Pest Megyi Hírlap, 1974. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-25 / 224. szám

f 1974. SZEPTEMBER 25., SZERDA Pest megye példája Levéltárigazgatók országos tanácskozása Kedden Esztergomban meg­kezdődött a levéltárigazgatók háromnapos országos tanács­kozása, amelynek fő témája a levéltárak közművelődést se­gítő tevékenysége. A tanácsko­záson részt vett Garamvölgyi József kulturális miniszterhe­lyettes és Steiner Tibor, a Ko­márom megyei tanács elnök- helyettese. A minisztérium levéltári igazgatóságának nevében Kiss Dezső főelőadó tartott vitain­dító előadást. Kiss Dezső és a hozzászólók is beszámoltak ar­ról, hogy a levéltárak már sok hasznos kezdeményezést tettek a közművelődés érdekében, ugyanakkor, azonban állást foglaltak amellett, hogy többet lehetne nyújtani elsősorban a munkások művelődésének tá­mogatására. Gondolni kellene a nemze­tiségiek által lakott vidékeken működő levéltárak nemzetisé­gi anyagainak publikálására. Erre is vannak már jó példák. A Pest megyei Levéltár pél­dául Szentendrén nagyszabású nemzetiségi kiállítást rende­zett. A tanácskozáson elhatároz­ták, hogy még szorosabb kap­csolatot alakítanak ki a helyi népfrontszervekkel, amelyek­kel a honismereti munkában eddig is nagyon jól együttmű­ködtek. Dicséretes — állapí­tották meg — ahogyan a le­véltárak a felszabadulás 30. évfordulójára készülnek. Az amatőr színjátszásról Hogyan tovább - Visegrád után? Nem egészen három eszten­dővel ezelőtt olvashattuk a megyei tanács közművelődést értékelő anyagában: „A viseg­rádi színjátszó napokon részt­vevő öt megyei együttesünk megállta a helyét az öt or­szágos együttessel szemben, sőt a fődíjat is Pest megyei együttes, a monori József Atti­la gimnázium irodalmi színpa­da nyerte.’’ Ezzel szemben az idei viseg­rádi színjátszó fesztiválon már egyetlen Pest megyei csoport sem lépett színpadra. Országos hiriiek is A miértre keresve a választ, kezdjük talán néhány szám­adattal. Jelenleg huszonkilenc, rendszeresen működő színját­szó csoportot, illetve irodalmi színpadot tartanak nyilván Pest megyében. Nem egy kö­zülük már országosan is meg­állta a helyét, így például a monori József Attila gimnázi­um irodalmi színpada, a veres- egyházi Forrás együttes, a százhalombattai Villon és az érdi gimnázium-, valamint a dunakeszi Radnóti Miklós iro­dalmi színpad, hogy csak a legjelesebbeket említsük a ma is működő együttesek közül. (Országosan két esztendővel ezelőtt mintegy négyezer együttest tartottak számon, s lényegében ez a helyzet ma is.) A kérdés akaratlan: a hu­szonkilenc Pest megyei együt­tes sok vagy kevés? A meny- nyiség önmagában nem lehet eldöntője egy művészeti moz­SZEPTEMBER 26-TÖE OKTOBER 2-IG CEGLÉD, 26—29: Közelharc férfiak és nők között Szabadság 30- 2: A Pendragon legenda rcrti en 26—29: Kőországi lakodalom 30— 2: Gyerekkocsi»» Kamara NAGYKŐRÖS 26—29: Az Olsen banda nagy fogása Arany János 30~ 2i Egő hó C7CKJTPKir\DP 26—29: Aranyláz+Kutyaélet WtNitNUKt, 30— 2; A legutolsó nap Terem AROMV 26: Nyílhegy és aranyöv hdwímy 27: A vörös tulipánok völgy© 28: Harmadik nekifutás 29: Zahar Berkut 30— 2: Közelharc férfiak és nők között minAnPQ 26—29: Francia kapcsolat* 30— 2: A fekete herceg madac 27—29: Elátkozottak**. 30— 2: A vizsgálat lezárult, felejtse élt DlJNAHARASZTI 26—27: A fekete herceg üürwnHRHWii 28—29: Csata a havasokban 30— 1: Francia kapcsolat* IMIAIAI/CC7I 26—29: Folytassa külföldön DUNAKESZI, 3o— 2: Az audiencia* Vörös Csillag 26: Bakaruhában* ÉRD 28—30: Volt egyszer egy vadnyugat I—II. 2— 3: Elefántkirály 26— 29: Kettős bűntény Hamburgban rOl 30— íj sötét Torino 26: Csipkerózsika 27— 28: Lázadás a Bountyn I—H. 29— 30: Féltékenység és orvostudomány* KISTARCSA 26—27: Hangverseny Bangladesért 28— 29: A legutolsó nap 30— 1: Volt egyszer egy zsaru MnMOP 26—29: Koncert szólópisztolyra 1 nur'lwn go— 2: Az Olsen banda nagy fogása NACYKÁTA 26—29: Saint Tropez-be költözünk 30— 2: Szerelem a tengeren PILISVOROSVÁR 27~ 2: Apacsok POMA7 26—29: Volt egyszer egy zsaru rurnMt 30— A tábornok állva alszik* QArUFVP 26—27: A tábornok állva alszik* ítMWívcvc 28—29: A fekete herceg 30— 1: Három mogyoroó Hamupipőkének ^7IGFT£7ENT- 26—27: Bob herceg 28—29: A tábornok állva alszik* MIKLÓS 30— 1: Lázadás a Bountyn I—IL VEC^É^ 26—29: Három mogyoró Hamupipőkének vtwc 30— 2: Aranyláz+Kutyaélet • Csak 16 éven felülieknek! •• Csak 18 éven felülieknek! Jó SZÓRAKOZÁST KIVAN A PEST MEGYEI MOZIÜZEMI VÁLLALAT galom sikerének. Volt már en­nél lényegesen több együtte­sünk, s volt — ha csak átme­neti időre is — kevesebb. Az viszont már többet mondó számadat, s jelez is valami­féle megtorpanást, hogy amíg a legutóbbi nagy, országos ve­télkedőre, a Szóljatok játszók, regölőkre tizenöt Pest megyei együttes nevezett be — három közülük eljutott a salgótarjá­ni területi döntőig —, a most meghirdetet Hazánkról szólja­tok szép szavak országos ver­senyen már csak tizenegy me­gyei együttes kíván részt ven­ni. S ami szinte érthetetlen: olyan együttesek maradnak tá­vol, mint például a legjobbak között nyilvántarott Villon, vagy a dunakeszi Radnóti Mik­lós irodalmi színpad. Az amatőr művészeti moz­galmak jelentősége vitathatat­lan. Célja, miként az a Köz­ponti Bizottság közművelődési határozatában is megfogalma­zódott: „ nem hivatásos művé­szek nevelése, hanem a szocia­lista közösségi magatartás for­málása, az aktivitás fokozása, a művészeti tevékenység meg- kedveltetése, jobb megértése. A cselekvő részvétel, a közös­ségi élmények, a művészet vi­lágával létrejött kapcsolat hoz­zásegít ahhoz is, hogy tovább erősödjön a kultúra és a kö­zönség kapcsolata.” Ilyen érte­lemben kevésnek kell monda­nunk, a meglévő és rendszere­sen működő huszonkilenc me­gyei együttest. Közéleti szenvedély Miről is van szó tulajdon­képpen? Arról, hogy az ama­tőr színjátszó egyszerre két ol­dalról, az alkotás és a befo­gadás oldaláról közeledik a műhöz. Befogadó, amikor is­merkedik a mű szerzőjével, korával, elemzi mondanivaló­ját. Alkotóvá a próbákon, a produkcióra készülve válik, amikoris megjeleníti mindazt, amit a szerző a művel monda­ni kíván a közönségnek. Mondhatná bárki, hogy ugyanezt teszi a hivatásos szí­nész is. Vitathatatlan tény, hogy az amatőr színjátszást sokfajta és sokrétű kapcsolat fűzi a hi­vatásos művészethez. De nem azonos vele. Ugyanis az ama­tőr szabad idejében és önkén­tesen, elsősorban önmaga és jól ismert, helyi közönsége művelődésére foglalkozik a művészettel, lelkesedésből és szenvedélyből. S bár a művé­szettel élés szorosan hozzátar­tozik életformájához, anélkül azonban, hogy élethivatásává válna. Az amatőr színjátszás fejlő­désének egyik lényeges ténye­zője, hogy megtalálja a maga külön, a hivatásos művészet­től eltérő, de azzal nem riva­lizáló, hanem azt kiegészítő, sajátos profilját. Ennek lénye­ge az alkotás és a befogadás egységén nyugvó mélyebb mű­vészetismeret, az alkotás ké­pességének és örömének elsa­játítása. a társadalmi felelős­ségérzet és cselekvőkészség ne­velése. Nem véletlen, hogy a műkedvelésnek ezt az ágát jellemzi leginkább a közéleti szenvedély. Ennek jegyében született meg a napi élet kér­déseiben elkötelezetten állást foglaló dokumentúmjáték és riportdráma műfaja, s a ha­gyományokat ápolva támadt fel újra — éppen a Szóljatok játszók, regölök vetélkedő kap­csán — a népi komédia. Dokumentum játék és riportdráma Hogy miért volt fontos mindezt elmondani ? Elsősor­ban azért, mert a legjobb me­gyei együttesek éppen a do­kumentumjáték és a riportdrá­ma műfajában érték el eddigi sikereiket. Ugyanez azonban nem mondható ei a népi ko­médiával kapcsolatban. Ez magyarázza, bogy bár a me­gyei együttesek közül kettő — javaslatként — szóba került a visegrádi színjátszó fesztivál meghívottai között, műsoruk azonban nem felelt meg teljes egészében — vagy a műfajt vagy a színvonalat illetően — az országos színtű bemutató igényeinek, amelyet a Népmű­velési Intézet ezúttal elsősor­ban a népi irodalom újra fel­fedezésének jegyében hirdetett meg. ' Függetlenül az idei távol- maradástól, meg kell mondani, hogy a megye sokat tett már annak érdekében, hogy avatott vezetők irányítsák az együtte­sek munkáját. Az elmúlt ti­zenöt esztendő alatt több, mint félszázan szereztek különböző kategóriájú színjátszó-rende­zői működési engedélyt a to­vábbképző tanfolyamokon. Igaz, jó néhányan közülük ma már más beosztásban dolgoz­nak: Pásztor Béla tanácselnök Veresegyházon, Balogh László iskolaigazgató Kiskunlacházán, Szegedi Pál népművelési fel­ügyelő a nagykátai járásban, Balassi István osztályvezető a váci városi pártbizottságon — de így is elegendő jó szakem­ber áll az együttesek rendel­kezésére. Csak az idei nyáron, a színjátszó-rendezők évente ismétlődő tanfolyamán újabb tizenketten szereztek — egye­lőre — ideiglenes működési engedélyt. Fellépés as üzemekben Az. eredményes munka lehe­tősége tehát adott. A sajátos profil is kedvez: olyan új for­mák jöttek létre az elmúlt esztendők során — a már em­lített dokumentumjáték, és ri­portdráma mellett az irodal­mi oratórium, a pódiumjáték, a vásári komédia — amelyek minden színhelyen-munkahe- lyen — pódiumon, könytárban, pinceklubban, üzemben vagy akár piactéren — előadhatók és alkalmasak arra, hogy az együttesek ott keressék fel a közönséget, ahol dolgozik és szórakozik. Ennek legjobb pél­dája az évente ismétlődő du­nakeszi művészeti napok prog­ramja, amikoris a fellépő együttesek a nagyközség üze­meiben mutatják be műsoru­kat. A feladat nem több, de nem is kevesebb, mint ami a köz- művelődési határozatban meg­fogalmazódott: „Jobban ki kell használnunk a különböző művelődési keretekben rejlő közösségi nevelési lehetősége­ket. Segíteni és fejleszteni kell az amatőr mozgalmat.” Ez ér­vényes az öntevékeny színját­szó csoportdkra és irodalmi színpadokra is. Prukner Pál Óvoda, közös erőből A szigetszentmikiósi óvodát a községi tanács, a Csepel Autógyár, a Pestvidéki Gépgyár és a Szerszámgépfejlesztő In­tézet közösen építette. A kétszázhatvannyolc óvodai és nyolc­vanöt bölcsődei hellyel megoldódott a Csepel Autógyár egyik legnagyobb szociális problémája. Berendezés: egységesen Országos tanácskozás kezdő­dött kedden a fonyód-bélate- lepi alkotóházban a közműve­lődési könyvtárak egységes el­veken alapuló berendezéséről. A négynapos tanácskozáson a résztvevők megvitatják az új szabványtervezetet, előadás hangzik el a könyvtárak esz­tétikájáról, az épületszerkeze­tekről és az átépítésekről. Könyvtárosnap Foton Stílusos helyet választottak a megye főhivatású könyvtá­rosai az idei könyvtárosnap megrendezésére: Fótot, ame­lyet igen sok szál fűz a ma­gyar irodalomhoz. Az egész­napos program szeptember 30-án délelőtt tíz órakor kez­dődik a Gyermekváros klub­jában. Pásztor Antal, a szak- szervezeti bizottság elnöke tart elsőként beszámolót a könyv­tárosok körében végzett szak­szervezeti munkáról, majd Debreceni Imréné, a megyei könyvtár igazgatója köszönti a könyvtáros törzsigárdatago- kat. Az idén egy arany, há­rom ezüst és tizenöt bronz törzsgárdajelvény kiosztására kerül sor. Módszervásár — kluboknak Az utolsó előkészületek tör­ténnek a II. országos módszer- vásárra, arra a nagysza­bású tapasztalatcserére, me­lyet az idén, az ifjú­sági klubok számára hir­detett meg a KISZ Központi Bizottsága, a Kulturális Mi­nisztérium, a SZOT, a Haza­fias Népfront Országos Taná­csa, a Népművelési Intézet és más szerv, azzal a céllal, hogy a fiatalok maguk találják meg a klubfoglalkozások hatékony, vonzó módsze­reit. Szeptember elsejéig 80 for­gatókönyv érkezett be, ezek! közül 24-et országos terjesz­tésre, 28-at cserére, 28-at me­gyei használatra javasoltak. Ezekben a napokban küldik el a meghívókat a kiválasztott forgatókönyvek szerzőinek, mutassák be módszereiket az országos módszervásá­ron, amelyet ebben az évben Hód­mezővásárhelyen, a felszaba­dulás évfordulójának ünnepsé­gei során tartanak meg. Októ­ber 25 és 27 között kiállítják, illetve megjelenítik és elter­jesztik az értékes helyi kezde­ményezéseket. Lelkiismeret és alkotó munka Jogi és erkölcsi A minap éppen abbahagytam az olvasást egy orvosról, akit elítéltek, mert hibájából meghalt egy ember. Nagyon sajnáltam az ál­dozatot, de a vétkest is, hiszen a dolgok sze­rencsétlen összjátéka következtében hivatás­sal vállalt életpályája mindjárt a kezdeténél súlyos és nehezen korrigálható csorbát szen­vedett. Ekkor lépett hozzám egy asszony. Jó negy­venes. Arra kért: segítsem fiát, hogy később vizsgázhasson, mert időre nem tudott elké­szülni. Dohogtam magamban, hogy az embert a vonaton sem hagyják békén, de szeren­csére szavakig nem jutott el indokolatlan békétlenségem. Már az aluljáróban jártunk a tömeg sodrásában, de az anya, mert akkor már Anya volt -bennem, s nem egy asszony a millióból, sorolta problémáinak egész ára­datát. Szégyenkeztem, de felébredtem közömbös­ségemből. Pillanatok alatt megtaláltam a megoldást, a fiú vizsgázni fog, s mielőtt a villamos ajtaja becsukódott a szőke hajú, egyszerűen öltözött, de ápolt asszony előtt, mosolya jelezte: egy család lelki gyorsse­gélyt kapott. Nem éreztem magam jónak, csak szerencsésnek. Talán, ha az orvos jogi esetét nem olvasom, én mulasztottam volna el a kötelező segítségnyújtást. Csakhogy az jogi, ez erkölcsi felelősség. Milyen megdöbbentő, hogy kényelemből, tunyaságból, figyelmetlenségből sokszor aka­ratlanul is jóvátehetetlen hibát követünk el, anélkül, hogy ezért bárki jogilag elítélhet­ne. A jogi és erkölcsi felelősség között lát­hatatlan, de annál erősebb határ húzódik, s a szocialista társadalom csak akkor válhat teljessé, ha a lelkiismeret mindennél szigo­rúbb bírája munkanélkülivé válik. E sar­kalatos igazság felfedezését annak a kék ru­hában lépkedő asszonynak köszönhetem, aki megszégyenített és felemelt a zöld és sárga villamosban. Mindenki alkotó Véletlen ötletből egy tanár önként vállalt házi feladatot adott megyénk valamelyik kö­zépiskolájában. Mindenki saját műfajában szólalhatott meg szabadon választott témá­ból. Egy hét múlva nem várt eredmény szü- * letett: mind a harmincnyolcán „művet” tet­tek az asztalra, kivétel nélkül. Szobor, kép, grafika sorakozott egymás mellett, hímzett térítők, subaszőnyegek. Sci-fi novellák, ver­sek, műelemzések Munkácsy, Tizianó, Szi- nyei Merse Pál alkotásairól. Ilyen leírások fűszerezték a gondolatot, egy induló költő feltörő érzelmeit: „szuronyhegedűk húzták a nótát, acélkatonák járták a táncot, a könnyel áztatott, ólomesővel csapkodott, vérzlvatarral megvert, haldokló földön.” Derűs hang is akadt, aki Egy vers a cinegéről, „Hívogatja még a nyarat; hová is lett a jó falat? A ruhája elázott, a torka meg megfázott.” Talán az élet legnagyobb távlata az, hogy egyre többen fejthetik ki munkájukat az al­kotás színvonalán. A reneszánszban egy Leo­nardo, egy Michelangeló, Raffaelló volt, de a mi közösségi társadalmunkban mindenki tel­jes emberré válhat, mindenki alkotó lehet — különösen az ifjúság. Losonci Miklós

Next

/
Oldalképek
Tartalom