Pest Megyi Hírlap, 1974. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-01 / 204. szám
Közlekedési szakemberek 19 megyéből Országos értekezlet 3-án A MÁV Budapesti Igazgatósága szervezésében országos értekezletet tart Gödöllőit a Közlekedéstudományi Egyesület. Az ülés szeptember 3-án, kedden délelőtt 9 órakor kezdődik a járási hivatal dísztermében. Eredetileg az egyetemen került volna sor e jelentős értekezletre, ám amint azt hírül adtuk, 2-ától az Agrártudományi Egyetemen a FAO, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete tartja nemzetközi konferenciáját. A közlekedési tanácskozás résztvevői foglalkoznak a közlekedés helyzetével, a további fejlődés, fejlesztés lehetőségeivel. A tanácskozás jelentős és közérdekű témaköreiről beszámolunk olvasóinknak. A gödöllői Légszesz utcai iskola tanévnyitójára hétfőn nem 10.30, hanem 9.30-kor gyülekezzenek az új iskola tanulói. A PEST sSU&MNr» I. ÉVFOLYAM, 79. SZÁM 1974. SZEPTEMBER 1., VASÁRNAP Egyharmada szilárd burkolatú Tűnik a vendégmarasztaló sár Ha az ember fölkapaszkodik a péceli dombkoszorú valamelyik lejtőjére, áttekintheti a völgyteknőben fekvő vároReggeltől délutánig: 68 liter Egy véradó a sok közül: a szerszániműhely dolgozója. . (Szadinak Attiláné felvétele) 1974. augusztus 27-én, a Ganz Műszerművek Árammérő Gyárából félóránként szállították a véradókat a helyi Vértranszfuziós Állomásra. Reggel fél nyolctól délután , fél négyig 198 fő adott vért, ősz- szesen 68 litert! A beszállítás autóbusszal, szervezetten és folyamatosan történt. Nagy se- i gífcságet nyújtottak ehhez a munkához a nőbizottság és a Vöröskereszt aktívái. Köszönet minden véradónak, akik hozzájárultak embertársaik- életének megmentéséhez. Fodor Istvánné Ganz Műszerművek Árammérő Gyár Vöröskereszt-titkára sias arcú nagyközséget. Fölül- i ről szép látvány Pécel, de a községgazdáknak az ezeréves télepülés elhelyezkedése nem gyönyörködtető panoráma, hanem gondszülő vidék. A nagyközség úthálózata harminchat kilométer hosszú: ennek csak egyharmada szilárd burkolatú. Évszázadok alatt a gyakran lezúduló víz keményre döngölte az utakat, de az utóbbi évtizedben végzett közművesítés; a víz-, csatorna- és gázvezetékek miatt föl kellett lazítani a talajt. Sok helyen az agyagos réteg került fölülre. Egy-egy nagyobb égszakadás után az eső nem tömörítetté az utakat, hanem a felső agyagrétegből vendégmarasztaló, kocsikerck- törő kátyúkat csinált. — Mi nem tehetjük meg azt, amit Pesten sokszor látni: hogy építünk mondjuk harminc méter járdát, és két év múlva felbontjuk. A lakosság nagyon figyeli a munkánkat. A gazdaságosság is azt követeli, hogy a víz-, a csatorna- és a gázvezetékeket egyszerre fektessük le. Ezért halad nálunk lassan ez a munka, ugyanis hol ilyen, hol olyan csövet nem kapunk. Igen nehéz például megfelelő gázvezetékhez jutni — mondta Pócsik József tanácselnök. — A lakosság is megérti, hiszen a „maga lábán tapasztalja”, hogy utakra, járdákra van szüksége a nagyközségnek. Sok épült társadalmi munkában — lapozta fel a nyilvántartást Bagó Pdlné tanácstitkár. Tavaly a Wesselényi utca készült el, az idén pedig az Erzsébet sétány, a Bar- toshegy utca és a Felsősor utca kap szilárd burkolatot. A páceliek társadalmi munkájukkal a járdákat gyarapítják. A múlt évben indult meg egy akció, a tanácstagok szervezésével. A 27-es tanácstagi körzet a Táncsics és a Huszár utcában épített járdát, melynek értéke 68 és fél ezer forint, ehhez a tanács 15 ezer forintot adott. A 3-as körzet a Mihály Dénes utcában épített 71 ezer forint értékű járdát, 6 ezer 300 forint tanácsi támogatással. A 25-ös körzet lakói a Bem utcában dolgoztak, a ta nács csak tizenkét köbméter sóderrel járult hozzá a munkákhoz. Még tavaly kezdett hozzá a munkához a 29-es körzet a Bacsó Béla utcában. A 30—40 ezer forint értékű járda egyik szakaszán még most is dolgoznak. Négyszáz ember él az Újtelepen, ahol a 2-es tanácstagi körzet lakói egy kilométer hosszú járdát építenek — ennek értéke körülbelül 60 ezer forint lesz. A nagyközségi tanács saját erejéből kevesebbet tud fordítani járdaépítésre a kelleténél. —őr— Zongorára gyűjtenek így üzem — egy iskola Aszúdon Az országosan megindult Egy üzem — egy iskola mozgalom szép eredményeket ért el az elmúlt tanévben, s ilyen tapasztalatokat szereztünk Aszódon is, hol Burián János, az 1. sz. Általános Iskola igazgatója a következőket mondta el: — Az elmúlt tanévben iskolánk és úttörőcsapatunk a Pest megyei 4. sz. Szövetkezeti Közös Építőipari Vállalattal, az egyik honvéd alakulat KISZ-szervezetével, valamint az Ipari Műszergyár egyik szocialista brigádjával kötött együttműködési szerződést. Ennek érteimében ezek a szervek támogatták pályaválasztási munkánkat, elősegítették tanulóink nyári foglalkoztatását, segítséget nyújtottak honvédelmi nevelőmunkánkban s igen sok társadalmi munkaórát fordítottak iskolánk, úttörőotthonunk fejlesztésére, szépítésére, korszerűsítésére. — Hasonló kitűnő eredményekkel bizonyíthatom én is a mozgalom sikerét — kapcsolódik beszélgetésünkbe Asztalos István, a 2. sz. Általános Iskola igazgatója. — Is- ] kólánk és úttörőcsapatunk az Ipari Műszergyár hat szocia- j lista brigádjával, valamint a i honvédaiakulat KlSZ-szsrve- zetével kötött szocialista szerződést. Nagy segítséget jelentett ez a kapcsolat, mert igen sok szemléltető eszközt készítettek iskolánknak, gyár- és laktanyalátogatást szerveztek, amely nevelőmunkánkat támogatta. Nyáron kifestették és kitakarították az iskolát és a napközi otthonunkat, az így megtakarított pénzből egy zongorát szeretnénk venni. — Az elmondottakat hallgatva kicsit egyoldalúnak tűnnek ezek a szerződések. — Igen, mert csak a szerződések és teljesítések egyik feléről beszéltünk — mondja Burián igazgató. A másik oldal — bár nem ilyen gazdag — ugyancsak említést érdemel. Mindkét iskola növendékei rendszeresen műsort biztosítottak a különböző állami ünnepeken, névadó ünnepségeken. A pedagógusok ismeret- terjesztő előadásokat tartottak, s az iskolák sportlétesítményeiket a fenti szervek sportegyesületeinek a rendelkezésére bocsátották. — Milyen terveket szeretnének az 1974—75-ös tanévben megvalósítani? — Az Ipari Műszergyár hat szocialista brigádjával és a helyi honvéd alakulat KISZ- szervezetével megújítani, a Calga-völgyi Víz- és Csatornamű Társulattal pedig kibővíteni együttműködésünket — válaszol Asztalos igazgató. — Mi a meglévő kapcsolatainkat ugyancsak szeretnénk elmélyíteni — folytatja Burián igazgató. Abban remén5,,kej dünk, hogy az együttműködés még gazdagabb, még eredményesebb lesz, mint az elmúlt esztendőben. S. N. Ők nyolcvanon Előkészületek a parkban, a konyhán A Gödöllői Agrártudományi Egytem területére a miskolci 3-as útról érkeztünk. A közúti átjárón áthaladva már messziről látni a szorgos munkásokat. A tenisz- és röplabda-pályákat elválasztó magas kerítést új hálóval cserélik: Csóré András és Balogh János dolgozók. Beljebb a sport- kombinátban kaszások vágják a fiivet a kosárlabda és kézilabda pályák körül. Néhány szót váltunk Kovács István és Szekeres József kaszásokkal. Szeressük a szemetest (2) Az óriás műtétre vár A betolakodó babakocsi és társai A szemetes emberek fizikumát egyre jobban igénybe vevő munka és az a tény, hogy az ezzel kapcsolatos feladatok ellátására mind nehezebben lehet munkáskezeket találni, egyértelműen a gépesítést, az ésszerűsítést állítja középpontba. Ám az új módszerek bevezetése és a korszerű berendezések megvásárlása egyben pénzkérdés is. Hogy mennyire az, azt a Városgazdálkodási Vállalat kommunális osztálya vezetőjének, Jeney Lászlónak szavai bizonyítják, akinek egészen friss adatok állnak rendelkezésére. Másfél hete Győrben a Köztisztasági Tudományos Egyesülés konferenciáján hallotta az alábbi árakat: — Egy korszerű, ezer liter hulladék befogadására alkalmas konténeres szállítógépkocsi ára 28 ezer dollár — tájékoztat az osztályvezető. — Egy 93 M—GAZ—51 típusú, négy és fél köbméteres tartállyal felszerelt tehergépkocsié 153 ezer forint. Egy NDK-gyárt- mányú önfelszedő rendszerű tartályos utcaseprőgépé 890 ezer forint, egy 110 literes zárható kukatartályé pedig hatás nyolcszáz forint között van. A jövő mindenképpen a gépesítésé. De ez nem lesz olcsó mulatság. Térképen a büdünerdő A fejlődés érdekesen, felemásan köszöntött be Gödöllőn. Pormentes, úgynevezett „kuka”-szemétgyűjtő járműve nincs a városnak, az 582 szemétgyűjtőedény fele ugyanakkor kukatartály. A tervek szerint a városközoont összes házát ilyen szemétgyűjtőkkel látják el a közeljövőben, bár még nem eldöntött kérdés az, hogy az ezzel kapcsolatos költségeket magára vállalja-e a tanács, vagy áthárítják a tartályok leendő tulajdonosaira: a lakókra. A jövő tehát a zárt rendszerű hulladéktárolásé és szállításé, de ez ügyben a város ma még félkarú óriásként imbolyogva vonszolja magát műtétre várva. Bableves a surrantóban A korszerű módszer bevezetése azonban nemcsak pénz kérdése, hanem legalább any- nyira az igényeké is. Ezek tisztázására kezdi meg a vállalat az elkövetkező hónapokban azt a nem kis munkát, amit a szemét „feltérképezése” jelent, majd számukra. A szemétgyűjtő-munkások heteken keresztül figyelik majd a háztartásokat, és kimutatást készítenek arról, honnan, hány köbméter hulladék kerül ki. Ezeknek az adatoknak, a .tényleges igényeknek msgfé- lelően dolgozza ki a vállalat a gépi beruházások ütemtervét. Ma húsz forint havi szemétdíj fejében heti két alkalommal üríti ki a vállalat egy-egy háztartás hulladékgyűjtő bö- döneit — függetlenül attól: hányán élnek ott és mennyi szemetet „termelnek”. A friss adatok birtokában tesznek majd javaslatot a tanács vezetőinek arra. hány és milyen rendszerű szemétszállító-gépkocsira van szüksége a városnak és milyen szeméttarifa megállapítását javasolják. És ha már szóba került az ésszerűsítés gondolata, úgy feltétlenül ki kell térnünk a toronyházakkal és a lakótelepekkel kapcsolatos vállalati gondokra is. Kevés olyan lakóház található Gödöllőn, amelyik előtt reggelenként előírásszerű rendben, a járdaszegély mellett sorakoznak embereinkre várva a hulladékkal telt tartályok. Sok helyütt ész- szerűtlen a szeméttároló elhelyezése is. A kis helyiáégek nyolc, gyakran tíz méterre vannak az úttól, egy-egy lakóházban tehát hat-nyolc szemetes edényt is végig kell vonszolniuk a szemeteseknek ezen az útszakaszon. Tíz méterszer nyolc kukászor nyolcvan kiló. Szép kis súly. De vannak cifrább esetek is. A Munkácsy úti lakótelep kukatároló-kamráiban babakocsik és kerékpárok pihennek, az alsóparkiaknak pedig „mindössze” a szemétleöntő csatornák, — a „surranok” — használati utasítását felejtették el megmagyarázni. Így kerülhetett sor arra, hogy a költözködés után feleslegessé vált csomagolóanyagokat, papírokat, léceket belegyömöszölték a leöntőbe, amitől az eldugult. Érdekes módon senkinek nem tűnt fel a környéken, hogy napokon keresztül üresen állnak a földszinten a leöntő szájához illesztett kukás edények. Néhány nap múlva azután a lakók — amikor már nem fért több a csatornába — piszkálgatni kezdték a szemetet, ami a nógatásra útnak is indult. Jött ott minden, krumplihéj, szakadt ing, több napos bablevesmaradék. Kabátok, rossz cipők — A korszerű berendezés tehát nem minden — mondja Jeney László. — Szakszerű kezelésre is szükség van. Különösen akkor, ha tudomásul vesszük, hogy az elszállításra váró szemét napról-napra nő. A térképen jól kijelölhetők azok a körzetek, ahol a lakosság áttért az olajtüzelésre. Hétköznap reggel az Agrártudományi Egyetem környékén. Az üzletház mögött, az út szélén szeméttároló edények, az árokban pedig a „maradék” ... Papp Lajos felvétele Gödöllővel együtt nő á szemét jelentette gond is. A fejlődés velejárója mindez. Széles József, a Köztisztasági Egyesülés főtikára a napokban városunkban járt. A városi tanács vezetőivel és a Városgazdálkodási Vállalat szakembereivel Gödöllő szemétgondjairól tárgyalt. Az ezzel kapcsolatos feladatok korszerű megoldást és gyors intézkedést sürgetnek. A hangsúly tehát a korszerűn és a gyors-on van ... Berkó Pál Azelőtt, amíg fával és szénnel tüzeltek a kályhákban, minden eléghető szemét tüzelőnek számított. A levált talpú cipő éppúgy, ahogy a kopott télikabát és a régi újság. Ezeket régebben félretették azzal: jó lesz majd télire — begyújtani. A központi fűtéses lakótelepeken, az olajkályhával felszerelt lakásokban kinek jutna eszébe ilyesmi? Ezekben a háztartásokban egyszerűbben oldják meg a dolgot: minden megy a szemétbe! A gyarapodó, terjeszkedő Az egyetemi parkban már nem tudjuk jegyezni a dolgozók nevét, mert egész névsort kellene felfektetni. Gondozzák a hatalmas parkot, amelyet minden érkező megcsodál. Benn az épületekben ünnepi a hangulat, a 2-án kezdődő FAO-ülésére készülnek, no és a 16 -án kezdődő egyetemi megnyitóra. Körbe járVa az egyetem hatalmas konyhájában és az étteremben kötünk ki! Nagy sürgés-forgás van. Festés és mázolással végeztek az iparosok, folyik a nagytakarítás. A csupa üvegfalú konyhában már csillog a 12 főzőüst, egy gáz és egy villanytűzhely, 6 villanyzísámoly. „Erős nyarunk volt” — mondja Sándor János üzletvezető — „hiszen a tanév alighogy befejeződött, ismét benépesült az egyetem.” Hát igen: Tessedik kézilabda torna, sportiskola, pedagógus konferencia, KlSZ-építő- tábor hazai és külföldi résztvevőkkel, Pest megyei KISZ- vezetőképző, cseregyakorlat NDK-beliekkel és SZOT-üdül- tetés három turnusban — ez állandó nagy munkát követelt. A kilencnapos „szünetet” használták ki a belső rend- és tisztaság további biztosításának megtételére: 2-án indul a részleges, 16-a után a telje; üzeni a konyhán? amikor 3000 személyre sütnek, főznek, sőt a saját cukrászat ezen felül hat büfé számára eladásra állít elő termékeket. Cs. J. x • _/ ' ' • OLVAS ÓINK FÓRUMA^'* 4‘ A 1 Rézfúvósok Aszódon Tizenhetedik éve működik zenei tagozat az aszódi I. számú általános iskolában. A tanulók a gödöllői Állami Zeneiskola szervezésében — melynek aszódi fiókiskolája szintén ebben az iskolában kapott helyet — hangszeres zeneoktatásban is részt vehet. Eddig zongora, hegedű, cselló és fuvola között választhattak, az új tanévtől azonban rézfúvós hangszereken is tanulhatnak a növendékek. A nagyközségi közös tanács 50 ezer forintot biztosított hangszervásárlásra, és a rézfúvós tanárnak szolgálati lakást adott. így a három település lakói — és a környék zenei érdeklődésű közönsége — bekapcsolódhat az új hangszeres oktatási formába. Honig Antal Aszód
