Pest Megyi Hírlap, 1974. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-28 / 227. szám

1974. SZEPTEMBER 28., SZOMBAT %Mdfm Több és tejtermék Pest megyében 5—6 százalékos növekedés Az idei tejfelvásárlás és fel­dolgozás eredményeiről tájé­koztatta pénteken az újságíró­kat a MÉM budapesti bemuta­tótermében dr. Simka ■István, a Tejipari Vállalatok Trösztjé­nek vezérigazgatója. Elmon­dotta. hogy 1974-ben a tavalyi­nál mintegy 100 millió literrel több tejet ad a mezőgazdaság az iparnak. Az ellátás zavarta­lan. Az ipar a termelőktől fo­lyamatosan átveszi a tejet. A tejgyűjtő hálózat korszerűsíté­sére az idén 50 millió forintot, jövőre pedig 80 milliót költe­nek. A gazdaságokat anyagi­lag is ösztönzik a tej mélyhű­tésére, ami a jó minőség egyik feltétele. Az ipar fejlődését jelzi, hogy két új feldolgozót helyeztek üzembe, több régit pedig korszerűsítettek. A minden, eddiginél nagyobb kínálat nyomán az év első 8 hónapjában jelentősen meg­nőtt a tej- és tejtermék for­galmazás. A tavaszi sajtvásár kedvező tapasztalatai alapján október 1-től a hónap végéig ismét sajtvásárt rendeznek, át­lagosan 24—25 százalékos ár­engedménnyel. ★ A Pest megyei helyzetről Bertalan István, a 138 me­gyénkben települést ellátó Kö­zépmagyarországi Tejipari Vállalat igazgatója tájékoztat­ta lapunkat. A vállalat tavaly 62,2 millió forint értékben vá­sárolt fel tejet a megyében, s 79 féle tejterméket értékesítet­tek a fogyasztási szövetkezetek és a kiskereskedelmi vállala­tok közvetítésével. Az idén a felvásárlás mértéke már elér­te a 66 millió forintot, ami a tavalyi eredményhez képest 5 —6 százalékos emelkedést mu­tat. Ezzel párhuzamosan jelen­tős választékbővítésre is sor került: 10 sajtújdonsá­got árusítanak a megyei üzletekben. Igen rövid idő alatt népszerű­vé vált például a Boci és a Hajdú sajt. Bizonyára öröm­mel fogadják a megyei vásár­lók a már ismert Mocca tej­por mellett a hamarosan bol­tokban is kapható kakaós tej­port. A Középiniagyarországi Tej­ipari Vállalatnak a megye te­rületén Alsónémediben, Ceglé­den, Nagykörösön és Vácott van üzemegysége. Alsónémedi gyáruk naponta 25—30 ezer li­ter tejet vásárol fel. Csaknem 80 százalékát helyben értéke­D!FFERENC!ALT AN \ Kedvezőek a közalkalmazottak bérrendezésének tapasztalatai A július 1-től végrehajtott közalkalmazotti bérrendezés megyei tapasztalatairól ta­nácskozott pénteken a Közal­kalmazottak Szakszervezeté­nek Fest megyei Bizottsága. Dr. Bertalan Ferenc, a bér- bizottság vezetője megállapí­totta, hogy a Pest megyében mintegy háromezer embert érintő új, egységes közszolgálati bérrendszer általában megelégedést váltott ki. Helyesen valósultak meg a központi célkitűzések: a kva­lifikáltabb munka elismerése, a férfiak és nők között indo­kolatlan aránytalanságok fel­számolása a fiatalok fokozot­tabb anyagi megbecsülése. A megyei munkát elősegí­tette, hogy Pest megye — ahol a közalkalmazottak bér- színvonala különösen a köz­ségedben és nagyközségekben jóval az országos átlag alatt volt — kiemelt központi bér- fejlesztésben részesült. Ked­vezően hatott az is, hogy a sokrétű, gondos előkészítő munka során érvényesült a teljes differenciálás elve, a települések lakosságszám sze­rinti megkülönböztetése, to­vábbá, hogy a helységek közül az ipari jellegűek mellett az agglomerációs Övezetiek és az üdülőterületiek is előnyben részesültek. A személyi besorolásoknál a megkülönböztetés a munka színvonala, a fel­készültség és szolgálati idő alapján történt. Az előadó — mint a szent­endrei városi tanács vb-titká- ra ■— saját tapasztalatai alap­ján is elmondotta, hogy a bérrendezés jótékony hatása máris érződik a többi között abban is, hogy speciális mun­kakörökre a korábbiakkal el­lentétben jelenleg már sokan jelentkeznek. A megyei bizottság ugyan­akkor egyetértett a beszámoló azon megállapításával, hogy a bíróságok és ügyészségek nem jogi munkakörben dolgozói­nak bérkorrekciója elmaradt a várakozástól. Ezért az érin­tette«: bér- és munkakörülmé­nyeinek alakulását a megyei bizottság foko­zottan figyelemmel kíséri, helyzetül) javítását szor­galmazza. Határozatot hozott arról is, hogy még az ősz folyamán külön napirendben tárgyal annak a 207 közigazgatási dolgozónak a helyzetéről, akik nem részesültek béremelés­ben azzal a minősítéssel, hogy különböző szempontból nem felelnek meg a fokozott köve­telményeknek. A megyei bi­zottság határozatiig köszöne­tét mondott mindazoknak, akik a bérrendezés felelősség- teljes munkáját elősegítették. P. V. • • FELVESZÜNK szövetkezeti tagnak: — legalább 3 éves gyakorlattal, mérlegképes vizsgával rendelkező munkaerőt, belső ellenőri munkakörbe (jelentkezés: Gumiipari Szövetkezet, Bp. VI., Csengery u, 35.): < - gyakorlott bérelszámolókat (jelentkezés: Gumiipari Szövetkezet, Bp. VI., Csengery u. 35.): — kezdő vagy gyakorlott férfi i vegyésztechnikusokat (jelentkezes: Gumiipari Szövetkezet, Bp. VI., Majakovszkij u. 106., műszaki iroda): — kezdő vagy gyakorlott kőműves és lakatos szakmunkásokat (jelentkezés: Gumiipari Szövetkezet, Bp. X., Kőbányai út 43/c, tmk-részleg): — betanított munkára férfi, női munkaerőt (jelentkezés: Gumiipari Szövetkezet, Bp. XIII., Reitter F. u. 13.); — magasnyomású kazánfűtői vizsgával rendelkező munkaerőt . (jelentkezés: Gumiipari Szövetkezet, Bp. XIII., Reitter F. u. 13.). / sítik, illetve 4—5 ezer liter te­jet a budapesti vállalatokon keresztül adnak el. A nagykőrösi gyárban na­ponta 18—20 mázsa vaj és 5—6 eze« liter juhtejből Kas- kaval juhsajt készül, amelynek számottevő részét exportálják. Gomolyatúróból tavaly na­ponta 5 mázsa készült, idén 14 mázsa, egykilós tömböket ál* lítanak elő, azonban a vásár­lók igényeit figyelembe véve, rövidesen áttérnek a 10 deka­grammos csomagolásra Is. A ceglédi üzem kapacitása alap­ján naponta 30 ezer liter tej felvásárlására és feldolgozásá­ra alkalmas. - A ceglédi gyár ma már korszerűtlen, ez tette szükségessé, hogy az idén új egység építésébe kezdjenek. Jelenleg még a régi látja el tejjel a települést, de jövőre már üzembe állítják a 75 mü- lió forintos beruházással léte­sülő új gyárat. Az 50 ezer li­ter tej feldolgozására alkalmas üzem részben állami támogatás­sal, illetve 18 termelő- szövetkezettel kötött együttműködési szerződé­sük és a saját beruházás alapján épül. Itt — többek között — kakaót, tejfölt, túrót készítenek majd. Váci üzemük — amely­ben jelenleg 35—40 ezer liter tejet dolgoznak fel naponta — szintén elavult, s ezért lebon­tásra ítélték. Helyette 110 mil­lió forintos állami beruházás­sal 1976-ig egy új, modern tej- feldolgozót építenek. Ez már 60 ezer liter tej, tejföl, kakaó, joghurt, kefir, túró és iskola­tej, illetve még számos termék előállítására lesz alkalmas. Megkezdődött a tanév, az is­kolatej értékesítésének ideje. Tavaly 976 hektoliter tejet, 1124 hektoliter kakaót értéke­sítettek a megye iskoláiban, jóval többet, mint korábban. A fejlődést igen jól érzékelte­tik az alábbi számok: 1972-ben négy község 5 iskolájában 1973-ban már 18 község 32 is­kolájában, az idén pedig 69 te­lepülés 116 iskolájában áru­sítják kétdecis poharakban tejet, kakaót. A vállalat körze­tébe összesen 268 iskola tarto­zik, így a megvei iskolatej- ellátás 43,3 százalékos. Az or­szágos átlag: 35 százalék, tehát ehhez képest a megyei iskolák tejellátása kedvező. A gond azonban még ma is, hogy az iskolatejjgl kapcsola­tos munkát, adminisztrá­ciós, szervezési feladato­kat általában nem szíve­sen vállalják a pedagógu­sok, noha tej van elegendő. Újab­ban az iskolai úttörőszerveze tekre bízzák az iskolatej el­osztását, a bevételből poharan­ként 10—13 fillér illeti őket. Az igazgató elmondta még, hogy évről évre bővül a válla­lat megyei tejgyűjtő hálózata Jelenleg 25—30 saját kezelésű gyűjtőcsarnokkal rendelkez­nek, amelyek egy része el avult, korszerűtlen. Ebben az esztendőben öt új állomást építenek, illetve bérelnek Vác, Cegléd környékén és Alsóné­medi körzetében, s felmérik, melyik állami gazdaság, ter­melőszövetkezet közvetlen szomszédságában érdemes tej gyűjtő állomást telepíteni. S. Zs. Tanácselnökök ‘ értekezlete a Parlamentben Dr. Papp Lajos államtitkár­nak, a Minisztertanács Taná­csi Hivatala elnökének veze­tésével pénteken a Parlament­ben értekezletet tartottak a fővárosi, a megyei és a me­gyei városi tanácsok elnökei. Az értekezleten részt vett Tóth Dezső, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának osztály­vezető-helyettese. A tanácsi vezetők ' elsőként időszerű kulturális és oktatá­si feladatokról tájékozódtak. Dr. Orbán László kulturális miniszter r legfontosabb teen­dők között említette a párt közművelődési határozatának végrehajtását. Dr. Polinszky Károly okta­tási miniszter egyebek között arról szólt, hogy tárca fel­adatainak középpontjában az oktatáspolitiJuü határozatból fakadó munkák állnak, de lé­nyeges szerepük van a mun­kásosztály helyzetéről, a köz­művelődés továbbfejlesztésé­ről »szóló határozatok valóra váltásában is. ♦ Ezt követően Miklós Imre államtitkár,, az Állami Egy­házügyi Hivatal elnöke vázol­ta egyházpolitikánk időszerű kérdéseit, Ülésezett az Ekeki Tames A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács ha­tározatot hozott egyes közsé­gek egyesítéséről, továbbá újabb községi tanácsok szer­vezéséről A határozatok elő­segítik egyes összeépült köz­ségek egv séges fejlesztését, felújítási és fejlesztési forrá­saik koncentráltabb felhasz­nálását. valamint az alsófokú településhálózat fejlesztési körzetek és a közigazgatási határok egybeesését, illetve közelítését. A határozatok 1974. december 31-én lépnek életbe. Végrehajtásukról az illetékes megyei tanácsok vég­rehajtó bizottságai gondoskod­nak. Az Elnöki Tanács legfel­sőbb bírósági bírót választott, valamint bírák felmentéséről és megválasztásáról határo­zott, végül egyéni kegyelmi ügyben döntött. Hazautazott a Suhl megyei párlmunkáskiildöttség A testvérmegyei kapcsola­tok keretében, az MSZMP Pest megyei Bizottságának vendégeként, hat napot töl- ) tött nazánkban a Német Szo- , etatista Egységpárt Suhl me- 1 gyei Bizottságának küldött­sége. A delegáció tegnap dél- i előtt visszautazott a Német Demokratikus Köztársaságba. | A küldöttséget — amelyet Erich Kliem, a Német Szo­cialista Egységpárt Suhl me­gyei Bizottságának titkára ve­zetett — a Ferihegyi repülő- i téren dr. Biró Ferenc, a Pest megyei pártbizottság titkára, dr. Adám Mihály, a pártbi­zottság osztályvezetője, Mur­vai László osztály vezető-he­lyettes és Kulyassa Balázs po­litikai munkatárs búcsúztatta. Kunya István köszöntése A MEDOSZ elnöksége pén­teki ülésén köszöntötte Hunya Istvánt, t a szakszervezet elnö­két, a munkásmozgalom vete­ránját, közelső 80. születés­napja alkalmáoól. Erdsi tornapálya, játszóiét Turistára vár a tököli parkerdő Sok szó esik mostanában különböző fórumokon a bel­földi turizmus fejlesztésének fontosságáról.- A szabad idő kellemes, egészséges eltöltése valóban figyelmet érdemel. Ezúttal azonoan nem a vi­tákról, a fejlesztési tervek­ről lesz szó, hanem sétára hívjuk a természet kedvelőit a tököli parkerdőbe, amely a Pilisi Állami Parkerdőgazda­ság jóvoltából péntek óta erdei tornapályával, játszó­réttel s mindenekelőtt az egészséges, nagyszerű időtöl­tés ígéretével várja a kirán­dulókat Társcdalnu összefogással Mielőtt azonban sétaútunk- ra indulunk, el kell monda­nunk, hogy a tököli parkerdő létrehozása széles körű társa­dalmi összefogás eredménye. Az. utak feltöltéséhez sok ezer társadalmi munkaórával já­rultak hozzá a Pestvidéki Gépgyár, a Csepel Autógyár munkásai, a környék hétvé­gitelek-tulajdonosai. Az erdei létesítmények elkészítéséhez összesen csaknem félmillió forintot adott a Ráckevei (Soroksári)-Duna Intéző Bi­zottság, a megyei tanács, a járási hivatal, a szigethalmi és a tököli községi tanács. A pénteki avató ünnepségen a házigazda dr. Madás László, a Pilisi Állami Parkerdőgaz­daság igazgatója, a véndégek között üdvözölhette Horn | Dezső közlekedés- és posta- | ügyi miniszterhelyettest, a Ráckevei-Duna Intéző Bizott­ság elnökét, dr. Dobrai La­jost, az Országos Halászati Felügyelőség igazgatóhelyet­tesét, az intéző bizottság el­Tíz nap rendeletéiből A talaj termékenységét ked­vezően befolyásoló egyes •anyagok forgalomba hozata­láról intézkedik a 21/1974. (IX. 12.) MÉM. számú rende­let. ^Magyar Közlöny 65. szá­ma.) Űj óvodai rendtartás beve­zetéséről ugyanitt olvashat­ják az érdekeltek az okta­tási miniszter 3/1974. (IX. 12.) OM. számú rendeletét. A munka díjazásának egyes kérdéseiről szóló 7/1967. (X. 8.) Mii. M. számú rendelet módosításáról kiadott 24/ 1974. (IX. 18.) Mü. M. rendele­tet a Magyar Közlöny 66. szá­ma— tartalmazza. (Megjelent szeptember 18. napján.) Ä sportmunkatársi munka­körben dolgozók munkaviszo- n'Anak egres kérdéseiről szó­ló 25/1974. (IX. 18.) Mü. M. rendelet is ugyanitt talál­ható. A szolgáltatások árképzése során felmerült egyes kér­désekről az Árszabályozás és Termékforgalmazás 37. szá­mában jelent meg a 113/1974/ (ÁT. 37.) ÁH számú közle­mény. Két fontos közlemény je­lent meg a Kereskedelmi Ér­tesítő 27. számában, amelyre az érdekeltek figyelmét fel­hívjuk. Az egyik a beszámoló jelentés megszüntetéséről in­tézkedik, a másik pedig a gyermekgondozási segély fo­lyósítása tárgyában ad eliga­zítást. Az étkezési burgonya és a téli piros alma áráról a Me- zögazdnsági és Élelmezésügyi Értesítő 35. száma tartalmaz közleményt. nökhelyettesét. Kovács J. Gyulát, az intézőbizottság tit­kárát, Szendrei Ernőt, a MÉM vadászati és vadgazdálkodási főosztályának vezetőjét, Keszt­helyi Istvánt, az Országos Ter­mészetvédelmi Hivatal fő­osztályvezetőjét, Magyarszé- ky Bélát, az Országos Ter­mészetbarát Szövetség társa­dalmi . erdei szolgálatának vezetőjét, Somodi Gyulát, a Szigethalmi Községi Tanács elnökét, és mindazokat, akik a parkerdő születésénél bábás­kodtak. Megtanulni a fák nevét... „Az erdő, melynekv árnyé­kos sűrűjébe, smaragdzöld tisztásaira, virágos, vízparti ösvényeire sétálni, pihenni hívunk: nem magashegyi er­dőség, hanem az Alföld ékes­sége, a Csepel-sziget egy zöld sávja a Soroksári-Ráckevei Kis-Duna-ág partján ... Vi­gyázd a suhanó őzeket, szívd magadba a fölséges erdei il­latokat, hallgasd a madara­kat s ha netán téli hóhullás évadján taposod az őszi avart, akkor is találj örömet, meg­nyugvást, izmaidnak jó moagást a Tököli erdőben." Így szól a nyomtatott hívo­gató, amely Csepel és Pest­erzsébet gyáróriásainak mun­kásait, a gépgyári és az au­tógyáriakat, a környező köz­ségek több mint tízezer la­kosát s az iskolásokat invi­tálja e vidékre, amely har­mincnyolcas autóbusszal, HÉV-yel és a Ráckevei-Du- nát átívelő taksonyi hídfő­től, gyalogosan közelíthető meg. Mindössze néhány fo­rintra, hátizsákra, tornaci­pőre és persze a természet szeretetére van szükség s máris kész a kitűnő hétvégi program. — Mindössze egy évvel ez­előtt került ez a terület gaz­daságunk kezelésébe, a visegrádi, dobogókői, dömösi, esztergomi, piliscsabai, cso- bánkai, leányfalui és a Sza­badsághegy Normafánál levő parkerdősítési tapasztalatok felhasználásával néhány hó­nap alatt megvalósultak itt is Padányi Gulyás Gábor erdő­mérnökünk tervei — mutatja dr. Madas László a fából ké­szült pihenőket, esőházikó­kat, a játszórét rönklabirin­tusát,- a homokozót, a hin­tákat. A dzsungelszerű bozótok­kal övezett Duna-parti erdei sétány mindenkié. Nem csú­fítják rácsos kerítések a 'le­járókat — amelyeken sok he­lyütt más vidéken a „büszke” magánterület — belépni tilos táblák fityegnek. A hétvégi telkek parcellái a parti sáv mögött legalább tíz méterrel 1 húzódnak. Gépkocsinak Ide behajtani tilos. Az erdészek egy-egy helyen kilátót nyi­tottak a Dunára, a szemközti Domariba szigetre. Csendes csalitok hívogatják itt a hor­gászokat. Tervezik, hogy a MAHART átkelőhajója, amely a Kvassay-zsilip felől érke­zik, megáll majd a sétánynál s innen megy tovább a Tasst zsilip irányába. A sétány vé­gén sátorverésre alkalmas kempingezőhely fogadja a víz­ről és a tököli erdészház felől érkezőket. A táborhe­lyen — amely mellett úttö­rőtábort is létesítenek — be­tonozott tűzrakóhelyek, sza­lonnasütök, bográcsfőzőhe­lyek, artézi kút várja a ki- randulókat a nyárfaerdő tisz­tásain. Az erdőben egyéb­ként a nyárfák legtöbb faj­tája megtalálható, mindegyi­ken tábla jelzi a latin és a magyar nevet, hogy a városi kisdiákok és sok felnőtt is szorosabb ismeretséget köt­hessen a fákkal. Itt kezdődik az 1800 mé­ter hosszú erdei tornapálya is, amelynek 15 állomása van. Valamennyi állomáson ábrák­kal ellátott szöveges táblák adnak tanácsot idősebbek­nek és fiataloknak; milyen tornagyakorlatokat végezze­nek. Égy-egy állomáson nyúj­tók, húzódzkodók, ugróaka­dályok teszik változatossá a feladatokat. A végcélnál, az erdészháznál pedig pihenők, és az erdei büfé fogadja a turistákat. Elsőként a gyerekek Miközben a vendégsereg­gel végigjártuk a tornapá­lyát, megkérdeztük Horn Dezső miniszterhelyettest: mit jelent számára az új park­erdő? — Mint a ráckevei intéző­bizottságegyik munkása, kü­lönösen "^hagy örömmel tölt el ez a mai nap — válaszolta. — Köszönet illeti a közre­működőket, a társadalmi mun­kásokat, a Pilisi Állami Park­erdőgazdaságot, hogy ilyen gyors és szép munkát végez­tek, megmutatva, mint lehet a belföldi turizmus fejleszté­sét jól szolgálni. A Kulturált pihenésre, testedzésre kitűnő lehetőséget nyújt a tököli parkerdő. Bizonyára sokan keresik majd fel, öregek és fiatalok, munkások, termé­szet járók és horgászok. Ha időm lesz rá, közeli horgász­tanyámról én is kirándulok majd ide. Az első turisták máris meg­érkeztek: szombaton több mint kétszáz iskolás kis­gyermek zsivajától volt han­gos a tököli parkerdő játszó­rétje, s szeptember végén még zöldellő ösvényei. Kovács György Attila

Next

/
Oldalképek
Tartalom