Pest Megyi Hírlap, 1974. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-22 / 222. szám
XMítiav 1974. SZEPTEMBER Ti., VASÁRNAP Területfejlesztési konferencia A szocialista országok területfejlesztési kutatóinak IV. konferenciája szombaton befejeződött Székesfehérvárott. A tanácskozáson megvitatták a szocialista gazdasági integráció hatásait a termelőerők elhelyezésére, behatóan foglalkoztak továbbá a hosszú távú regionális fejlesztés módszereivel. A konferencián a részt vevő tíz szocialista ország állami tervbizottságának vezetői, tudósai ajánlásokat dolgoztak ki a területfejlesztés, a termelőerő-elhelyezés tervezésének egységesítésére. A konferencián elfogadott ajánlásokat kedden Budapesten írják alá. Mint építőkockák. Két éve alakult meg Ecseren a Lakásépítő és Fenntartó Szövetkezet. Most az Arany János utcában építenek. A négy, háromszintes épület tervezett átadási határideje a jövő év vége. A jövendő lakók átlagéletkora 27 év. Fehér István felvétele Emberséggel — szívesen Az idős emberek támaszai a ráckevei járásban A házi szociális gondozás rendszere viszonylag új forma, kísérletképpen — országosan is az elsők között — két éve a nagykátai és a ráckevei járásban vezették be. Viszonylag új forma még akkor is, ha ma már a megye egészére kiterjed is s mint ilyent, hatását az egészségügyi szervek részletekbe menő mutatókkal mérik. Idézzünk egy, a nyáron a ráckevei járásban lezajlott szakmai tanácskozás beszámolójából: „1974 ‘ első negyedében 440 idős embert 170 egyéni gondozó és 84 kollektíva gondozott. Az egyéni gondozók fele háztartásbeli, 30 százaléka munkaviszonyban áll és tsz- tag, 20 százaléka nyugdíjas és járadékos. A kollektívák megoszlása: 27 úttörőcsapat, őrs, ifjú vöröskeresztes, 32 szocialista brigád ... A 254 gondozó az egyedülálló öregeket 1200- szor látogatta meg és 65 260 órát' töltött gondozással... A gondozás tartalmát, tehát azt az érdemi munkát, ami a számok között van, már sokkal nehezebb felmérni és kifejezni .. Friss bab a köriben — A szigethalmi általános iskolában 1970 óta létezik a Nagypapa, nagymama mozgalom — mondja Kovács Gáborvé tanárnő, úttörő csapatvezető. •— A körzeti orvos és a tanács segítségével akkor huszonkét idős, magányos embert kutattunk fel és őket az orvossá! való konzultáció után, az ő engedélyével „felosztottuk” az őrsök között Az idős emberek örömmel fogadták az úttörőket. Névnapon virággal, ajándékkal kedveskedtek nekik, karácsonykor fenyőfát állítottak, évenként öregek napját rendezünk és aki nem tud eljönni, azt a lakásán keressük fel. Mindig, minden találkozásnál elmondják az öregek: unalmas, egyhangú napjaikat, idős korukat felvidítjuk. — Ma tizenkét rendszeresen gondozottunk van, a huszonnégy őrsből húsz törődik a nagypapáklcal, nagymamákkal. Több idős embert teljesen ellátunk, másoknál időnként — szükség szerint — segítünk, van, akihez felolvasni járnak a gyerekek. Az én osztályom raja — két őrs — gondozza a 80 éves Mártha Imrénét. Gyermeke nincs, a házat, amiben él, évekkel ezelőtt eladta, a tulajdonos nem törődik a nénivel. A kapcsolatunk bevásárlással kezdődött, ma a gyerekek ellátják, takarítanak, mosnak ... — Az én rajom a 86 éves Karsai nénit gondozza — mondja Horváth Zsuzsanna ifjú vöröskeresztes tanárelnök. — A gondozásban jó szívvel segítenek a szülők is, amikor egy-egy kislány hazaviszi Karsai néni ruháit kimosni, ott van a mosógépnél az édesanya is... Vagy például, a Horváth Joli anyukája a nyáron vállalta, kimeszel a néninél. Persze, az idős asszony is igyekszik segíteni a nála serénykedő gyerekeknek. Most éppen a [ gyerekkel együtt arra a legbüszkébbek, hogy friss, szép | zöldbab van a kertben... Csak a gondozó hiányzik ■ Akik a beszámolókat hallgatják, akik az érdemi munkát személyesen is érzékelni akarják, akik kérdeznek és véleményt nyilvánítanak ezen a napon a ráckevei járásban, egészségügyi és szociálpolitikai szakemberek. Dr. Vidosfalvy Magda, a Magyar Vöröskereszt főtitkár- helyettese: — a társadalmi gondozók — köztük az úttörök, az ifjú vörösikeresztesek — nagy szolgálatot tesznek az egészségügynek, a társadalomnak. A gyerekeknek ez a munkája szervesen beilleszkedik az iskolai nevelésbe, és később, felnőtt korukban, is kamatozik. Tudatosul bennük: az öregeket tisztelni segíteni: kell, törődni kell vei ük. Dr. Nagy Tibor, az Egészségügyi Minisztérium osztályvezetője: — A ráckevei járási hivatal egészségügyi osztálya, országosan elsőiként —a szeptembert úgynevezett szociálpolitikai hónapnak nevezte el és a jövőben is évente egyszer mérni, felmérni akarja az ebben a munkában elért eredményeket, tennivalókat. Kértük az egészségügyi osztályt, tapasztalataikat juttassák el hozzánk... Elismerésre méltó munka ez. Dr. Tengelyi Vilmos, a Pest megyei Tanács egészségügyi osztályának vezetője: — A jövőben mind nagyobb jelentősége lesz a házi szociális gondozásnak. Az életszínvonal folyamatos emelkedése nyomán mind több olyan idős ember lesz, aki anyagi- és élet- körülményei folytán nem szorul szociá’is otthonra, egészségügyi állapota miatt viszont nem látogathatja az öregek napközi otthonát, ugyanakkor — mer: nincs gyermeke, hozzátartozója — magányos, egyedülálló, tehát gondozásra szorul. Mindene megvan, csak a gondozó hiányzik... Dr. Bacsa Antal, a ráckevei járási hivatal egészségügyi osztályának vezetője: — A járás tavaly szociális gondozásra a költségvetésből megközelítően másfél millió forintot fordított. Egy járási vezető-, egy szervező- és két hivatásos gondozónő irányítja a házi szociális gondozó hálózatot. Felbecsülhetetlen értékű az a társadalmi segítőkészség, ami a rendelkezésünkre áll. Teljes joggal említette egy alkalommal a Vöröskereszt járási titkára: miként az önkéntes véradók, a házi szociális gondozók is szinte korlátlan számban készen állnak segíteni az első kérő. hívó szóra. A jó szomszédasszonyok Tinka néni kiül a háza elé a padra, nézi a kertet és szól a Szuszt kutyánál^. Vőlegényére, a görbe botra hajtja a fe- iét és sirdoeá! Nyolcvannégy éves Négv éve megölt a fia. unokái nem törődnék vele. Szobája tiszta, egy porszemet nem látni sehol, a falon öreg festmények. És egy 1848- as zenélő kép, amelyet ha jönnek, maguk a vendégek húznak fel és hallgatják a ritkaságnak kijáró áhítattal. — Mindenki kéri adjam el, de én, amig élek, nem válók meg tőle. Van rádióm is, jó ha néha szól. És át szokott jönni Dunainé, A jó szomszédasszonyokról mindenki őriz magában emléket. Ilyen Dunai Antálné, aki ugyan már hét éve, hogy — mint mondja — ilyen jóba’ van özv. Szabó Lászl ónéval, de éppen egy éve hivatalosan is gondozza. — Csak ők csinálnak meg itt mindent — mondja Tinka néni —, én nem tudok már takarítani, bevásárolni, kertet rendben tartani. Jó emberek, kosztot is hoznák, de nem bírok éh már énrü, némigen'Vári étvágyam. — Vacsorát mindig főzök Tinka néninek is — mondja Dunainé —, de máskor is, ha főzök, mindig hozok át ennivalót. Néha valami egyszerűbb ételt ő is elkészít, de sokat betegeskedik, sokat fekszik. Most is vagy három napig el volt rontva a gyomra... Én idehaza vagyok, az unokámra vigyázok, két és fél éves, így aztán Tinka nénire is tudok vigyázni. Az uram is — ő az Aranykalász Tsz-ben dolgozik — mindig átjön, leülnek ide a ház elé és beszélgetnek. Tinka néni mesél. Kofa volt, vaskazettákban őrizte a pénzét és messze utakra járt, éjszakákon is. Most a tsz-től kap nyugdíjat, 498 forintot. Ha galambot - főzök, nem szereti, de azért nem veszünk össze, igaz-e Tinka néni! Ha este későig ég nála a villany, átjövünk. hogy nem történt-e valami baja. Deregrán Gábor. Aki távollétiben is jelen van... MUNKÁK ÉS MINDENNAPOK 'All .'. ' ‘>r 'o. -O-VÍ. '\..ÍVÍ.Í , 1 • Egy város, egy ipari üzem és egy ember... Három fogalom, három kategória az itt élő, alföldi emberek tudatában. Mégis, sajátos kapcsolat képe alakult ki bennem, amikor mindhárom fogalmat megismerve, kezet fogtam a városban élő, az iparban dolgozó emberrel. Véletlen folytán a városban élek, véletlen, hogy találkoztam az üzemmel, s véletlen, hogy eddig még nem ismertem Zakar Imrét, a Cegléden levő Közúti Gépellátó Vállalat 2. számú gyáregységének esztergályosát. A portán, a műszakváltás után nedves hajú, meleg víztől vörös arcú, kerékpárjukhoz siető férfiak nyugtattak: — Most öltözik az Imre —valami gyűlésre megy ... — Ismeri Zakar Imrét? — kérdezem az egyik fiatalt. — Imre bácsit? Ki ne ismerné közülünk? Tizenhárom év A forgácsoló üzem irodájának üvegfalai megszűrik az eszterga-, a maró- és a fúrógépek zaját, a segédek fütyö- részését, akár suttogni is lehetne, de hát a főművezető, Csizmás Alajos asztalánál nyílt szavú, őszinte emberek ülnek, akik néha mértéktartó nevetéssel nyugtázzák az elmondottakat. A főművezető mellett ül Határ Gyula alapszervezeti párttitkár — és Zakar Imre. Mosolygós, arca pirospozsgás. Keze olajos és meleg. — Esztergályos — mondja, amikor szakmájáról kérdezem. — Meg minden — teszi hozzá Csizmás Alajos. Zakar Imre enyhe szemrehányással néz rá. A hazánk újjászületésénél tíz évvel idősebb Zakar tizenhét évesen, segédmunkásként kezdte a gfeeme előtt felépült gyárban. Gyermekkorában a gyár helyén bolgárkertészet volt. Azon a helyen, ahol most a gépe áll, talán éppen káposztát termesztett az öreg Blagodev. 1953-ban kapta kézhez a szakmunkás-bizonyítványt, azóta ebben a gyárban, ebben az üzemrészben dolgozik. A portrét be is fejezhetnénk — ha Zakar Imrén múlna. Szerinte ennyi elég, sőt, ennyi sem kell, sok hozzá hasonló munkás él hazánkban. A két beszélgető partner tiltakozik, mire Zakar Imre ismét beszélni kezd. — Tizenhárom évvel ezelőtt alakítottuk meg a József Attila brigádot. Azóta tizenkétszer kaptuk meg a szocialista címet — ötször az arany fokozatot —, s két évvel ezelőtt a vállalat kiváló brigádja lettünk. Két családom van, házat építettem — a gyár mellé —, 1956-ban lettem párttag, s egy éve a városi párt- bizottságnak is tagja vagyok. A huszonegy év alatt többször csalogatták. íróasztal, kék köpeny, stopperóra, főnöA Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár budapesti gyára FELVESZ: 16. életévüket betöltött lányokat és fiúkat betanított munkára, továbbá fonó és szövő szakmunkásokat, segédmunkásokat, géplakatosokat, mechanikai műszerészeket, épületkarbantartó szakipari munkásokat és konyhai dolgozókat. Kezdőket betanítunk. Fizetés, szociális és kulturális lehetőségek a kollektív szerződés szerint Jelentkezés: a gyár munkaerögazdálkodásánál Budapest IX., Soroksári út 164. ki cím — mégis maradt a való anyag formálói között A gyár elveszített egy középkádert, de nyert egy olyan munkást, aki társai helyett is sokszor cselekszik, sokszor gondolkodik. Erről már Csizmás Alajos beszél Huszonkét emberrel — Lehet dolgozni úgy is, hogy az ember reggel hatkor odaáll a gép mellé és délután kettőig esztergál. Kialakult technológiával, megszokott ritmussal. Zakar Imre több, mint átlagdolgozó. Kézügyessége kiváló, öntevékeny, a szakmai fogásokat hamar elsajátító és szívesen továbbadó ember. Gyerekkora óta ismerem, láttam az első, tétova, gépet indító mozdulatait. Amikor megalakította a József Attila brigádot, ő lett a vezetője 22 embernek. A cím kötelez, de sokszor kísért is. Mégsem kérkedett a „brigadé- ros” címmel. Ünnepségeken, amikor a brigádja van napirenden, az utolsó sorban ült, de köznapokon, társai s a gépek között mindig mutatja magát. Itt vagyok, ml a probléma ... A gyár fiatal. Tíz-tizenöt éve még csak gond volt a szerszámellátással, persze, az emberek sem ismerték még úgy a szervezettséget, a segíteni akarást. Aztán alakul egy szocialista címért -küzdő brigád, s szocialista módon akar tanulni, dolgozni és élni. A hőskor volt az. Szerszám hiánya, kezdetleges technológia. Zakar Imre javasolt, újított, szervezett — s a gyár történetében először, kialakították a közös elszámolási rendszert. S ha a brigádvezető nem volt benn, akkor sem állt meg a munka. Távollétében is jelen volt munkafogásaival, tanácsaival,-emberi-szavával. — —- Köz&en, éveli .múltán . szaporodtak a kitüntetések a brigádvezető kabátján is. Tizenkét esetben lett kiváló dolgozó, s megkapta a Munka Érdemrend ezüst fokozatát. Mindig o gépnél Határ Gyula szintén gyerekkora óta ismeri: — Akkor is tréfás, vicces volt, élcelődik ma is, ha tulajdonságait említhetem, de mindig a munkás, a gyár fejlődése érdekében. Nem, nem emlékszem, hogy valamikor is mondott volna valami fölöslegeset, valami közhelyet. Haragudni is tud. Ha észreveszi: lazsálnak a srácok, ha baj van a tervteljesítés, a brigádpénz körül. Beszélgetésünk színhelyén, a gépek fölötti „kalitkában” megcsörren a telefon: Zakar Imrét hívják, a sürgős munka nem várhat. Egy perc — mondja, és kimegy. Szinte megkönnyebbül... Csizmás Alajos veszi át ismét a szót. Hangszíne változatlan, mintha itt ülne az az ember, akit Dunaharasztin, a vállalat központjában is jól ismernek. A nevéről. — Ha a főnökség lejön hozzánk, Zakar Imrét kérdezik. S ő csak akkor hagyja ott a gépét, ha a műhely, a társak problémáját kell elmondania. Már régen kiemeltük volna, de nem hagyja ott a gépet. S aztán a társak, a többi brigád. Az ő brigádja működésének eredményeképpen alakultak. Átvették a módszert, az érdekek összeegyeztetésének módszerét. Másutt mumus a stopperórás normás, itt nem. Ha időt kell valahonnan lefaragni, Zakarék megmondják, melyik munkadarabról lehet, s mennyit, és a technológus elfogadja a javaslatot. Aztán a társadalmi munkák. Munkaidő után Csizmás Alajos az ablakhoz vezet. — Mit lát? Tágas műhely. Az olajgőzön át aranyesőként zuhog a napfény. A műhely közepén, az olajos-földön fehér csík. Nem festették. Néhány hete ott még fal állt. A mennyezetig húzódó, vastag téglafal. — Bővítés miatt útban volt a fal, s a gyárnak nincs kapacitása hasonló munkák elvégzésére; a forgácsoló műhely hat szocialista brigádja lebontotta és eltakarította a huszonnyolc dömpernyi meny- nyiséget. Elmondja még, hogy egymásnak segítve építkeznek, kertet ásnak a brigádtagok, ha kell, hórukk-munkát végeznek a gyárudvaron, és... Emberi kapcsolatok És eredmények, százalékok — ki tudná pontosan felsorolni, mennyi számadat forog napközben az emberek fejében, hogy gördülékenyebbé váljon a termelés, hogy szorosabbá az emberi kapcsolat esztergályos és technikus, igazgató és segédmunkás között. Zakar Imre még nem iött fel géné mellől, mégis jelen van. hiszen módszerei, újításai, emberi szava az üzem érdekét szolgáliák. akár a gének között, akár a főművezetői irodában esik szó a ceglédi gyár életéről. Besze Imre Ozemi, gyári és külső szerelési munkákro FEL VESZÜNK ép ü/e tasztaios, ép ü/e t/a ka fos, műköves, faipari gépmunkás, betonelemgyártó, vasbetonszerelő szak- és betanított munkásokat valamint segédmunkásokat Jelentkezés és felvétel: a 43. SZ ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT 8-as termelőegységénél Budapest X.. Mázsa tér 1. (o Kőbánya-alsó pályaudvartól 1 perc)
