Pest Megyi Hírlap, 1974. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-15 / 216. szám

Cél: az ötméteres átlagszélesség Milliókkal mért A KPM Budapesti Közúti Igazgatóság kongresszusi vállalása Köztudott, hogy Pest megye útjai országosan is a legna­gyobb átmenő forgalmat bo­nyolítják le. Az is minden­napi tapasztalat, hogy a köz­lekedés, szállítás rohamos fejlődésének nem felelnek meg a jelenlegi úthálózat mű­szaki jellemzői. Erre csak egy példa a sok közül: a köz­lekedés folyamatosságának, a baleseti lehetőségek csökken­tésének alapvető feltétele, hogy a járművek legalább két nyomon, minimum 5,5—6 méter szélességű, szilárd bur­kolatú úttesten közlekedje­nek. Ezzel szemben Pest megyében az utak szélessége — az autópá­lyák kivételével — 4,72 méter átlagosan. A szélesítés, hosszú távú program keretében, fokozato­san halad. Két éve a megyé­ben egy-két centiméteres volt a növekedés üteme, amely elmaradt az országos, öt centiméteres átlagtól. Ta­valytól azonban jelentős vál­tozás következett be, a gyara­Sürgős A levélben, amelyet e sorok írójának címez­tek, háromszor is megismételték a Bácska dűlő lakói: sürgős intéz­kedést remélnek. Vácnak ezen a területén a legutób­bi években új lakóházak sora épült fel, villany vi­szont nincsen. Négy család írta alá a levelet, mint említettem, a városi ta­nácstól sürgős intézkedést várva. Ne csapja az olvasó az asztalra az újságot méltat­lankodva: micsoda dolog az, hogy villany nélkül él­nek emberek... Valóban nem jó dolog. Az igény jogos, s' elismerem, sürgős. Ahogy ugyanebben a vá­rosban a Kosdi útiaké, Mo- nori-erdőn néhány új utca lakóié szintén. S ez csak maroknyi a sürgős igé­nyekből. Amivel már talán azt is kimondtam: annyi a sürgős igény, hogy már- már lehetetlen eldönteni, mi az igazán sürgős. Talán ezért, hogy a tanácsi veze­tőktől, már nem hivatalos, hanem baráti közlésként sűrűn hallom: arra futja, hogy a lyukakat betömjük. És sorolják, községükben, városukban hol, milyen lyukak fenyegetik elsül­lyedéssel a hajót a gondok, teendők tengerén. Hogyan állunk ezekkel a lyukakkal? Joggal mond­hatom, mert igaz: a me­gyében a tanácsok pénz­ügyi lehetősége évről évre növekedett. Idén, az év el­ső felében például 15,7 szá­zalékkal többet fordítottak beruházásra, mint tavaly, a megfelelő időszakban. Azon sem vitatkozom, amit előszeretettel hangoztatnak országos szervek képviselői a megyében járva: egy-egy ellátottsági mutató — az egy lakásra jutó lakók szá­ma, a tízezer lakos által igénybe vehető kórházi ágyak mennyisége, a szük­ségtantermek aránya az összes iskolai tanteremből s így tovább — még nem érv, mert hiszen a tizenki­lenc megye sorrendjében kell elsőnek meg utolsónak is lenni. Igaz, igaz, de... N agyon is elgondolkoz­tat, hogy az egy la­kosra jutó kommuná­lis beruházások összege hosszú évek óta Pest me­gyében csak annyi, hogy a tizenhetedik helynél előbb­re még egyszer sem jutot­tunk, de sűrűn voltunk ti* zenkilencedikek... S ez nem egy mutató a sok közül, hanem olyan muta­tó, amilyen a fényszóró su­gara: mindent megvilágít. Oktondiság lenne azon vi­tatkozni, hogy bizonyos el­látottsági mutatók, még ha keservesek is, adnak vagy nem adnak alapot az igé­nyek megnövekedésére. Hiszen ha az egyik megye elkerül az utolsó helyről, odajut egy másik, s akkor az lép fel úgy érvelve, hogy utolsók vagyunk ... De ha a kommunális be­ruházások átfogó mutató­ját Veszem szemügyre, s azt látom, hogy évről évre jóval elmarad az országos átlagtól a megyéé, ha azt látom, hogy ez az összeg más megyékben évről évre kétszerese, olykor két és félszerese is annak, minit ami itt egy lakosra jut, ak­kor hajlamom kell arra, hogy a tanácsok egy része valóban csak lyukakat ké­pes betömni. Sokszor leírtam, ma sem tagadom: a meglevő pénz­zel is lehet jobban gazdál­kodni, sőt, elengedhetet­len ez a jobb, ésszerűbb, a valódi szükségleteket nyo­matékosabban mérlegelő gazdálkodás. Ám van egy határ, s azon túl megszűn­nek az ésszerűbb gazdál­kodás lehetőségei, mert nincs mivel , gazdálkodni! A fővárost nem számítva, Pest megye az országnak az a területe, ahol . a leg­gyorsabban növekedett a népesség 1960 óta — száz- ötvenezer fővel —, s ahol a legnagyobb mértékben gyarapodott a lakásállo­mány. A kommunális fej­lesztés vagy legyünk szak­szerűbbek, az infrastruktú­ra bővítése e két alapvető tényezőtől maradt el. Az ötvenes évek végéhez, a hatvanas évekhez mérten valóban jóval nagyobbak a megye fejlesztési forrásai most, a hetvenes években, de jóval szerényebbek, mint amit a népességszám növekedése, a lakásállo­mány gyarapodása megkí­vánna ! Ez az, alapvető. kérdés, s itt a^feszültségek forrása. S ajnos, évről évre több esetben kell külön­böző közintézmények­nél életveszélyt elhárítani, szükségmegoldásokhoz fo­lyamodni, halasztás nem tűrő ügyekben azonnal intézkedni. Hatalmas erőt képvisel a társadalmi munka, tetemes összeg a vállalatok hozzájárulása a tanácsi fejlesztésekhez, na­gyot lendítettek a haladás szekerén A közműtársulá­sok, de a határ itt is vé­ges, az azon túl levő fel­adatok ezekkel az eszkö­zökkel már megoldhatatla- nok. Jogos büszkeséggel mu­togatják a márianosztraiak a nagyszerű társadalmi összefogással tető alá ho­zott modern, szépen fel­szerelt óvodájukat, ami életveszélyessé vált elődjé­nek helyébe került. Ám az már csak keserves töpren­gésre ad lehetőséget, hogy a fejlesztési alap százezer forint; ebből nehéz gaz­dálkodni. Ilyen cipőben le­levő lábra, mely amúgy is szenved, rá-ráhág a min­dennapi- élet; a gyarapodó lakosság megfogalmazta sürgető igények. A területfejlesztés, akár mint elmélet, akár mint gyakorlat, csupán most kezdi megkapni helyét, rangját. Feltehető: elméle­tének és gyakorlatának erősödése felszínre hozza a cikkben körvonalazott, s a hasonló ellentmondásokat. Remélhető: a felszínre ke­rült ellentmondások mérle­gelésével születnek; meg a döntések. Az azonban már ma bizonyosság, hogy a la­kossági alapellátás mara­déktalan megteremtése nem függhet különböző, sűrűn egymásnak ellent­mondó nézetektől. A té­nyek függvénye ez, s a té­nyek világosan mutatják, mi a teendő. Mészáros Ottó podás átlagosan tíz centi­méter lett. A fejlődés centiméteres léptei első hallásra talán jelentékteleneknek tűnnek, de ha figyelembe vesszük, hogy a megye úthálózatának csu­pán egy centiméterrel tör­ténő szélesítése 23 és fél ezer négyzetméteres felületgyara­podást, jelent, s ez tízezer tonna anyag megmozgatását igényli — mindjárt megnö­vekszik a centiméterek jelen­tősége. Nem beszélve arról, hogy az útépítésnél e kicsiny mértékegységeket is milliók­kal mérik: a fent említett egy centi­méteres szélesítés költsége ugyanis több mint 2 és fél millió forintba kerül. Bármilyen költséges is az utak korszerűsítése, a folya­mat meggyorsítása népgazda­sági érdek. Ezért jelentős a KPM Budapesti Közúti Igaz­gatóság területi műszaki osz­tálya — mely az autópá­lyák kivételével Pest me­gye nem tanácsi kezelésű út­jainak gazdája — dolgozóinak munkaverseny-vállalása. A párt XI. kongresszusa és ha­zánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére fel­ajánlották, hogy 1975 végéig — az anyagi eszközök, gé­pek és a , munkaerő koncent­rálásával — a megye alsó­rendű útjainak átlagszéles­ségét a mai 4,72 méterről kerek öt méterre növeli. A vállalás az idén több mint 740 ezer négyzetméter burkolt útfelület növekedé­sét jelenti. S ami a legfon­tosabb: a felajánlás teljesí­tése jó ütemben halad. Már eddig elkészült 240 ezer négy­zetméter új útfelület. Többi között a mende—üllő—ócsai út a dabasi járás területén, 7,4 kilométer hosszan, a Ceg­léd—vezsenyi összekötő út Kőröstetétlentől a megyeha­tárig 10 kilométer hosszban, a dunakeszi—gödöllői út 6 kilométeres szakasza, Főt és Gödöllő között és a balassa- gyarmat—aszódi út Galga- györk és a megyehatár kö­zött, több mint 8 kilométeres hosszúságban. A szélesítéseknél figye­lembe veszik az utak for­galmi terhelését, ezen belül a sorrendet a já­rási pártbizottságokkal és a járási hivatalokkal egyezte­tik. A vállalás jelentősen hozzájárul a távlati 12 éves terv megvalósulásához, mely szerint a VI. ötéves terv vé­gére a Pest megyei alsóbb­rendű utak átlagszélessége meghaladja a hat métert. M. J. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LÁPJA XVIII. ÉVFOLYAM, 216. SZÁM Altit 1 FOKIIVT 1974. SZEPT 15., VASÁRNAP Kádár János vezetésével Magyar párt-és ko látogat a Szovjetunióba A Szovjetunió Kommunista Pártja Közpon­ti Bizottsága, a Legfelsőbb Tanács elnöksége és a minisztertanács meghívására Kádár Já­nosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának vezeté­sével szeptember végén magyar párt- és kor­mányküldöttség tesz hivatalos baráti látoga­tást a Szovjetunióban. Mától Gromiko Bonnban Nyugatnémet kormánykö­rökben pozitív várakozással tekintenek elébe Gromiko szovjet külügyminiszter ma kezdődő kétnapos hivatalos látogatásának. Iljicsov Athénba repült Leonyid Iljicsov szovjet kül­ügyminiszter-helyettes, aki Ankarában hivatalos török személyiségekkel tárgyalt, szombaton a török fővárosból Athénba repült. A leszerelési világértekezletet előkészítő bizottság eleget tett feladatának A TASSZ New York-i tudó­sítójának jelentése szerint a leszerelési világértekezlet elő­készítésével foglalkozó külön­bizottság eleget tett annak a feladatnak, amellyel az ENSZ- közgyűlés bízta meg. Jóváhagyta azt a beszámo­lótervezetet, amely összegezi és elemzi a különböző államok és államcsoportok elképzelé­seit a konferencia célszerűsé­géről, célkitűzéseiről, részt­vevői köréről, és megtartásá­nak időpontjáról. A beszá­molót az ENSZ-közgyűlés 29. ülésszaka elé terjesztik, amely e fontos nemzetközi fórum előkészítésével kapcsolatban kijelöli a további feladatokat. A kérdés megvitatása azt bizonyítja, hogy a konferen­ciának a Szovjetunió által javasolt összehívása szinte ál­talános elfogadásra talált. A véleményt nyilvánító kilenc­venhat ENSZ-tagóllam közül csupán néhány foglalt állást a konferencia ellen. Fontos elem volt a bizottság munká­jában az, hogy a Szovjetunión kívül még két nukleáris hata­lom, Nagy-Britannia és Fran­ciaország is helyet foglalt a tárgyalóasztalnál. Van olyan remény — írja a tudósító —, hogy a többi nukleáris hata­lom is figyelembe veszi az ENSZ-tagállamok abszolút többségének véleményét és megváltoztatja a konferenciá­val kapcsolatos álláspontját. Kommunista műszak Diósdon A vietnami iskoláért Ismeretes, hogy Vietnamban egy szakmunkásképző intézet épül a mggyar KISZ-es f iata­lok összefogásából. E felaján­láshoz csatlakoztak a Pest me­gyei vállalatok, üzemek KISZ- szervezetei, és elhatározták, hogy felszabadulásunk 30. év­fordulójáig, 1975. április 4-ig teljesítik vállalásukat. Megye- szerte sorra szervezik szom­bat-vasárnapokon a kommu­nista műszakokat, amelyeken a Fiatalok mellett jelentős lét­számban vesznek részt az idő­sebb szakmunkások is. A Magyar Cördülöcsapágy Művek diósdi gyárában tegnap tartottak kommunista műsza­kot. A gyár igazgatója, a csúcs- párttitkár a szakszervezeti bi­zottság titkára, valamennyi üzemvezető részt vett a terme­lőmunkában. Masszi Tibor gyárigazgató a Kettős vásárnyitó Pest megyeiek az őszi BNV-n Ikerblúz, 'szendvicscipő — Naponta nyolc divatbemutató Tegnap a 29-es villamosokról és a 100-as autóbuszokról már a nyi­tás első órájában szünet nélkül tódult a tömeg a kőbányai vásár­város három kapujához. Kettős vásárnyitó volt tegnap Kőbá­nyán: az őszi BNV-é és az AG- ROMASEXPO ’74-é. Senki sem ácsorgóit tanács­talanul, hogy a BNV-hez mer­re induljon el, mert a főbejá­rattal szembeni „kék-csarnok” — amely az Öltözködéskultúra ’74 nevet kapta — mágnes­ként vonzotta a látogatókat. Azúrkék tapéta, szőnyeg- padló borítja a falakat, boxo- kat, emelvényeket. A belépőt ötletes, vidám hangulatú ki­állítás, a „gyermekvilág” szeplős arcú, fitos orrú, kócos pamuthajú babái fogadják. Életnagyságú bábuk, iskolás, óvodás öltözékekben, csuklyás kabátokban, farmernadrág­ban, köpenyben, vállukon is­kolatáskával. A ruhaipar kí­nálatát mutatják be. A pavilon másik kiállítása a Divat, korszerűség 1974, az egyre nőiesebb divatirányza­tot illusztrálja: térdet takaró, fél lábszárig érő, bő, derék­ban öves ruhák, puffos ujjak. Légiesség, ráncolás, anyag- bőség dominál. A több színből összeállított „turmix” együtte­sektől a gyöngyhímzéses al­köszörűműhelyből sietett ki rö­vid tájékoztatásra: — ötszázan — gyárunk dol­gozóinak csaknem fele — je­lentkezett. Valamennyi üzem­ben dolgoznak, s akár egy megszokott munkanapon, a művezetők irányításával szer­vezetten folyik a termelés. Brigádjaink egy része nem a közvetlen termelő munkában vesz részt, hanem a rekonst­rukcióval kapcsolatos élőké-; szítésben vállalt feladatokat. — A köszörűüzemben, ahol jelenleg dolgozom, úgyszintén szorgos munka folyik. A bel­ső gyűrűköszörülés műveletét bízták rám, s ezt a munkamű­veletet némi gyakorlás után sikerült megfelelően elsajátí­tanom. A kommunista mű­szakból 70—80 ezer forint be­vételre számítunk, amelynek jelentős részét a vietnami szakmunkásképző intézet épí­tésére ajánlottuk fel. A fenn­maradó összegből pedig a gyá­ri KlSZ-szervezetet támogat­juk és a járási KlSZ-építőtá- bor kialakításához járulunk hozzá. Ügy tervezzük, hogy ebben az esztendőben még egy kommunista műszakot szervezünk. A Gyömröi Ruhaipari Szövetkezet elegáns modellekkel szerepel az öltözködés-szakcsoport kiállításán. kalmi ruhákig láthatjuk a mai divat sokrétűségét. Színek: rozsdabarna, petrolkék, cso­koládébarna, tompazöld, pad­lizsánlila, gránátpiros, szür­ke, fekete. E kiállítás díjnyer­tes modelljei között van a Váci Kötöttárugyár mintás (Folytatás a 3. oldalon.) KÖZÉLET A Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja által vezetett magyar pártkül­döttség, amely a Belga Szocia­lista Párt meghívására szep­tember 11. és 14. között látoga­tást tett Belgiumban, tegnap befejezte tárgyalásait. A meg­beszélésekről közős közleményt adtak ki. A delegációt tegnap este, a Ferihegyi repülőtérre ér- keztekor. Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja fogadta. Poul Emánuelnek, a Dán Kommunista Párt Központi Bi­zottsága titkárának vezetésével tegnap dán pártmunkásküldött­ség érkezett hazánkba, az MSZMP Központi Bizottságá­nak meghívására.

Next

/
Oldalképek
Tartalom