Pest Megyi Hírlap, 1974. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-26 / 225. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CÉG LÉD I JÁRÁS ES C XVIII. ÉVFOLYAM, 225. SZÁM 1974. SZEPTEMBER 26., CSÜTÖRTÖK REND ÉS TISZTASÁG A kiváló üzemegység címért versenyeznek ÉLEN A HELMECZY-RR IGÁD Ceglédberceli táncok — német filmen 9 Bemutató: pénteken 1972. őszén folklóranyagot igyűjtött Magyarországon dr. íKurt Petermann, a Német De­mokratikus Köztársaság tánc- larchívumának igazgatója, s a gyűjtés során filmszalagra ke­rültek a ceglédberceli táncok is, a lakodalmas, a báránytánc, a polkák. A film időközben elkészült, is ígéretéhez híven, dr. Kurt petermann elvitte a filmet Ceglédbercelre, hogy bemutas­sa azoknak is, akikről készítet­ne. A film vetítésére szeptember 27-én, pénteken, este 7 órakor ikerül sor, a ceglédberceli mű­velődési házban. Minden ér­deklődőt szívesen látnak. Kiállítás Tápiószelén Cs. Nagy András képei Ceglédről sok múzeumbarát keresi fel a közeli, tápiószelei Blaskovich Múzeumot, ahol szeptember 29-én, vasárnap délelőtt 11 órakor újabb idő­szaki kiállítás nyílik: Cs. Nagy András festőművész Íjépei ke­rülnek bemutatásra. A tárlatvezető dr. Losonci Miklós, közreműködik a váci Voa: Humana együttes. A kiállítást október 20-ig le­het megtekinteni, naponta 10— 13 óráig, a hétfői szünnapok kivételével. A Nagykőrösi Konzervgyár zöldséget és gyümölcsöt to­vábbi feldolgozásra előkészítő törteit telepe télen-nyáron ál­landó és biztos keresetet je­lent az ott dolgozó községbeli lányoknak, asszonyoknak. A tavasszal érő gyümölcsök s a nyár kezdetét jelző főzőtök érkezése után most a telep slágere a zöldpaprika. Fehér György telepvezető elmondotta, hogy szeptember első hetében tértek rát a pap­rika tisztítására, azóta folyamatosan érkeznek a szállítmányok, amíg a ter­mőföldi készlet engedi s ameddig a fagy közbe nem szól. jóvá, figyelembe véve, hogy a paprika előkészítése konzerv­gyári tartósításra a legigénye­sebb munkák egyike. A ládákban vegyesen érkező termés legelőször szigorú osz­tályozó vizsgálaton esik át. A fajta, nagyság és szín szerint szétválogatott áru, napi 85—95 mázsa, további sorsa különbö­ző. A szeletelt paprika mint­egy 90 százalékából konzerv- lecsó készül a nagykőrösi üzemben, a legszebb paprikát pedig, speciálisan töltve, za- kuszka néven vagy hagyomá­nyosan tartósított töltöttpap­rikaként látjuk az üzletekben. Több éves jó munkája álap­ján, az idén A termelés mennyiségi és minőségi növelésén túl nagy fontosságot tulajdonítanak a fegyelemnek. Az. utóbbi né­hány esztendőben mindössze egy-két apró figyelmeztetésre volt szükség. Egyre több dol­gozó látja be, hogy a követel­ményeknek saját és társai ér­dekében is jobb eleget tennie. Rendtartásban és a tisztasá­gi előírások teljesítésében a héttagú Helmeczy szocialista brigád jár az élen. A közeljövőben új brigádo­kat szerveznek, lendületes munkaverseny alakul ki a tör- teli előkészítőben. Gy. M. MHSI-lö vészklub és úttörőcsapat szocialista szerződése Szocialista szerződést kö­tött az általános iskolai út­törőcsapattal Nyársapáton a helyi lövészklub, elvállalva: a művelődési házban ki­alakított lőteret és a felsze­reléseket rendszeresen átad­ja az úttörők foglalkoztatá­sára, hogy a gyerekek, akik­nek elméleti oktatását is el­vállalták, a nagy figyelmet, ügyességet megkövetelő sport­tal megismerkedhessenek. Paprikából idén fő ellátójuk a helyi Rákóczi Termelőszövet­kezet. Más környékbeli tsz- ekkel csak kisebb tételekre kötöttek szerződést. A szezon kezdetekor úgy tűnt, kevés lesz a napi 70—80 pár mun­káskéz, a jónak mutatkozó kere­seti lehetőség azonban kel­lő szorgalomra serkentett. A jobb minőségű paprikából egy mázsa 54 forintot jelent tisztítója számára. Ha apróbb a nyersanyag, 78 forintért sze­letelik mázsáját. A bérezést, mint a minden ott végzett munkáért fizetendő összeget, a szezon kezdete előtt megtar­tott termelési tanácskozáson állapították meg, és hagyták Tört, zúzott, gyújtogatott A FIA FÉKEZTE MEG a törteli telep is beneve­zett a kiváló üzemegység címért meghirdetett ver­senybe. Félévi eredményeik biztatóak. Abban, hogy év végi mérle­gük hasonló jó legyen, az is közrejátszik, miként dolgoz­nak a még több hétig tartó paprikaszezon idején. Kézilabda NB //. BÁBELŐADÁS. A rejtett kincs meg a csodaláda címmel, Kemény Henrik bábjátékát mutatják be a gyerekeknek ma, csütörtökön délután 3 órai kezdettel Jászkarajenőn, a művelődési házban. Jó folytatás A kezdeti bizonytalanság után minden jel arra vall, hogy a KÖZGÉP férfi kézi­labdacsapata egyre inkább já­tékba lendül. Ezt igazolják legalábbis az eredmények is, hiszen az első három forduló­ban három pontot vesztett, míg a következő háromban — pedig kétszer idegenben mér­kőzött — egyet sem. gúlát ebben a játékrészben mind forróbb lett. A szege­diek többször keményen akar­tait megállítani a hazaiakat, de az sem segített rajtuk: nagy gólarányú vereséget szenvedtek. A ceglédi csapat a követ­kező fordulóban Orosházán lép pályára. (ungureán) ABONYI KRÓNIKA A MÚZEUMI HÓNAP ESEMÉNYEI Kiállítások, helytörténeti előadások GAZDAG PROGRAM Minden év októbere a mú­zeumi eseménysorozatoké Abonyban is, ahol évről évre gazdag programok várják az érdeklődőket. Az idei múzeumi tnnap megnyitójára október S-ín, a falumúzeumban kerül sor, gyűjteményes kiállítással: be­mutatásra kerül a múzeum pecsétgyűjteménye. Tizennégy nappal később, 20-án nyílik meg a hetedik abonyi őszi tárlat, melyen lis otthon udvarán, a tavaly elhelyezett Kazinczy-szobor előtt, a költő születésének 215. évfordulójára emlékeznek. összesen négy alkalom­mal rendeznek helytörténeti előadást: az első 9-én lesz a hetvenéves város- (ma ta­nács-) házáról, majd egy hét­tel később Kinizsi Pál és Abony kapcsolatáról hallhat­nak az érdeklődők, 23-án megemlékeznek a község fel- szabadulásának 30. évfordu­Heiling György helyi peda­gógus festőművész munkáit mutatják be a múzeum- és zenebarátok pinceklubjában. Októberben több, úgyneve­zett emlékhely-ünnepség­re is sor kerül Abonyban: ugyancsak 20-án, a Kölcsey utca 20. szám alatt, az MKP helyi szervezete megalakulá­sának 30. évfordulóját ün­nepük, 26-án pedig a szociá­lójáról. A múzeumi hónap utolsó előadására, amely Abony mű­emlék épületeivel és azok ha­gyományaival foglalkozik, a hónap utolsó napján kerül sor. Az előadók: dr. Keszey Gyu­la, Balogh Sándor, Győré Pál és Temesközy István. Gy. F. A LAKOSSÁG ÉRDEKÉBEN Segíti a tanács munkáját ELLENŐRZÉS. KEZDEMÉNYEZÉS Az abonyi tanács mellett hét bizottság és tíz albizott­ság működik'. A hét bizottság egyike az élelmiszergazdasági és ipari, melynek feladatát és rendeltetését, mint a többiét, a tanács szervezeti és műkö­dési szabályzata határozza meg. A bizottság és három al­bizottságának munkáját ma tárgyalja a tanácsülés. Az élelmiszergazdasági és ipari bizottságnak tizenegy tagja van, de az albizottságok létszámával együtt, csaknem félszáz. A megalakulásuk óta eltelt másfél év alatt hat alkalom­mal üléseztek, és valameny- nyi találkozásuk hasznos, eredményes volt. Ellenőrzési feladataikat elő­re elkészített munkaterv alap­ján végzik. A bizottság szer­vezi minden évben a határ­szemléket, albizottságai réyén pedig egyebek között vizsgál­ja a lakosság életkörülmé­nyeit, a település kereskedel­mi ellátottságát, a szállítást és közlekedést, a szolgáltatáso­kat, továbbá tűzrendészeti, nö­vényvédelmi, állategészség­ügyi, vadgazdasági, erdészeti, növénytermesztési és földügyi igazgatási munkát is végez. A tűzrendészeti albizottság tag­jai például részt vesznek a la­kóházak tűzrendészeti ellen­őrzéseiben, a tavasai, nyári gépszemléken, A növényvédelmi, állat­egészségügyi és mezőrendé- szeti albizottság működése so­rán már több alkalommal fel­derítette a szövőlepke terje­dését, intézkedett a földeken visszamaradt kúkorieaszár megsemmisítésére, valamint az utak gyomtalanítására. A növényvédelmi előírások megszegői ellen esetenként szabálysértési eljárást kezde­ményezett. Értékes munkát végeztek a bizottság társadalmi ellenőrei a kontárok felszámolásában, továbbá több zugkimérést de­rítettek fel. Ha az ismertetett tevékeny­séget vesszük figyelembe, no­ha csiak egy része a teljesnek, nyilvánvaló, hogy az élelmi­szergazdasági és ipari bizott­ság a tanácsnak és szakigaz­gatási szervének értékes se­gítséget nyújt. (gyif) Paradicsomszüretelők Néhány évvel múlt ötven, ereje teljében lehetne még Barkóczi József, a nyársapáti Haladás Tsz mezőőre. Hírt, ne­vet magának nem a jó munká­jával szerzett, se nem azzal, hogy a társadalomban ember­ségben megállja a helyét. Csa­ládjának több keserűséget szer­zett, mint örömteli percet, s a rettegésből is jobban kiju­tott nekik, mint a rendezett, csendes hétköznapokból. Izgá­ga, renitenskedő, fenyegetőző embernek ismerik őt faluszer- te. összetűzéseiről, melyeket a hatóságok tanúsíthatnak, fü- zetnyi adat gyűlt össze az évek során, s ahogy az olaj a tüzet, őt magát az ital lobbantja időnként lángra, akkor azután nem ismer sem istent, sem em­bert. Mint mezőőrtől, vissza kellett vonni a fegyverviselési engedélyt is, nehogy valami végzetes bajt okozzon. Lég­ii Ló ob a minap éjszaka keltett riadalmat. Este tíz órakor csengett a rendőrségi telefon. Nyársapá­ton, egy öregdűlői házból kért segítséget egy rettegő asszony, mondván, hogy férje ittas, bántalmazta őt, és veszélyesen megfenyegette a családot. Az ügyeletes rendőr nyuga­lomra intette a távoli hang tu­lajdonosát és megígérte, nyom­ban útnak indul a segítség. Meg kell jegyeznünk, hogy ez a nap hét közepére esett, olyankor, szerencsére, keve­sebb dolguk akad a rendőrök­nek. Mire a rendőség kivonult a nyársapáti tanyára, Barkóczi József dühöngésének a fia ve­tett véget, ö mondta el a tör­ténteket is. Apja ittasan tért este haza. Anyja felelősségre vonta, zsörtölődött, mire Bar­kóczi felkapott egy tányért, hogy az asszonyt azzal fejbe vágja. A szerencsétlen nő se­gítségkérni menekült. Az apa ekkor a lányának támadt, őt rúgta meg, majd tört, zúzott, földhöz vágta a villanyresót, leütötte a villanykörtét. Nem sokkal ezután egy kanna fűtő­olajat kivitt az udvarra, szét-, locsolta, meggyújtotta, majd saját Pannónia motorkerék­párját is felgyújtotta. A lángok belekaptak a kerítésbe, a ház­ba. A fiú ekkor, hogy a ház gyújtogatásában, a további rombolásban megakadályozza az apját, ütött. ' Amikor a rendőr közölte Barkóc.zival, hogy előállítja, a férfi kést akart előrántani a konyhaszekrényből, s hetven- kedve hangoztatta, élve őt on­nan el nem viszik! Felháborítóan garázda tetté­ért 3 ezer forint pénzbírságra ítélték Barkóczi Józsefet. (e —n) Legutóbb a szegedi DÉLEP együttesét fogadta, s újabb két bajnoki pontot szerzett. KÖZGÉP SE—Szegedi DÉLÉP 21:11 (8:7) KÖZGÉP: Szalisznyó I. — Hörömpő, Jónás, Godó, Tu- ük, Szabó, Unicsovics. Csere: Szrapkó — ■ Szalkay, Juhász, Szalisznyó II., Xgnácz. A vendégek jobban kezdtek, néhány percig ők vezettek, majd a KÖZGÉP átvette a játék irányítását, a maga ja­vára fordította az eredményt, s a szünetben egy gól volt az előnye. Szünet után a KÖZGÉP egyre jobb játékot nyújtott, az előny egyre nőtt: a han­Az iskolák tanulói minden ősszel bekapcsolódnak a mező- gazdasági munkákba. A diá­kokkal az abonyi József Attila és az Üj Világ termelőszövet­kezet paradicsomföldjein ta­lálkoztunk. Szép kereset A József Attila Tsz hatal­mas paradicsomtáblája Cegléd felé, a község szélén piroslik. A Szelei úti iskola mind a négy nyolcadik osztályának tanulói ott sürgölődnek. A felügyelő tanár, Romhá- nyi Sándor: — Nem lehet panasz a gye­rekekre, szorgalmasan dol­goznak. A Pászti, Szombathe­lyi és Halmi fiúbrigád külö­nösen serény, tagjainak kere­sete lesz a legmagasabb, eléri a napi 100—120 forintot. Per­sze, a többiek sem járnak rosszul, előzetes becslés sze­rint az „A” osztály jövedelme 13 ezer forintra rúg majd. A pénzt ki-ki teljesítménye ará­nyában kapja meg. Egy részé­ből közös kirándulásra is jut. Paradicsommal teli vödrök­kel, lányok és fiúk érkeznek. Néhányan szusszanásnyi időre megállnak mellettünk. — Ma van az utolsó munka­napunk — sóhajt Menyhárt Mária. — Az iskolában jobb! Mucsi Éva is iskolapárti: — Jobb tanulni — szögezi le határozottan. — Különösen az élővilágot és a magyart szeretem. Kedves emlék lesz a tsz-ben töltött tíz nap, de most már vágyom az iskolába. Üzemben a kombájn Az Üj Világ Termelőszövet­kezet 200 hektáros paradi­csomtábláján a Gyulai Gaál Miklós iskola tanulói dolgoz­nak. Útközben találkoztunk a paradicsomszedő kombájnnal. Ügy mondják, nemcsak a köz­ségben ritkaság, hanem az or­szágban is alig több mint tíz akad csak. A kombájnt trak­tor húzza, mellette vontatják a gyűjtőtartályt, napi teljesít­ménye 800—900 mázsa, sok munkáskezet pótol a közös gazdaságban. A termelőszövetkezet a bo­gyókat saját gépsorán dolgoz­za fel, és csak a lét szállítja a gyámba. Ésszerű beruházás a korszerű gépsor a gazdaság­nak. A várható bruttó jövedel­met 8 millió forintra becsülik. A gépeké a jövő A Gyulai Gaál iskola diák­jai pihenőt tartanak. A nagy táblán itt is nyolcadikosok dolgoznak. A beszélgetés a munkájukra terelődik. A gye­rekek egy része elégedetlen, mert az aznapi terület nem túl jól termő, és félnek, hogy ez a keresetben meglátszik majd. — Tavaly is részt vettem az őszi munkákban, paradicso­mot, majd szőlőt szüreteltem. — jegyzi meg Homoki Mária. — Nem mondom, hogy rossz ez, de jobb az iskolában. Már csak azért is, mert a tanulás­tól nem kapunk izomlázat. Mindannyian tudjuk, hogy kell a fizikai munka is, szük­ség van a segítségünkre. Ott­hon már kevesen végeznek közülünk ilyen munkát. A szülők többsége később sem ilyet szán a gyerekének. — íróasztalt — kottyantja közbe Urbárí Sár,i. — Akkor mi lesz a mezőgaz­dasággal? — Majd a gépek elvégeznek mindent — válaszolják kórus­ban. Magyar Gábor így beszél: — Szeretem a mezei mun­kát, nincs az ember a négy fal közé szorítva. Ma délután pél­dául pihenek egy kicsit, aztán megyek zenélni, tagja vagyok az iskola vonószenekarának. Szeretek fényképezni, s ha jut idő, még a fotólaborba is el­látogatok. Irta és fényképezte: Gyuráki Ferenc A Gyulai Gaál iskola tanulói a paradicsomföldön.

Next

/
Oldalképek
Tartalom