Pest Megyi Hírlap, 1974. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-14 / 215. szám

1974. SZEPTEMBER 14., SZOMBAT Együtt a közművelődésért A szentendrei városi tanács művelődési osztálya két esztendővel ezelőtt hosszú távú tervet állított össze a legfontosabb közmű­velődési feladatok megvaló­sítására. Azóta évente szá­mot adnak az eredmények­ről és a soron következő teendőkről is. A legutóbbi beszámolón a művelődési osztály és a város üzemei­nek, intézményeinek együtt­működéséről esett szó, hi­szen összefogás nélkül alig­ha beszélhetnénk eredmé­nyekről, sikerekről, vagyis a közművelődés színvonalá­nak állandó emelkedéséről. A közelmúltban a város üzemei és a művelődési osztályok közötti kapcsolat tovább bővült. Nemrég kö­töttek együttműködési szerződést a Kossuth La­jos Katonai Főiskolával és a járási hivatal művelődési osztályával. Az üzemek idén is jelentősen hozzájá­rultak a Szentendrei nyár programjának sikeréhez a különböző rendezvények szervezésével és azok tech­nikai lebonyolításával. A kölcsönös támogatásra jel­lemző, hogy az idei prog­ram egyik legrangosabb eseménye a szocialista brigádvezetők találkozója volt, amelyen Esztergom, Vác és Szentendre üzemei­nek brigádvezetői vitatták meg a közművelődési teen­dőket. A József Attila Művelő­dési Központ ettől függet­lenül rendszeresen szerve­zett brigádtalálkozókat, az üzemi kultúrfelelősöket, közönségszervezőket pedig időről időre tájékoztatta a város jelentősebb kulturá­lis rendezvényeiről. Em­lítésre. sőt követésre méltó a városi könyvtár vállal­kozása is: a könyvtár dol­gozói bibliográfiát készí­tenek a szocialista brigá­dok kulturális felajánlásai­ról, s ezzel szükség esetén ötleteket és módszertani segítséget adnak a brigá­doknak. A beszámolóból kitűnt, hogy a Szentendrei nyár 1974. évi programja a ko­rábbinál jobban kielégítet­te a helvi lakosság műve­lődési igényeit. Az 57 ren­dezvény több mint 12 ezer látogatót vonzott, az eevre nénszernhb Theátrum ven­dégein kívül. Hová tűnt a jó kenyér? A tanács sürgős közbelépését várja a lakosság Immár második hónapja hangzik el naponta Szentend­rén a kérdés: hova lett a régi jó kenyér. A szentendrei ke­nyér ugyanis az utóbbi eszten­dőben hírnevet szerzett ma­gának. Aztán — úgy két hó­nappal ezelőtt — egyik napról a másikra leromlott minősége, s bizony az is előfordul, hogy a hétvégeken üresen állnak az üzletekben a kenyeres pol­cok. Hova lett hát? — kérdez­tük Hirsch Lászlótól, a szent­endrei városi tanács kereske­delmi osztályának vezetőjétől. — Július végén kaptuk az első bejelentést: kevés és rossz kenyér kerül az üzletekbe. A váci Sütőipari Vállalat szent­endrei üzemegységében azt a választ kaptuk, hogy a sza­badságolások okoznak gon­dot. A kenyér minősége azon­ban később sem javult, ezért két héttel ezelőtt vizs­gálatot indítottunk: naponta jelentik az üzletvezetők, ho­gyan érkeznek a kenyérszállit- mányok. A vizsgálatba be­vontuk a Váci Sütőipari Vál­lalat és a helyi üzem vezetőit is. A sütőipar képviselői el­mondták: nagy gondot okoz a vállalatnak, hogy péksüte­ményből a korábbinak a több­szörösét kell előállítaniuk. 1972-ben Szentendrén 6 ezer, idén pedig napi 50 ezer pék­süteményt gyártanak, most Visegrádtól Budakalászig va­lamennyi községet a szent­endrei üzemnek kell ellát­nia. A vállalat vezetői változást csak 1976-ra ígértek, amikorra Dunabogdányban elkészül az új üzemegység. Természetesen ebbe nem nyu­godhatunk bele, ha kell, a fel­sőbb szervek támogatását kér­jük. — Ügy hallottuk, akadozik a város tejellátása is. — Valóban megtörtént a közelxnúltbfin, hogy romlott tejet kaptak az üzletek. Mint kí derült, á ' Budapesti Tejipari: Vállalat augusztus 24-Äo. szombaton. 2-9-i teiet is szállí­tott az üzletekbe. Akiknek sze­rencséjük volt, a frissből kap­tak. de akik az egy nappal ko­rábbit 'Htték haza, az össze­ment, Mi”e a vásárlók vissza­értek az üzletbe a reklamáció­val. már sok-sok liter romlott tejet adtak el. A panaszok után már csak friss tejet árultak, de az ke­vésnek bizonyult. Reméljük, hogy csak egyedi esetről volt szó. Ennek ellenére felszólítot­tuk az üzletvezetőket, hogy gondosabban vegyék át a te­jet, a zacskón pontosan fel kell tüntetni a szavatossági időt. Sok ezer szentendrei kéré- s.: legyen friss a tej, a ke­nyér ízletes, foszlós, elegendő, és olykor-olykor a „hiány­cikkhez”, a szegedi cipóhoz és zsúrkenyérhez is hozzájuthas­sanak. Egy üzem — egy iskola A pomázi vállalatok, szövet­kezetek idén nyáron mintegy 158 ezer forint értékű társa­dalmi munkát végeztek a nagyközség iskoláiban és gyer­mekintézményeiben. Több vál­lalat összefogásával oldották tehát meg az iskolák nyári karbantartását, festését, me­szelését, de volt olyan iskola és óvoda is, ahol társadalmi munkában késsült el az új parketta és a csempézés. Az egy üzem — egy iskola moz­galomban elsősorban a Duna­kanyar Vízgazdálkodási Vál­lalat, a Petőfi Termelőszövet­kezet és a pomázi írószer Szö­vetkezet dolgozói jártak élen. Ä hétköznapok tervei a népesedéspolitika érdekében Szentendrén is igyekeznek megoldani a feladatokat Napjainkban természetsze­rűen gyakran esik szó a né­pesedéspolitikai határozat végrehajtásáról és annak alap­vető feltételeiről, az egész­ségügyi ellátottságról, a gyer­mekintézmények fejlesztéséről és a lakáshélyzetrőL Új bölcsődék terve A dolgozó nők jelentős há­nyadának az a törekvése, hogy a szülés után mielőbb vissza­térhessen munkahelyére. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy Szentendrén a gyermekgondo­zási segélyt csak az igényjogo­sultak 50—60 százaléka veszi igénybe. A többiek bölcsődé­ben helyezték el a gyerekeket vagy a nagyszülők segítségé­vel gondoskodnak róla. Bizo­nyára még sokan korábban A művelődés otthona lesi Ki Jól halad a szentendrei művelődési ház építése. A beruházáshoz je­lentős összeggel járult hozzá a Pest megyei Tanács. visszatérnének megszokott munkájukhoz, ha lenne elég hely a város gyermekintéz­ményeiben. Jelemeg azonban a bölcsődék annyira zsúfol­tak — kihasználtságuk lüO— 170 százalékos —, hogy ez már a gondozott kicsik egész­ségét is veszélyeztetheti. A közeljövőben a tanács 1 millió forintot fordít újabb bölcső­dék nyitására. Többek között egy lakóházban kisebb átala­kítással 40—60 gyermek be­fogadására alkalmas bölcsődét létesíthetnek. Később a Fel- szabadulás lakótelepen építe­nek új bölcsődét, ahol 80 ap­róságot fogadnak, de ezek a gyermekintézmények a leg­jobb esetben is csak 1975 vé­gén, illetve 1976 közepén ké­szülnek el. Elsősök nyolc osztályban Sajnos, az óvodák is szűk­nek bizonyulnak Szentendrén. A Szabadságforrás úton nem­rég elkészült óvoda enyhíti ugyan a gondokat, de az ösz- szes jelentkezőt idén ősszel sem tudjuk óvodában elhe­lyezni. Hasonlóan gondot okoz a megnövekedett tanulólét- szám. A városban szeptember elsején 8 első osztályban kez­dődött tanítás. Kettőben a Bajcsy-Zsilinszky úton, úgy­szintén kettőben a Lenin úton és négyben a Rákóczi úti álta­lános iskolában. A szülők jo­gos kívánsága, hogy a gyere­ket a lakóhelyhez közeleső is­kolába vegyék fel. Sokak ké­rését idén sem tudták teljesí­teni, sőt két napközis csopor­tot nem az iskolában, hanem az MHSZ helyiségeiben nyi­tottak meg. A gyermekek számának emelkedése .szükségessé teszi a gyermekorvosi hálózat bő­vítését is. A tervek szerint a Pannónia telepen és ízbégen kell mielőbb új gyermekorvo­si rendelőt építeni, és sürgető, hogy a csecsemő- és kisgyer­mek-tanácsadást a beteggyer- mek-rendeléstől elválasszák. Lakások — soron kívül A közelmúltban elfogadott új lakáseiosztási tanácsrende­let előírja, hogy a bárom, il­letve ennél több gyermekes családok lakásigényét soron. kívül kell kielégíteni, s szá­mukra az eddigieknél na­gyobb alapterületű lakásokat kell építeni: A lakásépítő szö­vetkezetekre vár a feladat, hogy a tervkészítésnél a nagy családosokra is gondoljanak. A népesedéspolitikai hatá­rozat a háromgyermekes csa­ládideált szorgalmazza. Hogy ezt egyre többen elfogadj*:, a sokakat érintő gondok mielőbbi megoldására kell törekedni, de a nevelési teen­dők sem elhanyagolhatók. A harmonikus családi életre való nevelést nem lehet elég ko­rán megkezdeni. A szülők, a pedagógusok és az egészség­ügy! szakemberek közös fel­adata ez. A város szakorvosai máris önként vállalták, hogy egészségügyi és etikai előadá­sokat tartanak többek között a Móricz Zsdgmond Gimná- zimuban, a Szakmunkásképző Intézetben és a Lenin úti ál­talános iskolában, ahol a ta­nulók kényes kérdéseikre is őszinte választ kaphatnak.. Az október 2—4 között ötödik al­kalommal megrendezésre ke­rülő szentendrei egészségneve­lési napok témája is a népese­déspolitikai határozatból adó­dó feladatokhoz kapcsolódik. NAPSZEMÜVEGEK MÁR CSAK A JÖVŐ HÉTEN: PiK-HETEK KEMPINGÁRUK (szentendrei, váci, ceglédi, nagykőrösi, érdi és szigethalmi kijelölt boltjainkban) 30%-OS ÁRENGEDMÉNNYEL; (minden típus) 30%-OS ÁRENGEDMÉNNYEL; MŰANYAG ÉS GUMISZANDÁLOK (minden típus) 40%-OS ÁRENGEDMÉNNYEL; 125, 150 ÉS 210/60 LITERES HŰTŐGÉPEK 10%-OS ÁRENGEDMÉNNYEL; VÁSÁROLHATÓK MEG A PIK-SZAKÜZLETEKBEN. Most vásároljon ön is, most érdemes! NE FELEDJE: MINDEN HÓNAPBAN PIK-HETEK! PEST MEGYEI IPARCIKK KISKERESKEDELMI VÁLLALAT Pest megyében ketten vannak Szeretem a rendet magam körül A szentendrei já­rás 13 községének apraja-nagyja is­meri. Közvetlen, barátságos, őszinte. Sokan azonban szi­goráért kedvelik. Ti­zenhatodik éve na­ponta az ifjúsági mozgalom gondjai­val ébred és pihen le. Dolgozott már mezőgazdasági és ipari üzemben, tan­intézetben, orvosi rendelőben, hivatal­ban, s ma .munkájá­ban a szerzett ta­pasztalatok jelentik számára a legna- gvobb támaszt. Munkaideje fél ki­lenctől ötig tart, de nem figyel rá, ha kell a hétvégeket is felál­dozza, s tavasszal, meg ilyenkor ősszel az estéi sem szaba­dok. Jávori Lászlóné három esztendeje a szentendrei járás KISZ-bizottságának titkára: — A legutóbbi KlS'Z-választások után összeszámláltam, az egész országban tíz­nél alig több nő dol­gozik járási vagy vá­rosi KISZ-bizottság élén. Örülök, hogy Pest megye ebben is élen jár: mi ketten vasvunk • gödöllői kolléganőmmel. Tu­dom, járási KISZ- titkárnak lenni n.em éppen nőies foglalko­zás, nem is leány­álom. Tizenhárom község tartozik hoz­zám, ebből egy kivé­telével mindenütt működik lakóterületi KISZ-szervezet. S a tagokkal találkozni, beszélgetni ezeken a helyeken csak este lehet, amikor már ré­gen véget ért a mun­kaidő. Most még megtehetem. hogy KTSZ-munkával töltöm a szabad időmet is, férjem gyakran van távol: a MÁV Szimfonikus Zenekar első kürtöse, állandóan járja az országot. Az igazság­hoz az is hozzátarto­zik, hogy a szentend­rei adottságok is kényszerítenek az örökös utazásra. — Tulajdonképpen szerencsés helyzetben vagyok. Amikor járá­si titkár lettem, azt hittem sok ellenér­zéssel kell megbir­kóznom. Kellemesen csalódtam: nem volt külön erőfeszítésre szükség, hogy elfo­gadtassam magam. Kezdetben . inkább magammal voltak problémáim. Éveken át részt vettem iro­dalmi színpadok munkájában, gyak­ran szerepeltem is, és tudtam, hogy nagyon lámpalázas vagyok. Éreztem, hoigy meny­nyivel nehezebb ki­állni egy nagy közön­ség elé, ahol nem verseket kell monda­ni, hanem saját gon­dolataimat, úgy, hogy figyeljenek is rám, hogy hatása legyen. Aztán megszoktam, szép lassan belejöt­tem, sok-sok izgalom, idegeskedés árán. — Azt mondják, a nők hangulatembe­rek. Ezt nem taga­dom, de én igyekszem ezt nem éreztetni másokkal. A másik állítólagos női tulaj­donság a precizitás. Nos ezt vállalom és büszke vagyok rá. Szeretem magam kö­rül o, rendet, a rend­szerességet. Szerin­tem ez csak használ az ifjúsági mozga­lomnak. Nálunk nem létezik kötelező fel­adat, amit bármi áron meg kell csi­nálni. A feladatokat elvállalhatják a fia­talok, ha kedvük van hozzá, ha tetszik ne­kik. De ha egyszer valaki valamit vál­lalt, azt számon ké­rem és istenigazából méregbe jövök, ha nem teljesíti. Biztos ezért járja, rólam az a hír, hogy nagyon szigorú vagyok. Ha egyszer leköszönök, és náiamnál fiata- labbnak adom át a helyem, azon leszek, hogy utódom is nő legyen. Mert nekünk nőknek azért még bi­zonyítani kell. Soka­kat kell még meg­győznünk. hogy tu­dunk dolgozni és ve­zetni is. Jávori Lászlóné már bizonyított is. Példának egyetlen adat szolgáljon: a szentendrei járásban három év alatt a KISZ-taglétszám 700- ról 950-re emelkedett, több új alapszervezet alakult és csökkent a korábbi nagyarányú fluktuáció a járási KISZ-vezetők és KISZ-fiatalok köré­ben. i Szeptember első napjaiban ismét megindult az élet a pomázi művelődési házban. Kilenc különböző klub és szá­mos szakkör kezdte meg az első hetekben munkáját: a programok változatosak, az Idősebbek, a fiatalok és az apróságok igényét is kielégí­tik. A gazdag műsortervet át­lapozva azt hihetnénk; a szentendrei járás legnagyobb, legjobban felszerelt művelő­dési háza itt Pomázon mű­ködik. Akad hely a kertba­rátoknak, az ifjúmunkások­nak, a lányoknak és asszo­nyoknak, a tizenévesének és íz úttörőkórosztályúaknak, a filmklub tagjainak, a csilla­gászat kedvelőinek és az amatőr képzőművészeknek is. Pedig a művelődési ház csu­pán egy nagyteremből és egy klubhelyiségből áll. Viszont mindkettő — ünnep és hét­köznap — reggeltől estig fog­lalt; mintegy 800 főnyi törzs- közönségnek biztosít szórako­zási, művelődési lehetőséget. És ha egy-egy programnak mégsem sikerül helyet adni a művelődési házban, azért még nem marad el, hanem köl­csönkért helyiségben rendezik meg. A tervek szerint már nem kell sokáig szűkösködniük. Talán mór az idén megkezdik az új művelődési ház építését. Mindenekelőtt klubok épülnek, ahol mindjárt újabb szakkö­rök is munkához láthatnak. Az oldalt írta: Árokszállási Éva Foto: Gárdos Katalin ííszi zendülés a pomázi művelődési házban

Next

/
Oldalképek
Tartalom