Pest Megyi Hírlap, 1974. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-13 / 214. szám
P E S T M E G'Y El HÍR L A-P K ÜTC j, Ö N KI A 0;Á'5 A XVI. ÉVFOLYAM, 214. SZÄM 1974. SZEPTEMBER 13.. PÉNTEK Kitelepülő üzemek Napirenden: Monor egyszerűsített, általános rendezési terve Alul- vagy felüljáró ? Míg csati ereje engedi... Orvosi könyvek a kovácsműhelyben A monori nagyközségi tanács vezetői s a Pest megyei Tanácsi Tervező Vállalat szakemberei összeállították Món-or egyszerűsített, általános rendezési tervét, majd tanácskozásra, programtár. gyalásra hívták egybe a helyi üzemek, intézmények vezetőit. A program elkészítését helyszíni adatgyűjtés, hos-z- szas vizsgálódás előzte meg. Érdekesek a számok: 1963 január elsején Monomait 15 582, 1973 januárjában 17 294 lakosa volt. A születések átlagosan évi 77-leI, a bevándorlók évi 98-cal gyarapították a község lélekszámát, melynek további növekedése várható. Á regionális adatszolgáltatás szerint 1985-ben 19—20 ezer, 2000-ben 22:—23 ezer lesz a lakosság száma. A külterületen élők 1973-ban 820-an voltain A Detrich-tanyán élő 153 lakos körülményei rendezettek, a területet a belterülethez csatolják majd, a Téglaházi dűlőre azonban a felszámolás vár: százhuszonhárman élnek régi, rossz házaiban. A belterületen — Monori- erdőt is beleértve — 4288 lakóépület áll. A jelenlegi és a távlati igényeket figyelembe véve, 2000-ig még 1900 lakás építése szükséges. Az új, egységes lakóterületek kialakításában a célszerű építési mód az emeletes építkezés. Monorí-erdő belterülete üdülőterület, rajta üdülő- és lakóépületek egyaránt találhatók. — A jelenleg még be nem épített, értékes faállománnyal rendelkező telkeket állami tulajdonba kell' venni — javasolja a terv —, s az így köztulajdonba vett erdőterületet összefüggő erdősávként kell kialakítani. Értékes, szép pincéi, s gomba módra szaporodó kis víkendházai indokolttá teszik a Strázsahegy üdülőterületté nyilvánítását. Kitér a programjavaslat a közintézmények, az egészség- ügyi és igazgatási jellegű intézmények, a gyermekgondoEgy baleset ürügyén Szabályos és körültekintő vezetés, biztonságos közlekedés Szombaton a monori MÁ- VAU T-páiyaudvarról menetrend szerinti pontossággal indult a budapesti járat. Nem sokan voltunk a csuklóson. Üllőn felszállt még néhány utas, jegyet váltott, s kényelmesen elhelyezkedett az üléseken. Elhagyva Üllőt. Vecsés határában fékezett, majd megállt buszunk. — Miért álltunk meg, hiszen nem vagyunk még Vecsé- sen? — szólt kérdőn a többiekhez az egyik utas. Egy-két perc eltelte után, sejtve valamit, többen felálltak, s a vezetőfülkéhez léptek, az ülve maradók közelebb húzódtak az ablakhoz, kémlelve a sötétbe, mi akadálya lehet a továbbhaladásnak? Budapest irányából szintén megállt a forgalom, s a sok-sok reflektor fényéből ítélve, ekkor már a járművek hosszú karavánja várakozott. — Karambol, baleset történt! — mondták többen, akik a vezetőfülkén át kiláttak az úttestre. Néhány méterrel odébb, az úttest kellős közepén felborult motorkerékpár hevert, mellette sérült Volkswagen személygépkocsi vesztegelt, hátrébb gumikerekű lovas kocsik álltak. Találgatás kezdődött a buszon: — Biztos a motoros volt figyelmetlen! — Lehet, hogy a lovas kocsik akadályozták a közieke. dést. — Talán a Volkswagen előzött szabálytalanul? Ittasság? Gyorshajtás? Műszaki hiba? Valami más? ... Nem tudtuk, mi történt. Aztán, néhány perces várakozás után, egy nyomsávon lassan megindult a forgalom Jelentéktelen késéssel érkeztünk a Nagyvárad térre. szombat esti közúti balesetért? Talán halottja is van a karambolnak? A vasárnapi újságok még nem tudósíthattak a késő esti balesetről. Hétfőn, az Esti Hírlapot kézbe véve, kíváncsian böngésztem az utolsó oldalon: „A hét végén 108 közúti közlekedési baleset történt az országban. Tíz ember meghalt ..Életveszélyesen, súlyosan, könnyebben megsérültek ... Számok, számok. A balesetek színhelyét nem közölte, mikéntjét nem részletezte az újság, bizonyára a teljes oldal kevés lett volna rá. Nem sikerült megtudnom, mi zajlott le szombat este Vecsés határában, a baleset mégis elgondolkoztatott. Járásunk területét forgalmas országos főutak szelik keresztül, fontos megyei utak hálózzák be. A 4-es út forgalma szédületes, jelentős a 31-es úté, nemkülönben a monor— gyömrőié, ecser—vecsésié, üllő—gyömrőié és folytathatnánk tovább a sort. Budapest közelsége következtében — nem túlzás a jelző — útjainkon óriásira duzzadt a gépjárműforgalom. Persze, nem először írunk erről, következésképpen arról sem, hogy a változás nagyobb figyelmet, fokozottabb óvatosságot követel nemcsak az utakon közlekedőktől, hanem a községek lakóitól, vagyis a monori járás minden állampolgárától. J. I. zási és oktatási létesítmények fejlesztésére is. A szeméttelepet meg kell szüntetni, a lő- térnek is új hely kijelölése szükséges. Az egyszerűsített általános rendezési terv a község ipar- területét a 4-es számú főút és a vasútvonal között jelölte ki. Ez a terület alkalmas arra, hogy fejleszteni is lehessen. Rendkívül indokolt lenne a kefegyárat, a Vasipari Szövetkezetei és a Finommechanikai Vállalatot mostani helyéről kitelepíteni, mert a lakóépület legértékesebb részeit foglalják el, s zavarják a környezetet is. A Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat ugyancsak rossz helyen van, mivel a Kossuth Lajos utca, a tervek szerint, a településbe vezető reprezentatív útnak minősül. A Söripari Vállalatnak s a Vetőmag-termeltetőnek az iparterület lenne a legcélszerűbb, I ahol terjeszkedésre, fejlesztésre is lehetősége lenne. Részletesen szól a terv a közlekedéssel kapcsolatos változtatásokról is. A MÁV 1980 és 1990 között nyomvonal-korrekciót hajt végre, a tervek már elkészültek. Az Ady Endre út és a vasút kereszteződése a jelenlegi beépítések s a víztelenítési gondok miatt egyelőre marad, ami: hosszú várakozások helye. Annak eldöntése, hogy aluljáró vagy felüljáró épüljön-e, külön vizsgálatot igér nyel. Szó esik a vízellátásról, a csatornázásról, szennyvíztisztításról, az energiaellátásról is a tervben, mely átgondolt, logikus: megvalósítása a közeli és távoli jövő nem kis feladat lesz. K. Zs. Bevallom, az újságok balese- tudósításai nem tartoznak ;dvenc olvasmányaim közé e most érdekelt, végül is mi rténhetett? Ki a felelős a Betörők a vegyesboltban Betörtek az Üllő és Vidéke ÁFÉSZ péteri vegyesboltjába. Az ismeretlen tettesek a raktárépület tetejéről másztak át a nagytetőre, s a cserepeken rést nyitva, bejutottak a padlásra, onnan pedig beereszkedtek a boltba, majd zsákmá- nvukkal ugyanazon az úton távoztak. A vizsgálat megkezdődött. Vecsésen, a kovácsnuihely udvarán lázas munka folyik. A tanácsháza előtt az imént találkoztunk azzal a téglával megrakott szekérrel, amely derékba törten most itt áll, három keréken, az emelővel féloldalt billentve, hogy sürgősen megjavítsák. A lovakat kifogták, azok kissé távolabb ácsorognak. Szép mesterség — Azt hiszik, hogy patko- lásra várnak, pedig nemrég kaptak új cipőt. Ide járunk paíkoltatni is, ismerős a hely nekik — mondja a fuvarjában szerencsétlenül járt ember. A kocsi alatt a kovácsmester kisebb-nagyobb francia- kulcsokkal lazítgatja a sokmenetes csavarokat. A gólyalábú emelő megbillen, hogy a jármű is belerezzen. — Biztosan tart ez, nem kell félni — szól a mester nyugodtan, ahogy jön ki a kocsi alól. — Sokat segített már nekem. Az ember kiokoskod- ja, hogyan könnyíthet magának. Több mint ötven éve vagyok kovács, volt időm a tapasztalásra. — Hogy kovács akartam-e lenni? Ki kérdezte? Elsze- gődtettek, és kész. Azóta rájöttem, nagyon szép mes-ter- sé~ ám az enyém, meg is szerettem — mondja, és a satupad szerszámai között válogat.' Az olajos fiókok között az egvik könyvekkel rakottan áll, látni, sokszor bele-belenyűl- nak. Meglepődünk, mikor olaKorszerű, vonzó Ismét szívesen járnak moziba Sikerfilmek — Igyekvő kis kollektíva Községeinkben egyik, sokhelyütt egyetlen szórakozási lehetőség a mozi. A legújabb statisztikák szerint, a korábbi évektől eltérően, nem csökken tovább, sőt, bár lassan, de emelkedik a nézőszám a monori járásban is, egyrészt mert ma már az emberek nem annyira rabjai a televíziónak, mint tíz évvel korábban voltak, márészt, mert a megrövidült utazási és a csökkent munkaidő jóvoltából mind több szabad óránk marad szórakozásra. ★ Kovács József, a mendei mozi üzemvezetője: — Hetenként négy napon, szombaton, vasárnap, hétfőn és kedden vetítünk, vasárnap kettő, egyéb napokon egy-egy előadást tartunk. 1968-ban, csaknem egymillió forintos költséggel, a Pest megyei Moziüzemi Vállalat felújította a filmszínházat. Ma a környék legszebb mozija a mendei. A lejtősített nézőtéren beépített széksorok, jó akusztikát biztosít a modern falburkolat, s a hangulatos világítás is igen barátságos, vonzó. A felújítással szélesvásznúra alakították át, korszerű veti tőberend ezéssel szerelték fel a mozit, megszépült az előcsarnoka, hatalmas, íiveg&zárnyas ajtókat kapott a bejárat, .betonozták az előteret. A felújítás óta évről évre többen látogatják. Püspök Istvánná pénztáros rövid statisztikával szolgál az utóbbi hetek sikerfilmjeiről: — A Pókháló című magyar filmet 310-en, a Kis nagy embert 282-en, A vörös tulipánok völgye című szovjet filmalkotást, három előadáson, 426-an látták. Siker volt a Felszarvazzák őfelségét című francia—<>lasz—spanyol és A magányos farkaskutya című jugoszláv film is. Egyébként a mozi a községközpontban található, közel a vasútállomáshoz. — Közönségünk nagyobb része Pestre járó fiatal — mondja a pénztáros —, munka után, a vasútállomásról hazatérőben, sokan megállnak jegyet venni: „Hazaugrunk vacsorázni; aztán jövünk”. ★ A csaknem négyezer lakosú Menőének tehát korszerű, vonzó a filmszínháza. Ennek és z igyekvő kis kollektívának, Kovács József üzemvezetőnek, Püspök Istvánné pénztárosnak. Bálint Béláné mo- zi'eépészrjek és fiának, Bálint Gábornak, aki nemcsak technikai segítséget ad, de jegykezelő is, köszönhető a nézőszám állandó növekedése. Jandó István Ifj. Fekete József felvétele" jós, tépett, agyonolvasott orvosi könyvek kerülnek belőle elő. Hányódva-vetődve — Az orvostudomány mindig nagyon érdekelt, de a tanulás még álmomban sem juthatott az eszembe. Nem volt időm álmodozni sem ... Hetvennégy éves vagyok, s amit én átéltem, igazi regény. Azt a mai ember el sem hiszi. Három uraságot szolgáltam. De az igazi szolgaság volt... Pusztavacson kezdtem. Az elsőt soha nem felejtem, még a nevét is elég volt megtanulnom : Szász-Koburg-Gothai Fülöp herceg. Huszonegyezer holdas birtokán kezdtem ! emelgetni a kalapácsot, meg a fújtatót. Kézzel, lábbal dolgozott akkor a kovács. Ha bírta, tűrték, ha nem, elkergették. Három kovácsműhelyben ment a munka, vertük a patkót a négyes fogatok parádés lovaira. Készítettük a hintákat, a kocsikerekekre vas- ráfot húztunk. Nehéz kenyér volt, de kenyér volt. 1923-ban aztán engem is szélnek eresztettek. Olyant szóltam, ami igaz volt... Monorra mentünk, egy rokonhoz. A gyári munkás életét is megpróbáltam, egy évig Pestre jártam, a Radiátorba, Munkásszervezkedés, sztrájk, és újra elbocsátottak. — Vasadra jártam, szőlőt nyitni, tán mégis a paraszti élet ad kenyeret... De novemberben visszahívtak a gyárba. Mentem. A munkásproblémák egyre jobban érdekeltek. Nem is tartott az én időm karácsonyig sein. Újra az utcán. Újév. Dánszentmik- lóson, az 500 holdas Berentei birtokon épp „kiesett a kovács kezéből a kalapács”. Egy szerszámért akkor tíz kéz is nyúlt volna ... Nem sok gon- dolkoönivalóm volt. 1924. január 1-én elbúcsúztunk Mo- nortól. Kocsira raktam’ az ágyat, az asztalkát, az asz- szonyt meg a hathónapos fiúnkat. Az volt az első gyerek. Elindultunk, télvíz idején. , Eljutottunk valahogy Pánszentmiklósra. és hozzáfogtunk a meszeléshez. Az új lakás egy szoba, s gerendás, földes, Szabadkámén vés konyha, kát családnak. Katlanban főztek az asszonyok. Persze, még így is örült az, akinek biztos lehetett a kenyere. Négy évig. 1929-ig tartott ez a „biztos”. A bizonytalan annál rosszabb volt, mert közben született még két kislányunk: már három éhes gyerek várt gondoskodást. Révben — Merre vitt az útja? — Üllő, Tomyoslöb. Körülbelül 1400—1500 holdas birtokon lettem kovács-gépész. Nagyon nehezen boldogultam. Az elszegődött bérem egy évre 500 pengő és 23 mázsa vegyes gabona volt, de még abból is levontak, a negyedrészét elvette az uraság. Nem álltam szó nélkül, útilaput kaptam. — Akkor már 1935-ben jártunk. Vecsésen, a Halmi uraság kétezer holdján szolgáltam tovább az üllő meg a kalapács mellett. Fösvény volt az uraság. de valahogy megvoltunk. Törtem magam... Az öt-hat kilós kalapács is kivette az erőmet, hát még a ki- lenckilós! A mesterkalapács másfél kilós. Az volt a szólás, minél kisebb a kalapács, annál nagyobb a pénz, de pénz csak kevés jutott annak, aki urasági kenyeret evett. — Vége lett annak is, vége a nagy vándorlásoknak. A fel- szabadulás után a MAV-nál karbantartó lakatos lettem. Neveltük a gyerekeket. A nagyobb fiam villanyszerelőkén" szabadult, aztán tanult tovább. Most egy gyárban művezető. A kisebb fiam, aki már a felszabadulás után született, Moszkvában tanult, az egyetemen, s mint gépészmérnök kezdett az idén, Pesten. Kérges, olajos kezét széttárja: — Nagyon hosszú volt ez az út, de ha a családra gondolok, és összehasonlítok, megérte. Az egyik lányom tsz-el- nök felesége Kábán. Egy unokám tanár, a másik Debrecenben ápolónő. Nem lett egy se kovács, sem orvos. — MÁV-nyugdíjas vagyok 1968 óta, de nem ülök hintaszékben: működési engedélyem van, nem szokatlan nekem a nehéz munka, míg csak erőm engedi, dolgozom. Belesik Ferenc a MÁV-tó! háromszor kapott jó munkájáért kitüntetést. A KIOSZ- ban is megbecsült ember. Ha sürgős megrendelést kap, vasárnap sem pihen, (—e—a) Új orvosi rendelő Megszépül az idős emberek napközi otthona Lezajlott a negyedik körzeti orvosi rendelő és váró, valamint szolgálati lakás műszaki átadása Gyomron, a József Attila utcában. A 800 ezer forintos, új létesítményt még ebben a hónapban átadják rendeltetésének. A községben az öregek napközi otthonát, mely ?:r idén ünnepli fennállásának IC évfordulóját, egy hétre bezárták: a helyiségeket kifestik, - a jövő héten már megszépült környezet várja az elaggottakat. Jégverésért, fagy- és viharkárért A monori járás valamennyi közös gazdasága" rendelkezik általános vagyonbiztosítással, melynek előnyeit ebben az évben érezhették igazán, mivel jelentős jégverés, fagy- és viharkár érte a növényeket. A Monori Állami Gazdaságnak eddig kétmillió forintot fizetett ki az Állami Biztosító monori fiókja, de jelentős ősz- szeget kapott a péteri Rákóczi. a monori Kossuth és az üllői Kossuth tsz is. MŰSOR MOZIK Monor: Csendesek a hajna lók, I—II. Pilis: Az utolsó száguldás. Vecsés: Francia kapcsolat. MŰVELŐDÉSI HÁZAK Gyomron, 14-től 19 óráig bélyegkiállítás. Monoron, hol nap, 14 órakor: a kismotorve zetői tanfolyam hallgatóinál vizsgája. Megyei férfi kézilabda-bajnokság Tura-Gyömrő 27:13 (14:8) Kalandos utazás után érkeztek meg a gyömrői csapal tagjai a mérkőzés színhelyére, Túrára s a sok viszontagság meg is látszott teljesítményükön : a hazaiak a vártná biztosabban győzték le őket.
