Pest Megyi Hírlap, 1974. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-12 / 213. szám

A zeneiskolában Bérleti hangversenyek — felnőtteknek A ceglédi zeneiskola hang­versenytermében három elő­adásból álló bérleti hang­versenysorozatot szerveztek az őszi-téli évadra. A hang­versenyeket vasárnapi napo­kon. délután öt órai kez­dettel rendezik meg. November 24-én a KISZ Központi Művészegyüttesének énekkara vendégszerepeli Ceg­léden. Lantos Rezső vezény­letével: magyar szerzők kó­rusműveit mutatja be; decem­berben Kertész Lajos zongo­raestjén Liszt Ferenc műve­ket ad elő; februárban a Budapesti Fúvósötös szerepel a zeneiskolai színpadon. Bérlet és további felvilágo­sítás az iskola gondnoki irodájában kapható, a liiva- tali időben. Szólójegyeiket nem árusítanak. A Fórum klub c havi programja Megkezdték a foglalkozáso­kat a Kossuth Művelődési Köz_ pont Fórum ifjúsági klubjá­ban. Ma Vigh Magdolna vezeti azt a beszélgetést, melyet a klub tagjai nyári utazásaik­ról, élményeikről folytatnak, szeptember 19-én Pataki Fe­renc tanár, helytörténész Ceg­léd város történetéről beszél a fiataloknak, szeptember 26-án pedig megemlékeznek a nép­hadsereg napjáról, és filmvetí­téssel teszik még érdekeseb­bé az összejövetelt. PEST NEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLEP1 JÁR ÁS ES CE6LED VÁROS RESZ.ERE XVIII. ÉVFOLYAM, 213. SZÁM 1974. SZEPTEMBER 12., CSÜTÖRTÖK A népesedéspolitikai határozat végrehajtásának tapasztalatai Vöröskeresztes munka a járásban A népesedéspolitikai hatá­rozat végrehajtása során szer­zett tapasztalatokkal legutób­bi vezetőségi ülésén a Vörös- kereszt ceglédi járási szerve­zete is foglalkozott. Dr. Hollóst Ildikó járási fő­orvosasszony ismertetője sze­rint, bár a változás már ész­lelhető, idő kell, amíg az in­tézkedések eredményt hoznak. A gyermektelen vagy az egy gyermeket neveld csa­lád igen sok a ceglédi já­rásban. Az itt élő családok 26 száza­léka egy, 16 százaléka két, és 1,3 százaléka három vagy an­nál több gyermeket nevel, ör- J vencjetes, hogy terhességmeg- " szakításra már kevesebben jelentkeznek, mint az előző években, de a születések szá­mánál még jelenleg Is több a gyermekáldásról lemondok Ceg/édberce/i táncosok Felújítják, őrzik a hagyományokat Készülnek a megyei bemutatóra Ceglédbercelen a középko­rúak és az idősebb emberek hordják még a, szép népvise­letet. A báloan, a lakodalom­ban a fiatalok is táncra per­dülnek a vidám sramlizenére, járják a hopszpolkát, a berceli ugróst, a kakastáncot, a kerin­gő különböző népies változa­tait, s más, szép motívumú láncaikat. A hagyományos sváb tánc, zene és népviselet megőrzésé­re a község művelődési házá­ban tunccsoportot alakítottak, A falu idősebb lakossága kezdte feleleveníteni a tánco­kat, s tőlük a fiatalság veszi at a tudást: egyre töbo fiatal all be a táncosok csoportjá­ba. Az idősebbek, az alapítók is velük együtt táncoltak. Pün­kösd, István köptük a korelnök, hetvennégy éves, de feleségé­vel együtt lelkes, rendszeres látogatója a táncoráknak. A fellépések alkalmával szinte valamennyien saját ru­háikat, legszebb ünneplőjüket öltik magukra, de a művelődé­si ház is vásárolt már régről maradt, szekrények mélyén gondosan őrzött öltözékeket, hogy a tánccsoport ruhatárát a hímzett blúzokkal, kékfestő kötőkkel, díszes szalagcsokrok­kal, sokráncú szoknyákkal, se­lyemkendőkkel kiegészítse. Első, valóban jelentős bemu­tatójukra tavaly került sor, a IV. Dunamenti folklórfesztivá­lon. Szereplésüket a televízió is műsorára tűzte. Sikerük bi­zonyítéka, hogy azóta egyre- másra érkeznek a meghívások, színpadi szereplésre. Felléptek már Baján, a víziszínpadon, Kalocsán, Taksonyban és a fő­városi Margitszigeten, részt vettek Budapesten, a bejáró dolgozók kulturális seregszem­léjén. A tánccsoport négy leg­idősebb párja augusztusban Keszthelyen táncolt, az orszá­gos nemzetiségi foiklórveszti- válón. ­A művelődési ház igazgató­ja, Illés István elmondta, hogy nemrég értesítést kaptak a Magyar Televíziótól, a Tu­dományos Akadémiától és a Népművelési Intézettől, mely­nek munkatársai felkeresik a ceglédberceli tánccsoportot, és filmre veszik hagyományos táncaikat, a berceli lakodal­mas^, az ugróst, a kakastán­cot es a isárán^táncot. Egy év alatt sikerült, a mű­velődési ház dalárdája társa­ként, újabb, jelentős, hagyo­mányőrző művészeti csoportot alakítani. A felnőtt táncosok­kal Varga Pálné foglalkozik, aki Ceglédről jár át a heti próbákra. A táncosutánpótlást, az általános iskolások közül választva, dr. Karsai Jánosné neveli. A két csoport együttműkö­dik, Szentendrén közösen sze­repelt már. Most a pávakörök szeptember 15-én, Jászkaraje- nőn megrendezésre kerülő me­gyei bemutatójára készülnek. A hagyományos berceli tán­cokon kívül más stílusú, ma­gyaros táncokkal is bővítik műsorukat. K. D. A segítő brigád Névadó a Május 1 Ruhagyár ceglédi egységében Immár hagyománnyá válik a Május 1. Ruhagyár ceg­lédi egységében, hogy a csa­ládi és társadalmi ünnepsége­ket rendező irodával együtt­működve, névadó ünnepségeket szerveznek a gyári dolgozók újszülött gyermekeiknek. A legutóbbi névadót szom­baton tartották: Kottes Pál szabó Erika nevű kislányát a gyár négy szocialista bri­gádjának tagjai, a párt- és a szakszervezeti bizottság ve­zetői köszöntötték, a ceglédi gyár igazgatója, Bognár Fe­renc és szb-titkára, Petró Istvánná voltak a névadó- szülők. Eljött a Május 1. Ruhagyár budapesti közipont­jából a hatgyermekes Kottes- családot patronáló szocialista brigád is. A munkatársak sok aján dókkal és játékkal örvendez­tették meg a nagy család ki­csinyeit. A bensőséges hangulatú ün népségén a Táncsics Mihály iskola úttörői adtak műsort. száma. A vöröskeresztes aktí­vák feladata a rendszeres fel- világosító munka, melyet fő­ként a fiatalok körében, a családalapítás előtt kell foly­tatni. A családi életre felkészí­tés, ha az körültekintő és ala­pos, eredményekhez vezet. Eb­ben jelentős11 segítséget ad egy­részt az iskolai nevelés, más­részt pedig a család-, illetve nővédelmi, családtervezési tanácsadás. A határozat ér­vénybe lépte óta, tehát az év elejétől például Abonyban 155-en kötelezően, 31-en pe­dig önként jelentek meg a ta­nácsadáson. A másik nagyköz­ségben, Albertirsáú százan voltak a meghívottak, s 77-en önként jelentkeztek. Dánszent- miklóson 25-en kötelezően, 116-an felelősségük tudatában mentek el a tanácsadásra a házasulandó fiatalok közül. Hasonlóan magas volt az önként tanácsot kérők szá­ma Kocséron, ahol a 22 kötelezően megje­lenten kívül további 90 fiatal jelentkezett. A vöröskeresztes felvilágosí­tó munka szép eredményeket hozhat, ha a fiatalok és a szü­lők körében egyaránt elisme­rik fontosságát, és az ismeret- terjesztést igénylik. Szükség lenne arra is, hogy az előadók módszertani ismereteiket bő­víthessék, s mint javasolták, a vöröskeresztes vezetőségi ülé­sen, az osztályfőnöki órákon a felvilágosító munkát vala­mennyi iskolára ki kellene ter­jeszteni, tantervszerűen. A Vöröskereszt ceglédi já­rási titkára, Osgyáni Mihály- né, a tenniuelókat összegezve hangsúlyozta, hogy az iskolá­sok körében a nagylányok iskolája tan­folyamot és a csecsemő- ápolást még alaposabbá kell tenni. Elhatározásuk, hogy a tanév folyamán minden nyolcadik általánost végző lánynak át­adják a Nagylányok iskolája című ismeretterjesztő kötetet, melyet természetesen a szülők figyelmébe is ajánlanak. (t.) Ceglédi kisgrafikabarátok Eseménytablót készítenek Külföldi és hazai kiállitáson AJBONY1 KRÓNIKA A cél: továbbtanulni Nemzetközi exlibris-kong- resszust tartanak pár nap múlva a jugoszláv Bledben. A kiállításra a ceglédi kisgra- fikabarátok körének küldött­sége is ellátogat, Nagy László Lázár grafikus, a ceglédi ba­ráti kör titkára vezetésével. A bledi kiállításon szép számmal szerepeinek hazaii kisgrafikák, köztük ceglédi, alkotások is. A kisgrafikát gyűjtőknek, érdeklődőknek világszerte nagy a tábora: képzőművé­szek és amatőr munkásművé­szek egyaránt foglalkoznak a megörökítő, kifejező műfajjal, a gyűjtők pedig választékos anyag összeállítására töreked­nek. A ceglédi csoportnak is széles körűéit a kapcsolatai, egy dániai gyűjtő, Jörgen Vils Pedersen például Nagy László Lázár kisgrafdkáival lépett be a nemezétközi csereforgalom­ba. Hamarosan , Szombathelyen is rendeznek kisgrafikai kiál­lítást, melyen a szigorú zsűri döntése több, nem hivatásos képzőművész alkotásának be­mutatására is lehetőséget adott, így a ceglédi Prohászka Antal Dózsa-grafikája és Nagy László Lázár Don Quijo- te-sorozaitának, sakkmotívu- mos munkáinak több darabja szintén helyet kapott. A ceglédi kisigrafika baráti kör e havi összejövetelén jövő évi programját beszéli meg. Tervezik, hogy. sajátos le­hetőségeikkel támogatják a munkásművelődés ügyét: év­fordulókhoz, eseményekhez kapcsolódó alkotásokból tab­lókat állítanak össze, és üze­mi, gyári művelődési termek rendelkezésére bocsátják azo­kat. Folytatni akarják érdekes előadássorozatukat, mely ed­dig is eredményesen szolgálta a képzőművészeti ismeretter­jesztés' ügyét. (m. t.) Tartalmas életet Lassan hat éve lesz, hogy' a községi nőtanács összejöve­telt rendezett a tanácsháza dísztermében azoknak az ál­lami gondozásba vett gyerme­keknek, akiket nevelőszülők­nél helyeztek el Abonyban. A találközóról annak idején, e lap hasábjain, a Változó világ című riportban számoltunk be. Már nagylány A riport egyik szereplője Dobróczky Hajnalka volt, aki már akkor hat évét töltött Abonyban. Így beszélt: „Olyan jól érzem magam nevelőim­nél, hogy más otthont elő sem tudnék képzelni. Szüleim már többször is jelentkeztek ér­tem, anyám kétszer, apám egyszer jött el, de nem akar­tam • menni. Megkapok itt mindent, sőt, még legtitko­sabb vágyaim is teljesülnek. Tessék elhinni, sokat szen­vedtem otthon. Anyám elzül- lött. Apám pedig emiatt el­hagyott. Volt olyan időszak, amikor heteken át csavarog­tunk. Sokszor a szabad ég alatt töltöttük az éjszakát.” Hajnalka azóta nagylány lett. Általános iskolai tanul­mányainak befejezése után gyors- és gépírást tanult, amit az idén fejezett be. Munkát Szolnokon, a Fűszert Vállalat­nál kapott Nevelőszüleihez fűződő érzelmi kapcsolatai tovább erősödtek, miközben szüleit a keserű napok emléke a feledés homályába burkolta. Apja ugyan, egy-két alkalom­mal, második felesége társasá­gában még felkereste, de az­tán beszüntették látogatásai­kat, s a kislány végérvénye­sen nevelőszülei önzetlen és szerető gondoskodását élvezte. Határozott céllal Vázlatosan ennyi, ami Haj­nalkával az elmúlt hat év­ben történt, mégis sokkal többről van szó. Elindult a felnőttéválás útján, olyan élet­korba jutott, amikor nemcsak érzelmileg, hanem már tuda­tosan is szemléli környezetét, igyekszik elválasztani a jót ■ a rossznál, konkrét elképzelései vannak a jövőrőL — Amikor a nyolcadik osz­tályt elvégeztem, még nem volt határozott célom — mon­dotta. — Azt tudtam, vala­mit tennem kell, hogy kenyér legyen a kezemben, így kerül­tem a gyors- és gépíró iskolá­ba, de mindezt nem éreztem még hivatásomnak. Régen ké- szítgetek különféle agyagmin- t^kat manikűrkészletem egyes darabjaival, az utóbbi időben néhány kis szobrot is formál­tam. Egyre jobban foglalkoz­tat az a gondolat: szobrász le­szek. A minap néhány mun­kámat elvittem Szabó Lász­ló szobrászhoz, aki a szolno­ki művésztelepen dolgozik, mondjon bírálatot. Ha kedve­ző kritikát kapok, minden erőm a mintázásra és műal­kotásra fordítom. Persze. a kedvezőtlen válasz sem szeg­heti kedvem,- tervemről, cé­lomról akkor sem mondok le. Tanulni is szeretnék, beirat­koztam a gimnázium esti ta­gozatára. A túlzás ellen Hajnalka a közeljövőben betölti tizenhetedik évet. Amint elmondta, a 16—20 év közöttiekkel tud a legjobb kapcsolatot teremteni, de őket sem találja egyformának. Azt kifogásolja némelyiküknél, hogy nem elég tartalmas az élete. — Kezdetben a barátnőim is ilyen volt, de már sokat változott. A fiatalok egy ré­sze konfliktusba kerül a szü­lőkkel. A konfliktus abból ered, hogy egyes felnőttek azt gondolják, felelőtlenek a fia­talok. Ez, persze, túlzás. A szülők idejében is volt falu­rossza, most is van, csak most előbb értesül egy-egy esetről a közvélemény, mint régebben, a rádió, televízió és az újság azonnal hírül ad mindent, régebben a hír csak barangolt. ★ A tizenhét éves Hajnalka, aki pár évvel ezelőtt még csak a szülő és nevelőszülő közöt­ti különbségen mérte a vilá­got, ma már alaposabban vizsgálódik. Gyuráki Ferenc Őszi, téli estékre Serénykednek a szakkörök Bármiilyén nyárias még az időjárás, a naptár már az őszt, a tél közeledtét jelzi, és ez határozza meg asz abonyi művelődési ház programját, készülni kell az egyre hosz- szabbodó estékre. Szeptember első napjaiban összesen tizenhárom szakkör és hét klub kezdte meg a ki- lenchónapos munkát. Október 1-én kezdődnek a TIT-előadá- sok sorozatai, tizenkét helyen: főként világnézeti és tudomá­nyos témákkal foglalkoznak. Az előadóit többségét a helyi TIT-csoport kéri fel. A nagyközség közművelési intézményének egyik kiemel­kedő rendezvénye vasárnap, szeptember 15-én, 19 órakor, a Szelei úti iskola sportcsarno­kában sorra kerülő Mozart- hangverseny lesz. Közremű­ködik a Kecskeméti Városi Szimfonikus Zenekar, Vessely Gabriella énekesnő és János- sy Péter, az Állami Operaház tagja, vezényel Kemény Endre karnagy. Ugyanezen a napon Jászka- rajenőn mutatkozik be a ceg­lédi járásban először a műve­lődési ház népi együttese. Az új évadban jobbak lesz­nek a technikai feltételek: megfelelő helyiséget kapott az ifjúsági klub, külön táncte­rem készül, szépen és ízlése­sen berendezték a kézimunka- szakkör helységét, az új Pető- fi-szoba már külsejével is el­nyeri a látogató tetszését. Felvételünk a kézimunka­szakkör minapi foglalkozásán készült. Gyuráki Ferenc felvétele Győzelem Nagykőrösön Az őszi forduló második mérkőzését a Nagykőrösd Ki­nizsi II. csapatával játszot­ták az abonyi TSZ SK lab­darúgói, akik 2:0-ás félidő után, 3:0 arányban győztek. Az abonyi gárda a követke­ző felállításban lépett pólyá­ra: Nagy, Molnár, Maizni, Gulyka, Diószegi, Sárkány, Makai II. Sulyok, Czigler. Csere: Matkovics, Károlyi. Gólszerzők: Makai II« Czigler, Makdi 1. Jók: Sulyok, Diószegi, Ma­kai II. A mérkőzést végig a ven­dég abonyiak irányították, fö­lényük a második félidőben oly erős volt, hogy a hazai pólyán játszó ellenfél 45 per­cen át a saját térfelére szo­rult

Next

/
Oldalképek
Tartalom