Pest Megyi Hírlap, 1974. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-24 / 223. szám

Vágják a füvet

Évente ötször-hatszor vágják a füvet a város parkjaiban a Városi tanács parkgondozó részlegének dolgozói. Urbán László és Fehér József a Széchenyi téren nyesik a zöld pázsitot.

Apáti-Tótih Sándor felvétele.

ANYAKÖNYVI HÍREK

Született: Ondó László és Kása Maria: Zsolt; Kovács László és Sági Gizella: Beáta; Fodor Ferenc és Héjas Julianna: Ferenc; Fehér László és Makai Sarolta: Krisztina; Kovács Balázs és Kállai Erzsébet: Zoltán; Szécsény Lajos és Palya Irén: Róbert; Fehér Sándor és Barhács Aliz: Sándor; Szász Ernő és Kádár Ilona: Ernő; Tarna- völgyi Sándor és Bán Éva: Alexandra; Petrik István és Grohl Mária: Zsuzsanna; Csató Sándor és Barócsi Margit: Szilvia; Halasi József és Barna Eszter; Tünde; Kiss Sándor és Gál Piroska: Péter; Dávid István és Dobos Rozália: Zsolt; Nagygyürgy László és Cseri Eszter: Attila nevű gyermeke.

Névadót tartott: Kalocsa Sándor és Papp Margit: Sándor; Kovács István és Csontos Judit: Mónika nevű gyermekének.

Házasságot kötött: Balog István és Akócsi Rozália;

Gábor István és Nagy Emese; Besenyei István és Kovács Zsuzsanna.

Meghalt: Kis István (Árpád u. 12/a.); Ignácz Mátyás (Losonczy u. 84.); Kullai Im- réné Horváth Mária (Dankó Pista u. 16.); Nagy Lászlóné Virág Julianna (Enyedi u. 3.); Kovács Károly (Kossuth L. u. 8.); Kapus Györgyné Somogyi Mária (Nyársapát, Viola u. 14.); Nagy Józsefné Szűcs Judit (Örkényi u. 27.); Tóth Kálmán (Rózsa Ferenc u. 12,’X.

Mit látunk ma a moziban

A gejzírvölgy titka. Színes, szinkronizált szovjet film.

Előadások kezdete: 6 es 8 órakor.

KISKÖRZETI MOZI,

AZ ÁRBÓZI ISKOLÁBAN

Az androméda törzs. Színes, szinkronizált amerikai film.

Előadás kezdete: 7 órakor.

Nyugdíjban, Hutaion

Segített a tatarozásban

A Petőfi általános iskolában találkoztunk legutóbb Boros László festömesterrel, aki az őszi tatarozási murilzákban segédkezett. A 61 éves nyugdíjas mester fiatalos buzgalommal forgatta a meszelöt.

— Negyvenöt éve csinálom — mondotta mosolyogva —, s nem hagyom abba, míg a karom bírja. Nekem a munka az élet... 1929-ben lettem tanuló Kalász Zsigmond körösi festőmesternél, aki három esztendeig sok türelemmel tanított a szakmára. Utána hat évig nála dolgoztam, mint segéd.

—•' Később Budapesten, Cegléden, Debrecenben, Sopronban és Szolnokon vállaltam munkát, de jött a katonaélet, a háború és a hadifogság: hét év múlva kerültem haza. Itthon önálló mester lettem, majd belévtem a Bács megyei Építő Vállalathoz, ahol megbecsülték munkámat, és onnan mentem nyugdíjba ...,

Háborús bombákat emeltek ki a Kálvin téren

Az épülő víztorony környékén, a villamosenergia-szol- gáltatás korszerűsítése érdekében, a DÉMÁSZ dolgozói új transzformátorházat építenek. Az állomás számára a Szalay- fále iskola udvarából hasítottak ki területet, melynek mélyítése közben a markológép több háborús időkből származó bombát hozott felszínre, s bizonyosnak látszott, hogy még további leletekre is számítani lehet.

A rendőrség lezárta a robbanásveszélyes területet, s értesítették a tűzszerészeket, akik a napokban kiemelték a háború veszedelmes emlékeit.

Közel ötven darab kisebb- nagyobb bomba kérült felszínre, nagy részük úgynevezett kis szárnyas bomba volt, melyeket a második világháborúban használtak. A tűzszerészek megállapították: a bombák

egy része robbanóképes.

Orvosi ügyelet

Változás a körzeti orvosi ügyeletben szeptember 23-tól 28-ig

7. körzetijén helyettesít: dr. Mikó Miklós; 11. körzet: dr. Lengyel György; III. körzet: dr. Mikó Miklós; IV. körzet: dr. Kulin Sándor; V. körzet: dr. Pólus Károly; VI. körzet: dr. Somlyai Károly; VII. körzetben helyettesít: dr. Somlyai Károly; VIII. körzetben helyettesít: dr. Kulin Sándor.

Központi ügyelet szeptember 28-án délután 2 órától 30-án reggel 7 óráig a Magyar utca 2. szám alatti rendelőintézetben.

XVIII. ÉVFOLYAM, 223. SZÄM

1974. SZEPTEMBER 24., KEDD

Megszépülnek a termek

Új vezető a

Naponta, délelőtt és délután, sok-sok kisdiák keresi fel a városi könyvtár gyermekrészlegét, ahol Gorócz Agnes gyermekkönyvtáros segít a könyvek kiválasztásában.

tűiket, a világot megismerő emberek sokasodó száma jelzi. E nemes hivatás természetesen nerfí kis felelősséget is jelent. Jól tudja ezt a városi könyvtár napokban kinevezett új igazgatónője, Keresztény Laura is.

— Első teendőm a nagykőrösi könyvtár mindennapi életével való ismerkedés. Bár nem idegen számomra a könyvek világa, hiszen korábban is könyvtárban dolgoztam, mégis igen hasznos a helyi szokások sorbavétele, mert azokat ismerve könnyebben tudok beilleszkedni új környezetembe.

Alig néhány éve csak, hogy a fiatal igazgatónő elhagyta a gimnázium padjait, a Debreceni Tanítóképző Intézet könyvtáros-népművelő szakán

Melyiket olvassam? ..,

Nagykőrös talán leglátogatottabb kulturális intéménye a városi könyvtár. Fiatalabb és idősebb olvasók ezrei keresik fel évente termeit, válogatnak művészeti, tudományos, szép- irodalmi gyűjteményében. Igényeik, kívánságaik maradéktalan kielégítéséről a bibliotéka állandóan változó, megújuló életét irányító könyvtárosok gondoskodnak. Munkájuk talán nem» látványos, de hasznosságát és eredményeit, a könyveket szerető, környezeszerzett diplomáján pedig még alig száradt meg a tinta.

— Hogyan került a nagykőrösi könyvtárba?

— A szerencsi gimnáziumban érettségiztem, s pedagógus szerettem volna lenni. A középiskola után képesítés nélküli tanítóként helyezkedtem el, majd jelentkeztem a Debreceni Tanítóképző levelező tagozatára. Később Miskolcon a Borsod megyei könyvtár gyermekrészlegében dolgoztam és ekkor kezdtem hozzá a levelező tagozaton a tanuláshoz. Időközben megismerkedtem á népművelő és könyvtárosi munka számos területével, s augusztusban megpályáztam ezt a nagykőrösi állást. Már korábban is szerettem volna ide jönni, hiszen nem idegen nekem ez a város. Nyaranta jó néhány hetet töltöttem már itt rokonaimnál.

— Milyen elképzelései vannak új munkahelyén?

— Mint mondtam, szeretnék mindent alaposan megismerni és persze folytatni mindazt, ami ennek a könyvtárnak már' nemes hagyománya:. az író—olvasó találkozókat, a sikeres irodalmi esteket, a gyermekrészleg rendezvényeit, és természetesen sok-sok új könyvvel gazdagítani a csaknem félszázezres gyűjteményt.

— A napokban ismét bezárja kapuit a könyvtár, miért?

— Szerdától — 25-étöl — újra festik a termeket, közben megérkeznek az új könyvespolcok is, és nem kis munkát jelent majd a könyvek leltározása sem. Október közepén azonban megszépült, megfiatalodott könyvtár várja ismét régi és újabb barátait.

A MÜZEUM kaputerében egy kis harang lóg némán. Őseink Putere János budai harangöntővel készíttették 1619- ben. Azért vették, hogy a toronyőrük ezzel jelezzék a tüzet. Ez a szerepe később megszűnt és a pótharaszti iskola mellé került. Szőcs Adám tanító, ha el nem felejtette, 12 órakor meghúzatta, hogy a gyéren lakott Pótharaszton is megtudják: mikor érkezett el az ebédelés ideje.

Ez a harang az egyetlen örökségünk erről a pusztáról, pedig mennyi kellemetlen ízű esemény fűződik hozzá. A város levéltárában kilószámra őreik a vele kapcsolatos iratokat. Órákba kerül a XVII. századbeli írásokat kisilabizál- ni. De mint az alábbi néhány példa bizonyítja, megéri a fáradságot.

Sári Farkasné 1638-ban özvegységre jutott; hogy anyagi helyzetén javítani tudjon, a felerészben birtokát képező Pótharasztot „böcsületes Kőrös várossának” négyszáz tallérért zálogba adta. Alig telik el néhány év, Fülekre hivatja a város vezetőségét Batik János alispán. A megjelent főbírónak és tanácsnokoknak tudomásába adja, hogy a Sári Farkas család kihalt. így ö és Koronczi János kapta meg a pusztát adománybirtokként. Amennyiben a város meg akarja tartani a pusztát, akkor fizessen érte 210 ezüsttallért. Ki is fizették. Az okirat kelte: 1642. január 16, Fülek.

A puszta másik felének a

A régi korok beszédes emlékei

Póíharaszí:

vámunk egykori pusztája

birtokosa is az adósok sorába került. Fekete András öccse fogságába esett, váltságdíjául 2000 finom tallért” kellett érte fizetni. Ezért 1642. január 22- én pótharaszti örökrészét városunknak 400 tallérért elzálogosította.

A HATÁRVITÁK elég korán megkezdődtek. A nyáregyháziak a Bődre nevű határrészt a magukénak követelték. Ebből per keletkezett 1642-ben. A tanúvallomásokat olyan emberek tették nagyobbrészt, akik Pótharaszton születtek, vagy ott laktak. A kihallgatásuk idején ceglédi, körösi, gyöngyösi lakosoknak mondták magukat. Életkoruk 60 év, így jól emlékeztek az 1697 előtti időkre. Azt vallották, hogy a Bődre falu területét a pótharasztiak használták. Bődre akkor pusztult el, amikor a török Budát elfoglalta. A bíróság a nevezett helyet Pótharaszthoz tartozónak ítélte, de .még vele kapcsolatban később több bírói ítéletre került sor.

Nem ok nélkül ragaszkodott városunk a 45 kilométerre levő pusztához. Akik gyakran mentek hivatalos ügyekben Budára, itt pihentek meg. A

jószág is itt jutott ivóvízhez." A nagy fuvarok idején 200 szekér szénát is szállítottak a budai várőrségnek és az uraknak. Télen 200 szekér fát fuvaroztak Budára, hogy a budai pasa és hadi népe meg ne fagyjon. A katonaság élelemszállítása szintén a nagy fuvarok közé tartozott.

Ez a rengeteg szekér, hathat ökörrel, az ostoroson túl két-két emberrel, mind Pótharaszton haladt át. A jó legelők, szántóul használható földjei, erdeje, vizei tetszettek atyáinknak. Meg is hoztak érte minden áldozatot. Sokat kellemetlenkedtek nekik, viszont az északi szomszéd birtokosok. Ezt igazolja számos határper. Az új szerzeményt bizottság elvitatta a város birtokvásárlási jogát, így négy körösi nemesnek adott pénzt, hogy vegyék meg: ez meg is történt. A város közös használatában maradt tehát továbbra is. Még 1788-ban is ki kellett elégíteni a pusztára jogot formáló Káldy családot 600 forinttal.

A SZOMSZÉDOS FALVAK lakóinak legelőt adott bérbe a város, így az üllőieknek is. A pilisiek á bödrei részt szántották. Az albertiek is kérték dézsmafizetés ellenében. A tanács az albertieknek adta oda. Erre a pilisi földesúr, magát mindenhatónak képzelő Belez- nay János gróf tábornok, 1744 nyarán az albertiek learatott gabonáját erőszakkal elhor- datta. — ötven szekeret Bicskéről, 100 szekeret Pilisről rendelt ki. Négy fegyveres katona és szekerenként két-két vasvillás ember is közreműködött. Tehát sok vita volt a határokkal, de végül is Pótha raszt a városé maradt.

A puszta keleti felét szántás-vetésre nagykőrösiek bérelték. Sokkal többen igényelték a földet bérbe, mint amennyit a város adni tudott. Emiatt elégedetlenség keletkezett, s ekkor 97 , bérletre ősz■ tották.

A homok megkötését a XÍX. század elején általánosan elrendelték, mert az a jól termő földeket is elborította. Bállá Károly 1827-ben 1116 kataszt- rális hold futóhomokot bérelt ki a várostól erdősítésre. Telepített gyümölcsöst és szőlőt is, s 1859-ig használta. A volt Bállá bérlemény ma is erdő.

Eltűnt a puszta régi neve; Csévharaszt, Nyáregyháza, Újlengyel, Üjhatyán nevű közsé gek között oszlik meg a határ. Jelentős részét csodálatosan szép erdőség fedi. A vita is megszűnt határai felett. Eltűntek a vitatkozók. Róluk is, meg a pusztáról is, csak az iratok szólnak.

Dr. Balanyi Béla

SPORT

Labdarúgás

Elmulasztott győzelmi lehetőség

NAGYKÖRÖSI KINIZSI— BUDAÖRS 2:2

Budaörsön úgy indult a mérkőzés, hogy a körösi labdarúgók simán nyernek, a mérkőzés végén pedig örülniük kellett az egy pontnak is. Az összeállítás a következő volt; Kocza, Suba, Juhász, Faragó, Somlyai, Bari, Marton, Kovács T. (Kurgyis 65. p.), Kovács Z., Kecskés III, Szabó.

A 2. percben Szabó—Kovács Z. összjáték után Szabó lapos lövését a kapus nem tudta védeni. 1:0. Két perc múlva Kecskés III csavart lövése a felső kapufáról pattant ki. Kocza több ízben is jó érzékkel hárított veszélyes helyzetben. A 25. percben Kecskés 11 jó cselek után Szabót hozta helyzetbe, és ő nem hibázott. 2:0. Szabó jó szabadrúgását szögletre védte a kapus. Ezután a hazai csapat volt a többet támadó, sok dolga volt a körösi védelemnek és a 43. percben lesgyanús helyzetből gólt értek el a hazaiak: 2:1.

Fordulás után is nagy volt a budaörsi nyomás. A 66. percben egy beadásnál az elmélázc körösi védők között fejesgóllal egyenlített a hazai csapat. 2:2. A körösi támadósor nem tudta a labdát tartani, de a védők jól küzdöttek és sikerült is — ha nehezen is — az egyik pontot megszerezni.

A kisméretű, salakos pálya nem ízlet* a körösi játékosoknak, ennek ellenére az első félórában jól játszottak, okosan adták a labdát, de 2:0 után kiengedtek vagy elfogyott a tudományuk. A mérkőzés után három negatív motívum állapítható meg: csak 30 percig volt jó csapatjáték, utána már csak a védelem

küzdött; a tizenegy emberből álló csapat egy, esetleg két gyengébb játékost elbír, de négyet már nem; nincsenek megfelelő cserejátékosok, a jó cserékkel pedig mérkőzéseket lehet nyerni.

Szerdán Cegléden lesz edzőmérkőzés.

BUDAÖRS IFI—NK. KINIZSI IFI 2:1 (1:0).

Kinizsi ifi: Tóth I. — Tóth Gy., Labancz, Bélteki, Kaszap, Tóth S., Várkonyi S., Szabó (Benkó), Szalai, Leskó (Ba- nyár), Ruttner.

Gyámoltalan játékkal kisebb képességű csapattól szenvedett vereséget a körösi csapat. Góllövő: Szalai.

Járási bajnokság

NAGYKÖRÖSI KINIZSI II— TÖRTÉL 4:2 (2:2).

Kinizsi II: Kovács — Dávic, Rákosi, Tóth I, (Szécsény), Horváth, Tóth II, Baranyi, Karsai, Patai, Podmaniczki, Sarkadi (Tolnai).

Á rossz talajú törteli pályán érvényesült a körösi csapat jobb technikai képzettsége és megérdemelten nyert.

NK. KINIZSI—IKLADI VASAS 1:1 (1:0).

Keddi műsor

SAKK

KlOSZrSzékház, 19: a városi páros Strand Kupa-verseny DC-rendszerű döntője, befejező forduló.

TEKE

Cegléd: C. KÖZGÉP B—Volánbusz (Nk.) megyei csapatbajnoki mérkőzés.

P. S.

I