Pest Megyi Hírlap, 1974. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-29 / 228. szám

PEST MEGYEI HIDLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS ES CE6L XVIII. ÉVFOLYAM, 228. SZÁM 1974. SZEPTEMBER 29., VASÁRNAP Kiállítás, előadások, diaképek A múzeumi hónap eseményei Abony várja a vendégeket A faszobrász Tölgy, Mrs, dió a véső alatt Együtt az édesapával Múzeumbarátok és ismeret- terjesztő előadások rendszeres hallgatói, dolgozók, diákok és nyugdíjasok, akik szabad órái­kat, ha csak tehetik, azzal töl­tik, hogy friss élményekkel gazdagítsák ismereteiket, évek óta várakozással figyelik a múzeumi hónap kezdetét. Hol érdekes helytörténeti előadás részesei lehetnek, hol kiselő­adás és diavetítés segítségé­vel ismerkedhetnek imás or­szággal, annak szép tájaival, népével, szokásaival, /vagy a művészetek berkeiben kalan­dozhatnak, megértve stíluso­kat, gazdagodva esztétikai él­mények sokaságával. Az október múzeumi hónap szervezői most sem bántak fu­kar kézzel, amikor a lehető­ségekből a programot összeál­lították. Cegléden, a Kossuth Mú­zeumban, az állandó kiál­lításhoz újabb társul és három — minden alka­lommal hétfői napon, este hat órakor kezdődő — elő­adás áll majd az érdeklő­dés középpontjában. Dr. Jó járt György orvos szlo­Két légpuskát vásárol a nyársapáti úttörőcsapat, az MHSZ községi lövészkkjbja pedig a rendelkezésére bo­csátja a művelődési házban levő lőterét. s a már meg­kötött szerződés szerint, az úttörőlövészek is ott gyako­rolhatnak. A csapat vállalta, hogy a lőtér rendjéről, tisztaságáról gondoskodik, vigyáz- az esz­közökre, és arra törekszik, vákiai útibeszámolója lesz a múzeumi hónap első ceglédi rendezvénye, melyet 14-én, a múzeum földszinti, időszaki kiállító helyiségében rendez­nek meg, diavetítéssel egybe­kötve. A subákról, gubákról, a bundáról és szűrről szól a nagykőrösi Arany János Mú­zeum igazgatójának, Novak Lászlónak az előadása októ­ber 21-én, melynek illusztrá­ciója lesz a múzeum időszaki kiállítása: a szomszéd város múzeuma ugyanis Az alföldi cifraszűr kiállítást, mely sok látogatót vonzott, bemutatásra átadta' a ceglédi múzeum szá­mára, október 6-tól 31-ig bár­ki megtekintheti azt a Kos­suth Múzeumban. Október 28- án a1 Pest megyei rómaikori ásatásokról tart előadást To­pái Judit régész-muzeológus, szintén diavetítéssel egybeköt­ve. Abony saját helytörténeti múzeumával, krónikásai­val, tudományos kutatói­val szintén gazdag prog­ramot állított össze erre az időszakra, s szívesen látja vendégül a ceglédieket is egy-egy múzeu­lövészekkel hogy szép eredményekről ad­hasson számot a versenyek al­kalmával. A lövészklub vezetője, Szeidler Sándor és az isko­lai lövész szakkör vezetője, Fodor Ferec társadalmi mun­kában látja el feladatait. A legutóbbi községi párt-csúcs- vezetőségi értekezleten Sivák László községi párttitkár el­ismerően szólt mindkettőjük teljesítményéről. i mi hónapi rendezvényre. Ér­deklődésre tarthat számot az öreg malomépületből létesített múzeumban a pecsétgyűjte­mény, a pinceklubban Heiling György tanár festményeinek bemutatója, az emlékünnep­ségek sora és a nagyközségben található műemlék és műem­lék jellegű épületek bemutatá­sa, ismertetése. Fontos dokumentum a sze­mélyazonossági igazolvány. Rendeltetése megköveteli, hogy mindig a tulajdonosánál legyen, hiszen felmutatásával sok esetben bonyolult helyze­tet lehet tisztázni, segítve a közbiztonság és az igazság- szolgáLtatás ügjét. Ha netán valami baleset éri tulajdono­sát, akkor is nagyon jó, ha az igazolvány kéznél van. Sajnos, nap mint nap sokan indulnak útra otthonról anél­kül, hogy eszükbe jutna azt magukkal vinni, s feledékeny- ségük alaptalan méltatlanko- dások, kellemetlen jelenetek okozója, melyeket mindig a tu­lajdonos rendez, ha a felada­tát teljesítő rendőr felszólítja a hivatalos irat bemutatására, s a személyazonossági igazol­vány nincs a zsebben, holott a méltatlankodás és a feledé- kenység egyaránt szabálysér­tés. Cegléden az utóbbi hetek­ben többször élőfordult, hogy a rendőrjárőrnek elő kellett állítania az igazolványtalan, méltatlankodó embert, egy- egy ügy tisztázására. Cz. M. ceglédi szabó a kőröstetétleni autóbuszon nem akarta a me­netjegy árát kifizetni, s mikor a végállomáson a kalauz rend­őri segítséget kért, személy­Sokfélék a fák, akár az em­berek. Hajladoznak a határ­ban, díszlenek kertekben, par­kokban, szálasán, délcegen strázsálnak az erdőkben. Kü­lönböznek águk-boguk, for­májuk, levelük, lombkoroná­juk szerint. Utóéletében is más a szikkadt faderekakból szelt szelet, ha habos kőris­ből, dióból vctgy tölgyből met­szi ki a szisszenő fűrész. A véső alatt sem egyfor­mán viselkednek; a tölgyfa szakad, a hárssal gyorsan ha­lad a munka, a diót szépen meg lehet munkálni, de nehéz vele bánni, mégis megéri a fáradságot. Gyűrűt húzó kéz A falusi fiúgyerekek gya­kori kedvtelése a bicsakkal farigcsálás. Egymástól tanul­ják, hogyan készül a fűzfa­síp, a kereplő. Korán megmu­tatkozik a könnyen megsze­rezhető anyag alakítására, for­málására irányuló első ösztö­nös törekvés. De milyen su­gallat kényszerére cselekszik az a csöppnyi lányka, aki tár­gyakban próbálja kifejezni a azonossági igazolványát sem volt hajlandó felmutatni a hatósági személynek. A kapi­tányságra érve aztán egyszeri­ben „meglett” az igazolványa. A felmutatás megtagadásáért 500 forint pénzbüntetés meg­fizetésére kötelezték. B. L. dekoratőr a város köz­pontjában a járdán kerékpá­rozott, a gyalogos csúcsforga­lom idején. Egy civilben levő rendőr figyelmeztette, és kér­te, inkább az úttesten kari- kázzon, de ő a rendreutasítás­ra hányaveti feletet adott, csak mikor megtudta, hogy rendőrrel van dolga, vált csen­desebbé. Igazoltatásra került volna a sor, amolyan „hivata­los bemutatkozásra”, de sze­mélyazonossági igazolványa nem volt nála. A szabálysér­tésért 600 forint pénzbírságot szabtak ki rá. B. F. húszéves kőműves és K. J. tizenkilenc éves segéd­munkás ■ szintén nem tudta igazolni magát, K. J. ráadásul kivilágítatlan kerékpárral köz­lekedett késő este a forgalmas Pesti úton: 300, illetve 500 fo­rint a szabálysértésük bír­sága, történetük pedig tanul­ságul szolgálhat azoknak, akik szintén személyazonossági iga­zolvány nélkül indulnának út­ra otthonról. mondatokba nehezen rendez­hető mondanivalót? Nemrég láttam az álbertir- sai taná'csháza új házasság- kötő termének díszét, a fá­ból faragott címert, két ol­dalán egy-egy szimbólummal: balról bőségszarut formázott a mintázó, jobbról stilizált, gyűrűt húzó kezet. A féldom­bormű emeli a környezet ün­nepélyességét. A mű alkotójának ujja még gyűrötten, hiszen alig csepe­redett az eladó sorba: Mező­si Aranka tizenkilencedik esz­tendejében jár. Idejét, lényét kitölti gyermekfejjel válasz­tott munkája, hivatása: a Ceglédi Stylus Faipari Szövet­kezet albertirsai üzemének faszobrásza. — A formák, motívumok kisgyermekkorom óta érde­kelnek. ötéves lehettem, már szurokból és agyagból formál­tam első figuráimat. Amikor iskolás lettem, folytattam, amit elkezdtem. Ötödikes ko­romban készítettem az utolsó mohikánt, hetedikben ping­vint, később busómaszkot, majd fiúportrét mintáztam. Á járási pályázaton, nyolcadikos koromban, társasjátékot és órát nyertem. Az emlékező szavak felele­venítik a Tessedik iskolában töltött éveket, majd Pest felé kanyarodnak, ahol a szakma számtalan csínját-bínját sa­játította el. Schön Károly ne­vét említi, aki a mestere volt az első újpesti ktsz-ben, amelynek káprázatos pompá­jú bútorait ezrek lesik ámul- va a Budapesti Nemzetközi Vásár pavilonjában minden évben, és mesés összegeket fi­zet a rendszerint külföMi ve­vő mindem darabért, garnitú­ráért. — Ott tanultam meg az anyagok, szerszámok ismere­tét, a fák tulajdonságait, a minták, formák, díszítő ele­mek sokféleségét. Rajzolni ta­nultam az iskolában, s foly­tattam vázlatfüzetemben sza­bad óráimban is. Egy idő múlva már hársból faraghat­tam a bútorokat díszítő leve­leket, fejeket, a2 előírt orna­mentikát. Jelenleg Albertirsán, a koló­niái bútorokhoz a csigavonalú díszítést készíti, közben to­vábbtanul, a fővárosban a 18- as ipari szakmunkásképző szakközépiskola esti tagozatát végzi. Másodéves. Hetenként háromszor vonatra ül, s olyan­kor az* éjszaka veti haza, az állomástól távoli házba. Szorgalommal képezi magát, nemcsak az iskolában, otthoni is. Polcán művészettel foglal-, kozó könyvek sorakoznak: Ké­pek és nézők. Románkori épí­tészet Magyarországon, Ma­gyarországi bútorművészet a 18—19. század fordulóján, A nők a klasszikus ókorban, Rembrandt — olvasom a mű­vek címét. — Szívesen járom a múzeu­mokat. Az iparművészetiben sok a látnivaló, voltam a nagy­tétényi bútormúzeumban is. Amikor csak lehet, . szívesen rajzolgatok, műszak után bent maradok a műhelyben, ott fa­ragom szobraimat, mivel ott­hon sem szerszámom, sem he­lyem. Munkatársaim szeret­nek. érdeklődéssel figyelik, mi kerül ki a vésőm alól, elmond­ják véleményüket, tanácsot adnak. Ölvén szerszám Az üzemben a többi között az 502-es bárszekrény díszfa­ragásait készíti: láb. királyfej, saroklevél, bolondfej, rozetta, királynőfej, oroszlánfej tarto­zik hozzá. Ismeri a reneszánsz, a barokk és a rokokó stílust, a barokk áll hozzá a legköze­lebb. Mezősi Aranka leghöbb vá­gya, hogy továbbképezhesse magát. Otthonukban annyi he­lyet szeretne, ahol felállíthat­ná munkapadját. Szüksége lenne egy sereg szerszámra is. Ez bizony nem olcsó mulat­ság, hiszen legalább ötven kü­lönféle vésőt kellene beszerez­nie. Közülük már néhány megvan, sorolja, mutatja őket, ám a legtöbbnek idegen hang­zású a neve. Az egyiket, viga­szul, magyarul is tudja: — Ez a kecskelábvéső. • Vázlatfüzet, tervekkel A község szélén álló, szerény hajlékban kolóniái bútor pom­pázik: asztal, szék, polc, bár­szekrény, tükör, de még akan- tuszlevelekkel díszítétt falikar is: Mezősi Aranka édesapja műbútorasztalos. Együtt dolgoznak, közös munkahelyen, az apja műve az igényes berendezés. A falakon, polcokon Aranka szobrai féldomborművei. Igaz, nem teljes számban, a legszeb­beket ajándékba kapják az is­merősök. barátnők. — Készítek másikat — jegy­zi meg szerény mosollyal, és vázlatfüzetében fellapozza, mutatja legújabb terveit. Tamasi Tamás Csak ütni tud, írni nem Megerőszakolta újdonsült ismerősét Járási labdarúgó-bajnokság Vendégcsapatok sikere A járási labdarúgó-bajnok­ság legutóbbi, negyedik fordu­lójában a vendégcsapatok tel­jes sikert értek eh EREDMÉNYEK ' -------------------— " Sz nkkiirvezefés ~ társadalmi munkában Szerződés a E. K. Sokan megfeledkeznek róla Mindig fontos dokumentum: a személyazonossági igazolvány Négy és fél évi szabadságvesztés Homoki Rudolf 19 éves fia­talember. Iskolába nem járt, írni-olvasni nem tud. A rend­őrségnek, bíróságnak bőyen akad vele dolga, lévén fele­lőtlen, italozó rendbontó. Ta­valy rendőri felügyelet alatt állt, s mivel a tilalmakat meg­szegte, 30 napi elzárással bün­tették. Büntetését letöltve, még az­nap este bement a ceglédi Ma- gyar Étterembe, pedig a rend­őri felügyeletet elrendelő ha­tározat szerint belépnie tilos volt, fröccsöt rendelt, ivott, s közben felfigyelt arra, hogy valakit, mivel erősen ittas volt, nem szolgálták ki. Rög­vest felajánlotta szolgálatát: majd ő rendel, ha kap egy százforintost. A pincér felis­merve a helyzetet, nem szol­gálta ki a cseleskedőket. A pénzt, persze, Homoki nem adta vissza a másik em­bernek. Az utcára menve, mi­kor az illető a százast vissza­kérte, forint helyett ütleget, rúgást kapott, az orrcsontja is eltört. A sértett fél társa, aki je­len volt. és felelősségre vonta Homokit, szintén megkapta a magáét: a fiatalember nem fukarkodott a pofonokkal. Néhány nap múlva betért a Barátság pincébe, s helyet fog­lalt egy asztalnál, mely mel­lett egy házaspár ült, s mikor a feleség kifogásolta a hívat­lan társaságot, hát megpofoz­ta, majd székkel verte őt is. meg a férjét is. Következő esete a vasútállo­máson kezdődött, ahol ittas állapotban megismerkedett egy albertirsai lánnyal. A lány bu­dapesti munkahelyéről utazott haza, a vonaton elaludt, így került Ceglédre. Homoki Ru­dolf felajánlotta a társaságát, és meghívta a lányt egy kis pálinkázásra. A lány hajlott az invitálásra. Elindultak a sínek mentén a PENOMAH gyára felé, majd egy sötétebb helyen a fiatal­ember az árokba rántotta a lányt, s mikor az sikoltozni kezdett, többször az arcába öklözött, orrcsontját törte. A lánynak ezután nem maradt ereje hogy önmagát védje,, de miután a fiatalember otthagy­ta. a vasútállomáson szolgála­tot teljesítő rendőrnél panaszt tett. A bíróság a bizonyítékok alapján a bűnösséget megálla­pította, és nem jogerősen 4 és fél évi szabadságvesztésre ítél­te Homoki Rudolfot, öt évre eltiltva őt a közügyek gyakor­lásától, s kötelezte kényszer- elvonó-kezelésre is. Mivel Homoki fellebbezett, ügyében végleges döntést a Pest megyei Bíróság hoz az erőszakos nemi közösülés, a súlyos testi sértés és a garáz- , danái bűntette miatt. A nyársapáti pincében Megkezdték a szőlő és must átvételét a Pest megyei Pincegazdaság nyársapáti szőlő- !,s borkombinátjában. A szakemberek — a fagy- és jégkár ellenére — jó közepes termésre számítanak. Apáti-Töth Sándor felvétele; Törteti Tsz SK—Nagykőrö­si Kinizsi II. 2:4, Kőröstetétle­ni Tsz SK—Abonyi Tsz SK 1:0, Kocséri Tsz SK—Cegléd- berceli VSC 0:11, Dánszent- miklósi Tsz SK—Albertirsai VSE II. 1:7. Ifjúsági mérkőzések: Kőröstetétlen—Abony 1:8, Kocsér—Ceglédbercel 1:8 Az élcsoport állása 1. Abony 4 4 -------- 22: 1 8 2. Cegléd­bercel 3 3 -------- 24: 1 6 3. Albert­irsa II. 4 3 1 — 21:12 6 ★ Ezen a héten a bajnokság egyik esélyes együttesét, a Ceglédberceli VSC-t mutatjuk be. A korábbi években a csapat sikeresen szerepelt a megyei első osztályban, majd a terü­leti bajnokságban. Az idén új­jászervezték, s a megszokott esti „villanyfényes” edzésekkel készül a magasabb osztályba. A 18-as keret: Puskás Ist­ván, Sági János, Udvaros Fe­renc, Senkei József, Mocsári Mihály, Király István, Király- hidi Zoltán, Szekeres József, Rogdány József, Peszeki Fe­renc, Kassai János, Lebano Károly, Faragó György, Her­nádi László, Mezei József, Szeidl Tamás, Kostyalik Ká­roly, Andráska Ferenc. Edző: Mezei János. M. L*.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom