Pest Megyi Hírlap, 1974. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-20 / 220. szám
1974. SZEPTEMBER 30., PÉNTEK EGY NAP A FEJLŐDŐ VÁROSBAN (Folytatás az 1. oldalról) tén nagy fejlődést jelent a város életében. Végezetül Papp József a 88 pártalapszervezet kommunistáinak életéről, munkájáról adott számot. A városban 3100 párttag dolgozik, s nyolcvan százalékuk rendszeresen Végez pártmunkát, valamennyien részesei a város fejlesztésének 84 százalékuk szervezett oktatásban vesz részt, és 3000 KlSZ-ffiatal is tanul. Jól működnek a marxista—leninista középiskolák és két osztályt indítottak ebben az esztendőben a Marxista—Leninista Egyetem kihelyezett tagozatán. A művelődés jövendő központjában A részletes és hasznos beszámolód meghallgatása utánBisz- ku Béla és kísérete megtekintette a város építkezéseit, többek között a művelődési központot. Az építkezésén Barna Márton, a PÁÉV pártbizottságának titkára és Cpomor Elek főépítésvezető fogadta a vendégeket A korszerű, félezer személyt befogadó, szép művelődési központ a tervezett határidő előtt elkészül, 1975 november 7-ét már ott ünnepük a város lakói, itt emlékeznek meg a város alapításának 900. évfordulójáról is. Az építkezést, mint mondották 1973 júliusában kezdték. Eddig — ahogy Kalmár Aladár szakszervezeti titkár újságolta — háromezer köbméter betont építettek be. Az országban először alkalmazták itt könnyűszerkezetes térlefedést, amely alumíniumból készül. Az építkezésen átlagban jelenleg negyvenen dolgoznak. A KB titkára kísérete társaságában megtekintette a jövendő színház-, illetve mozitermet, a különböző oktató-, és foglalkoztatóhelyiségeket, s a már most tetszetős építményben elismeréssel szólt a szép munkáról. Márkus Géza művezetőtől a munkások keresete iránt érdeklődött. Megtudakolta azt is, hogy Berinkei Pál ifjúsági szocialista ácsbrigádja, valamint Jakubecz György szocialista ácsbrigádja milyen ösztönzésre ajánlotta fel a befejezési határidő előbbre hozatalát? Márkus Géza őszintén válaszolt. A brigád tagjai kiváló, szorgalmas és lelkes munkások, de az is igaz, hogy keresetük is növekszik, ha gyorsabban dolgoznak és lerövidítik a határidőt. Mint mondotta: az erkölcsi és az anyagi ösztönzés náluk együtt jár. Otthont adó falak építői A Földvári téri, SZTEM- rendszerrel épülő lakótelepen Ungvári János, a PÁÉV termelési osztályvezetője fogadta a vendégeket és tájékoztatta őket az építkezések menetéről. Emlékeztetett arra, hogy a lakótelep munkálatait 1967-ben kezdték, s az építkezés négy ütemben halad. Szerződés szerint 1700 lakást kell átadniuk, amelyből jelenleg 943 kerül rövidesen az új, boldog tulajdonosok birtokába. Indulásnál kohósalakos módszert alkalmaztak, de áttértek a korszerűbb, alagútzsalus építkezésre. A fűtés is korszerű lesz. Két-, két és fél, háromszobás lakások várják új lakóikat. Eddig 260 millió forintot építettek be. A lakások négyzetméterenként átlagban ötezer forintba kerülnek. Ezután került sor a tizenhat tantermes iskola építkezésének megtekintésére, amelyen a hagyományos építkezési formát választják. így is, ahogy Pince Nándor építésvezető és Kovács István művezető ígérte, ez év december 31-én átadják rendeltetésének az épületet. Négyszáz gyermek tanulhat majd a korszerű iskolában, edzheti testét a jól felszerelt tornateremben, s két műhely is segíti fejlődésüket. Étteremről is gondoskodnak a tervezők. Barátságos percek ^ A szervezett program közben egy-két váratlan találkozás, beszélgetés is tarkította a látogatást. Az úton, a lakótelep házai között idős, ősz férfi állította meg Biszku Bélát, s szeretettel köszöntötte. Egy másik ház előtt a KB titkára szakította meg útját. Észrevette ugyanis, hogy egy család ikergyermekeivel élvezi a, verőfényes, meleg őszi délutánt. Megszólította Ambrus Gézát és feleségét, érdeklődött a nyolchónapos Rozika és Marika fejlődése iránt, s rövidesen tapasztalatcserére került sor, mert kiderült, hogy Bisziku Béla négy gyermeke adatfeldolgozó központot létesítenek. Akadtak, akik kételkedtek a nagy program megvalósulásában, de az élet a merészebb tervezőket igazolta. Ismertették Biszku Bélával, mit jelent a területi munka, hogyan kísérik végig a beteget kezdve a kivizsgálástól, a beutaláson, a gyógyításon, az utókezelésen át egészen a lakóhelyig, az üzemig. Mindhárom rendelőintézetet is bekapcsolták munkájukba. S ami a kórházakban ritka, náluk sikerült: orvosaik részt vesznek a rendelőintézetek tevékenységében. Megszokták, hogy kilépjenek a kórház falai közül, elmenjenek Szobra, Dunakeszire, a felülvizsgálatokra. Változást akartak elérni az orvosi mentalitásban és a lelkes, fiatal, jó szakorvosi gárda beváltotta a hozzájuk fűzött reményeket Először nem mindenki támogatta az adatközpont megvalósításának gondolatát, ma már mindenki büszke rá. Nem is nagyon hiszik el a kívülállók, milyen kevés pénzzel régi, kimustrált gépekkel alapozták meg elképzeléseiket. Az adatközpont lényege, hogy arról a betegről, aki bekerül a kórházba, minden fontos adatot felvesznek, azt kódolják és adott esetben, ha a beteg visz- szakerül az Intézetbe, másodpercek alatt rendelkezésre áűl a betegről valamennyi — orvost érdeklő — információ. A felsőbb szervek kérésére már más fekvőbeteg-intézménynél is segítenek ezt megvalósítani... A kórháznak nagy érdeme van abban is, hogy egyszerűsítették az egészségügyi köz- igazgatást. Létrehozták a területi igazgatói értekezlet rendszerét, s ma tulajdonképpen egy orvos, a tanácsi egészség- ügyi osztályvezető az egyetlen, aki összefogja, irányítja a város, illetve a járás egészségügyét, egyesítették a járási és a városi egészségügyi osztályt. Érdekes volt, amit dr. Kollár Lajos az örvösök közéleti szerepléséről mondott: ott vannak a pártszervezetekben, a pártbizottságban, a tanácsban, a Hazafias Népfrontban — Katonák között Nógrád megyei Építőipari Vállalat dolgozik. Mint a város vezetői elmondották, először a PÁÉV-et kérték fel az építkezésre, de azok a könnyűszerkezetes, drágább (igaz, gyorsabb) építkezést ajánlották. Ügy határoztak, hogy inkább a lassúbb, de olcsóbb megoldást, a Programon kívül Ambrus Gézáékkal Dr. Kollár Lajos bemutatja a Szőnyi Tibor kórházat Koppány György felvételei közül is kettő Deer. Igaz, azok már huszonegy évesek. A KB titkára itt is, ott is megállt, beszélgetett. így került sor Oroszi Károlyék meglátogatására a lakótelepen. Orosziék 1972-ben költöztek kétszobás lakásukba. Azelőtt Kis-Vácott laktak a szülőkkel egy szoba-konyíhában. Orosziné a Vád Kötöttárugyár munkásnője, férje pedig az AFIT telepén dolgozik. Két gyermekük, Károly és Zoli 14, illetve 12 évesek. A családias légkörben sok mindenről esett szó: arról, hogy elégedettek-e a lakással, sokallják-e a 415 forintos lakbért, hogyan osztják be a férj három- s a feleség kétezer forintját. Jól tanulnak-e a gyerekek? Károly, a nyolcadikos négyes-ötös tanuló, Zoli játékos, amúgy is év eleje van, még nem lehet tudni... Azután a szerdal futballmérkőzés körül alakult ki vita, kiderült, mindenki más csapatnak drukkoL A korszerű kórházban A kedves, derűs percek után a nap gazdag programja a Szőnyi Tibor kórházban folytatódott. Dr. Tóth János egészségügyi csúcstitkár, dr. Kollár Lajos igazgató főorvos, és dr. Korona Árpád igazgatóhelyettes fogadta a látogatókat. Dr. Kollár Lajos részletesen tájékoztatta a vendégeket az 1970 óta működő kórház életéről. Mint mondotta, 476 ágy- gyal' kezdte életét az intézmény, amely két és fél év alatt 161 millió forintért épült. Azóta 800 ágyra bővült a kórház. A hétemeletes, korszerű, szép kórház 1970 óta nagy tekintélyt vívott ki magának. Az igazgató főorvos arra a párt- küldött-értekezletre emlékezett, amelyet 1970-ben tartottak és megfogalmazták programjukat. A kórház megindítása mellett azt tervezték, hogy kialakítják a területi munkát, valami újat honosítanak meg a kórházak életében, s azt is elhatározták, hogy A tizenhat tantermes Iskola építkezésénél mindenütt, ahol a közösségnek hasznára válnak. Biszku Béla meglátogatta a 86 ágyas gyermekosztályt dr. Ferenczi Iván osztályvezető főorvos kíséretében. Televízión bemutatták számára a hét- ágyas intenzív osztály működését, felszereltségét. Dián Gé- záné főműtősnő a korszerű műtőbe vezette a látogatókat, s végezetül Silc József, a számítóközpont szervezője az adatfeldolgozót mutatta be. A program a késő délutáni órákban ért véget. Biszku Béla sok sikert kívánt Vác város dolgozóinak, és elégedettségét fejezte ki a sok építkezés, a jelentős eredmények, a fejlődés láttán. Mint mondotta: a Központi Bizottság már a XI. pártkongresszusra készül, s az előkészítés nagyon sok munkával jár. Ezt a feladatot azonban úgy kell elvégezniük, hogy a napi tennivaló se szenvedjen hátrányt. Rendszeresen látogatják a megyéket, hogy személyesen is tapasztalhassák, hogyan élnek, dolgoznak az emberek. Vácott is alkalma volt látni, milyen erőfeszítéseket tesznek azért, hogy megvalósítsák szép tarvelkeL Sági' Agnes Nem reszortfeladat Előadás az MSZMP KB márciusi határozatának végrehajtásáról Fél esztendővel ezelőtt, március végén jelent meg az MSZMP Központi Bizottságának határozata a közművelődés helyzetéről és továbbfejlesztésének feladatairól. A határozat azóta is igen élénken foglalkoztatja a közvéleményt. Egyrészt azért, mert nagy fontosságú kérdéseket elemez, másrészt, mert bár a párt vezető testületé többször foglalkozott már a közművelődéssel, külön határozatot ebben a témakörben most márciusban fogadott el először. Alapozó jellegű határozatról van tehát szó. amelyet többek között az is jelez, hogy például a közművelődés fogalmát — a kifejezést a régebben általános népművelés helyett használjuk néhány éve — tulajdonképpen ez a határozat fogalmazta meg először szabatosan. A művelődés értelme Ezekkel a gondolatokkal kezdte előadását tegnap délután a Pest megyei pártbizottság oktatási igazgatóságán Balogh László, a megyei párt- bizottság osztályvezetője. Az előadás azoknak a propagandistáknak előkészítőjén hangzott el, akik az új pártoktatási évben a kulturális kérdések tanfolyamainak foglalkozásait vezetik majd, és akik a hétfőn kezdődött tanfolyamon — a nyitásról keddi lapunkban beszámoltunk olvasóinknak — csütörtök délutánig már hét előadáson ismerkedtek a kulturális és ideológiai élet, a művészetek és az oktatásügy időszerű kérdéseivel. Hogyan definiálta tehát a márciusi párthatározat a köz- művelődés fogalmát? A határozat szerint a leglényegesebb összetevője ennek a tevékenységnek, hogy az általános iskola» eredményeire épül, hogy az iskolai oktatás rendszerén kívül zajlik, továbbá hogy aktivitást, öntevékenységet és szervezett kereteket tételez fel. Végső fokon ebből a meghatározásból épül fel, hogy a közművelődés fogalmába beletartozik a politikai műveltség, a világban való eligazodás képessége, a részvétel az ideológiai küzdelemben; enélkül ma már nem képzelhetünk el művelt embert. Annál inkább kell hangsúlyoznunk, hogy mindez szervesen hozzátartozik a műveltség fogalmához, mert sokan ezeknek az alapvető készségeknek és képességeknek a nevelését, a közművel ődéstől távolálló- nak, valamiféle speciális párt vagy tömegszervezeti feladatnak tekintik. Valójában a köz- művelődés nem szűkíthető le — s ezt a párthatározat nyomatékosan hangsúlyozza — szimpla ismeretterjesztésre, szorosan beletartozik a magatartás, az életmód formálása is. A lenini elvek Ezzel kapcsolatban részletesen elemezte az előadó, milyen alapvető feltétele például a munkahelyi demokrácia fejlesztésének a dolgozók műveltsége. Egyáltalán — mint Lenin többször hangsúlyozta — a társadalom előtt álló feladatok megoldásának, végrehajtásának is egyik nélkülözhetetlen eszköze a műveltség. A márciusi párthatározat a lenini elveket emeli ki, amikor hangsúlyozza, hogy a közművelődés nem elszigetelt tevékenység, amelytől függetlenül zajlik a társadalom és a gazdaság élete. Miután az előadó részletesen áttekintette és példákkal illusztrálva elemezte a művelődés és a társadalmi-gazdasági feladatok összefüggéseit, egyebek közt arról is szólott, voltaképpen kinek a dolga is a közművelés. Az előadás e részének központi gondolata arra épült, hogy ezt a munkát semmiképpen sem tekinthetjük reszort- feladatnak. E reszort-szemlélettel a párthatározat mondanivalóját kell szembeállítanunk: a művelődéssel való törődés a választott pártszerveknek, a testületeknek is alapvető kötelessége. Ehhez kapcsolódóan de az előadás más részében taglalta Balogh László a párt- szervek feladatait. Hangsúlyozta: el kell érni, hogy a közművelődéssel való foglalkozás beépüljön a pártmunkába. A továbbiakban arról szólott az előadó, hogy a márciusi határozat indokoltan, szükségszerűen munkás- és ifjúságcentrikus. Ez természetesen nem jelenti senkinek a kizárását. vagy lebecsülését Gondok és tennivalók Előadása befejező részében Balogh László Pest megye közművelődési helyzetét elemezte. A Pest megyei pártbizottság 1969-es művelődési határozatából kiindulva rámutatott. hogy azóta szinte fordulat következett be ebben a tekintetben a megye kulturális életében. Mindez azonban nem feledtetheti el a gondokat, a megoldandó feladatokat. Fejlesztenünk kell például a politikai és a szakmai oktatást A nők körében például lényegesen kevesebb a szakmailag képzett munkás — 17,7 százalék, — mint a férfiak között, ahol ez az arány 44,5 százalék. Külön gond az is, hogy a fiatalok közül viszonylag sokan még mindig nem végzik el az általános iskolát A kulturális kérdések tanfolyama vezetői részére szervezett előadássorozat szombaton kulturális fórummal fejeződik be. Ezen a megye több vezetője válaszol majd a hallgatók kérdéseire.
