Pest Megyi Hírlap, 1974. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-15 / 216. szám

t 1974. SZEPTEMBER 15.. VASÄRfMP 7 A KÖZGÉP itthon és külföldön Gépcsalád Cegléden KGST-együttműködésben — Tervezik az univerzálist A gyors járású gépkocsik, fürge motorok nemegy­szer lassítani kényszerülnek. Az utakon lépten-nyomon ott a figyelmeztető tábla: útépítés. Húsz-harminc kilo­méteres sebességgel bandukolnak a terelőkorlátok mellett. Utat javítanak, padkát egyengetnek, az árok­parton virít az útőrök háromszögletű piros zászlója. Máshol felezővonalat pötyögtet az út közepén egy el­més szerkezet, arrébb vastag bitumenszőnyeggel látják el a megkopott burkolatot. Az országutak mai vándorai a járműről csak annyit látnak: korszerű gépekkel, a korábbinál gyorsabb ütemben halad a munka. ISMERT TÉNY, HOGY A GÉPEK MINDINKÁBB MEG­KÍMÉLIK AZ EMBERT A LEGNEHEZEBB FIZIKAI MUNKÁKTÓL. EZÚTTAL OLYAN óriás gépeket MUTATUNK BE E HETI TU­DOMÁNY-TECHNIKA ÖSZ- SZEÁLLITÁSUNKBAN, AMELYEK AZ ÉLET LEG­KÜLÖNBÖZŐBB TERÜLE­TEIN, A MEZŐGAZDASÁG­BAN ÉS AZ ÉPÍTKEZÉSE­KEN, A BÁNYÁSZATBAN, A VASÜT- ÉS AZ ÚTÉPÍ­TÉSBEN EGYARÁNT HASZ­NOS SEGÍTŐI AZ EMBE­REKNEK. Földgyalu A Leningrad környéki izsorszki gyárban új, 6,3 köb­méter kotrókanalú kőfejtő exkavátort készítettek, amely egyszerre 15 tonna kőzetet emel fel hét emelet magas­ságba. Az acélóriás 17 és fél méter magas, hosszúsága 27 méter, súlya 340 tonna. Ha­talmas méretei ellenére az exkavátor könnyen mozgatha­tó és irányítható. Technikai adatai szerint felülmúlja a külföldi modelleket. A külszíni fejtéseken rob­bantással kitermelt ásványi anyagok különféle ! méretű da­rabokból állnak, a dió nagy­ságúakttól a több mázsás súlyú tömbökig. Éppen ezért elszál­lításuk mindeddig csupán vas­úti vagonokban vagy teher­gépkocsikkal történhetett meg. Ahhoz, hogy a jóval olcsóbb üzemű szállítószalagokat, kon- vejorokat is használhassák, a nagyobb tömböket előbb apró A nagy teljesítményű gépek az ember segítői. Felhasznál­ják őket az útépítéseknél, -ja­vításoknál is. Nagy részük a KÖZGÉP Vállalat ceglédi, 2-es Számú gyárában készül. A jelenlegi és a jövendő gyártmányokról tájékoztatta lapunkat Joó Ágoston igaz­gató. Nemzetközi együttműködés A KGST nyújtotta nemzet­közi együttműködés kereté­ben az óránkénti ötven ton­na teljesítmény alatti asz­falt- és betonkeverő telepek gyártására szakosodott a KÖZGÉP. A C—12-es típus­sal már az 1960-as évek ele­jén 'jelentkeztek, akkor ez volt a korszerű. Néhány éve továbbfejlesztették ezt a tí­pust és nagyobb teljesítőké­pességű utódát C—25-ös né­ven hozták forgalomba. A gyártmányfejlesztés jelenleg is folyik, most a C—40-esnél tartanak. Ezeknek nagy elő­nyük, hogy könnyen átcso­darabokra kell „felszabdalni”. E célra szovjet mérnökök az SZDA—1000 típusú önjáró ap­rítógépet konstruálták meg, mely óránként ezer tonna (!) kőzetet dolgoz fel. A gép mé­retei tekintélyesek: hossza 33 méter, magassága 10 méter, súlya - 460 tonna. Helyét an­nak megfelelően változtathat­ja, amiként szükség van a munkájára az egyes fejtési he­lyeken. portosíthatók más munka­helyre. A C—25-ösből eddig 63 darab készült, közülük hú­szat a szomszédos Csehszlo­vákiába szállítottak. Jelenleg évente 6—7 darabot állítanak elő ebből a típusból. Megta­lálhatók és kedveltek itthon is. A megyékben működő közúti építő vállalatok fő­ként mellékutak építésére, javítására használják. Az Asz­faltútépítő és a Betonútépítő Vállalat a főutakat korsze­rűsíti ezekkel és felhasznál­ja az autópályák építéséhez is. A KGST keretében a ceg­lédi gyár — az NDK-beli TELTOMAT-céggel együttmű­ködve — szárítódobokat gyárt a nagyobb teljesítményű be­rendezésekhez. Az idén 95 da­rabra szól a megállapodás, ám 1975-ben már 151-et vár­nak. Gazdag kísérleti program A hazai gépek teljesítmé­nyének jobb kihasználása ér­dekében Pécsett 200 tonnás aszfalttárolót gyártottak. Ezt az tette szükségessé, hogy az éjszakai órákban — kellő megvilágítás híján — áll az építőmunka, de a keverőte­lep ilyenkor is dolgozhat. Ebbe a nagy méretű tároló­ba helyezik el a másnap gyorsabb ütemben felhasznál­ható anyagot. Régebben kis üstökben főz­ték, keverték a bitument. Ma már tizenöt- és huszonötezer literes bitumenkiolvasztó és készre melegítő berendezé­sek dolgoznak. Ezeket olaj­égőkkel látták el, korábban szénnel vagy fával fűtötték. Ebből a korszerű, nagy tel­jesítményű fajtából tizenkét darab készül az idén Ceglé­den. A fejlesztési programban szerepel és kísérlet alatt áll egy cementszállító és elosztó berendezés. Ennek a sorozat- gyártása csak ezután kezdő­dik. A korábban használt 4,5 tonna teljesítményű masz- tikátorok mellett most 6 ton­násakat is gyártanak. Nagy előnyük, hogy vegyes tüze- lésűek, szénnel, fával, olajjal egyaránt üzemben tarthatók. Ezekből évente 80—100 da­rab hagyja el a gyárat. 1 Újdonságnak számít a még fejlettebb, 6,5 tonnás Linhoff rendszerű bitumen masztiká- tor. Ez teherautóra szerel­hető, s a bitumen — gázmele­gítéssel — hosszabb ideig me­legen tartható, tehát nagyobb távolságra szállítható, anél­kül, hogy megdermedne. A kísérleti program kereté­ben univerzális útfenntartó gépkocsi tervezésén munkál­kodnak. Ezt használják majd a balesetveszély megszünteté­sére az útmenti padkák javí­tásánál, a gödrös utak fol­tozásánál. Előnye, hogy a raj­ta levő berendezés hevíti és előállítja a szükséges anya­got. Készítik az egyszárnyú hóeke gépkocsira szerelhető változatát, és még ennél is hatásosabb az úgynevezett homlokhómaró, amely ol­dalra fújja az utat eltorla­szoló havat és nagyobb szé­lességben távolítja el az aka­dályt. Újdonság a hídvizsgáló gépkocsi Elkészült a prototípusa a talajstabilizáló gépláncnak, amely talajmunkákat végző gépekből és vibrációs tömö­rítőből áll. Egy mérnök és két szakmunkás jelenleg Ausztriában tanulmányozza a hídvizsgáló gépkocsi első pél­dányát. Ez az ötletes meg­oldású eszköz jelentős segít­séget ad a közúti hidak át­vizsgálásához és a szükséges javítások elvégzéséhez. A munkát végzők megtakarít­hatják az állványozás költsé­gét és fáradságát, mivel az autóról — egy kar segítségé­vel — a kívánt helyre emel­hetik a szerelőkosárban dol­gozó munkásokat. Svájci licenc alapján tér­tek át az útjelfestö gépek gyártására. Ezekből eddig hármat kíszítettek el, most úabb hatot rendelt a KPM. Sok modem, Volvó gyárt­mányú svéd rakodógép jön be az országba, most újabb negyvennégy darabot hoznak be. (Az útépítéseken kívül jó hasznát veszik például a cu­korgyárak, az erdőgazdaságok is.) A negyvennégy gépért cserébe 1800 rakodókanalat gyártanak a ceglédiek a Vol­vónak. A svédek a továbbiak­ban 2000—2500 darabra kí­vánják növelni az évenkénti kanálmennyiséget, ehhez azonban - további fejlesztést kell végrehajtani a gyárban. A Közúti Gépellátó Válla­lat ceglédi gyárának termé­kei iránt növekszik az érdek­lődés. Ezt jelzi az is, hogy amíg az elmúlt években a szolgáltató jellegű javítások és a pótalkatrészek előállí­tása tette ki a munka 70 szá­zalékát, ma már az új gépek gyártása tevékenységük na­gyobb része. A gépgyártás fo­kozását indokolja a közúti járműprogram, a gépkocsik sokasodása az úthálózat re­konstrukcióját hozza magá­val. Szükség lesz a jövőben is a ceglédi gépcsalád tag­jaira. Tamasi Tamás Gigantikus aprítógép Gázturbinás „góliát" Belorusz mérnökök minden eddiginél nagyobb méretű és teljesítményű, 120 tonna (!) teherbírású tehergépkocsit ter­veztek. Az új konstrukció kí­sérleti példányai már elké­szültek. A hatalmas teherjár­mű vontatóból és nyerges pót­kocsiból áll. Gázturbinás, 1300 lóerős hajtóműve 800 kilowatt teljesítményű egyenfeszültségű generátort forgat, amely áram­mal látja el a kerekekbe épí­tett elektromotorokat. A gép­járműóriás 120 tonna terhével óránként 60 kilométeres se­bességgel haladhat. A pótkocsi terhének kiürítéséhez mind­össze 12 másodperc szükséges. A Szovjetunió külszíni fejtésfi bányavidékein állítják először munkába a gázturbinás teher­autót, melynek gumiabroncsa kétszer olyan magas, mint egy személygépkocsi. Az alagűtépítésben és a bá­nyászatban egyaránt jól hasz­nálható gépmonstrumot konst­ruáltak szovjet szakemberek. Alagút építéséhez akkor alkal­mazható, ha olyan szilárd kő­zetben haladhat, ahol nincs szükség különösebb biztosítás­ra. A bányászatban főleg a ká­liumtartalmú sók lelőhelyei­nek kamraszerű kitermelésé­nél vehetik jó hasznát. A 12— 14 négyzetméter keresztmet­szetű boltíves járatokat nagy termelékenységgel készíti el a mintegy 80 tonna súlyú kom­bájn. Keményfém-betétes ma­rófejei a legkeményebb kőze­tekkel is megbirkóznak. A ki­termelt ércet, kőzetet vagy a felgyűlt törmeléket a kom­bájnhoz csatlakoztatott telesz- kópikus szállítószalaggal, illet­ve önjáró vagonnal dolgozó rakodógéppel lehet eltávolítani a gép környezetéből. Automaták a vágányokon Az ágyazat karbantartása fontos feladat a vasutaknál. Ha nem biztosítják, hogy eső idején a kőágyazat gyorsan át­eressze a vizet, a víz megáll a vágány alatt, majd a föld meglazul, és a pálya az átha­ladó vonatok súlyától besüp­ped. Ha tiszta az ágyazat, a víz kétoldalt lefolyik róla és nem keletkeznek a forgalmat veszélyeztető ún. vaksüppedé­sek. A karbantartás feladatát ma már többnyire ágyazatelosztó és -rendező célgéppel végzik, amely zúzott kővel kiegészíti a pálya hiányosságait, ahol szükséges, vagy felszedi, tar­tályába gyűjti a felesleges kő­mennyiséget. A gép a vágány­profil kialakításáról, szilárdsá­gának biztosításáról is gondos­kodik, mindössze egy ember irányítása mellett. Nemcsak meglevő vágányok karbantar­tásánál, hanem újak fektetésé­nél is jó hasznát veszik az, ilyen és effajta gépeknek. Lánctalpas-légpárnás terepjáró Napjaink kerekes járművei csak ott közlekedhetnek, ahol megfelelő úthálózat áll rendel­kezésre, vagy legalábbis vi­szonylag egyenletes és szilárd a talaj. Süppedékeny, mocsa­ras, és kővel borított területe­ken azonban jóformán hasz­nálhatatlanok. Ilyenkor a lánctalpas terepjárók helyette­síthetik ugyan őket, de azok sebessége és terhelése csak korlátozott lehet. Az ellentmondások és a ne­hézségek feloldására szovjet mérnökök olyan járművet ter­veztek, amely mindenféle ter­mészeti akadályt legyőzve, akár 50—80 kilométeres órán­kénti sebességgel is haladhat. A keskeny lánctalpakkal ren­delkező hattonnás vontató lég­párnás jármű módjára is köz­lekedhet a légsűrítővel alápré­selt levegőrétegen lebegve. A vontatókhoz 3,5 tonna ön­súlyú, ugyancsak légpárnás pótkocsit • is konstruáltak, amelyre hat tonna teher rak­ható fel. A lánctalpas-légpár­nás terepjáró vezetése rend­kívül egyszerű, automata se­bességváltóval látták el és bot­kormánnyal, sebessége gázpe­dállal szabályozható. Mivel Szibéria úttalan út­jain szinte megfizethetetlen szolgálatot tesz egy ilyen „uni­verzális” jármű, a szovjet ipar hozzákezdett a sorozatgyártá­sához. Ugyanakkor a tervezők máris dolgoznak egy még na­gyobb, kb. 40 tonna teherbí­rású légpárnás pótkocsi kiala­kításán. Vágathajtó kombájn

Next

/
Oldalképek
Tartalom