Pest Megyi Hírlap, 1974. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-21 / 221. szám
4 \/fírian 1974. SZEPTEMBER 21., SZOMBAT Suhl megyei folklóregyüttes Pest megyében Új politikai könyvek Látogatás a művészet városában Tegnap délelőtt Szentendrére látogatott Vass Imre, a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége főtitkára, valamint Szigeti Zsuzsa, a Képzőművészeti Szövetség titkára. A vendégek dr. Dobi Ferencnek, az SZMT vezető titkárának, és Simon Jánosnak, az MSZMP Szentendre Városi Bizottsága első titkárának kíséretében meglátogatták a Ferenczy Múzeumot, a művésztelepet és ismerkedtek a város kulturális, művészeti életével. Kezdjük egy száraz, akár jelentésbe is beilleszthető, tényszerű megállapítással: a dolgozók osztályozó vizsgára felkészítő tanfolyamát elsősorban a fiatalok hagyják ott. Folytassuk egyszerűbben. Az osztályozó vizsgára felkészítő tanfolyamot azok számára szervezik, akik nem végezték el a nyolc általános osztályt. E tanfolyamokat a művelődési házak éppúgy szorgalmazzák, támogatják, mint az üzemek. Az üzemek a jelentkezőknek sok helyen megvásárolják a tanszereket, munkaidő-kedvezményt, tanulmányi szabadságot adnák, a sikeres vizsga után jutalomszabadságot, pénzjutalmat. És most lépjünk még egyet. Az életbe. „Szégyellem, de..." öt éve dolgozik, előtte otthon volt, három kistestvére mellett, hogy édesanyja ne kényszerüljön kereső foglalkozása föladására. Huszonkét éves, S. Máriának hívják, a Híradástechnikai Anyagok Gyára betanított mpnkása, tekercselő. — A hatodik után kellett abbahagynom, apám, anyám váltott műszakban dolgozott, gondolhatja, innét, Bernece- barátiból egy műszakba is elég bejárni Vácra, nem még háromba, hol hajnalban, hol délelőtt, hol este. Nem bántam, nem szerettem nagyon az iskolát. Otthon voltam, telt az idő, megcsináltam, amit kellett, s kész. Amikor azonban bejöttem a gyárba, már a munkaügyin úgy néztek rám... Szóval csodálkozva, „kislányom, neked csak hat osztályod van"? Akkor először szégyelltem, de azután valahogy elfelejtődött, nemcsak én vagyok így azok között, akikkel dolgozom. Másodszor a brigádban beszéltek róla, nem szocialista, csak olyan egyszerű, munkabrigád, vagy hogyan mondják. Szóval, hogy akinek nincsen meg, az szerezze meg a nyolc osztályt, mert erre kellene tennünk egy felajánlást, addig a szocialista címből úgysem lehet semmi, mert szocialista módon kell ezt is fölfogni, ugye, jól mondom... A bemecebaráti ház kétszobás, tisztességgel, de szerényen berendezett, hatan lakják. Most már négy kereső van, mert Mária húga is dolgozik. A három másik gyerek elvégezte a nyolc osztályt, de egyikük sem tanul tovább. — Végül járni kezdtem egy fiúval, valahogy szó került róla, hogy én csak a hatodikig jutottam, ő meg szakmunkás, azaz tanult, biztatott hát. jó lenne... A lényeg a lényeg, tavaly nekivágtam. Képzelje el: majdnem tíz éve én nem tanultam semmi ilyesmit, dolgozni a gyárban, tanulni, utazni haza, otthon is segíteni kell, a fiúval sem mondhattuk azt. hogy ne lássuk egymást, amíg én nem vizsgázom ... Belebuktam, föladtam, azt mondtam, nem bírom, nem kényszeríthet erre engem senki. Én úgysem akarok még művezető sem lenni, ha igaz, jövőre az udvarlómmal megHáromnapos szereplésre Pest megyébe érkezett testvérmegyénk, az fi DK-beli Suhl megye 18 tagú folklóregyüttese. A vendégek ma Gödöllővel ismerkednek, majd délután az Agrártudományi Egyetem fiataljaival találkoznak és fél 5 órai kezdettel az egyetemen bemutatják műsorukat. Vasárnap Tápiószecsőn találkoznak az országos hírű Röpülj, páva körrel, részt vesznek a művelődési ház klubja programjában, majd délután 5 órai kezdettel a művelődési ház nagyterűében közös műsort adnak vendéglátóikkal. Hétfőn a tervek szerint a budapesti városnézés után megismerkednek Szentendre és esküszünk, s talán majd ha gyerek lesz, elmegyek gyermekgondozásira, akkor ismét megpróbálom... „Otthon azt mondták: minek?" Betanított gépmunkás a Pest megyei Műanyagipari Vállalatnál, huszonöt éves, asszony, négyéves kislánya van. Piliscsévröl jár be, főnökei elégedettek vele, biztatták, végezze el a hiányzó nyolcadik osztályt, mert terveik lennének vele, szeretnék, ha majd számításba vehetnék a szakmai továbbképzésnél, de ehhez a nyolc osztály kellene. Hajlott a szóra, elkezdte, abbahagyta. — Nézze, nem olyan egyszerű ez, mint sokan gondolják, hogy csak akarat ' kell hozzá. Az is. Elkezdtem, de már előtte azt hallottam otthon, az anyámtól is, a férjeimtől is, minek, minek kell ez neked? A férjem kőművesek mellett dolgozik, szépen keres, házat nem akarunk építeni, mert anyám háza nagy, bőven elférünk. Más mindenünk megvan, annak idején a férjem még dolgozni sem akart engedni, azt mondta, megkeresi ő azt, ami kell. Azért eljöttem, más a gyár, a munkatársak, így mos lett az életem, amíg otthon voltam, úgy éreztem, hogy semmi nem fontos, itt megtanultam másként látni. Szépen fogalmaz, ha gondol- kodásnyi szünetet tart, akkor a kendő alól kikukucskáló hajfürtjeit igazgatja, zavarnak, elfogódottságnak semmi jele. Pici keserűségnek azonban igen. — A tanulnivalóval nem volt problémám, elég könnyen boldogultam, de belefáradtam anyám duruzsolását hallani, ö szegény csak a nevét tudja leírni, de azt hajtogatja, látod, téged is, a két másik gyereket is fölneveltük apáddal, pedig ő se végzett többet két osztálynál... Hiába mondtam neki, anyám, más világ van most, ő azzal felelt, megvan mindenetek, minek az iskola, minek a felelősség, elég, ha az ember megkeresi a kenyerét, nem kell mások dolgát anyakába venni, mert abból mindig csak baj származik. A férjem meg —„ csendes ember, igazán semmi rosszat nem mondhatok rá — bólogat, igazat mond mama, hagyjad, törődj a gyerekekkel, az otthonunkkal, talán csak nincs bajod itthon valamivel... — Mit feleljek? összeraktam a könyveket, betettem a szekrénybe, mondtam, jól van, legyen úgy, ahogyan ti akarjátok. Elhallgat, látszik, tolakodás lenne most már bármit kérdezni. Ennyit akart mondani, s amit nem akar kiejteni a száján az ember, az annyira az övé, hogy csak ellopni lehetne tőle. de erre én nem vállalkozom. „A pénzt nem papírra adják" Ahogy leszerelt a katonaságtól, idejött Százhalombattára, az erőmű építkezésére, Visegrád műemlékeivel. Az együttes a Pest megyei Tanács vendégeként tartózkodik a megyében. Vendégjátck-finálé Pénteken Stanislaw Gro- chowiak „A fiúk” című drámájának előadásával befejezte budapesti vendégjátékát a varsói Teatr Polski együttese. Az öregség problémáit tárgyaló kortársművet Wanda Laskowska rendezte. A főbb szerepeket Zofia Maly- nicz, Tadeusz Fijewski, Leon Pietraszkiewicz, valamint a Parasztok tv-sorozat apa szerepéből megismert Wladyslaw Hancza alakította. most huszonhat éves. T. Károly segédmunkás, havi keresete meghaladja a háromezer forintot. Mint ő mondja: amihez bivaly kell, oda engem hívnak. Hatalmas erejű ember lehet, az első pillanatra látszik rajta. — Azt kérdezi, miért koptam le? Az az igazság, hogy én elkezdeni sem akartam, de addig beszélt lyukat a hasamba a brigádvezetőm, míg ráálltam, csakhogy hagyjon már élni... Négy osztályt végeztem csak, utána dolgoztam gazdáknál, mint régen a kis- béres, Bágyogszovátra való vagyok, Győr megyébe, ott a falumban csináltam. Elég, ha annyit mondok, hogy heten vagyunk testvérek, s felülről számítva én a második vagyok, előttem egy nővérem áll, a többi mind kisebb. Az apámat egyszer megbüntették, akkor jártam újra két hónapot, de megint kimaradtam... Körmére ég a cigaretta, mohón szíyjg, egyébként maga a megtestesült nyugalom. — Így tengtem-lengtem, behívtak, leszereltem, ott a katonaságnál is abajgattak, hogy az iskola, elvégezhetem ... Nem törtem magam. Leszereltem, van egy jó komám, az ’itt volt Battán, mondta, gyere. Jöttem, itt maradtam, jól érzem magam. Ha valaki rákérdez, akkor a szeme közé mondom, hogy igen, csak négyet végeztem, nem a papírra adják a pénzt' mutasd az elszámolásod; erre elhallgat. Kell az ilyen ember is, nem? Akit akár járomba foghatnak. Mert én még egyszer sem mondtam semmi munkára, hogy nem. Ez kell? Akkor ezt csinálom. Attól még nem kell hülyének lenni, hogy az iskolából kimaradt az ember; olvasok én újságot, inkább, mint nem egy, akinek több az iskolája, de ha mütatok valamit, olvasd csak, milyen érdekes, eltolja, nem érdekel... ★ Nincsenek előre gyártott tanulságaim, jól hangzó erkölcsi korholásaim, aggályaim. Csak fölvillantottam egy zseblámpa fényét a pincében. Talán nem is azért, hogy a pincét vegyem szemügyre. Hanem hogy jelezzem azoknak, akik nem akarják tudomásul venni: van pince. S ha van, akkor előbb-utóbb azzal is szembe kell néznünk, kik és miért húzódnak meg benne, hogyan — és főként: mikor — kerültek bele?! Mészáros Ottó Közeledik az új pártóktatá- si év, s a különböző politikai iskolákon és tanfolyamokon tanulók, de a marxizmus—le- ninizmus iránt érdeklődők, mindazok számára, akik szeretik a nemzetközi kérdésekkel, a társadalmi viszonyokkal, a filozófiával foglalkozó írásokat, több hasznos könyvet jelentetett meg a Kossuth Könyvkiadó. Elekből ismertetünk néhányat Marx és Engels Magyarországról A marxista—leninista szemlélettel írott művek mindig jó fegyvert jelentenek abban a küzdelemben, amelyet hazánkban és a velünk szomszédos országokban a nacionalizmus maradványai ellen vívnak a kommunisták. E művek sorába tartozik Marx és Engels Magyarországról szóló könyve. A tudományos szocializmus két nagy alapítója és tanítómestere hazánkkal kapcsolatos levelei, cikkei, szemelvényei először jelennek meg « magyarul. Az írások jelentős része nemzeti történelmünk egyik ragyogó szakaszáról, az 1848 —49-es magyar szabadság- harcról szól. Marx és Engels miért foglalkozott annyit a magyar szabadságharccal? Azért, mert nem tekintették csak magyar ügynek, hanem az európai forradaloni részének, amely kihatásaival, a szocialista forradalom felé vezető utat egyengette. Azért, mert azt vallották — s ma is azt tartja minden kommunista —, hogy mindegyik nép szabadságmozgalma szorosan összefügg a többi nép szabadságharcával; csak ez az ösz- szefüggés mutathatja meg, időszerű vagy időszerűtlen, haladó vagy reakciós-e valamely nemzeti mozgalom. Marx szerint — ahogyan Engelsnek írta — ebben az időben Magyarország volt az európai demokratikus forradalom végső nagy reménysége, utolsó mentsvára.” Ugyancsak nemzetközi összefüggésükben értékelte Marx és Engels a magyarországi kisebb népek nemzeti mozgalmait is, amelyek akkor a magyar szabadságharccal szemben Ausztriának adtak támogatást. Tisztán és világosan látták, hogy Ausztria álnokul kijátszotta a nemzetiségeket a magyarok ellen, és a „népek védelmezőjének” szerepében ellenük fordította őket. Marx hangsúlyozta, hogy a magyar forradalom megfojtásában részt vett nemzetiségek objektíve reakciós, ellenforradalmi szerepet töltöttek be. Ezen az igazságon az sem változtat, hogy egyes román és szlovák történészek az utóbbi években másként akarják beállítani a helyzetet. Marx és Engels később Is figyelemmel kísérte a magyar- országi eseményeket, sok hasznos tanáccsal segítette a magyarországi szocialista munkásmozgalom kezdeti szakaszait A könyv jobb megértését szolgálja a magyarázó és kiegészítő jegyzetek közlése és a bőséges névmutató is. Antonio Banfi válogatott írásai Érdekesek, izgalmasak a neves marxista gondolkodó, Antonio Banfi írásai. Annál inkább is, mert Banfi kivételes és mégis példamutató életút során jutott el a kommunizmushoz és a marxizmushoz — emberileg, világnézetileg és filozófiaikig egyaránt. Gondolatvilága megmutatja, hogy még a burzsoá országokban is a társadalom iránt érdeklődő tudósnak, filozófusnak — ha igazán el akar mélyülni a problémákban — el kell jutnia a marxista filozófiához, s ennek eszmei alapján állva kell vizsgálnia a kérdéseket. Persze, ez nem megy máról holnapra, Banfinak, a milánói egyetem professzorának is hosszú évek sorára volt szükség, hogy felismerje a maxiz- mus igazságait. Huszonhárom éves, amikor felfigyel a polgári kultúra válságainak különböző megnyilvánulásaira, és Hegelt tanulmányozva, megismerkedett a materializmussal. Végső fokon az ellenállás, az osztályharc tapasztalatai és élményei azok, amelyek hatására filozófiai- lag is marxista lesz. Felismerte Marx igazát, azt, hogy a gazdaság és a tudat szintézisbe fogható. Felismerte, hogy csak d történelmi materializmus képes olyan tudományos platformot alkotni, amelynek alapján megérthetek a kultúra különböző szféráinak belső összefüggései és problémái. Miért érdemes olvasni Ban- fit? Azért, mert munkásságában újszerűén jelentkezik a kultúrának, a humanizmusnak és a marxizmusnak ösz- szekapcsolása. „A marxizmus: történelmileg alkotó, humanista kultúra, tudatos társadalomépítés, az elmélet és a gyakorlat együtt” — írja művében. Jó érzékkel fejti ki írásaiban ezt a nézetet, hangoztatja, hogy a marxizmus fő feladata a kultúrában, s annak minden formájában abban áll, hogy felszabadítja a kultúrát a hamis tudat és a dogmatizmus alól. A lényeg az ember, annak munkája és értelme, amelynek segítségével építi az új világot. A kötetben megjelent írásokat ezek a gondolatok teszik a széles olvasóközönség számára élvezhetővé és hozzáférhetővé — ebben, van az erejük. Gus Hall: Az amerikai imperializmus ma A könyv szerzője az Egyesült Államok Kommunista Pártjának főtitkára, Amerikában népszerű szónok és előadó. Írásait világszerte érA Pest megyei Tanács Pályaválasztási Tanácsadó Intézete, továbbá munkaügyi, valamint művelődési és mező- gazdasági és élelmezésügyi osztálya irányításával ez idén is megrendezik a megye járásaiban és városaiban a pályaválasztási heteket, illetve napokat. A helyi körülményektől és szükséglettől függ ugyanis, hogy hol tart az eseménysorozat csak néhány napig, és hol esetleg több héten át. Nemcsak az időtartamot, de az időpontot is helyileg döntik el, azonban azzal a megszigorítással, hogy mindenütt október elseje és november 30. között kell megtartani. Ez alkalommal az általános iskolák 7. és 8. osztályos növendékeinek szüleit ankétra hívják meg, és megbeszélik velük a gyermekeik pályaválasztásával kapcsolatos kérdéseket. A két évfolyam tanulói részére pedig a környékbeli üzemekben látogatásokat szerveznek Nagyobb vállalatoknál a tanműhelyt is felkeresik. Pályaválasztási kiállítások is nyílnak, amelyek főrendedeklődéssel olvassák. Gus Hall egyike azoknak a kommunista vezetőknek, akiknek szavára világ minden táján felfigyelnek a nemzetközi élet új jelenségei és az Egyesült Államok belső problémái iránt érdeklődők. Könyve azt a tíz esztendőt öleli fel, amelyben Kennedy, Johnson és Nixon volt az Egyesült Államok elnöke, Mindhárman végső soron a monopóltőke politikáját valósították meg. Ebben a korszakban az amerikai imperialisták agresszív politikát folytattak, holott ebben ae időszakban már a történelem alapvető áramlatai és a társadalom erői az imperializmus ellen fordultak. Ez az a tíz év, amikor a kizsákmányolás és a profithajsza következtében a dollár uralma a világ nagyobbik részén tündökölt, amit példa nélkül álló katonai erő kény- szeritett ki. Ma viszont tanúi lehetünk e dollár-világbirodalom súlyos válságának. Ezt az időszakot elemzi Gus Hall. Könyve első részében azzal foglalkozik, hogyan lett az amerikai imperializmus az I imperialista világ legfőbb centruma. Ebben a részben azt vizsgálja, hogy az amerikai kapitalizmus iránya az utóbbi fél évszázadban merre halad. Mi volt a hidegháborús imperialista agresszió háttere? A második részben az imperialista állam szerepét vizsgálja, leleplezi Kissinger elképzeléseit és foglalkozik az Egyesült Államoknak szégyenteljes szerepével, amelyet a latin-amerikai népek elnyomásában betölt. A harmadik részben a nemzetközi munkásmozgalom időszerű kérdéseit veti fel, hangsúlyozza az opportunizmus elleni harc szükségességét, s végül a nemzetközi erőviszonyokat elemzi. Leszögezi, hogy a nemzetközi viszonylatban az amerikai imperializmus kénytelen visszavonulni, manőverezni. Alapvető világszemlélete és legfőbb célja azonban nem változott, lényege továbbra is az agresszió. Változatlanul dühödt, fajüldöző, munkásellenes, reakciós és antidemokratikus. Hangsúlyozza, hogy a tőkés világ válságának új szakasza újabb veszedelmekkel jár, ezért az új szakaszban szükség van újabb kezdeményezésekre, küzdelmekre, a nemzetközi munkásmozgalom, kommunista mozgalom összefogására. Gáli Sándor zői mindenütt a helyi szakmunkásképző intézetek, de az előkészítő munkálatokban részt vesznek a helyi KISZ vb-k és úttörőszervezetek, valamint a helyi intézmények, társadalmi szervek, és természetesen az üzemek is. Túl a helybeli szakmunkásiskolákban oktatott szakmákon, ezeken a kiállításokon a megyei hasonló intézetekben elsajátítható szakmákat ismertető modelleket is bemutatnak. Ugyanott előadásokon ismertetik az iskolásokkal a különböző pályákat, de diavetítésben és mozgóképekkel is bemutatják több foglalkozás munkáját. Kívánatos, hogy a kiállításokat középiskolások, főleg azok a negyedik osztályosok is megtekintsék, akik nem törekszenek valamely felsőfokú tanintézetbe, hanem valamilyen szakmát kívánnak választani. Üjítás is lesz az idei pálya- választási heteken: a megyei könyvtár irányításával a könyvtárakban pályaválasztási vetélkedőt rendeznek a fiatalok számára. Sz. E. A Kohászati Gyárépítő Vállalat Építőipari Gyáregysége technikusi végzettségű építésvezetőket keres azonnali belépéssel, dunaújvárosi munkaterületre. Szállásról gondoskodunk. Jelentkezés: személyesen vagy Írásban: Budapest*XIII., Révész u. 9. • Borbás Zoltán gyáregységvezetőnél. Fqladták a rajtnál Október elsején kezdődnek a pályaválasztási hetek
