Pest Megyi Hírlap, 1974. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-07 / 209. szám
/ VÁCI MAPLO A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A VÁCI JÁRÁS ÉS VÁC VÁROS RÉSZÉRE rii iÉ XVIII. ÉVFOLYAM, 209. SZÄM 1974. SZEPTEMBER 7., SZOMBAT HIVATÁSKÉNT Tanulva tanítanak MINDEN SEGÍTSÉGET MEGKAPNAK rt?»«::.:.: dHHKMI >v í Fegyveres Józseí'né Kíváncsi szemek szegeződ- nck Hanák Erzsébetre Megszólaltak az iskolában az órák kezdetét jelző csengők. Augusztusban olvashattuk az újságokban, láthattuk a televízióban a felhívást: a nyugdíjas pedagógusokat kérik, hogy nyugdíjuk teljes összegének megtartásával álljanak munkába. Miért van rájuk szükség? Kevés a pedagógus? A tanító- és tanárképzők igyekeznek elegendő pedagógust képezni. „Országos viszonylatban megfelelő a nevelők, nevelendők aránya, csak a területi elosztásban van probléma” — olvastuk egy tájékoztatóban. Ezért szükséges a nyugdíjas pedagógusok munkába állításán túl a képesítés nélküli tanítók felvétele is. A püspökhatvani általános iskola igazgatója, Knetik László: — A nyolc osztályban 260 tanulót tizenegy nevelő tanít. A nevelők közül kettő képesítés nélküli: Fegyveres József - né, alti az elmúlt évtől oktat és Hanák Erzsébet, aki ebben az évben kezdett el dolgozni. A képesítés nélküli nevelők foglalkoztatása a többi pedagógusnak is pluszmunkát jelent, hiszen az óravázlatok megírásában nekik kell segíteniük. Ezt nem panaszként néhány tanítványával Koppány György felvételei mondom, szívesen segítenek, mert tudják, hogy pedagógiai alapképzettség nélkül nagyon nehéz katedrára állni. Hivatalos patronál ókat neveztem ki, Tapody Józsefnét és Pa- tonai Ferencnét, akik lelkiismeretesen oktatják „tanító tanítványaikat". A beszélgetéshez az óráról hívta ki az igazgató. A gyerekeknek példákat adott fel, és köpenyét zavartan húzogatva bemutatkozott: — Fegyveres Józsefné. A harmadik osztály 37 tanulójának oktatója, nevelője. Vácott érettségizett, 1973-ban, majd férjhez ment; ez évtől az esztergomi tanítóképző intézet levelező tagozatán tanul. — Nagyon sokat jelentett az egy év gyakorlat. A kollégáim átsegítettek a kezdeti nehézségeken, a község vezetői pedig lakást adtak. Segíti munkánkat a most létesült tanulószoba is, így a hátrányos otthoni körülmények miatt gyengébben tanulók pótolhatják elmaradásukat. Az elmúlt tanévben a szakfelügyelő sikeresnek minősítette óráimat. Az aszódi Petőfi Sándor gimnáziumban érettségizett az idén. A negyedik osztályban tanít 28 gyereket. Igazi tinédzser, s már felelősségteljes munkát végez. A szüleivel lakik Galgamácsán, onnét utazik naponta Püspökbat- vanba. Kedvenc tantárgya a magyar és a történelem. Félszegen nyújtja a kezét: — Hanák Erzsébet. — Milyenek az első napok élményei? — Nagyon kedvesek a gyerekek. Erre vágytam, ezekre a kíváncsi és értelmesen figyelő szemekre. Az érettségi után elmentem dolgozni, de kiléptem, és tanítani jöttem. Jelentkeztem tanítóképzőbe is, amit munkám ellátva akarok elvégezni. Je’enleg mindennap utazom, de a tanács vezetői megígérték, lakást kapok a közeljövőben. A pedagógusi pályát hivatásomnak tekintem. / Berkó Árpád, a járás művelődési osztály vezetője sokat dolgozott az iskolaév kezdete előtt. A járásból több helyről jelentették be igényüket az iskolaigazgatók képesítés nélküli tanítók felvételére, például Ácsáról, Szobról, Szódról és Verőcéről. A rendelet érteinkében első osztályosokat csak képesített tanító oktathat, a számolási, írási, olvasási alapokkal rendelkező gyerekek tudását fejleszthetik másodiktól negyedik osztályig a képesítés nélküliek. Fizetésük nem sok, munkájuk felelősségteljes, ők mégis vállalják a „tanulva tanítást”, hogy pár év múlva a'zt mondhassák magukról, képesített pedagógusok. De a gyerekek már most is így szólítják őket: „tanító néni”. Hajnal László Gábor KÖZLEMÉNY A Vác és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet értesíti a váci tagokat, hogy A TAGKONYVCSERÉT ES AZ ÚJ RÉSZJEGYFÜZETEK KIADÁSÁT MEGKEZDTE Az átvétel helye: a központi iroda 2. sz. helyisége (Beloiannisz u. 3.) reggel 8-tól du. 13 óráig. Kérjük a tagokat, hogy minél előbb vegyék ót a részjegyeket és a tagsági könyveket. INTÉZŐBIZOTTSÁG 00 Őszibarack és uborka A Gyümölcs- és Fözelékkonzcrvgyár dunakeszi gyáregységében őszibarackot és uborkát tartósítanak. SZEPTEMBER 9-EN Kinyit a konzervgyári bőit A Vác és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatnak a Dunakeszi Gyümölcsös Főzelékkonz-ervgyárban működő boltját ez év június 24-én bezárták. Az ok: nem felel meg a higiéniai előírásoknak. Nos, ezen a vállalat vezetői gyqrsan segítettek, mert másnap már felvonultak a festők, és al'ig néhány nap alatt rendbe tették a helyiséget. Sajnos azonban a mai napig üresen áll. Arra szeretnék a vállalat 800 dolgozója nevében választ kapni, hogy mikorra tervezik az üzemi belt kinyitását? Skotnyár Ferenc ★ A levél megérkezése , után felkerestük a Vác és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatot. A vállalat értékesítési osztályvezetője az alábbi megnyugtató választ adta: A Dunakeszi Gyümölcs- és Főzelékkonzervgyár területén levő büfénket az illetékes hatóságok a fenti okok miatt valóban bezárták. A községben ezenkívül még 23 boltot üzemeltetünk, melyeket a munkaerőhiány ellenére is (29 munkaerő hiányzik) állandóan nyitva tartunk. A büfét a 2-es számú boltunk — amely Dunakeszi legnagyobb területét látja el, és ott is 6 dolgozó hiányzik — alkonként üzemelteti. Ennek ellenére mindent megtettünk, hogy a konzervgyári büfé újra kinyithasson, s örömmel jelenthetem, hogy erre szeptember 9-én sor kerül. Játékvezetői tanfolyam A Váci Járási-Városi Labdarúgó Szövetség játékvezetői tanfolyamot hirdet: akik a megye területén lakók közül a tanfolyamon részt kívánnak venni, személyesen vagy írásban jelentkezzenek szeptember 18-ig a Váci Járási Sportfelügyelőségen (2600, Vác, Április 4. tér 26.). Piaci jelentés Vácott a pénteki piacon a burgonya 3,20—4,20, a vöröshagyma 5—6, a fokhagyma 24 forintba került kilónként. A szárazbabot 26, a kifejtőt 14— 18, a juliskababot 10—11 forintra tartották. A tök kilóját 3, a kelkápbsztáét 5—6, a fejesét 3,40, a savanyított káposztáét 10 és a karfiolét 10 forintért mérték. A paprika 5—7, az étkezési 8—12, az alma- és szarvaspaprika 12 forintba került kilónként. Láttunk piros gyufapaprikát és cseresznyepaprikát, kilóját 20—25 forintra tartották. A befőzési paradicsom kilója 2,50—3, az étkezésié 4—5 forintba került. Az uborka ára a következőképpen alakult: a salátának való i,50 —3 a kovászolható 6—7, a savanyítani való 8—9 forint volt. A zöldség csomóját — a vegyesét is — 2.50—4, a fejes saláta darabját 3 forintra tartották. A sóska és spenót csomójáért 2 forintot kértek. A csemegekukoricát 1—2 forint között kínálták. Sok volt a gomba. A tinóru és erdei sampinyon gombáért 20, a pöfetegért 25 forintot kértek kilónként. Az apró szegfűgomba csomóját 3 forintra tartották. Kevés a gyümölcs és drága. Az őszibarack ára, nagyságtól j függően, 4 és 12 forint között változott. A szőlő kilóját 10— 18 forintért mérték. Az alma kilójáért 6—10, a körtéért 7— 12 forintot kértek. A görög?, dinnye 3—4. a magvaváló szilva 5, az olasz kékszilva 6—7 forintba került kilónként. A halászok 8, 12 és 16 forintért mérték a hal kilóját, nagyságtól függően. A termelőszövetkezeti áru- dákban , az élő csirke kilóját 26—28 forintért, a tömni való kacsa kilóját 25 forintért mérték, s 25 forintért adták az előnevelt kacsa darabját. Adalékok járásunk történetéhez Kösd — a török időkben „Az kegyelemnek és békességnek lelke lakozzék kegyelmetekben, és minden zűrzavart tisztítson ki kegyelmetek közül...” így kezdődik Foktövi János váci református prédikátor levele, amelyet 1615. november 6-án írt egy olyan eset tisztázásakor, ami az akkori világ egy részéről pontos tükörképet vetít elénk. Vác környékére mutat, ahol majdnem egy évszázados volt már a török elnyomás, és emellé társult a három részre szakadt ország minden keserűsége. A hódoltság alatt élő magyarok (a ráják) nemcsak a töröknek, de régi uraiknak is adóztak lopva. Életüket még nehezebbé tette, hogy az Európában terjedő reformáció hullámverés-' éppen akkor érte el hazánkat teljes szélességében. A magyar parasztság osztály- harcának fellendülése idején (a XVI. század vége) terjedtek el legnagyobb mércékben a reformáció eszméi. Sikerei egyik magyarázata a török megszá’lók magatartásában van, akik e kérdésben „reál- politikusok” voltak, s a keresztény vallások között leginkább a reformátust tűrték meg, azokat a magvar király “Fenségeinek tartván ... Mindezt rövid bevezetőként mondtuk el, mert részben a fentiek miatt alakulhatott ki az új egyház híveinek tábora a néhai püspök székhelyét körülvevő községekben. Ezek közölt és éppen Kosdon, ahol az új hit a XVI. század elejétől kezdve gyorsan terjedt Dévai Bíró Mátyás reformátor munkálkodása nyomán. (Vannak, akik Mátyás korára, a husziták idejére teszik a kosdi változásokat, ám erre bizonyosság nincsen.) Kösd a két megye határán feküdt, így helyzeténél fogva fontosnak tarthatták. 1562-ben a budai Rusztem basa birtoka, s az 52 házból álló falu 9500 akcse (40 arany) adót fizet a töröknek. Ma már felsorolni sem lehet a seregnyi adófajtát, amelyet kivetettek Kosdra is. De hitükben nem akadályozták őket — ha gátolták is a vallásgyakorlást, és anyagi hasznot húztak abból! —, mert kisebb veszélynek tartották a katolikus hitnél, ahol a püspök egyben királyi tisztviselő is volt. A reformátusok nem tartoztak semmilyen formában a királyhoz. Ma már biztos, hogü az 1500-as évek végére a váci cgvházmejve területén 48 községben lettek" reformátussá a keresztény lakosok, s e falvak között is jelentős volt Kösd. A Váctól északra eső vidék központja lett. Nógrád csak végvára miatt volt jelentősebb. Az 1590-es években megindult hadjárat során Kösd is végveszélybe került. A királyi hadsereg elől biztonságos helyre menekült a reformátusok egy része. Ekkor kerültek közelebbi kapcsolatba Oroszával. a szigeten levő és a víz áltál jobban védett faluval. A sikertelen hadjárat végén, a bécsi béke biztosítani látszott a vallásszabadságot, s az ideiglenesen visszafoglalt Nógrádra költöző váci püspök sem .tett még ekkor megtorló intézkedéseket az „eretnekek” ellen. Bocskai fejedelem védelmét élvezték ekkor, ahogy később Bethlen Gáborét is. Látszólagos biztosíték volt ez, mert éppen erről az időről maradt fenn a bevezetőben említett Foktövi prédikátor levele. , Az „Ipolyon aluli” prosse- nior akkor próbálta az oroszi- beli két egyház viszálykodásait elsimítani. A levél aláírói között szerepel Ürögdi János kosdi prédikátor és több más egyházi vezető, s ebből az következtethető, hogy az eset az egész vidék nyugalmát veszélyeztette. Valóban így volt, hiszen a török minden lehetőséget megragadott később, hogy a zsitvato- roki békét felbonthassa, Vácot és környékét — Kosdot is — visszafoglalja. A két pap — Mátyás pap és Gergely prédikátor — miatt kitört háborúskodás még évekig tartott, csak Nagy Egyed váci vicekapitánynak sikerült azt valamelyest csillapítani 1617-ben. (O. L.: Acta publica. Nr. 14.) A kosdiak mindvégig ott voltak a békéltetők között, s nem rajtuk múlott, hogy a viszály még 1684-ben is tartott. \ (Őrök uralom utolsó évtizedeiben a református egyházak számban és erőben — a már elmondott okok miatt — növekedtek. Ez újabb tápot adott a vallási háborgások felújítására. Száma sem volt azoknak a lelkészeknek 1674- ben, akiket az í. Lipót elleni összeesküvésben való részvétellel vádoltak be. Pozsonyba idézték Daróczi János kosdi lelkészt is, hogy tisztázza magát. (Biczó Pál: A kosdi református egyház története.) Ma már nevetségesnek tűnik, hogy a magyar király a hódoltságon élőket zaklatta ilyen vizsgálattal. Gondolom, a török is mulatott ezen, s magától értetődő, az utazási engedély megtagadása. Sőt — az idézést kézbesítőt megbo- toztatta! Hamarosan vége szakadt a kcsdi reiormátusok hitükbeni biztonságának, mert a török kiverése után azonnal megkezdődtek a vallási üldözések. Püspöki katonák jelennek meg 1690-ben Kosdon, a templomot elfoglalják és bezárják, a lelkészt kikergetik a faluból. Berkesi András prépost így ír erről az esetről: . ■ Kosdon is eljártam a dologban. A kálvinista prédikátort kizárattam a templomból, de azért magános háznál láttál, vagyis ugat őke- gyelme Nógrádvármegve en- gedelme s pártfogása alatt.. Az elmondottak hozzá tartoznak a mai váci járás régmúlt történetéhez,, életéhez. Csak egy villanásnyi fényt engedtünk a sötétségbe. Abba a korba, ahol a külső ellenségnél sokszor okoztak nagyobb kárt a viszálykodások, az önpusztítás. I sötét kornak ma m^r em_ léke sincs. Csak a történeti igazság miatt beszéltünk róla. Azért, mert a múlt ismerete nélkül a jeient sem lehet' értékelni. Csankó Lajos
