Pest Megyi Hírlap, 1974. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-07 / 209. szám

K/vmOP TO74. SZEPTEMBER 7.. SZOMBAT Nagygyűlés az Egyesült Izzóban (Folytatás az 1. oldalról) s az olyan fejlettebb módsze­rek meghonosítása, mint pél­dául az ipari kooperáció, a termékek szakosítása, tudomá­nyos kutatásaink összehan­golása, eredményeink kölcsö­nös alkalmazása — mind egy- egy formája együttműködé­sünknek. Különösen örven­detes a gépipari termékek magas hányada árucserénk­ben. Együttműködésünk ered­ményes és hasznos, s a KGST integrációs programjának meg­felelően egyre bővüL — Az államaink, népeink közötti baráti, testvéri kap­csolatokban mindig is jelen­tős szerepet játszottak a köl­csönös látogatások, segítve egymás jobb megismerését. A Borból kiemelkedik pártjaink és államaink vezetőinek rend­szeres eszmecseréje. Tavaly Budapesten üdvözölhettük Tó­dor Zsivlcov elvtársat, a Bol­gár Kommunista Párt Közpon­SITOIC S1TAN0EV: ti Bizottságának első titká­rát, az Államtanács elnökét és a közelmúltban ért véget l'ock Jenő elvtársnak, a Mi­nisztertanács elnökének hiva­talos baráti látogatása Bul­gáriában. E találkozókon, esz­mecseréken mindig bebizonyo­sodik, hogy azonosan ítéljük meg a világ, a nemzetközi murűcásmozgalom kérdéseit, és továbbra is szorosan együtt­működve kívánjuk népgazda­ságainkat fejleszteni. — A megtett útra a for­radalom győzelme óta eltelt harminc évre büszke lehet a népi Bulgária. E születésna­pon, a bolgár nép szabadsá­gának 30. születésnapján pár­tunk, kormányunk és egész népünk nevében tiszta szív­ből kívánunk további sikere­ket, kívánjuk, hogy mielőbb megvalósítsák kitűzött cél­jaikat, a fejlett szocialista társadalom felépítését — zárta ünnepi beszédét Lázár György. A felszabadulás új korszakot nyitóit Bulgária történetében — Szeptember 9-én éppen három évtizede, hogy a Bol­gár Kommunista Párt közvet­len irányításával és a szovjet hadsereg döntő segítségével Bulgáriában győzedelmeske­dett a népi fegyveres felkelés, új korszakot — a szocializ­mus és kommunizmus korsza­kát — nyitva országunk tizen­három évszázados történelmé­ben — kezdte beszédét a nagykövet, majd azokról a nagyszerű eredményekről szó­lott, amelyekre jogos büszke­séggel tekinthet Bulgária népe. — A Bolgár Kommunista Párt már V. kongresszusán el­határozta az iparosítás meg­gyorsítását, s ez a munka kü­lönösen nagy lendületet ka­pott a párt központi bizott­ságának 1956-os áprilisi plé­numát követően. Harminc esz­tendő alatt, a Szovjetunió óriási segítségével, a bolgár energetika kapacitása 40-sze- resére nőtt, a villamosenergia­termelés pedig az 1944-es 311 millió kilowattóráról' 1974-re 25 milliárd kilowattórára emelkedett. A napokban he­lyezték üzembe a Szovjetunió segítségével épülő atomerőmű első reaktorát, s 1975-ben megindul a második is. — Megszilárdult és korsze­rűsödött a szocialista mező- gazdaság anyagi bázisa is, termelése több mint két és félszeresére emelkedett. Ma Bulgáriának 110 országgal vannak kereskedelmi kapcso­latai, egész külkereskedelmi forgalmának háromnegyed ré­szét a KGST tagországaival, az árucsere-forgalom 55 szá­zalékát a Szovjetunióval bo­nyolítja le. Gondoskodás az emberről — Gondoskodás az ehnbér­ről — ez a Bolgár Kommu­nista Párt politikájának lé­nyege, tartalma. Az elmúlt esztendőben például egy sor fontos szociálpolitikai intéz­kedés lépett életbe, fölemel­ték az alacsony keresetű mun­kások, az orvosok, és egész­ségügyi dolgozók fizetését és sok helyen ötnapos munkahe­tét vezetitek be. Sikeresen fej­lődik a közoktatás, a tudo­mány és a kultúra, a kiadott könyvek évi példányszáma meghaladja az 5 milliót. Az 1939—40-es tanévben Bulgáriá­nak alig tízezer egyetemi hal- gatója volt — számuk az 1973 —74-es tanévben már a 100 ezret is meghaladta, i Külpolitikai kérdésekről szólva a nagykövet hangsú­lyozta: a Bolgár Népköztár­saság külpolitikájának célja egyrészt a szocialista építés kedvező nemzetközi feltételei­nek biztosítása, másrészt a szo­cializmus, a béke, a haladás pozícióinak megszilárdítása szerte a világon. Elvi, osz­tálytartalmú, leninista, szo­cialista külpolitika ez, amely­nek stratégiai irányvonala el­választhatatlan a szocialista közösség politikájától. Népeinket erős szálak fűzik össze Bulgária nemzetközi kapcso­lataiban fontos helyet foglal el a Szovjetunió. Todor Zsiv- kov elvtárs szavaival: a Szov­jetunióval való megbontha­tatlan barátság nem más, mjnt a bolgár nép történelmi sorsának és nemzeti öntuda­tának szerves része. Pártunk Központi Bizottságának ta­valy júliusi ülése határozatot fogadott el a bolgár és a szov­jet népgazdaság még szoro­sabb együttműködéséről. Bul­gária nagyra értékeli és ak­tívan támogatja a Szovjetunió Kommunista Pártja XXIV. kongresszuson elfogadott bé­keprogramot. A Bolgár Nép- köztársaság támogatja az ázsiai, afrikai és latin-amerikai né­pek harcát az imperializmus, a kolonializmus és a neoko- lonializmus ellen. A Balkán­félsziget központjában elhe­lyezkedő szocialista állam nagy jelentőséget tulajdonít a töb­bi balkáni államhoz fűződő kapcsolatainak, következetesen arra törekszik hogy a Balkán­félsziget a béke. a jószom­szédi viszony és az együttmű­ködés övezete legyen. Azonos állásponton A nagykövet a továbbiak­ban a hagyományos bolgár— magyar barátságot, államaink és uépeink állandóan fejlődő, bővülő sokoldalú együttmű­ködését méltatta. — Országaink rendkívül ba­ráti és gyümölcsöző kapcsola­tai az azonos politikának, ál­lamformának, a közös ideoló­giának, az érdekek és a végső célok azonosságának tudhatok be; marxista pártjaink, a Bol­gár Kommunista Párt és a Magyar Szocialista Munkás­párt, kimagasló vezetőink, To­dor Zsivkov és Kádár János tevékenységének. Vezetőink minden találkozása fontos esemény a két ország életé­ben. Legutóbbi, 1973 decembe­rében sorra került találkozó­juk újabb lendületet adott kapcsolataink fejlődésének az élet minden területén. Igen nagy jelentőségűek kormányfőink eszmecseréi is, legutóbb Sztanko Todorov és Fock Jenő határozta meg együtt a gazdasági együttmű­ködés irányvonalait a koope­rációban és az ipari szakosí­tásban, az árucsere-forgalom növelésében. Sztoio Sztanoev végezetül átadta a bolgár nép szívből jövő jókívánságait: — Érjenek el további sike­reket a szocializmus teljes fel­építésében, az MSZMP XI. kongresszusára, Magyaror­szág felszabadulásának 30. év­fordulójára való. készülődés­ben — mondotta. Brezsoyev Novorosszijszkbon Leonyid Brezstnyev, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára pénteken a fe­kete-tengeri szovjet kikötővá­rosba, Novorosszijszkba érke­zett. A várost a második világ­háborúban tanúsított hősi helytállásáért, a szovjet haza előtt szerzett érdemeiért, va­lamint az Észsak-Kaukázus- ban tevékenykedő német csa­patok felmorzsolásának 30. évfordulója alkalmából tavaly szeptemberben a „Hús Város” rangjára emelték, s Lenin- reinddel és az Arany Csillag Éremmel tüntettek ki. A novo- rosszijszki ütközetben aktívan részt vett Leonyid Brezsmyev ezredes, a 18. hadsereg poli­tikai osztályának főnöke. No- vorosszijszk 1943. szeptember 16-án szabadult fel a fasiszta megszállás alól. A jelenleg 143 000 lakosú város fejlett iparral rendel­kező nagy kikötő a Fekete­tenger partján. SALT Mint Moszkvában hivata­losan közölték, a Szovjet­unió és az Egyesült Államok kormánya megállapodott ab­ban. hogy a szovjet és az ame­rikai küldöttség szeptember 18-án Genfben felújítja a tár­gyalásokat a hadászati fegy­verrendszereik korlátozásáról. KLERIDESZ ÉS DENKTAS A tárgyalóasztalnál Pénteken délután 15 órakor Nicosiában — ENSZ-képvise- lők jelenlétében — tárgyaló­asztalhoz ült Giaykosz Kleri- desz, Ciprus ügyvezető elnö­ke és Rauf Denktas. Ciprus alelnöke, a szigetország török közösségének vezetője. Kiéri - desz és Denktas pénteken találkozott első alkalommal augusztus 13-a, a Ciprussal kapcsolatos genfi tárgyalások megszakadása óta. A háromórás ülésről ki­adott hivatalos közlemény sze­rint a két politikus meg­állapodott abban, hogy ha­ladéktalanul kidolgozzák a fog­ságba esett és őrizetbe vett személyek általános szabadon bocsátásának tervét. Megálla­podtak abban is, hogy heten­ként. rendszeresen összeülnek, a legközelebbi ülésüket szep­tember 13-ra tűzték ki. Genfi diplomáciai forrás- ból_ pénteken megerősítették, hogy a nyugat-európai kör­úton lévő Mavrosz görög kül­ügyminiszter ma Genfben ta­lálkozik Makariosz ciprusi el­nökkel. Lapzártakor érkezett: Pénteken a késő esti órák­ban illetékes athéni forrás­ból közölték: Makariosz cip­rusi elnök és Mavrosz görög miniszterelnök-helyettes, kül­ügyminiszter 'találkozójára va­sárnap kerül sor. A tomsorompó A jövő év május 5-re hív­ják össze Genfben azt a nem­zetközi konferenciát, amely­nek feladata lesz, hogy meg­vizsgálja az 1970. március 5-en életbe lépest atpmsóíjorn- pó-egyezmény vágFehajtesát. Ezt jelentették be pénteken Genfben, a Nemzetek Palo­tájában, ahol a konferencia összehívására alakított előké­szítő bizottság második ülés­szakát befejezte. A 25 Ország részvételével működő előké­szítő bizottság először ápri­lisban tanácskozott, majd a mostani, második ülésszak augusztus 26-án kezdődött. Azt is közölték, hogy a máju­si konferencia előtt február­ban rendezi harmadik ülés­szakát az előkészítő bizottság, hogy végleg döntsenek a még nyitott kérdésekben. Közlemény a Kutsai Köztársaság külügyminiszterének magyarországi látogatásáról Púja Frigyesnek, a Magyar Népköztársaság külügyminisz­terének meghívására 1974. augusztus 31. és szeptember 7. között hivatalos, baráti láto­gatást tett a Magyar Népköz­társaságban dr. Raul Roa Garcia, a Kubai Köztársaság külügyminisztere. Dr. Raul Roa Gardát ba­ráti beszélgetésen fogadta Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi BizojDságának első titkára, Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke és Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke. A két külügyminiszter átte­kintette a Magyar Népköztár­saság és a Kubai Köztársaság kétoldalú kapcsolatait, politi­kai, gazdasági és kulturális együttműködésének helyze­tét. Megállapították hogy a két ország testvéri kapcsola­tai a szocialista internacio­nalizmus alapján eredménye­sen fejlődnek. Ehhez nagyban hozzájárult dr. Fidel Castro Ruznak, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága el­ső titkárának, a ^Cubai Köz­társaság forradalmi kormánya elnökének 1972. évi magyar- országi látogatása. A magyar —kubai kapcsolatok sokolda­lú fejlődése megfelel a két nép alapvető érdekeinek, hoz­zájárul a szocialista közösség erejének növekedéséhez, az imperializmus elleni harc ha­tékonyságának fokozásához. A nemzetközi helyzetet éle- mezve megállapították, hogy a jelenlegi erőviszonycfe a szocializmus javára változ­nak; a szocialista országok, az el nem kötelezett országok, a haladó demokratikus és bé­kaszerető erők erőfeszítései­nek eredményeként a nemzet­közi enyhülés, a gyarmati és az imperialista uralom alatt élő népek politikai és gazda­sági felszabadulásánál^ a fél-; Az első hét Az európai biztonsági és együttműködési értekezleten, Genfben a néhány hetes pihe­nőt követően a delegátusok az albizottságok szintjén láttak munkához és ezen a héten négy ülést rendeztek. A jövő hét vi­szont már mozgalmasabb lesz, máris 31 ülés időpontja isme­retes. Bejelentették a nyári szünet utáni első sajtókonferencia időpontjá: is. Szeptember 13-án a svájci küldöttség ad tájékoz­tatót a sajtó képviselői részére. Pa vita emlékezik... Az Egyesült Államokban széles körű tiltakozó kampány bon­takozott ki a chilei néppel való nemzetközi szolidaritás hete alkalmából. Az USA számos városában a közeli napokban nagygyűléseket és tüntetéseket szerveznek a chilei nép támoga­tására. A havannai Mella színházban tartott tömeggyűlésen — amelyet a kubai nőszövetség rendezett — felolvasták ä chilei hazafiakhoz intézett szolidaritási üzenetet, amelyben a kubai nők követelik a chilei politikai foglyok haladéktalan szabadou bocsátását, és kifejezik meggyőződésüket a chilei népnek a reakciós erők felett kivívandó győzelmében. — Az argentínai s““ M'Knel városban utcát neveztek el Salvador Allende volt chilei elnökről. — A venezuelai főváros egyik főútvonal.!! Sal- vador Allendéröl, a meggyilkolt chilei elnökről nevezik el az elnök halálának egyéves évfordulója alkalmából. „Amikor Allende és a test- őrség egyik tagja kiosztotta a fegyvereket, az első lövések már becsapódtak a Santiago de Chile-i Moneda-palotába. Tisz­tában voltunk vele, az árulók nem kegyelmeznek. Az elnök mondta, hogy aki fél, elhagy­hatja a palotát — így emlék­szik vissza Miria Contereras (Allende csalt Payitának hív­ta), a meggyilkolt chilei elnök magántitkárnője arra a szep­tember 11-á délelőttre. Payita 46 éves, három gye­rek anyja. A puccs után több hónapon át bujkált Chilében. A junta félmillió escudo vér- díjat tűzött ki fejére. Sikerült a svéd követségre menekül­nie, majd — viszontagságos körülmények között — nem­régiben Havannába érkezett. — Több éven Át dolgoztam Allende mellett — mondja a Bohemia című kubai hetilap­nak adott nyilatkozatában. — Mindig szerettük nagyszerű emberi tulajdonságaiért. De igazán csak élete utolsó órái­ban, a kritikus pillanatokban ismertük meg. Miria Contereras fegyver­rel a kezében harcolt Allende mellett. S most mondja el először a nyilvánosság előtt a Moneda-palota tragédiáját. — A reggeli órákban, ami­kor Allende megérkezett, még száznál többen voltunk köz­vetlen környezetében. Később 35-en ^ maradtunk. Amikor már világos volt, hogy kik az árulók, AUende akkor is nagy­lelkű maradt. Rene Alvarez tábornok, a testőrság egyik parancsnoka, különböző indo­kokat hozott fel, hogy elhagy­hassa a süllyedő hajót. Az el­nök azt mondta neki: ha akar, ménjén, de ne keressen ki­búvókat __ — Azokban a tragikus órák­ban — pergeti vissza az ese­ményeket — láttam először könnyezni Allendét. Akkor, amikor megtudta hogy, Augosto Olivares újságírót, egyik legbensőbb barátját ha­lálos golyó érte. „Népem meg fog érte fizetni” — mondta. S ott, az ágyúk és a bombák robaja közepette egy percig némán adóztunk a hős forra­dalmárnak. A többi elesettnek már nem tudtuk megadni a végtisztességet. —- Egyre tragikusabbá vált a helyzet, amikor Allende össze­hívott bennünket. Rövid be­szédet intézett hozzánk. „Azt sajnálom, hogy ilyen rossz emberismerő voltam. Soha pem gondoltam volna, hogy ennyi áruló dolgozik körülöt­tem. Nincs más választás, mint a harc. Teljesíteni fogom né­pemnek adott szavam. Harcol­va halok meg. A Monedát széilőhetik, de jelképét soha nem rombolhatják le...” — .mondta. ­Ezután felvette sisakját. Az ablakhoz lépett, s automata géppisztolyával — amelyet va­laha Fidel Castrótól kapott — tüzelt a palota megostromlói- ra. Mielőtt kiadta a parancsot a gázálarc felvételére, magához hivatott, s azt mondta: „Payi­ta, el kell hagynod a palotát. A világnak meg kell tudnia, hogy mi történt itt. Ismered az utolsó kijáratot. A fiaddal és két másik társaddal próbáljá­tok kivinni a sebesülteket. Akkor láttam utoljára. Kint már a barátok, az elv­társak segítettek. Először a bújtatásban, majd a szökés­ben. Payita, fiával együtt most Havannában él. S mesél, em­lékezik, hogy Allende végaka­ratának megfelelően tudja meg a világ: mi történt a Mo- nedában, azon a délelőttön ... Dokumentumfilm a chilei terrorról A chilei puccs évfordulója alkalmából a magyar televí­zió bemutatja a „Voltam, va­gyok, leszek” című, az NDK- t ele vízió munkatársai által a diktatúra hírhedt koncent­rációs táboraiban készített do­kumentumfilmet, amelyet a Chilével való nemzetközi szo­lidaritás jegyében Európa több fővárosában egyidejűleg su­gároznak a tv-állomások. Az. adás időpontja: szeptember 11-e, 20 óra 50 perc. tételei kedvezőbbé váltak. Az enyhülésért vívott harcban .meghatározó szerepet játszik a szocialista országok és kü­lönösen a Szovjetunió követ­kezetes békepolitikája. Ugyan akkor tapasztalható, hogy egyes agresszív imperia­lista és más reakciós erők megkísérlik e pozitív folya­mat lefékezését és megállítá­sát. Ez ellenkezik a világ né­peinek érdekeivel, ezért hatá­rozottan vissza kell utasítani. Az enyhülési folyamatot visz- szafordíthatatlanná kell tenni, s ki kell terjeszteni a világ minden térségére és országá­ra. A felek kifejezték reményü­ket, hogy az európai bizton­sági és együttműködési érte­kezlet harmadik szakaszának legmagasabb szinten történő összehívására rövid időn belül sor kerül. A latin-amerikai helyzetet elemezve a két miniszter megállapította, hogy a föld­rész népei növekvő elhatáro­zottsággal harcolnak nemzeti jogaik érvényesítéséért. Az imperializmus fellép ez ellen, s nem riad vissza olyan ak­cióktól sem, mint a Chilében végrehajtott fasiszta puccs. Elítélték a népek biztonságát veszélyeztető agressziót és fe­nyegetést, követelik a fog­ságban sínylődő chilei haza­fiak szabadon bocsátását, tá­mogatják Chile népének har­cát, amelyet a fasiszta uralom alóli felszabadulásáért , vív. A felek elítélik a Latin- Amerika feletti politikai és gazdasági uralom fenntartá­sára irányuló imperialista tö­rekvéseket és támogatják a földrész országainak a füg­getlen külpolitikáért, meg­szállt területeik teljes felsza­badításáért folytatott erőfe­szítéseit. A magyar fél újból leszö­gezte, hogy véget kell vetni a szocialista Kuba ellen irá­nyuló gazdasági és politikai blokádoknak és más ellensé­ges tevékenységnek. Ismételten kifejezésre jut­tatták szolidaritásukat Viet­nam hős népének harcával, támogatják a párizsi megálla-, podások következetes végre­hajtásáért folytatott küzdel­met. Szolidárisak a laoszi és a kambodzsai hazafiakkal. A két fél üdvözli a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaságnak az ország békés egyesítésére irá­nyuló pozitív törekvéseit. Tá­mogatásukról biztosították az arab népek, köztük a Paleszti­nái arab nép igaz ügyét, az izraeli agresszorok elleni har­cát. Határozottan elítélik az el nem kötelezett Ciprusi Köztársaság ellen külföldről szervezett puccsot, és alkot­mányos rendje elleni katonai intervenciót. Állást foglalnak a ciprusi állam függetlensége, nemzeti szuverenitása és te­rületi integritása mellett. A felek üdvözlik Bissau- Guinea függetlenségét, támo­gatják Angola, Mozambik és más elnyomott népek sza­badságukért vívott harcát. A tárgyalások megerősítet­ték a felek nézeteinek azonos­ságát valamennyi megtárgyalt kérdésben. A kubai külügymi­niszter nagyra értékelte a Magyar Népköztársaság po­zitív hozzájárulását a békés együttműködés fejlesztéséhez, a biztonság megszilárdításá­hoz Európában és az egész világon. A magyar külügyminiszter őszinte megelégedéssel üdvö­zölte a szocialista Kuba aktív külpolitikáját, amely megtisz* telő szerepet biztosít Kubának a latin-amerikai kontinensen és az egész világon. A külügyminiszterek meg­állapodtak, hogy tovább szé­lesítik a Magyar Népköztár- saság és a Kubai Köztársaság külügyminisztériumainak az együttműködését, és folyama­tos konzultációkat irányoznak elő. Dr. Raul Roa Garda hiva­talos baráti látogatásra szóló meghívást adott át Púja Fri­gyesnek, aki a meghívást kö­szönettel elfogadta. Budapest, 1974. szeptember 7.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom