Pest Megyi Hírlap, 1974. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-19 / 219. szám

A mk helyzete — Tanai István elnökhelyettes beszámolója a tanács-vb ülésén Nagykőrös 26 ezer 140 lakosának több mint a fele nő. A Központi Bizottság immár négy évé született nőpolitikái határozata így a városban 13 ezer 658 embert közvetlenül érint. Milyen intézkedések születtek hát érdekükben, s azok végrehajtása hogyan javított a nagykőrösi lányok, asszonyok politikai, gazdasági, szociális helyzetén? Ezek a kérdésék szerepeltek többek között a városi tanács végrehajtó bizott­ságának legutóbbi ülésén, melyen a fenti témáról Tanai István elnökhelyettes számolt be. Elöljáróban megállapította, hogy a nőkérdésben fellelhető ellentmondások felszámolása nemcsak a nöbizottságok fel­adata, hanem össztársadalmi ügy, s nemcsak központi, ha­nem helyi intézkedéseket is követel. Ezt tartották szem előtt amikor az utóbbi négy évben központi intézkedések melleit számos ötlet és intéz­kedés született a városban élő nők helyzetének megkönnyíté­séért, további javításáért. Jelentősen bővült például a nők körében végzett po­litikai tevékenység. Termelési és munkaértekezle­teken is gyakran előtérbe ke­rülnek nőpolitikái munka eredményei és hiányosságai, s az aktívan tevékenykedő nő­felelősök is nagyban segítik a határozatok valóra váltását. Beszámolójának további ré­szében Tanai István megálla­pította, hogy a Nagykőrösön élő nőik jelentős hányada ér­deklődik a közéleti politikai kérdéseik iránt Mind nagyobb számban vesznek részt például a -szakszervezeti bizottságok vagy a Hazafias Népfront munkájában. Különösen a na­gyobb üzemekben, ahol az ilyen, jellegű munka szervezet­tebb, tapasztalható a nők ak­tivitása. A konzervgyárban, például 321 szakszervezeti tisztséget viselő dolgozó közül 219, az Irodagéptechnikai Vál­lalatnál pedig 17 közül 11 nő. Kedvezően alakult a nők száma a tanácstagok körében ás. Míg a megelőző választá­sokon 11 nőt delegáltak a vá­lasztók tanácsi testületbe, ad­dig tavaly már tizenkettőn kaptak megbízást tanácstagi munkára. Nagy részük fiatal, . lelkesen, odaadóan tevékeny­kedik kerületük, s az egész város érdekében. Jó példája a nők közéleti aktivitásának, hogy a különféle megbízást vállaló nők szorgoskodása nem egy esetben kiterjed a városon túlra is, jó néhányan országos szervekben tevékenykednek. Bár összességében kétség­telen előrelépés tapasztal­ható, néhány helyein azon- i ban nem fordítottak ele­gendő figyelmet a nők helyzetén javító intézke­désekre. Kevés nő vesz részt például a szövetkezetele vezetőségeinek munkájában, a Gépjavító és Faipari Szövetkezet héttagú vezetőségébe pedig nem is vá­lasztottak nődolgozót. Kedve­zőtlen a nők részvételi ará­nya a szövetkezeti bizottság­ban. Néhány szövetkezetben a szükségesnél kevesebb segít­séget, támogatást kapnak a nőbizottságok, így munkájuk is kevésbé eredményes. Számottevően emelkedett a párt- és tömegszervezeti ok­tatásban résztvevő nők száma az utóbbi négy évben. Míg az 1970/71-es oktatási évben 2046 nő tanult különböző tanfolya­mokon, addig 73/74-ben az elő­adások 6800 hallgatója között már 3050 nő foglalt helyet. Nagykőrösön jelenleg 1815- en rendelkeznek egyetemi, fő­iskolai, középiskolai végzett­séggel, közülük 1060 nő. Csak a konzervgyár dolgozói közül például jelenleg 99-en tanul­nak egyetemen vagy középis­kolában. Az elmúlt négy évben 26 dolgozó lány, asszony szer­zett érettségi bizonyít­ványt az Arany János gimnáziumban, a dolgozók általános iskoláját pedig 98 nő végezte el. A nők foglalkoztatottságá­nak aránya is lényegesen meghaladja a korábbi arányo­kat, Nagykőrösön még a je­lenlegi országos aránynál Is jobb. Az aktívan kereső nők száma a közelmúltban jelen­tősen növekedett, számuk je­lenleg 5800. Ez a már koráb­ban* meglévő üzemek, gyárak, vállalatok fejlesztésének és természetesen az új munkahe­lyek telepítésének az eredmé­nye. Jelenleg úgy tűnik, hogy megoldódott a nők foglalkoz­tatottságának kérdése, annak ellenére, hogy nem minden nő dolgozik. Egy, a város két kü­lönböző területén végzett fel­mérés során megállapították, hogy 426 háztartásban szor­goskodó asszony közül csak 165 munkaképes, és közülük is csupán 13 vállalna állandó munkát, ha az igényeinek megfelelne. A dolgozó nők bérének megállapításakor egyre in­kább érvényesül az egyen­lő munkáért egyenlő bért elve. Az azonos vagy hasonló mun­kakörben dolgozó férfiak és nők bére lényegében azonos. A férfiak és nők átlagkerese­te az elmúlt években közele­dett egymáshoz, s míg az utóbbi négy évben a férfimun­kások átlagkeresete 5600 fo­rinttal, a munkásnők átlagke­resete 6390 forinttal emelke­dett. Jelentősen javultak a munkakörülmények is. Leg­kedvezőbb a helyzet ezen a téren az ipari üzemekben, de elmondható, hogy a nők na­gyobb hányada a korábbiak­hoz képest kedvezőbb körül­mények között dolgozik. A konzervgyárban például kor­szerű ebédlő, öltöző, fürdő, or­vosi rendelő várja a nőket, és jelentősen javult a helyzet az Irodagéptechnika Vállalat, a 21-es Volán helyi telepén és a Gépjavító és Faipari Szö­vetkezetnél is. Számos hiá­nyosság akad még azonban a mezőgazdasági termelőszövet­kezetekben, ahol a munka- és egészségvédelem érdekében még igen keveset tettek, s nem oldották még meg az étkez­tetést sem. Az üzemek, gyárak, válla- ' latok, a nőknek munkát adó különféle munkahe­lyek mellett számos taná­csi intézkedés is szolgálja a nők életkörülményeinek javítását. A városi kórház központi fű­tésének elkészülte és a gyer­mekkórház felújítása után pél­dául új szülészeti részleget építettek. Ezt követően a kon­zervgyári dolgozók 800 ezer forint értékű önkéntes munká­jának eredményeként sor ke­rült a szülészet régi épületé­nek felújítására. Új környezet­ben várják tanácsadásra a ter­hes anyákat, és sokat segít majd természetesen- a nőkön is a rendelőintézet rövidesen megkezdődő bővítése. Még eb­ben az évben hozzálátnak a központi bölcsőde felújításá­hoz, s a következő tervidőszak elején megkezdik a Ceglédi úti lakótelepen egy új, hatvan ap­róságot fogadó bölcsőde építé­sét Üjabb óvodai helyekkel igyekeznek enyhíteni a dolgo­zó anyák gondjait. A város óvodáiban jelenleg 250 gyer­meket gondozhatnak, ez ter­mészetesen még közelről sem elegendő. Ezért az idén újabb két, egyenként 25 kis óvodást befogadó foglalkozási termet építettek és még ebben az év­ben megkezdik a 75 személyes tormási óvoda felhúzását. A következő években a Ceglédi úti lakótelep kap majd új korszerű, száz kisgyermeket fo­gadó óvodát. Az elmúlt évek­hez hasonlóan tovább kíván­ják bővíteni az általános isko­lai napközi hálózatot is. Az elmúlt években telepí­tett mosoda, valamint a városközpontban berende­zett gyorstisztító a nők második műszakját köny- nyíti meg, s könnyebb, gyorsabb lett a vásárlás a felújított átalakí­tott üzletekben. Számottevően nőtt az elmúlt időszakban az állami fedezetből épített laká­sok száma. Elosztásuknál ki­emelten kezelik a többgyerme­kes családok és a családfenn­tartó nők kérelmét. n Híradó A P ES TMEG-YE.» HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XVIII. ÉVFOLYAM, 219. SZÄM 1974. SZEPTEMBER 19., CSÜTÖRTÖK A húsellátásról Két boltból egy — de két műszakos Hetipiaci napokon és ünne­pek előtt a húst árusító üz­letekben sorban állnak az emberek. Nincs elegendő áru? De van! A 137-es bolt vezetője, Ko­vács Sándor, egy személyben vezető, eladó, pénztáros. — Minden kért mennyisé­get leszállítanak — mondja. — A múltkor több árut kér­tem a szokottnál, azt is el­hozták. A sorbanállás oka te­hát nem a húshiány. Az idő­beosztás körül van egy kis hiba. Sokan a déli ebédre- valót aznap reggel szeretnék megvásárolni. Ami érthető ugyan, de sokkal több időt igényel. — Húsból minden igényt ki tudunk elégíteni — mond­ja a kereskedelmi osztály csoportvezetője, Karai Amb­rus. — Hentesáruból sincs Anyakönyvi hírek Született: Hatvani Sándor és Fehér Rozália: Rozália, Ba­logh Ambrus és Farkas Kata­lin: Szabolcs, Cseri László és Szuhanyik Ágnes: László, Her- pai Mihály és Rab Katalin: Katalin, Fehér Sándor és Szűcs Mária: Sándor, Kis István és Barkó Éva: Attila, Jaczina Mi­hály és Türei Terézia: Gábor, Farkas László és Törőcsik Ka­talin: Mária, Soós István és Kökény Mária: Tünde, Koncz József és Korsós Sarolta: Jó­zsef, Kasza József és Tóth Ka­rolina: Regina, Pólyák Ferenc és Tóth Verona: Zoltán, Szé­kely Balázs és Mutsi Julianna: Ferenc, Kovács Ambrus és Ha­súr Erzsébet: Mária, Vágó Gyula és Gulyás Ágnes: Gyu­la, Váróczi László és Balogh Rozálip: Ágnes, Olajos László és Vágó Mária: Mária nevű gyermeke. Névadót tartott: Illés József és Erlitz Edit: Éva, I^othorszki Sándor és Páhán Zsuzsanna: Sándor, Sipos Lajos és Mikes Rozália: Róbert nevű gyerme­kének. Házasságot kötött: Pap Sán­dor és Erdélyi Emma, Nagy Dénes és Irimi Erzsébet, Szűcs Dénes és Bajtai Edit, Fazekas László és Kovács Erzsébet, Fe­kete József és Ujszászi Ágnes, dr. Párizs Ambrus és Tóth Katalin. Meghalt: Olasz Antal (Te- tétleni u. 12), Nagy Jánosné Mala Karolina (Árbóz d. 34), Kereki Ferenc (Fekete d. 46), Fejszés Istvánná Molnár Sára (Kispáhi 24), Bozsogi Istvánná Adok Julianna (Földeák, Köz­társaság u. 1), Ferenczi-Mé- száros György (Kazinczi u. 17), Dúzs Ambrus (Losonczi u. 63), Vikartóczki Sándorné Triz Ju­dit (Baross G. u. 10). VárOSlink közművelődési életének igen jelentős állomá­sai a kiállítások. Ha csak né­hány évre tekintünk vissza. Nagykőrös művészetet értő és szerető közönsége bizony hi­ányt szenvedett képző-, ipar-, népművészeti és fotóművé­szeti kiállításokban. Ma már az Arany János Múzeum és az Arany János Művelődési Köz­pont rendezte egyre rango­sabb kiállítások mind több és több látogatót vonzanak. A most kiállító művész, Apáti-Tóth Sándor, nem is­meretlen városunk lakosai­nak, hisz képesriportjaival nap mint nap találkozhatnak a Nagykőrösi Híradó hasáb­jain is. Amit a kiállításon lá­tunk. ennél sokkal több: a mindennapok pillanatainak olyan ábrázolása, felismerése, amely már művészet. A fötömül éSZ technikai úton hozza létre művészi alkotását. A kép elkészítése önmagában azonban még nem jelent mű­vészi alkotást, hisz a fényké­pezőgép kezelése a laborató­riumban lezajló vegyi folya­mat, mindenki számára megta­nulható mesterség. Egyesek szerint fotóművészet nincs is. mert a képet a gép alkotta, a fénykép létrejöttében aláren­delt szerepe van a gépet ke­zében tartó egyénnek, akárki kezében van a gép, ugyanazt látja. Igv az az alkotó folya­mat, ami a képzőművészet­ben ismert, a fotózásban el­képzelhetetlen. Apáti-Tóth Sándor kiállítá­sa azonban kiváló alkalom arra. hogy a néző belepillant­son a fotóművészet titkaiba. A kiállítás minden látogató­jának legelőször az tűnik fel, hiány, a választék azonban kicsi, mert valamennyi hús­ipari üzem ugyanazt az áru­félét gyártja. A Széchenyi té­ri, egymással szemben levő két hentesbolt közül az egyi­ket most megnagyobbítják. A munkálatok folyamatban van­nak s ha minden jól megy, a hónap végén megnyílik. Az új üzlet két műszakos lesz, s reggeltől estig a vásárlók rendelkezésére áll. Az újon­nan megnyíló üzletbe szak­képzett munkaerőkre lenne szükség. Jelenleg hat hús­ipari szakképzettségű dolgo­zót tudnának felvenni. Az ÁFÉSZ csemegeüzleté­ben — a Kecskeméti úton — jelenleg 15 féle felvágott kapható. Ez a választék le­csökkenhet tízre, vagy fel­szaladhat húszfélére is. Mi­kor mit kapnak Ceglédről, vagy a helyi vágóhídról. Hiány van csemegeszalámiból és gyulai kolbászból. Ezek a készítmények úgynevezett keretáruk, ezek szétosztását a felettes hatóság intézi. Eb­ből az áruból először el kell látni a kórházakat, nyáron az üdülőket, a külkereskede­lem is tetemes mennyiséget vásárol, és ami marad, azt nem könnyű elosztani a ha­zai üzletekben. Ezért aztán egyszer kapható, máskor meg nem. Reméljük, az ősz folya­mán mi sem maradunk ki a szállításból, s nálunk is kap­ható lesz csemegeszalámi és gyulai kolbász. Tőkehúsból leggyorsabban az oldalas, a tarja, a belső­ség és a comb fogy el. Aki későn érkezik, már csak ka­rajt kaphat. Nagyon finom, csak egy kicsit drága — mondja Marticselc László, a bolt egyik vezetője. — Már üres a pult, de még van 30 „szál” karajunk. A városban tehát nincs húshiány! , A sorbanállás pe­dig az új bolt megnyitásával remélhetőleg megszűnik. Sz. F. Az első Pompadour Szeptember 20-án, pénteken 7 órakor kerül sor az Arany János Művelődési Központ színháztermében az első meg­hirdetett bérleti előadásra. Fall Leo híres nagyoperett­jét, a Pompadourt mutatják be a szolnoki Szigligeti Szín­ház művészei Bor József ren­dezésében. Az előadásra je­gyek válthatók a művelődési központ irodájában. Mit látunk ma a moziban Aranyláz. — Kutyaélet, Charles Chaplin nagy sikerű burleszk filmjének felújítása. Kísérőműsor: A hazámat szolgálom. Előadások kezdete: 6 és 8 órákor. KISKÖRZETI MOZI A Csongrádi úti iskolában A kétéltű ember. Szovjet film. Előadás kezdete: 7 órakor. SPORT Nemzetközi lövészversenyen A Magyar Honvédelmi Szö­vetség hagyományos nemzet­közi és országos bajnoki sportlövőviadalát 400 résztve­vővel Szentendrén, Budaör­sön, valamint Budapesten két helyen: a Marcibányi té­ren és a Margitszigeten ren­dezték három nap, egy idő­ben. Pest megye MHSZ-vá- logatottjának tíz tagja közül kilencet az MHSZ Nk. kon­zervgyári lövószklub adott, s közülük nyolcán egyéni csú­csot állítottak fel. A körö­sieket érintő számokra a Marcibányi téren került sor. Harminchárom csapat közül a Pest megyeiek a mezőny közepén végeztek. A kon­zervgyáriak eredményei: Kisöbű sportpuska, 60 fekvő (24 induló): ...18. Boros 576 kör; 120 összetett (24): 21. Boros 1035. Standardpuska, 60 fekvő (24): 12. Bencsik 577, Horkai 545-öt lőtt; női (28): 12. Papp 572; 60 összetett: Hajdú 450-et lőtt. Sportpisz­toly (24): 19. Nagy S. 505, 21. Czeczon 446, Kiss 314. Az összetett versenyszámot töb­bet kell gyakorolni. Az MHSZ MK—Konzerv­gyári LK 4. számú háziver­senyének eredményei (a tor­mási lőtéren). Nyílt irány- zékú légpuska, serdülők: Radeczky 341 (aranyjelvé­nyes szintű), Vojtek 293, Gyu­lai 307, serdülő leány: Zöl­di 293. Zári irányzékú lég­puska: Szabó 350, Bartucz 314. Standardpuska, 60 fek­vő: Bencsik 573, Horkai 553, Kovács 527, Klieg 523; női: Papp 552. Kisöbű sport­puska: Boros 581. Sportpisz­toly: Nagy S. 487, Czeczon 474, Tomanovszki 420. Sportpisz­toly, női: Csete 495, Nagyné 494 kör. Szombaton és vasárnap (21- én és 22-én) rendezik a tor­mási lőtéren a Konzerv Ku­pa vetélkedőt, amelyen ne­ves vidéki klubok is indítják legjobbjaikat. Remek győzelem — asztaliteniszben Nk. Kinizsi—Ferencvárosi VSE 12:4. Az NB III-as fér­fi asztalitenisz csapatbajnok­ság keretében a sportotthon­ban 2:2 után belelendültek a körösiek, remekül küzdöt­tek és jó formával, ilyen arányban is megérdemelten győztek. Erdei 4, Varga és Kő­házi 3—3, Kása 2 ellenfelét győzte le. A Nk. Kinizsi II—Dunai Kőolaj megyei • férfi felnőtt és ifjúsági bajnoki találkozót a százhalombattaiak kérésé­re november 3-ára halasz­tották. Tornaórák a strandon A nyárias szeptemberi na­pokat jól kihasználták az Arany János gimnázium és a Petőfi általános iskola test­nevelő tanárai. Eddigi óráik nagy részét a strandon, úszásoktatásra hásználták fel, amelynek a diákok is nagyon örültek. Amatőr rádiós hírek Az MHSZ Nagykörös városi rádiósklub tagjai kaptak egy nagy teljesítményű vevőké­szüléket, s kezd kialakulni egy versenyző kollektíva. A Kossuth-iskolában rádiós­szakkört alakítanak. Csütörtöki műsor Kézilabda: Toldi-pálya, 16: Toldi DSK ifi—Abonyi Gim­názium női OIK-mérkőzés. S. Z. \ A valóság darabjai.. Apáti-Tóth Sándor kiállításáról hogy amit a képeken lát, az környezetünk valóságának egy-egy darabja ugyan, de így, ilyen formában mégsem látta soha. A valóságnak ezeket az elemeit Apáti-Tóth Sándor kereste meg, kiszorítva azo­kat környezetükből, olykor pedig maga teremtette meg a jelenetet. Vagy olyan módon, mint a filmrendező, élettelen tárgyakból, személyekből meg­rendezte a jelenetet, vagy olyan módon, hogy tudatosan végrehajtott műveletekkel a lefényképezett jelenethez va­lamit hozzáadott, vágy elvett belőle. A többszörös váloga­tás, szelektálás biztosítja, hogy a kép a valóságnak egy. meghatározott darabja ugyan, de többet jelent önmagánál, sűrítetten magában hordozza mindazt, amit az adott témá­ról a művész el kíván mon­dani, A kiállítás egyik képén egy fazekas agyagtól bemá- zolódott kezét láthatjuk, amint edénvt alakít a koron­gon. A művész megkereste a legtöbb nézőpontot, a kézre vetődő fény legmegfele’őbb eloszlását. Nem a fazekast akarta megörökíteni munka közben, hanem a teremtő kéz érdekelte. A Csönd című kép témája egy harangláb, melyet mások is láthatnak ilyen elhagyatot­tan, elfeledetten a széles ho­rizontú tájban. Amikor Apáti- Tóth Sándor találkozott ezzel a tárggyal, jelképnek érezte. A csend jelképének, amelynek az a dolga, hogy - hangos szó­val szóljon a pusztaságban. Apáti-Tóthnál gyakoriak az olyan ' jelenetek, amelyeket maga teremt meg, tudatosan elrendezve a tárgyakat, sze­mélyeket. Ezt láthatjuk a Kút- ágas lánnyal, az Arcok és a Kerék című képeknél. A Ke­rék című képnél az elmúlás, de a megújulás szükségessége is érezhető, hisz ott az élet. vagyis az élő világ. S ha to­vább nézzük a képekét, min­den képről bizonyítani lehet­ne azt az alaptételt, hogy a fotó,, mely a valóság pontosan lefényképezett darabkáiból felépített kép, abban az eset­ben válik művészivé, ha töb- . bet jelent önmagánál, gondo­latokat indít, szavakban csak nehezen megfogalmazható ér­zéseket, hangulatot hordoz. S ez érvényes Aoáti-Tóth Sán­dor képeire, művészi képeire is. A fiatal művész pályafutá­sa során több ízben szerepelt közös tárlatokon, azonban mű­vészetét azok az önálló kiál­lítások bizonyítják leginkább, melyeket 1969-ben a Szegedi Orvostudományi Egyetem KISZ-klubjában, 1970-ben Cegléden a Fegyveres Erők Klubiában, majd Budapesten az Eötvös Kollégium Galé­riájában, 1973-ban és 1974- ben Budapesten a Kassák Klubban, idén Cegléden a Kossuth Múzeumban, és szep­tember 15-től október 5-ig Nagykőrösön, az Arany János Múzeumban rendezett. Szabó Sándor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom