Pest Megyi Hírlap, 1974. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-19 / 219. szám

1974. SZEPTEMBER 19., CSÜTÖRTÖK Szocialista brigádvezetők konferenciája Vácott (Folytatás az 1. oldalról.) lyozta Pálmai László. — A folytatás sem lesz könnyű, ép­pen ezért vált szükségessé a szocialista brigádok tanács­kozása és tapasztalatcseréjük. A munkások művelődése A munkaversenyről szóló beszámolót Balassi Istvánnak a munkásműveltségről és a váci munkásság művelődési helyzetéről szóló előadása kö­vette. A városi pártbizottság osztályvezetője a többi között Balassi István a váci munkásság művelődésének helyzetéről tájé­koztat. Koppány György felvételei elmondotta, hogy á mintegy 23 ezer váci foglalkoztatott 16,8 százalékának nincs meg a nyolc általános iskolai vég­zettsége. Elgondolkoztató szám ez. Ez a munkásművelőöás egyik fő meghatározója is, mert a hiányos iskolázottságú munkások kevésbé, vagy egyáltalán nem képesek ma­gasabb szakmai képesítést szerezni, önmagukat képezni, a szocialista kultúrát és mű­vészeteket befogadni. Ugyancsak gond, hogy a fel­mérések szerint a városban foglalkoztatott munkásaknak csupán 5,2 százaléka részesült továbbképzésben, a legtöbb esetben azzal a céllal, hogy megismerjék a kicserélt gép­park kezelésének módjait és az új technológiai folyamato­kat. Balassi István ezután meg­említett néhány olyan kez­deményezést is, amely köve­tendő példa lehet a város többi üzeme számára is. A DCM-ben, a Fortéban, a Híradástechnikai Anyagok Gyárában, az Egyesült Izzó váci gyáregységében kihelye­zett üzemi osztályokat szer­veztek és a felnőtt tanulók­nak különböző kedvezménye­ket biztosítanák. Szinte felbecsülhetetlen le­hetőségek rejlenek e vonatko­zásban is a szocialista bri­gádmozgalomban. Kongresszu­si vállalásaikban a korábbi­nál nagyobb hangsúlyt kap a politikai oktatás, a szakmai továbbképzés, az ismeretter­jesztő előadások meghallgatá­sa, a művelődési intézmények kollektív látogatása és a rend­szeres könyvolvasás. sítéka az emberek véleményé­nek kikérése, bevonásuk a dön­tésekbe — már az előkészüle­tek, a tervezés stádiumában is. A kisebb kollektívák is jelentős részesei az eredményeknek A vitában elsőiként felszóla­ló Huszár Miklós, a Híradás- technikai Anyagok Gyára Szikra szocialista brigádjának Vezetője a munkások folyama­tos képzésének, továbbképzé­sének fontosságáról beszélt, brigádjuk — mint mondotta — úgy érzi, a mai kor köve­telményeivel lépést tart, a bri­gád minden tagja szakmunkás és hatan érettségiztek is. Vé­leményük szerint ennek a ténynek, képzettségüknek is jelentős szerepe van abban, hogy az általuk gyártott kü­lönleges szerszámalkatrészek hibátlanok és ezért külföldön keresettek. A szocialista közqsségek élete sokoldalú, sokszínű, ezt érzékeltette Takács Lajosné- nak. az Élelmiszerkiskereske­delmi Vállalat összefogás bri­gádja vezetőjének felszólalása is. Mindegyik három alkalma­zottnál többet foglalkoztató üzletben tevékenykedik szocia­lista brigád, s találkozni velük a város fásítási mozgalmában éppúgy, mint a Virágos váro­sért mozgalomban. Egy külö­nösen szépen megrendezett ki­rakat, néhány elültetett facse­mete is lehet olyan többlet, amely kifejezi: a XI. párt- kongresszusra, a felszabadulás évfordulójának megünneplésé­re készülnek. Nyelvtanfolyamok vállalati költségen, idegen nyelvű szak- irodalom és műszaki leírások tanulmányozása — ez is egy formája a képzésnek, erről Molnár Anna, a Váci Kötött­árugyár XI. Pártkongresszus brigádjának vezetője szólt. A mai tudás holnap már nem elég A vitában felszólalt Herczeg Károly, a SZOT titkára is. Elöl­járóban emlékeztette a jelenle­vőket, hogy a brigádmozgalom célja a munka, a közösség és a művelődés szerves egysége. A váci üzemek idei munká­járól szóló értékelés kapcsán elmondotta: az első nyolc hó­nap eredményeiről országos adatok is rendelkezésre állnak már, s ezek kedvezőek. — Azt a következtetést is le lehet vonni, hogy az eddigi si­kereket a kongresszusi munka­verseny nélkül nem lehetett volna elérni — mondotta Her­czeg Károly. — Pedig éppen az elmúlt időszak nem volt gond és probléma nélküli. — Az ezen a tanácskozáson elhangzottak is bizonyítják: a munkaverseny- és a szocialista brigádmozgalom rendkívül ha­tékony erő, bizonyítják, hogy a kisebb kollektívák is jelentős részesei az országos eredmé­nyeknek. A SZOT titkára megállapí­totta: többen hajlanak arra, hogy a gazdasági és munka- verseny-eredményeket a szám­szerű fejlődéssel bizonyítsák. Felhívta a figyelmet a párt Központi Bizottságának a mun­kaversennyel kapcsolatos hatá­rozatára, miszerint a fejlesztés első és legfontosabb szempont­ja ma már a tartalom erősíté­se. Ez az eszközökre, a munka- folyamatokra és az emberekre egyaránt vonatkozik. Nem vé­letlen tehát, hogy ezen a ta­nácskozáson is sok szó esett a munkásművelődésről. Idézte az egyik felszólaló szavait, misze­rint amit tegnap tudtunk és ma tudunk, az holnap már nem lesz elegendő. — Az általános és szakmai képzést nem lehet halogatni — mondotta. — Nem helyeselhe­tő az a gyakorlat, hogy az új gépekhez és az új technoló­giákhoz, azok alkalmazásához nem biztosítják előre a szak­embereket. — A szocialista brigádmoz­galom az üzemi demokratizmus szélesítésének is egyik fontos eszköze. Az ötödik ötéves terv jó előkészítésének egyik bizto­Ahány BsziegátS, annyi kezdeményexés A kongresszusi munkaver­seny légkörét, lendületét lehe­tett kiérezni Joó Gábornak, az Egyesült Izzó váci gyára mű­szaki vezetőjének szavaiból: 109 tonna többlet ólomüveg húzását vállalták az év végéig, és vállalásukat a napokban teljesítették. Most újabb vál­lalást tesznek... Pólyák 1st vánné, a Finomfonó Gyár No­vember 7. szocialista brigád­jának vezetője „csupán” arról számolhatott be, hogy fonodái tervüket augusztus végéig 110 százalékra teljesítették. Vác város megyei viszony­latban is példamutató eredmé­nyeket mutatott fel az Egy üzem, egy iskola mozgalom­ban. Ennek a szocialista kap­csolatnak többnyire csupán az egyik oldala kerül a figyelem középpontjába, nevezetesen az, hogy mit segít az üzem az is­kolának. Nerpl Magdolna, a DCM Kun Béla csomagoló bri­gádjának vezetője a tegnapi tanácskozáson a „másik oldal­ra” említett követendő példát. Mint elmondotta, brigádtag­jaik mintegy 80 százaléka Szendehelyről jár be Vácra dolgozni, és élő az üzem és a falusi iskola szocialista szer- - ződése. Ennek keretében most az iskola pedagógusai vállal ták, hogy a téli időszakban há­romhónapos tanfolyamokat szerveznek a munkásoknak, a legkülönbözőbb témakörökben. Ahány szocialista brigád, mondhatnánk annyi kezdemé­nyezés, ötlet, módszer. 1971- ben, a váci szocialista brigád vezetők első tanácskozásán is az volt a résztvevők vélemé­nye, hogy hasznos az ilyen szintű eszmecsere, s mint a következő évek bizonyították, lendületet is adott a brigád- mozgalomnak. A tegnapi ta­nácskozáson elhangzottak és a tanácskozás szabad, kötetlen, vitakész formája, légköre is biztosíték arra, hogy segítsé­get nyújt a további munkához, újabb eredményeket alapozott meg. P. V. A fanács-vb napirendjén Pest megye 1975. évi költségvetési terve A tanácsi építőipari vállalatok munkája Tegnap délelőtt ülésezett a Pest megyei Tanács végrehaj­tó bizottsága. Megtárgyalta a megye 1975. évi költségvetési tervét, amelynek külön jelen­tőséget ad az, hogy 1975 a IV. ötéves terv utolsó éve, tehát ezen a költségvetési tervezeten is múlik: eleget tesz-e a ta­nács mindannak a feladatnak, amelyet az öt esztendőre . vál­lalt. A költségvetési tervjavas­latot a szakigazgatási szervek — ahogy a vb értékelte — megfelelő körültekintéssel, és alapossággal állították össze, mérleget vontak az eddigi ta­pasztalatokból. Annak tudatá­ban készítették el javaslatu­kat, hogy a jövő évi költség- vetésnek meghatározó szerepe lesz abban: megalapozott, biz­tonságos átmenetet jelentsen a következő tervidőszakra. Az előterjesztett javaslat reális alapot nyújt a további munká­hoz. A bevételi források hoz­zájárulnak a tervek teljesíté­séhez illetve túlteljesítéséhez. A IV. ötéves terv eltelt idő­szaka, s ezen belül az 1974-es esztendő eddigi eredményei kiegyensúlyozott fejlődést mu­tatnak a megyében, s össz­hangban vannak a népgazda­sági terv céljaival. Csaknem valamennyi területen javult a lakosság kommunális ellátása, bővült az egészségügyi és ok­tatási intézmények hálózata, az óvodai napköziotthonok he­lyeinek bővítésében pedig már túl is teljesítették a tervelő­irányzatot. Teljessé lett a la­kosság egészségügyi ellátása, jelentős összegeket biztosíta­nak a betegség megelőzésére, a gyógyítás anyagi, technikai feltételeire. A központi bér- intézkedésekkel, az évi bérfej­lesztési lehetőségekkel élve, ja­vultak az átlagkeresetek. A tanács vb megállapította, hogy 1975-ben nem változik a tanácsok költségvetésének be­vételi szerkezete, de jelentő­sen emelkedik a bevételek összege. A középtávú pénzügyi tervben 1975-re,ütemezett más­fél milliárd Ft-tal szemben több mint kétmilliárd Ft be­vételt terveznek. Az emelke­dést ötven százalékig saját for­rásokból biztosítják. A rendelkezésre álló anyagi eszközök felhasználásával a tanács biztosítja a lakosság megfelelő ellátását. A tanács különös gondot fordít a többi között az egészségügyi intéz­mények ellátási színvonalának emelésére, a hatékonyabb, de egyben költségesebb gyógyá­szati módok alkalmazása pénz­ügyi feltételeinek biztosításá­ra. Az oktatási intézmények támogatásánál elsősorban azt vették figyelembe, hogy a munkás-paraszt fiatalok to­vábbtanulását, a dolgozó nők gyermekeinek intézményekben való elhelyezését biztosítsák. Jelentősen támogatják a szak­munkásképzést. A rendelke­zésre álló összeg 13,8 százalé­kát gazdasági, 25,3 százalékát szociális és egészségügyi, 42,8 százalékát kulturális célokra fordítja a tanács. A végleges tervet a Pénz­ügyminisztériummal való egyeztetés után a megyei ta­nácsülés hagyja majd jóvá. Tartsák be a határidőket is A megye fejlesztésének építőiparra váró feladataiból a tanácsi építőipari vállalatok is kiveszik részüket. A vb utoljára 1971-ben tárgyalta az építőipari vállalatok helyzetét, és akkor azt az igényt tá­masztotta a tanácsi vállala­tokkal szemben: tárják fel belső tartalékaikat, fejlesszék műszaki színvonalukat, nö­veljék kapacitásukat, teremt­sék meg a vezetés személyi feltételét. A tanács vb azt a jogos igényt támasztotta a ta­nácsi építőipari vállalatokkal szemben, hogy elsősorban a megye lakosságát közvetlenül érintő lakáskommunális, ke­resltedéi mi, egészségügyi, kul­turális és szociális létesítmé­nyek megvalósításában ve­gyenek részt. A tanács vb tegnap megál­lapította, hogy a vállalatok igyekeztek megfelelni a kö­vetelményeknek. Telj esítőké- pességük az 1970. évi bázis­hoz képest 43 százalékkal nőtt, s így saját termelésben az 1973. év végére megközelí­Szedik a csemegeszőlőt tette az 1975. évre előirányzott teljesítőképességet. A közép­távú termelési tervet 2—3 szá­zalékkal túlteljesítik. Amíg mennyiségileg igyekeznek a vállalatok eleget tenni a ta­nácsi kívánalmaknak, ugyan­akkor azonban a határidőket nem tudják betartani. Külö­nösen a két magasépítő vál­lalat: a ceglédi és a váci épí­tőipari vállalat kapacitása terhelt túlságosan, s emiatt sok feszültség keletkezik. Emelkedő termelékenység Az építőipari vállalatok ka­pacitásuk 90 százalékát a me­gyében kötik le, ma már a Pest megyei Állami Építőipa­ri Vállalat megbízásából is vállalnak szakszerelő ipari munkát (műanyagburkolás, kazánszerelés, javítás, kút­fúrás stb.). A vállalatok munkaerőgon­dokkal küzdenek, elsősorban megfelelő számú szakmunkás hiányzik. 1970-hez képest 15,5 százalékkal nőtt a lét­számuk, ezen belül a munkás- létszám csupán 6,5 százalék­kal. Egyes helyeken, a tanács vb határozata alapján, felül­vizsgálják az alkalmazottak foglalkoztatottságát, és arra törekszenek, hogy a megfelelő j arányt biztosítsák. A tanács vb megállapította, hogy a vállalatok többségénél a kapacitásbővítés a termelé­kenység emelkedéséből adó­dott. Az élőmunka hatékony­sága fokozódik. Ezt tükrözi az egy munkásra jutó saját termelés, azaz a termelékeny­ség 33,1 százalékos növekedé­se. Ugyanakkor azonban meg­állapította, hogy amíg a ceg­lédi építőipari (magasépítő) vállalat kapacitásbővítése tel­jes egészében a termelékeny­ség növeléséből adódott, ad­dig a váci vállalat a termelés növekedését 75 százalékban létszámemeléssel biztosította. Kedvező a kép a Villanysze­relő Vállalatnál, valamint az Űt- és Hídépítő Vállalatnál. Fejlesztés a lehetőségek szerint A fejlesztési lehetőségeket is mérlegelte a tanács vb, s megállapította, hogy az anya­gi lehetőségek különösen a váci, a ceglédi és az útépítő vállalatnál korlátozottak vol­tak. Az erőfeszítések hatására azonban a két magasépítő vállalatnál meghonosodott a korszerű blokkos lakásépítési technológia. Megkezdődött a transzportbeton üzemszerű előállítása. Bár a telephelyek kialakításához megfelelő te­rülettel rendelkeznek, fedezet- hiány miatt még nem alakul­tak ki mindenütt a telephe­lyek. Gond mutatkozik a gé­pesítés korszerűsítése terén, de probléma van a blokkellá­tással, s a szükségletet kény­telen-kelletlen téglablokkok­ból biztosítják. Elismeréssel szólt a vb az útépítő vállalatról, mely létre­hozta javító üzemét, kialakí­totta az építésvezetőségi te­lephelyeit, javított a munká­sok ellátásán, s rendszeresen korszerűsíti gépparkját. A Villanyszerelő Vállalat is meg­kezdte a hálózatépítések gépe­sítését, előszerelő üzemet emelt Budaörsön. A Vízmű Vállalat gépesítette a föld­munkát, hálózatlefektetéseket, korszerűsítette a csőkötési és csőfektetési technológiát A vállalatok vezetői megfe­lelő szakmai, politikai felké­szültséggel rendelkeznek, jó kapcsolatot alakítottak ki a dolgozóikkal. A váci vállalat azonban az elmúlt években sok gondot okozott a tanács­nak. Többször cserélődtek a vezetők, s ez rányomta bélye­gét a munkára. A dánszentmiklósi Micsurin Tsz brigádjai szedik a cse­megeszőlőt, amelyet a budapesti Csemege Vállalatnak szál­lítanak. A lakásépítést szolgálni! A további feladatokról szól­va a tanács vb elhatározta, hogy a két tanácsi magasépí­tő vállalatnak az eddiginél jobban be kell kapcsolódnia a lakásfejlesztési tervek megva­lósításába. Valamennyi válla­latnak még inkább szem előtt kell tartania a tanácsi létesít­mények kiszolgálását, s min­denek előtt a megyei felada­toknál álljanak helyt, kössék le kapacitásukat. A műszaki fejlesztésre fordítsanak jelen­tős anyagi eszközöket, hogy tel­jesítőképességüket fokozzák. Felhívta a vállalatok figyel­mét a határidők betartására, a tervszerű munkára, Vala­mennyi tanácsi építőipari vál­lalat állítson magasabb köve­telményt önmaga számára, fo­kozza teljesítőképességét, kon­centráltabban használja fel erejét. Dicséretet kapott a visegrádi tanács A tanács vb elfogadta a Vi- segrád és Dobogókő általános rendezéséről szóló tervet. Meg­állapította, hogy mindkét ter­vet gondosan készítették elő. A visegrádi fejlesztési terv al­kalmas lesz arra, hogy a nagy­községet országos jelentőségű idegenforgalmi központtá fej­lesszék. Valamennyi érintett szervvel egyeztetve az érde­keltek összehangolva készítet­ték el a tervet. Külön dicsé­rettel szóltak a visegrádi ta­nácsról, hogy eddig minden erővel megóvta a község ter­mészeti és művészeti jellegét, s előrelátóan, nem csupán pil- \ lanatnyi érdekeket mérlegel­ve dolgoztak. A fejlesztési terv mind a lakossági, mind az üdülői igényeket figyelembe veszi, az utak, a közművek, a kereskedelem, az idegenforga­lom, a műemlékvédelem, a közlekedés, a strandfürdő lé­tesítése — egyszóval mindaz, ami a község fejlődését szol­gálja — megfele.lően szerepel a táviad tervben. A tanács vb Dobogókő ter­mészeti kincseinek megóvása figyelembe vételével határo­zott a község fejlesztéséről, az üdülőterületek felhasználásá­ról. S. A.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom