Pest Megyi Hírlap, 1974. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-14 / 215. szám

Klubot kérnek a kocséri nyugdíjasok A többségükben 65—70—80 éves kocséri nyugdíjasok ké­relemmel fordultaik a helyi tanácshoz és a Hazafias Nép- front^zervezethez, hogy léte­sítsenek részükre klubhelyisé­get, ahol az elkövetkező téli napokat kellemes és hasznos beszélgetéssel eltölthetik. Ven­déglőbe ugyanis nem szeret­nek járni. Mint Ádám József 76 éves nyugdíjas elmondotta, Vass Andrásaié megbízott tanácsel­nök kijelentette, hogy fonto­lóra vették a nyugdíjasok kérését, és igyekeznek azt tel­jesíteni. Megnyitó: vasárnap Apáti-Tóth Sándor kiállítása PEST HEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA JÁRÁS CÉG LÉD VÁROS RÉSZI XVIII. ÉVFOLYAM, 215. SZÁM 1974. SZEPTEMBER 14., SZOMBAT a nagykőrösi múzeumban Vasárnap, szeptember 15-én, délelőtt 11 órai kezdettel nyí­lik meg Nagykőrösön, az Arany János Múzeumban Apáti-Tóth Sándor kiállítása. A megnyitóbeszédet a nagy­kőrösi városi tanács művelő­désügyi osztályának megbízott vezetője, Szabó Sándor mond­ja. A kiállítást október 5-ig le­het megtekinteni, hétfő kivé­telével, minden nap 10—18 óráig. Valószínű, a kiállítást sok érdeklődő ceglédi is fel­keresi majd, hiszen a fiatal fotóművész Cegléden él, is­merik őt, s riportképeivel nap mint nap találkozhatnak újságunk hasábjain. A járás harminc éve Együttműködnek a krónikaírók Községfejlesstési és szépitési verseny Ülést tartott a Hazafias Népfront járási bizottsága, melyen részt vett és felszólalt Nagy Imre, az MSZMP járási bizottságának titkára. Jakab Béla, a járási hivatal művelődésügyi osztályának vezetője, A ceglédi járás har­minc éve címmel megjelenő kiadvány eddigi előkészületei­ről adott tájékoztatást. Mint lapunkban már hírül adtuk, a járási pártbizottság határo­zata ' alapján, a felszabadu­lás 30. évfordulója tiszteleté­re, a községek krónikásai együttesen örökítik meg az 1945-től napjainkig el­telt idő jelentős esemé­nyeit, összegezve az eredményeket, LEMiL, NEGYVEN ALAIRASSAL Újszerű klubfoglalkozás MINDENKIT SZÍVESEN FOGADNAK Az új évadot kezdő ceglédi Kossuth Művelődési Központ a jövőben fokozni kívánja klubjai, szakkörei látogatottsá­gát. Azt szeretné, ha a város lakói közül mind többen ott keresnének kellemes időtöltést, tartalmas szórakozást. Eddig is működött a két nyugdíjas klub és a magányosok klubja. Eredménnyel tevékenykedik például a kézimunkaszakkör. A közelmúltben, özvegy Me­ző Istvánné, Cegléd, Rákóczi út 56/A szám alatti lakos köz­reműködésével, aki egyébként is segíti és támogatja hasznos ötleteivel a művelődési köz­pont munkáját, levelet írtak, és negyven aláírással juttat­ták el az igazgatóhoz: azt kér­ték, tegyék lehetővé számuk­ra. hogy hétfőnként is talál­kozhassanak a művelődési házban. Lűr István igazgató szívesen eleget tett a kérelemnek. Mi­vel főleg az idősebb korosztály tagjairól van szó, közülük ke­rülnek ki a kézimunkaszakkör asszonyai is, úgy határozott, hogy hétfőnként a kézimunká­zok délután öt órakor kezdő­dő foglalkozásain, majd 7-től este 9-ig minden érdeklődőt szívesen fogadnak, szélesítve a klub és a szakkör kereteit. Amíg az asszonyok kézimun­kájukon dolgoznak, beszélget­hetnek, a férfiak társasjáté­kokkal tölthetik az időt. Időn­ként előadásokról gondoskod­nak/ közérdekű témákat vi­tatnak meg. A művelődési központban elmondották, hogy a továb­biakban is várják és igénylik a lakosság észrevételeit, javas­latait és a lehetőségekhez ké­pest, igyekeznek eleget tenni a teljesíthető kívánságoknak. T. T. A szolnoki rádió műsora Szeptember lG-tóI 22-íg Hétfő 17.30—19.00: Hétfői hullámhosszunk. Alföldi króni­ka. Sporthiradó. A 007 jelenti. Szerkeszik a hallgatók. 19.00— 19.30: Szlovák műsor (ismét­lés). Kedd 18,00—19.00: Alföldi krónika. Népi hangszerszólók Elérte célját, Sergio Endrigo énekel. Az újságíró jegyzetfü­zetéből. Táncmelódiák. Szerda 17.30—19.00: Műsor­ismertetés. hírek, lapszemle. Munkásportrék. Riportműsor. Népdalok. Alföldi krónika Filmzene. Zenés autóstop. Hír­összefoglaló, műsorzárás. Csütörtök 18.00—19.00: Al­földi krónika. Cigánydalots. Orvos a mikrofon előtt. Dr Matuz Dezső műsora. — Dzsesszmozaik. Falusi változá­sok. Beatparádé, közben: Sporthíradó. Péntek 17.30—19.00: Műsor- ismertetés, lapszemle. Párt­munkások. Nótakedvelőknek. Alföldi krónika. Lajtai Lajos operettjeiből. Nyugdíjasok em­lékkönyve. A Midie of the Road együttes műsorából. Hír­összefoglaló, műsorzárás. Szombat 18.00—19.00: Hét végi kaleidoszkóp. Szerkeszti; Kutas János. Vasárnap 9.00—10.00: Vasár­napi magazin. Mire való a va­sárnap? 10.00—10.30: Szlovák műsor. 18.30—19.00: Sport és muzsika. A műsorok mindennap a 323-es középhullámon hangza­nak el. MOZIMl SOI5 A Szabadság Filmszínház­ban, Cegléden, szombaton és vasárnap: Aranyláz, Iiutya- élet (amerikai burleszkfilm, Chaplin főszereplésével).. Va­sárnapi matiné: Csermen. A kamaramoziban, szombaton és vasárnap: A harmadik tet­tes (NDK bűnügyi film). A bony, szombaton és vasár­nap: A fej nélküli lovas (vadnyugati történet szovjet filmen). Szombat éjszakai előadás: Mr. Tibbs nyomoz. Vasárnapi matiné: A három- királyok ajándéka. Albertirsa, vasárnap és hétfőn: Hét ton­na dollár (magyar filmvlgjá- ték). Ceglédbercel, vasárnap: Nyílhegy és aranyöv (szov­jet film). Jászkarajenő, szom­baton és vasárnap: Jog az ugrásra (színes szovjet film). Törtei, szombaton és vasár­nap1 Koncert, szólópisztolyra (szinkronizált olasz krimi). Diákbérlet nem érvényes. sikereket, a három évtized alatt megtett utat. A kiad­vány megjelentetésének elő­készületeit a Hazafias Nép­front járási bizottsága, illet­ve az általa felkért szerkesz­tő bizottság hangolja össze. A munkát megkönnyítette, hogy a legtöbb településen el­készült már korábban 25 év krónikája. Ezeken a helyeken most főként csak a csiszolga­tásra és az utóbbi öt év ese­ményeinek, fejlődésének meg­fogalmazására van szükség. Élen járnak Abony, Kocsér helytörténészei, Jászkaraje- nőn, Albertirsán, Törteién és Csemőben rendelkezésre áll­nak a szükséges alapok, Dán- szentmiklóson és Mikebudán kedvezőtlenebb a helyzet, gyorsítani kell a feldolgozás ütemét, hogy a kitűzött októ­ber hatodiki határidőre átad­hassák a szerkesztő bizott­ságnak az elkészített munká­kat. A lektori teendők ellátásá­ra dr. Lakatos ■ Ernőt, a Pest megyei Levéltár igazgatóját kérik fel. Terveik szerint áp­rilis negyedikére elhagyja a nyomdát az értékes forrás­anyag. A mintegy háromszáz olda­las könyv előszavának meg­írására Bállá Jánost, az MSZMP járási bizottságának első titkárát kérték fel. Köz­li a helytörténeti munka a megye térképét, a járás fon­tosabb adatait, rövid törté­nelmi áttekintést ad, . majd behatóan foglalkozik a mező- gazdaság, az ipar, a kereske­delem, a pénzügyi helyzet, a közlekedés, az út-, villany- és vízhálózat alakulásával. Az oktatásügy fejlődése, a mű­velődésügy helyzete, a tömeg­sport egyaránt fontos része lesz a kiadványnak. Nagy Imre hozzászólásában kifejezte meggyőződését: a községekben működő krónikaírók egészséges lo­kálpatriotizmusa - biztosí­ték a közös munka sike­rére. Rátermett és áldozatkész em­berek írják és szerkesztik a jubileumi kiadványt, amely megfelelő forrásmunkául szol­gálhat a holnap történészei­nek. , Szabó Vera járási népfront­titkár a felszabadulás harmin­cadik évfordulójával kapcso­latos ünnepségek előkészü­leteiről számolt be. Novem­ber 4-én kiemelt járási ün­nepség lesz Abonyban, ahol felszabadulási emlékművet avatnak. Április 4-én Albert­irsán tartanak hasonló ren­dezvényt, ahol akkorra el­készül a felvonulási tér és a felszabadulási emlékoszlop. A Hazafias Népfront felhí­vással fordul a községekhez: az évforduló tiszteletére indítsanak községfejleszté­si és szépitési versenyt, társadalmi összefogással bő­vítsék az iskolákat, óvodákat, létesítsenek tanyai klubokat, építsenek , járdát, fásítsák az utcákat, alakítsanak ki jubi-i leumi parkot. A felszabadulás évfordulójára minden köz­ségben készüljön, fényké­pekkel illusztrált összefog­laló visszaemlékezés, amelyet a községi tanácsokon helyez­zenek el. (tamasi) MEG LEHET VÁLASZTANI Sok tanuló — kevés tanterem GONDOK A SZAKMUNKÁSKÉPZŐBEN Megkezdődött az oktatás Cegléden a 203. számú Bem József Ipari Szakmunkásképző Intézetben is. Az idén 870 diá­kot, közöttük háromszázhar­minc elsőst fogad be városunk legnagyobb oktatási intézmé­nye. A jelentkezések már lezárul­tak, de az igazgatóhelyettes irodája szeptember 15-ig nyit­va áll még azok előtt, akiknek a választott szakma egészségi vagy egyéb okok miatt nem megfelelő: akad még hely a vasas, az építőipari, a faipari és a bőripari szakmákban, fiúk, lányok, érettségizettek részére. — Melyek a divatos szak­mák? — kérdezem Petrányi Ferenctől, az iskola igazgató- helyettesétől. — A lányok körében legnép­szerűbb a női fodrászszakma. Az érettségizettek közül sokan jelentkeznek kozmetikusnak. A fiúk leginkább a szobafestő­mázoló, valamint, az autósze­relőszakma iránt érdeklődnek. — Mit választanak a lá­nyok? — Meglepő, hogy alig álcád olyan lány, aki nem kifejezet­ten nőies szakmát tanul, leg­többen varrónők, cipészek, fel­sőrészkészítők, fodrászok lesz­nek. Kevesen választják a job­ban fizető fémipari szakmákat. Az ötvenes-hatvanas években még sok lány tanult esztergá­lyosnak, műszerésznek, vil­lanyszerelőnek, ma inkább, kevesebb pénzért, a könnyű­iparban helyezkednek el. — A megye legnagyobb szakmunkásképzőjének igen nagy a vonzási körzete. A ta­nulók ötvenöt százaléka vidé­ki. Járnak ide még Monorról, Üllőről. Gyömrőröl is. A bejá­rás nehéz, sokan igényelnének kollégiumi ellátást. Sajnos, ké­résüknek nem tudunk eleget tenni. — Nyolcszázhetven diákot tanítanak ebben az iskolában és csak tíz tanterem, egy elő­adóterem és egy tornaterem áll rendelkezésükre. Az épület új, vajon a tervezők nem gon­doltak arra, hogy a tanulólét­szám várható növekedése mi­att kevés lesz a hely? — A tervben négy teremmel több szerepelt, de takarékos­ságból kevesebbet építettek. Az emelt szintű oktatás beve­zetésével megnőtt a tanterem­igény még úgy is, hogy az osz­tályok száma nem változott Egyre több munkahelyen meg­kapják a dolgozók, tehát az ipari tanulók^-is a szabad szombatot, ezért az órarendet úgy kellene összeállítanunk, hogy szombaton valamennyi tanuló az iskolai órákon ve­gyen részt. A teremhiány mi­att ezt lehetetlen megoldani. — Tavaly sikerült a délutáni tanítást megszüntetni, az idén délutánra is jutnak órák: ez nemcsak a pedagógusoknak megterhelő, hanem a diákok­nak is hátrányos. — Nevelőtestületünkben sok a fiatalasszony, egy- vagy több- gyerekes anya. Ahogy csak le­het, segítünk rajtuk, az óra­rend összeállításakor figyelem­be vesszük a családdal, a gyer­mekneveléssel kapcsolatos el­foglaltságukat. Dobozi Eszter EGY-EGY SPORTESEMENY Bem SE—Pilis találkozó a megyei labdarúgó-bajnokságon Idegenben szerepelnek a Bem SE kézilabdásai, tekézői. a Ceglédi VSE labdarúgói és női kézilabdázói, valamint a KÖZGÉP SE férfi kizilabda- együttese. Cegléden szombaton és va­sárnap is csak egy-egy sport- eseményre került sor: Színek, szavak ÉN, KÉREM, világéletem­ben dologra született, kétkezi munkás ember voltam. Pende- lyes legényke koromban a kelő nap már ott talált anyámék- kal a határban. Az elemózsiás kosár mellett játszottam pity­panggal, láttam, anyám ott hajladozott a sorban a többiek­kel, ez megnyugtatott. A ke­nyeréből nekem is jutott. Amikor rám bízták őrizni az először kopasztott libákat, da­gadt a keblem a gyönyörűség­től. A tarisznyámat a nagy­anyám hímezte. Az elemózsia mellett megfért benne az ábé­céi könyv. Messze került az unalom engem, hiszen az lett volna még csak a szép, hogy az embert a restség ölje ott, ahol az utolsó hangya is dol­gozik. A szobában nálunk három kép volt a falon. Az egyiken a Madonna ült, karján a Kis- jézussal, a másikon fehér ru­hás hölgy állt, kötője teli de teli piros rózsákkal: mondták, ez Szent Erzsébet, egy király lánya, aki kenyeret vitt a sze­gényeknek, s hogy titkát meg ne tudják, kenyerei rózsává változtak. A képet, mert olyan szépségesen igazi volt, bizony gyerekfejjel többször megsza­goltam A rózsának por-, a hölgynek papírszaga volt, ezért nem szerettem őket. é nyám kenyere, egy szál ró­zsafája előtt nem kellett tisz­telettel fejet hajtani, mégis ez volt számomra az igazi csoda: a kemencében kisült kenyér, a bimbóból kipattant rózsa! Per­sze, nem szerették, ha rácso­dálkoztam. A kenyér enni, á rózsa szakajtani való. Jobb szerették, ha a harmadik ké­pet nézem, Kossuth apánk képét. Attól lehet tanulni — mondták. —. hősiességet meg hazaszeretetei. ESTE FONÓBA, kalákába, s ha pénzünk volt, hát mulatni jártunk. Daloltunk, csúfolód- tunk, rigmusokat költöttünk, de olyanokat, hogy nem tette zsebre, aki kapta. Inkább igye­kezett visszavágni, megtorol­ni. Legény korunkban, ha lá­nyos háznál jártunk, csalo­gányénál is ékesebben szólt a hangunk, unszoló rábeszélé­sünk, ha csókot lopni akar­tunk. Ha megkaptuk, hát dél­cegebbek lettünk minden me­sebeli daliánál. S az éle­tünk ... az életünk... a könnynek épp oly színe volt, mint Zsuzsannám egyetlen gyöngykalárisának. A nyáron itthon volt a vá­rosból a legnagyobbik, legbe­csesebbik unokám. Magasabb iskolába járatják, nagy jövőt remélünk neki. Kérdezem tőle a harmadik napon: no, Laci­kám, arany gyerekem, szere­ted-e a mi vidékünket? — Frankó hely, oltárt a pa- páék kéglije. Nyeltem egyet, s rácsodál­koztam, hogy meg sem értem, mit válaszol nekem az uno­kám. — Julis ángyod lánya is fel­cseperedett — próbáltam to­vább pörgetni beszédünk fo­nalát. — Spéci hegyes csaj — csil­lant fel Laci szeme, s én az egészből végre megértettem egy mukkot: azt mondta: be­gye«! — Jó szemed van, fiam — osztottam az ízlését. — Anv- jáék készíthetik a kelengyé­jét. — Marhaság, mit kell be- majrézni, ha egy jó sérójú krapek lecövekel a pofondon? Abból még nem lesz lakodal­mi cilibuli — vetette oda a mi Lackónk. tásról, a háztájiról, meg min­den másról. Szerettem volna tudni, érez-e ő annyi szívpezs- dítő szépet, mint amennyit mi éreztünk és a szívünkbe zár­tunk legény korunkban, ezen a vidéken? Vittem volna a ha­tárba, hajnal jöttét várni, Sán­dor sógorhoz, hogy láthassa a szilaj kis csikókat. Vagy tán a békászó gólyára kíváncsi lenne? Ángya kemencében sütött neki otthon dagasztott cipót és vakarék-lángost. La­ci, a legbecsesebb unokám há­rom hétig volt nálunk. Vissz­hangzott a ház a táskarádió lármájától, muzsikára regge­liztek a malacok, és tán még a barackunk is attól hullt le riadalmában a kerti fáról. A szobából alig mozdult ki, ott hűsölt, ráragadva a rádióra, mint légy a mézre. Oda hordta nagyanyja a jobbnál jobb fa­latokat a sezlonhoz, a kis asz­talra, hogy érte se kelljen mennie, könnven elérje. Egy­szer mulatságba is elment, de nem tetszett neki az ottani muzsika. Piros ingben, bőszárú fehér nadrágban volt, mikor a vonathoz kikísértük. Hátbadö- mickélt, aztán valami olvat mondott, hogy „csau”. Még csak el sem köszöht, azt sem mondta. Isten áldja. KÖRTESZEDNI VOLTUNK délután, a kiskertben. Míg a szemeket a ládában kezesked­ve elhelyeztem volt idő gon­dolkodni. Ugyan, vajon mi­lyen szép, színes történetet mesél majd erről a nyárról a városon, barátainak az én uno­kám? A körtefa megint a föld­re huppantott egy túlérett sze­met Szürke, porös, tottyadt lett a gyümölcs. No, sebaj, ezt majd megeszik a malacok .:. E. K. SZOMBATON: Teke. A KÖZGÉP SE né­gyes tekepályáján délután 4 órakor kezdődik a Ceglédi KÖZGÉP—Gázmüvek férfi csapattalálkozó, az NB Ill- ban. A ceglédiek a harmadik fordulóban elszenvedték első őszi vereségüket, de továbbra is az élmezőnyben állnak. Győzelmet várunk tőlük. VASÁRNAP:. Labdarúgás. A Bem SE ger- jei sporttelepén fél 4 órakor kezdődik a Bem SE—Pilis me­gyebajnoki mérkőzés. Az első négy fordulóban a Bem SE kétszer játszott hazai pályán, s mindkettőt megnyerte: az Isaszeget 3:l-re, a Nagykőröst 1:0 arányban győzte le. Nagy csatára van kilátás: a Pilis évek óta a megyei bajnokság legjobbjai közé tartozik, s gólerős támadósora van. Két hete különösen figyelemre méltó eredménnyel rukkolt ki: a volt NB Ill-as Szigeiújfa- lut idegenben verte meg, terv­szerűbb játékkal, biztosan. Meg kell említenünk még, hogy a szurkolók egy „közeli ismerősüket” újra láthatják ceglédi pályán: Czopkó, a CVSE, majd a Bem SE játé­kosa, leszerelése után újra a Pilisben játszik. Délelőtt fél ll-kor a Vasu­tas sporttelepen ifjúsági mér­kőzésre kerül sor: a bajnok­ság negyedik fordulójában mérkőzik meg egymással a Ceglédi VSE és az ÉGSZÖV MÉDOSZ csapata. U. L. Tömegsport A Volán 1. számú Vállalat ceglédi üzemegysége, negyven résztvevővel, asztalitenisz­versenyt rendezett. Az üzemi szakszervezeti bizottság, vala­mint a párt- és KlSZ-szerve- zet értékes tárgyjutalmakat ajánlott fel a legjobban sze­replő versenyzőknek. Eredmények: Férfi egyéni: 1. Ócsai A., 2. Ambrus J., 3. Károlyi L. Női egjéni: 1. Tóthné, 2. Bravecz M. Férfi páros: 1. Soós L.—Ko­vács L., 2. Tóth F.—Dér A„ 3. Soltész L.—Csendes A M. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom