Pest Megyi Hírlap, 1974. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-29 / 228. szám

6 mtcni m t/llllflll 1974. SZEPTEMBER 29., VASÄRNAP Például Pest megyéből Nemzetközi mezőgazdasági géprendszer a KGST komplex programja keretében Rendszerszerű termelés — Magyarországról harmincféle T K a velő gépet. Az ügyes szerke­zet gödröt ás, venyigét aprít, lemetszi a kacsokat, és más műveletek elvégzésére is al­kalmas. A kiiUításon egész sor új típusú permetező, növényvé­dő gépet, önjáró öntözőberen­dezést, valamint gyógynövény, gyümölcs, zöldség, és fa szá­rítására is alkalmas dohány­szárító berendezést láthattak az érdeklődők. Valóságos „mi­ni-gyárnak” nézi a laikus a Sirokkó 40 elnevezésű ter­ményszárító berendezést, amely a külföldi gyártmá­nyokkal azonos teljesítményre képes a gabona és a kukori­ca szárításában. Mit tud a monori MEZŐGÉP? A magyar mezőgazdaság az elmúlt néhány évben alapve­tő változáson ment keresztül; megvalósultak a termelés­ben a korszerű nagyüzemi s igen nagy területeken az iparszerű termelés feltételei. Ugrásszerűen fokozódott a gépek, a vegyianyagok, a műszerek szakszerű alkalma­zása, a mezőgazdasági és az élelmiszeripari termelés össz­hangja, kialakult az élelmi­szer-gazdaság. Döntő szerepe van a fejlő­dés menetében a nemzetközi munkamegosztásnak. A mű­szaki fejlesztés alapvető gyor­sító tényezője a huszonöt éves KGST komplex programja, amelynek keretében a tagor­szágok 750 gépet és 1500 tí­pusméretet magába foglaló nemzetközi mezőgazdasági géprendszert dolgoztak ki. Ha­zánk a gabonafeldolgozás, a keveréktakarmány-ipar, a húg- és a tejipar fejlesztését elősegítő kutatásokban, a gyümölcs-, zöldségfélék fel­dolgozásához, tárolásához és csomagolásához szükséges technikai berendezések fej­lesztésében vesz részt. Hetvenkét féle géptípusra terjed ki a szakosodás s 30 féle mezőgép, gyártásában és fejlesztésében érdekelt a ma­gyar mezőgépipar. Cukorrépa- és a kukoricatermesztés i A kiállításon látottak bizonyí­tották, hogy a, rendszerszerű ‘termesztési technológiák gép­igényét — gyorsan szélesedő választékkal — évről évre na­gyobb mértékben szolgálja a MEZÖGÉPTRÖSZT 24 válla­lata. A CPS kukorica termeszté- tési rendszer technológiai központjában, a Komáromi Állami Gazdaságban megtar­tott üzemi bemutatón a gyakorlatban is kitűnően vizs­gázott a tröszt 6 soros, há­rommenetes betakarító gépe, amelyből eddig 1700 gépegy­séget gyártottak. A kisebb gazdaságok igényeinek meg­felelő, olasz licenc alapján gyártott gép is jó teljesítményt nyújtott. A következp évek­ben már megfelelő mennyisé­get készítenek a gazdaságok számára a rotációs cukorré­pa-fejező és tárcsás kiszedő­gépekből is, amelyeket a kö­zelmúltban fejlesztettek ki, s a cukorrépa-termesztés gépso­rának fontos részelemei. A CPS cukorrépa-termeszté­si rendszernek a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinátban megtartott bemutatóján kivál­totta a szakemberek elismeré­sét a legkülönbözőbb típusú kombájnokra felszerelhető 4— 6 soros kukorica-betakarító adapter, ^melyből soros-fosz- tós és morzsolós kivitelűt is készítenek. Így a típustól füg-' gően a termőterületről akár csöves, akár morzsolt szem formájában szállíthatják be a termést. Fontos kiegészítő gépe a rendszernek a rotációs szárzúzó gép is. Ez 1,5—6 mé­teres munkaszélességben dol­gozik. Bemutatták a külföldi licenc alapján gyártott pneu­matikus szemenkénti vetőgé­pet, amely egyidejűleg mű­trágyaszórásra, növényvédő és talaj fertőtlenítő szer permete­zésére és a vetés lezárására képes. Kézi munkaerő helyett... Köztudott dolog, hogy a nagyüzemi zöldségtermesztés fejlődése függvénye a ké­zi munkaerő pótlását je­lentő géprendszerek elterje­désének. Sok olyan zöld­ség- és különösen gyü­mölcsfajta van, amelynek tenmeszését ma még nem le­het gépesíteni. A technika és a tudomány azonban foko­zatosan megoldja a legnehe­zebbnek tűnő kérdéseket is. A Mezőgépfejlesztö Intézet a közelmúltban kidolgozta a szántóföldi zöldségtermesztés gépi. technológiáját, amely a talaj előkészítéstől a betakarí­tásig — az előfeldolgozást is Hunyadi Ferencet, a monori MEZŐGÉP Vállalat osztályve­zetőjét árra kértük, tájékoz­tassa olvasóinkat a gyártmány- fejlesztésben elért eredmé­nyekről. — A monori központi gyár­egységen kívül Budapesten, Cegléden, Aszódon és El‘den vannak gyáregységeink, ame­lyek számos korszerű gyárt­mánnyal jelentkeztek az .idei' kiállításon — mondja az osz­tályvezető. — A legnagyobb érdeklő­dést az SVA—12—16 típusú kombinált vetőgépünk váltotta ki. Ez a gép a legkülönfélébb zöldség- és fűmagvak vetésé­re alkalmas. A mag alakja és nagysága szerint cserélhető tárcsákkal láttuk el, szemen­ként vet, így megfelel a sok­oldalú használhatóság és a takarékosság követelményei­nek. Hartán hagymát, ubor­kát és paradicsomot vetettek vele jó eredménnyel, s az üllői Kossuth Tsz-ben, vala­mint a vecsési termelőszövet­kezetekben is jó bizonyítványt kapott az üzemi próbák során. Ez a vetőgép egyöntetű ter­mést biztosít, beállítható sá­vos, soros és ikersoros vetés­re is. 1 A monori szocialista brigá­dok munkáját dicséri áz RB— 3-as rotációs borona, a rizstér- mesztés alapgépe." Érden ké­szül a KAV—2,5 típusjelzésű aprómagvető gép. Segítségével alapvető javulás érhető el a gyep- és a legelőgazdálkodás­ban. Keresettek bálafelszedő gépeink is. Egyébként Mono- ron a központi gyáregység kí­sérleti üzeme végzi az új gép­típusok kísérleti példányainak gyártását. Gyártmányfejlesz­tésünk középpontjában a me­zőgazdasági és kertészeti kis­gépek korszerű típuscsaládjá­A külföldi gyártmányokéval azonos teljesítményre képes a képen látható, hazai gyártmányú terményszárító berendezés. beleértve — valamennyi mun­kafolyamatra kiterjed. Ennek első — a gyakorlati próbák során is bevált — géprendszere: a VBG vető- barázdás. Figyelemre méltó a íazai gyártmányú zöldbab-,, vöröshagyma- és uborka, va­lamint a zöldborsó-betakarító, és a rázórostélyos burgonya­szedő gép. E program során készült el a paradicsom-beta- karító és feldolgozó gépsor itt­honi változata, amelyet a tár­noki paradicsom-termesztő társulás tagjai az idén már kiváló eredménnyel működ­tettek. Szovjet tapasztalatok fel- használásával alakította ki a tröszt az univerzális szőlőmű­nak megteremtése áll. Emel­lett szorosan együttműködünk az ÉLTERV-vel a sertésvágó­hídi és a baromfi-feldolgozó­ipari gépek gyártásának fej­lesztésében. A cél az, hogy kevesebb kézierővel több konyhakész termék kerülhes­sen ki ezekből az üzemekből. Ez utóbbi berendezések gyár­tásával a ceglédi és az érői üzem foglalkozik. — Baromfifeldolgozó és toll­szárító berendezéseket tavaly 800 OOO rubel értékben szállí­tottunk a Szovjetunióba, a Vietnami Demokratikus Köz­társaságba, az NDK-ba és Ro­mániába. Az idén mintegy há­romszázezer rubellel nagyobb lesz ez a tétel. 310 milliós tér­melési értékünk egyre na­gyobb részét teszik ki az új, korszerű gyártmányok — mondotta befejezésül Hunya­di Ferenc, a vállalat osztály- vezetője. Üzemi technológiák - maketteken Érdekes berendezések egész sorát mutatta be az ÉLGÉP. A sütőipar műszaki újdonsága az FTK—D—800 típusú folyama­tos tésztakészítő gépsor, ame­lyen speciális ízesítésű kovász- szál, vagy anélkül folyamato­san készíthető a kenyér, a pék­sütemény és más termékek tésztája. Az óránként 800 kiló tésztát készítő gépsor vezérlé­se teljesen automatikus. Ugyancsak automatikusan működik a 10 000 literes sajt­készítő vonal, amely a tejfel- dolgozó üzemek gépi vertiku­mát egészíti ki. A berendezések mellett ér­dekes maketteken tanulmá­nyozhatták a szakemberek az ÉLGÉP tervei alapján felépí­tett és sajátos ffechnológiát al­kalmazó kisebb tejüzemeket, kenyérgyárakat, konzervüze­meket, vágóhidakat, szeszfőz­déket, takarmánykeverő-üze­meket és állattartó telepeket. Az egri, a kecskeméti és a keszthelyi tejüzem például na­ponta 50 ezer liter tejből ké­szít kannatejet, zacskós tejet, tejfölt, habtejszínt, joghurtot, kefirt, kakaót, túrót», Az alkal­mazott technológia azonban lehetővé teszi, hogy e sokféle termék mellett tejszínsajtot, krémsajtot, ízesített túrót és egyebeket is készíthessenek. A mezőgazdasági építkezé­sek előkészítését és minőségi ellenőrzését segítik az ÉL- TEÉV radiológiai vizsgáló és kísérleti laboratóriumának röntgen, izotópos és neutron­szondás műszerei, készülékei. Ilyen például a kerekeken gör­dülő Co 60 defektoszkóp, ra­diográfiái célműszer. E HETI TUDOMÁNY-TECH­NIKA ÖSSZEÁLLÍTÁSUNKA MŰLT VASÁRNAP BEFEJE­ZŐDÖTT AGRÓMASEXPO 74 * NEMZETKÖZI MEZŐGAZ­DASÁGI, ÉLELMISZERIPARI GÉP- ÉS MÜSZERKIÁLLÍ- TÁS ÉS VASÁR ÉRDEKES­SÉGEIT IDÉZI. A KIÁLLÍ­TÁS NÉPES SEREGSZEMLÉ­JÉN SIKERREL SZEREPELT A GÖDÖLLŐI GÉPKÍSÉR­LETI INTÉZET ÉS A MO­NORI MEZŐGÉP VÁLLALAT jó néhány Újdonsága IS, ÖSSZEÁLLÍTÁSUNKBAN EZEKRŐL IS SZÓ LESZ. Újdonságok Gödöllőről Mint arról már múlt heti számunkban beszámoltunk, a Gödöllői Gépkísérleti Intézet kiállított • műszerei három aranyérmet és két ezüstérmet szereztek. Ez a tény önmagá­ban jelzi, hogy a mezőgazda­ság egyre jobban hasznosítja a műszeripar tudományos eredményeit. Néhány érdekes műszerről érdemes most is szólnunk. AUTOMATIKUS VILLANYT ASZTOK Az MGI egyik legszelleme­sebb újdonsága, napelemmel vagy zsebelemmel működtet­hető. Segítségével csökkenthe­tő az állatok őrzésére fordított élőmunka s a legelőterületek optimálisan kihasználhatóak. Az állatok a villamos kará­mot gyorsan megszokják, né­hány nap elteltével csak rit­kán érnek a vezetékhez. Ezen alapul a készülék energiata­karékos működése, ugyanis a vezetékek csak akkor van­nak feszültség alatt, ha meg­érintik őket. TRANZISZTOROS MÉRLEG A korszerű állattenyésztő telepeken az adagolt takar­mány súlyát állandóan és pontosan mérni kell. A szilí­cium tranzisztorokkal és IC áramkörökkel ellátott TAKEM 73 típusú mérleg hang- és fényjelzéssel figyelmezteti az adagoló kocsi kezelőjét, ha a kocsin levő takarmány súlya eléri a műszeren előre beállí­tott értéket. Az elektromos mérleg a takaímányadagoló kocsira szerelhető és 12 voltos akkumulátorral működtethető. DIGITÁLIS INTEGRÁTOR A mezőgazdasági gépek vizsgálata során gyakran szük­ség van az átlag vonóerő és az átlag nyomaték megállapí­tására. Eddig ezt fáradságos és hosszú időt igénylő mecha­nikai megoldásokkal állapítot­ták meg. Az MGI digitális in­tegrátora gyorsan, pontosan, akár a szántóföldön is elvégzi a szükséges vizsgálatokat. ELLENŐRZŐ MŰSZER A PERMETEZŐGÉPEN A gyakorlatban sok gonddal járt eddig a növényvédő gé­pek munkaminőségének ellen­őrzése. A permetfedettség mé­résére alkalmas műszercsalád mozifilmre rögzíti a permetké- pet, s így pontosan megálla­pítható a fedettség mértéke, a hatótávolság, a keresztirányú szórás egyenletessége, a lomb­koronába történő behatolás mértéke és az átlagfedettség. A porozás hatásfokát javít­ja a SZTAT—19* készülék, amelynek lényege az. hogy a gépből kilépő por útjába elektródát helyeznek s o po­rozószer pozitív elektrosztati­kus töltést kap. Ennek hatá­sára a védendő növényzeten egyenletesebben oszlik el, s tökéletesebb a fedettség, hatá­sosabb a tapadóképesség. VETÉSELLENŐRZŐ MONITOR A TRAKTORON A nagy teljesítményű, több­soros vetőgépeknél igen fontos kérd is az állandó ellenőrzés, hiszen ha dugulás folytán né­hány sorba nem kerül mag, ez nagyobb táblánál olyan nagy­mérvű terméskiesést okozhat,1 amely lényegesen meghalad­hatja az ellenőrző műszer fel­szerelésével járó költségeket. Az MGI által kialakított VEM —8 típusú ellenőrző műszer minden vetősort külön ellen­őriz menet közben. A* trakto­rosfülkében elhelyezett moni­toron azonnal észlelhető, ha va­lamelyik sortan a vetőelem hi­bás, vagyis nem jut a földbe a mag. Kovács György Attila Erden készül a monori Mezőgép Vállalat SVA—12—16 típusú aprómag- vetö gépe. fel A szentendrei kocsigyár egytengelyes, billenőplatós pótkocsija. A gyáli Aranykalász Tsz műanyagüzeme higiénikus tartályait a tej- feldolgozó üzemek használják, a szép vonalú AGKOPLAST-elemekből raktár és fedett, iskolai uszoda egyaránt összeállítható. Koppány György felvételei

Next

/
Oldalképek
Tartalom