Pest Megyi Hírlap, 1974. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-22 / 222. szám
Látogatás a skeet egyletben Katonaújságiró küldöHség városunkban Szombat délelőtt Szászi Béla őrnagy, a Magyar Honvédelmi Szövetség Pest megyei titkárának társaságában szovjet katonaújságíró küldöttség látogatott Gödöllőre. Eduard Ameneszov alezredes, a Szov- jetszkij Patriot című lap fő- szerkesztője és Ruben Hacsa- turján kapitány, a Szovjet Hadsereg örmény nyelven megjelenő lapjának szerkesztője a délelőtt'folyamán a városban és a járásban folyó MHSZ-munkával ismerkedett. Jant László, a Járási és Városi MHSZ titkára ismertette meg a küldöttség tagjait a szövetség kiképzőbázisával, a Mi, a Fővárosi Szociális Ott-' hon gödöllői kastélybeli 24 gondozottja, az intézet alagsorbeli lakói, a forró nyár bekö- szöntekor egy llehel hűtőszekrényt kértünk igazgatóságunktól. Méltányolva kérésünket, órák alatt megkaptuk a hűtő- szekjréíffit» amely azóta is jó szolgálatokat tesz. Segítségével naponta hosszú út megtételétől mentesülünk. Örömmel vettük azt is, amikor az igazgató egy gumitömlőt vásárolt, hogy otthonunk udvarát pormentesítsék és a park szemléltető eszközökkel és a szövetség előtt álló feladatokkal. A déli órákban a delegáció tagjai ellátogattak a gödöllői Ganz Árammérőgyárba, ahol a gyakorlatban ismerkedtek meg a vállalat lövész-, tartalékos-, és modellező klubjaiban folyó élettel. A delegáció ismerkedő sétájának utolsó állomása a Gödöllői Állami Erdő- és Vadgazdaság volt, ahol egy különleges klub kezdte meg működését a közelmúltban: a skeet egylet, ahol a gazdaság dolgozói az agyaggalamblövésnek hódolnak. Vendégeink látogatása a késő délutáni órákig tartott. gyönyörű virágoskertjét öntözhessék. Igazán aggódtunk, hogy az értékes tömlő a napsütés áldozatául esik, ezért kéréssel fordultunk az Ipoly Bútorgyár szécsényi üzemegységéhez, kértük, ajándékozzanak nekünk egy kábelorsót. Fényképünk már az új kábelorsó „avatóünnepélyén" készült. A gyár szakszervezeti bizottságától ekkor vettük át nagy szeretettel és hálával az ajándékot. Fogadjuk, hogy ittlétünk alatt vigyázni fogunk rá. Vakációtól — vakációig Péntek délután tájékoztató jellegű értekezleten találkoztak a gödöllői járás és a város ifjúsági .vöröskeresztes szervezeteinek titkárai. A megbeszélés célja az 1974—75-ös tanévben — hazánk felszabadulásának 30. évfordulója jegyében — végzendő vöröskeresztes munka feladatainak megbeszélése volt. A feladatok meghatározásánál figyelembe vették az ifjúságpolitikai határozat és ifjúsági törvény irányelveit, amelyek sok egyéb feladat között nagy jelentőséget tulajdonítanak az ifjúság egészségvédelmének, az egészséges életmódra nevelésnek, és az ifjúság részvételének e sajátos feladatok megoldásában. Az idei tanév teendői és az ezek megvalósításához szükséges módszerek megtárgyalása után az értekezlet ütemtervet dolgozott ki. Ennek alapján határozat született arról, hogy szeptember folyamán a tavalyi évhez hasonlóan, idén is megszervezik az iskolák részvételét a Tiszta iskola — Egészséges ifjúság mozgalomban. November és december folyamán az alkoholizmus káros következményeit ismertető előadások mellett beszélgetéseket szerveznek az iskolák tanulóival arról, hogyan előzhetik meg a téli sportok velejáróit: a baleseteket. Januárban az előadások témája a dohányzás ártxlmassága lesz amellett, hogy többször is foglalkoznak az [iskolákban a serdülő kor problémáival. Február és március folyamán kerülnek megrendezésre a járási és városi elsősegélynyújtó versenyek, április folyamán pedig amellett, hogy felkészítik a tanulókat a nyári táborozásra, megismertetik őket a helyes közlekedéssel, a balesetek megelőzésének különböző módozataival. Az aktuális feladatok jegyében megtartott értekezlet a kora esti órákban zárta munkáját. B. P. Kutyaszorító A veresegyházi Váci Mihály Művelődési Központban ma este hét órakor budapesti művészek lépnek fel. Bemutatják Tóth Miklós: Kutyaszorító című háromfelvonásos komédiáját. I. ÉVFOLYAM, 97. SZÁM 1974. SZEPTEMBER 32., VASÄRNAP A GAZD’ASSZONY IS KIVÁLÓ Költségvetési-üzembizonyítvány NINCSEN SZABAD HÉTVÉGE Az országos lakásépítési akció majd minden építőipari vállalat munkáját igényli. Szövetkezeti, OTP-, és tanácsi lakások, lakótelepek, országos fontosságú középületek, intézmények, népgazdasági jelentőségű termelőüzemek épülnek mindenfelé. Városrészek nőnek ki a földből, korszerű közintézmények szolgálják ki a városi lakosságot. Az építési láz általános. A több tízezer lakosú városok sok milliós költségvetésükből nagy építkezésekbe foghatnak. Kisebbek viszont a lehetőségek a falvakban, ahol például nem tudnának foglalkoztatni megyei építőipari vállalatot. Egyetlen a megyében Az elmúlt évszázadokban a községek jobbára csak templomokkal, kastélyokkal gyarapodtak, esetleg a községházával. Az egyre növekvő igényeket ma kell kielégíteni, mert a falvakban is, akárcsak a városokban, kell korszerű iskola, óvoda, orvosi rendelő, étterem, sportlétesítmény, élelmiszerüzlet és folytathatnánk a sort tovább. Ezeket a közintézményeket a falvakban is fel kell építeni válakinek. Á feladat, lévén, hogy nagyvállalkozót nem tudnak fogadni, a tanácsi építőiparra hárul, pontosabban a költségvetési üzemekre. A község gazdája, patrónusa, fejlesztője, építtetője lehet ez az üzem. És míg a földesúr annal^ idején csak templomot, urasági istállót épített, a költségvetési üzemek csatornát, iskolát, orvosi rendelőt emelnek a falunak. Munkájuk nemcsak látványos, hanem hasznos is. Egy-egy falu fejlődésén, képén lemérhető, hogy mennyit ér a községi tanács költségvetési üzeme, milyen gazdája közösségének. Veresegyházon jó a bizonyítványa az üzemnek. Sokéves tevékenységét az idén ismerték el; májusban kapta meg a Kiváló vállalat címet. Ez azért is nagy jelentőségű, mert Pest megyében a veresegyházi költségvetési üzem az egyetlen, amelyik ezzel az elismeréssel büszkélkedhet. Nem véletlen, hiszen az üzem „gazdasszonya” is jó. Övári Jánosné, az üzem vezetője, augusztus 20_án kapta meg az Építőipar Kiváló Dolgozója kitüntetést. Váróterem Kübekházának A költségvetési üzemnek jelenleg hetven dolgozója van. Nem elégednek meg a község-- kommunális ellátásával; építkeznek, fejlesztenek, korszerűsítenek. Sok mindent csinálnak, ami „nem kötelező”. Maguknak csinálják a gondot? Inkább a községnek és maguknak fejlesztik a falut. Jelenleg mintegy húszán az egészségügyi kombinát építésén dolgoznak. Ebben három orvosi lakás, anya-, csecsemővédelmi rendelő, fogorvosi, gyermekorvosi és körzeti orvosi rendelő kap helyet. Dolgoznak a Táncsics utcai csatorna- és útépítésen, amihez az 1968 óta működő homok- aszfalt-keverőjükben maguk készítik az anyagot. Lakatos- részlegük autóbuszvárókat gyárt, most éppen Kübekházának szállít. A villanyszerelők Foton vállaltak hálói zati rekonstrukciót. Közben folyik a Sport, a Móricz, a Dobi utca hálózatának kiegészítése. Ha a fóti munkát bei fejezik, a Kinizsi utca és a hétvégi terület villamasítái sára kerül sor. A községben folyó munkái latok műszaki vezetője a költségvetési üzem, de nem egyedüli kivitelező. Ugyanis a lakosság jelentős társadalmi munkával segíti az építkezői seket, az út- és csatornahálózat bővítését. Az önkéntes közi munkákat a kölségvetési üzem irányítja: elosztják, hogy mikor, hova és milyen munkákhoz kérik a községi tanács- bál jelentkező társadalmi munkások közreműködését. Gépekkel, anyaggal vonulnak fel egy-egy lakossági akcióra: út-, járda-, csatorna- és sportpályaépítéshez. Miért zárt be két üzlet? Szilas ligeti történet A községi tanácsok egyik feladata, hogy a lakosság napi szükségleteinek zavartalan ellátására felügyeljen, kísérje figyelemmel, hogyan lehet élni, megélni a faluban: vigyáznia kell a többi között az áramszolgáltatás, szemétszállítás zavartalan menetére, az egészségügyi és a kereskedelmi ellátásra is. A tanácstörvényben biztosított joga és hatásköre felhatalmazza az ellenőrzésre, az alkalmanként adódó zökkenők megszüntetésére. A községi tanács államigazgatási szervezet, éppen ezért nem feladata a lakosság kereskedelmi ellátása. Ez a kötelesség az egyes kereskedelmi egységek fenntartóira hárul: például az ÁFÉSZ-re, vagy egyéb élelmiszer-kereskedelmi vállalatra. A kereskedelmi szervek többé-kevésbé saját gazdasági érdekeiket képviselik, ezért velük szemben mint a faluközösség elöljárójának, a községi tanácsnak kell a lakosság érdekeit védeni és képviselni. A fent ismertetett séma nem új dolog; a jogokat és köte- telességeket a törvények egyértelműen megszabták. Akták talonban Egy nyári szilasligeti történet erre enged következtetni. A Kistarcsa—Kerepes nagyközségi közös tanács igazgatása alá tartozó Szilasligeten háromezer ember lakik. Ellátásukat három élelmiszerüzlet biztosítja, és Szilasliget lakói a közelmúltban levelet írtak az egyik napilap szerkesztőségébe, amelyben leírták, hogy a lakóhelyükön levő két üzlet egyik napról a másikra bezárt! Sokat kell gyalogolniuk, cipekedniük a mindennapi kenyérért, tejért. A levelet a szerkesztőség elküldte a Gödöllői járási hivatalnak. A hivatal megkérdezte a községi tanácsot: hogyan fordulhatott ez elő? A tanács csodálkozva értesült a történtekről, ugyanis még nem tudott az üzletek bezárásáról. Hogyan fordulhatott ez elő? — kérdezte ismét a járási hivatal, hiszen a rendelet előírja, hogy üzletek akár időleges bezárásáról is a fenntartónak bejelentést kell tennie a községi tanácshoz. A községi tanács szerint ez a bejelentés nem történt meg. És a következő kérdést már az újságíró teszi fel: mit csinálnak a községi tanácson? Hogyan képviselik a lakosság érdekeit? Miért egy napilaphoz fordultak a szilasligetiek, miért nem a községi tanácshoz? És ha már a bejelentés elmaradt, hogyan kerülhette el a figyelmét ez' az eset annak a községi vezetőnek, aki az egyik üzlet közelében lakik? A szilasligeti üzletek ügyéből akta lett és felelősségre vonták az üzletet bezáró fenntartókat: a Gödöllő és Vidéke ÁFÉSZ-t, valamint a Vác és Környéke Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalatot. Az akta valahol fekszik. A két fenntartó máig sem válaszolt rá. Penészes citrom A szilasligeti történet egy tanácsülésen folytatódott. Az ülésen a nagyközség kereskedelmi ellátásáról volt szó és a tanácstagok különböző hiányokat említettek, s több területen is panaszt emeltek. A tanácsülés befejeződött és a községi tanács továbbra sem intézkedett. Az üzletek ugyan időközben kinyitottak, mert mindkét boltvezető szabadsága letelt. Ezzel rendben lenne a dolog? Aligha. Bizonyítja ezt az a levél, amelyben az egyik tanácstag a járási hivatal elnökének intézkedését és vizsgálatát kéri Szilasliget kereskedelmi ellátásával kapcsolatban, mondván, hogy a községi tanácsnak nincs olyan tekintélye, hogy érdemileg intézkedjen. És megindult az újabb vizsgálat. Miklós Jánosnéval, a járási hivatal kereskedelmi ellenőrével megnéztük a kérdéses boltokat. Délután két órakor á szilasligeti állomáson hosszú sorokban jönnek az asszonyok, kezüket kenyérrel, tejjel, felvágottal teli cekkerek húzzák. Ügy látszik nem számítanak arra, hogy akár az alapvető élelmiszerüket is beszerezhetik lakóhelyükön. Vác és Környéke ÉKV Szilasliget, 12-es számú boltja. Az üzlet bejárata előtt rothadó zöldség szeméthalma bűzlik. (Vajon mikor viszik el innen a szemetet?) A boltban hosz- szú sor áll a pult előtt, a zöldségtároló rekeszekben paradicsom, paprika, uborka, citrom, káposzta. Választék tehát van. Még szerencse, hogy az üzletvezető'udvariasan engedi válogatni a vevőket, így a rohadt paprikát és a penészes citromot nem viszi el senki, ottmarad az egészségesek között. És amit a kereskedelmi ellenőr kifogásol: egyik zöldféle fölött sincs árcédula. (Ha rosszindulatú lennék, azt mondanám, adja, amennyiért akarja.) Valami bűzlik Az üzletben is büdös van, a boltvezető ugyan azt mondja, hogy a kelkáposztától, amit kirakott az épület elé, de a szagok ennél gyanúsabbak, származási helyét nem tudjuk földeríteni. Tulajdonképpen jó az üzlet ellátása. Jó, mert van tej, sajt, felvágott, kenyér. Rossz... Mert a pult alsó polcáról kilógó kenyér leesett a piszkos, rácsos trepnire, amin az eladó föl-le szaladgál. Néha véletlenül a kenyérbe is belerúg. Ki tudja mikor volt lemosva, takarítva. Azt mondja, hogy ketten vannak az üzletben, de a felesége éppen betegállományban van. Némileg hihető, hogy nem ér rá takarítani, mert ottlétünk alatt is egyfolyában jöttek áz emberek. Három raktár van, mindegyik zsúfolt, és enyhén szólva eem higiénikus. A hátsó raktár boros-, sörös-, üdítős-, pálinkásüvegekkel van tele, az ajtaja előtt rohadt krumpli. A boltvezető elkeseredetten panaszkodik, a sörösök nem viszik el a rekeszeket* már hónapok óta itt gyűlnek az üvegek. A rekeszeket tároló raktár teteje, beszakadt és annyiból szerencsés az el nem szállított üveghalmaz, mert legalább megtartják a tetőt. Szólt ugyan a vállalatnál, hogy tenni kéne valamit, ott azt mondták, kap rá húszezer forintot, de mostanában megint szóltak, hogy nem megy a dolog, mert ennyi pénzből nem lehet a raktárt rendbe hozni. A viszonyok valóban tűrhetetlenek. A boltosok erre már csak egyet tudtak válaszolni: beadták a felmondásukat. Eddig még nem fogadták el, de ha más választás nincs, mondja a boltvezető, önkényesen kilépnek. Gödöllő és Vidéke ÁFÉSZ, Vegyesbolt. Az üzlet csendes, tiszta, rendes. Nem is lehet csodálni, ugyanis sem kenyér, sem tej, sem felvágott nincs. Van viszont tíz 5 ezer forint fölötti értékű hűtőszekrény, luxuskivitelű Komfort gáztűzhely, porszívógépek, mosógépek, centrifugák. Kenyér helyett ez is megteszi? Ez az üzlet is kétszemélyes, de Somogyi György hónapok óta egyedül vezeti, októberben kap új embert. Mosógépet vegyenek! A mosógépekhez persze elég egy eladó is. Ugyanis az üzletszabályzat szerint vegyesbolt kategóriába tartozó üzletek árusíthatnak tartós fogyasztási cikkeket is, de az árukészletük 50—30 százaléka élelmiszer kel] hogy legyen. Ránézésre úgy saccolom, hogy a gépek értéke magasabb a megengedettnél, ezzel szemben — mivel a havi készlet szigorúan meg van szabva — ebben a hónapban már nem rendelhet új árut. Ez persze érthető is, hiszen a tartós fogyasztási cikkek nagy hányada teszi ki az üzlet árukészletét. Somogyi György agilis fiatalember, a hűtőgépről egy papírt vesz le: az üzlet bővítési, átalakítási tervének rajzát. A bejárat előtt terjedelmes csomag áll. /Űj hűtőpult érkezett: ez a biztosíték arra, hógy mélyhűtött árut is vehetnek ezután a vásárlók. Minden szép, rendes, tiszta, csak a mosógépek ne lennének! Helyette inkább felvágott, kenyér, tej, iskolafüzet, több olcsó tésztaféle lenne. A községi tanács nem utasíthatja a kereskedelmi vállalatokat az ellátás javítására, de nem ártana, ha leülnének egy kerékasztalhoz, ahol el- döntenék. megbeszélnék mi kell a szilasligetieknek. Azért, hogy az asszonyok kezében könnyebb legyen a cekker. ^ Örszigethy Erzsébet Nincsen szabad hétvége a költségvetési üzemnél. Ha a veresegyháziak társadalmi munkát végeznek, az üzem dolgozóinak is csatasorba kell állni. Látogatásomkor éppen a szombat—vasárnapi munkát szervezték. Sofőrt kerestek a nagy Zilre, mert az üzem két sofőrje a napokban lett ifjú apa, és ezért nem tudta otthagyni hét végén a családot. A nagy teherautóra, amelyik a Táncsics utcai csatornafektetéshez szállította a csöveket, fél óra alatt találtak önkéntes vállalkozót. Ö. E. Lángnyelvek házközeiben Kazaltűzzé nőtt a parázs Egy eldobott cigarettavég pémek délután lángra lobban- totta Tanács Vendel veresegyházi magángazdálkodó Fő út 92. alatti portáján a szalmakazlat. Amikor a tűzoltók a helyszínre érkeztek, már lángokban állt harminc mázsányi frissen .kazlazott szalma, veszélyeztetve ezzel a tőle mintegy tíz méterre álló lakóházat is. A pusztító lángokat a szakszerű beavatkozás megfékezte. A tűz következtében személyi sérülés nem történt, az anyagi kár kétezer forint. * Útvonal: Losonc, Besztercebánya... Kétnapos kirándulást szervez Csehszlovákiába okóber 5- re és 6-ra a veresegyházi Váci Mihály Művelődési Központ. Az autóbusztúra résztvevői ellátogatnak Losoncra, Dobsiná- ra. Krasznahorkára, Teszlérre, Byfrára, Besztercebányára és Zólyomba. A létszám még nem telt be, ezért a művelődési központ várja az útlevéllel rendelkező érdeklődők jelentkezését Gumitömlő és orsó
