osztály valóban üresen maradt. — Érthetetlen dolog ez számunkra — mondja Prezenszki Gábor, a péceli iskola igazgatója. — Az idei elsősök létszáma 61. Egyharmaddal kevesebb a jelentkező a tervezettnél, három harmincfős osztályt tudtunk volna indítani a mostani kettő helyett. Pedig nincs a megyében olyan általános iskola, amelyet ne kerestünk volna fel. ötszázhetven hetedikest, nyolcadikost hoztunk el ide, megmutattuk az iskolát, a kollégiumot, a tanműhelyeket Sokat költünk szemléltető eszközökre. Televízió, színes diafilmek, oktatófilmek. írásvetítők segítik a korszerű ismeretek elsajátítását. A huszonnégy főnyi tanári kar kitűnően kéozett szakemberekből, pedagógusokból áll. Nagy többségük egyetemet végzett. Magas színvonalon oktatják a közismereti — a magyar nyelv és irodalmat, történelmet, matematikát, fizikát, kémiát — és a szakmai tárgyakat. Az állatélettan, a tenyésztés, a takarmányozás, a tartás, a munka- védelem és a géptan anyagában helyet kapnak a legkorszerűbb tudományos eredmények, a gyakorlati oktatás keretében pedig a leendő szakmunkások az üzemszervezésen kívül például a speciális keltetési, tej- vizsgálati módszerekkel is megismerkednek, keresztezési kísérleteket végeznek, fajtaismeretet szereznek. Mindezt elsajátíthatják az iskola saját laboratóriumában, keltetőüzemében, fajtabemutató telepén. Ugyanakkor a legkorszerűbb körülmények között dolgozó tanüzemekben, egyetemi tangazdaságokban, a gödöllői Kisállattenyésztési Kutatóintézetben gyarapíthatják tudásukat a gyakorlati oktatás során. Harmadikos tanulóink például most a rákoskeresztúri összefogás Tsz-ben és a Monori Állami Gazdaság gombai üzemegységében vannak gyakorlaton. Közülük tizennégyen itt fognak később is dolgozni. Az oktatás igen jó anyagi és szellemi feltételei ellenére sincs elég jelentkező. A mező- gazdasági szakmák nem „divatosak”. A szülők egy része azért idegenkedik, mert nem értette meg, hogy itt nem kanászokat képzünk, hanem tudományos ismeretekkel rendelkező szakmunkásokat. Sajnos a nagyüzemi gazdaságok vezetői sem mindenütt foglalkoznak a kérdéssel fontosságának megfelelően. Sok helyütt nem gondoskodnak előrelátóan szakmunkásokról, inkább a vizsgák idején kilincselnek. Pedig egy- re-másva létesülnek sok milliós beruházással szakosított állattenyésztő telepek, százezreket érő tenyészállatokat, drága gépeket állítanak a termelésbe. Tudniuk kell, hogy a technika alkalmazása, a receptúrák alapján történő táptakarmányozás komoly szakismereteket igényel. A legragyogóbb elgondolások is kudarcba fulladhatnak megfelelő szakmunkások nélkül, s kárba veszhetnek a beruházott milliók. A szakmunkásokra nagy szüksége van a gazdaságoknak, azonban ma még nem tesznek meg mindent azért, hogy saját dolgozóik gyermekei közül mind többen eljussanak iskoláinkba. — A jelentkezési idő után vagyunk, mégis szeptember végéig még fogadjuk a tanulókat. Szeretnénk, ha nem maradna üres az osztály — mondja az igazgató. „Tanultad\ hát csináld?” Egy tavalyi felmérés során 36 iiatal szakmunkást kérdeztek meg, hogyan boldogulnak új munkahelyeiken. Közülük négyen nem a szakmában helyezkedtek el, a mbbiek egy- harmada rövid idő alatt munkahelyet változtatott. A változtatás indokai között az első helyen az erkölcsi megbecsülés hiánya, a vezetőkkel támadt nézeteltérés, valamint a rossz munkaidő-beosztás szerepelt. A fiatal szakmunkások nem kaptak váltótársat, éjjel-nappal, szombat-vasárnap és ünnepnapokon egyformán dolgozniuk kellett. Néhány esetben az is előfordult, hogy nem szakmai képzettségüknek megfelelő munkakörben foglalkoztatták a fiatalokat. Mindez arra figyelmeztet, hogy a végzett szakmunkásokat jobban meg kell becsülni, s beilleszkedésükre több gondot kell fordítani. Gyakori a „tanultad, hát csináld!” szemlélet. holott egy-egy munkahelyen a fiatal szakmunkás gyakran egyedül, magára hagyva küztj a maradi szemlélettel, az elavult módszerekkel. Tapasztat latlansága folytán többnyire nem tudja igazáról meggyőzni társait, viták kerekednek; kedvét veszti s a végén váll toztatásra kényszerül: fogja i
