Pest Megyi Hírlap, 1974. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-12 / 213. szám
I %Mdm> 1914. SZEPTEMBER 12., CSÜTÖRTÖK A szilárdabb tanulmányi fegyelem érdekében Minisztériumi állásfoglalás Az Oktatási Minisztérium állásfoglalást tett közzé a középiskolai tanulmányi fegyelem erősítéséről. Az állásfoglalásban hangsúlyozzák: az elmúlt tanévben több olyan központi intézkedés lépett érvénybe, amely — közvetett módon — sokrétű hatást gyakorolt a középiskolai diákok tanulmányi magatartására, az iskolák munkafegyelmére. Az intézkedéseknek az volt a fő célja — és a továbbiakban is az marad —, hogy enyhítsék a diákok terhelését, hogy többet foglalkozzanak azokkal a tantárgyakkal, amelyek — pályairányultságuknak megfelelően — jobban érdeklik őket, és hogy ne szenvedjenek hátrányt emiatt, ha egyes — a pályaválasztás szempontjából nem elsőrendű — tantárgyakban eredményük a jeles alatt marad. Az elmúlt tanév során végzett országos vizsgálatok, helyzetfelmérések azt bizonyították, hogy az intézkedések — az eredményes pedagógiai munka hatására — elérik fő céljukat. Ugyanakkor fény derült arra is, hogy a középiskolák egy részében a kötelező házi feladatok korlátozását sok diák úgy értelmezte, hogy nem kell tanulnia, elegendő számára a tanulmányok folytatásához szükséges minimális erőfeszítés — hangsúlyozza a minisztériumi állásfoglalás — az átlagosztályzat megszüntetése, az érettségi vizsga választható elemeinek bővülése és a minősítés öt fokozatának megszüntetése gyakran azt a téves elképzelést i keltette, hogy elegendő a felvételi tárgyak fokozott tanulása, a többi tantárgy pedig a továbbhaladás szempontjából közömbös. A továbbiakban az állásfoglalás többek között aláhúzza: a diákokban tudatosítani kell, hogy minden tantárgyat, amelyet a középiskolában tanulnak — képességeiknek megfelelő szinten — el kell (Sajátítaniuk. Minden tantárgyat a tényleges, folyamatos teljesítmény alapján kell értékéül! és osztályozni: az osztályzatban a többi tantárgyban nyújtott teljesítmény nem vehető figyelembe. Az értékelés és osztályozás — ha azt a diák teljesítményének elégtelensége indokolja és a megfelelő pedagógiai ráhatás eredménytelen maradt —, buktató is lehet. Ugyanakkor támogatni kell a tanulókat abban, hogy képességeiket néhány tantárgyban magasabb szinten is kibontakoztassák. Változatlanul nem a tantárgyi osztáyzatban kell kifejezésre juttatni a diák magatartásával, mulasztásával kapcsolatos elmarasztalást. A rendtartást súlyának megfelelően kell büntetni. A tanulmányi fegyelem megszilárdításában együtt kell működni a KISZ-szervezettel és a szülői munkaközösséggel. Űjabb tervek a megvalósulás útján Tanévnyitó a szakmunkások egyetemi előkészítőjén A szakmunkások előkészítő tanfolyamai — amelyek a kormány elmúlt évi határozata alapján érettségivel nem rendelkező szakmunkásokat készítenek elő műszaki felsőoktatási tanulmányomra — szerdán ünnepélyes évnyitóval megkezdték második tanévüket. A Budapesti Műszaki Egyetem dísztermében megtartott központi tanévnyitón Karakas László munkaügyi miniszter köszöntötte a megjelenteket. Az ünnepi eseményen jelen volt dr. Garamvöl- gyi Károly oktatási miniszterhelyettes, Kiss Károly, a SZOT' alelnöke, valamint politikai és társadalmi életünk több más vezetője. ' , A tanfolyamokra ezúttal is olyan, érettségi vizsgát tett jelentkezőket vettek fel, akik termelőmunkájukat jól végzik, társadalmi tevékenységükben példamutatók, szakmunkásbizonyítványukat legalább két éve szerezték ék fizikai munkát végeznek. Feltétel volt továbbá a 30 évnél fiatalabb életkor. Amíg tavaly 42 üzem 205 ifjúmunkása járt a tanfolyamokra, az idén. Budapesten, Debrecenben, Egerben, Győrött, Miskolcon, Nyíregyházán, Szegeden és Veszprémben 62 üzem 244 fiatalja ül az iskolapadokba. Karakas László munkaügyi miniszter bejelentette: dolgoznak azon, hogy a párt és a kormány káderpolitikái céljainak megfelelően bővítsék a lehetőségeket. Például abban a vonatkozásban, hogy — esetleg más típusú előkészítő tanfolyamokon — segítsék az olyan tehetséges munkás-paraszt fiatalok egyetemi felvételre történő előkészítését, akik a munka mellett leérettségiztek, vagy középiskolai tanulmányaikat befejezték. Más egyetemeken és főiskolákon is szélesítik az előkészítő tanfolyamok körét, biztosítva ezzel az arra érdemes munkásparaszt fiatalok vezető káderekké történő képzését, amely fettétele az állami élet egyéb területein való előléptetésüknek, vezető posztra való kerülésüknek. Visszaemlékezések — szóban Hangszalagok a Pest megyei Levéltárban A levéltárak hivatalos okmányok megőrzésére alakultak, az okmányokat pedig régen kutyabőrre, azaz pergamenre írták és később pedig papírra. Eredetileg tehát ilyen nyersanyagokból készült iratok kerültek a levéltárba. Merőben újszerű, hogy most már a géppel irt, mégis kéziratnak számító helytörténeti művek, falú- és üzemkrónikák is a levéltár polcaira kerülnek, sőt ÚJ LEHETŐSÉG A SERTÉSHÚSTERMELÉSBEN: A BÁBOLNA TÍPUSÚ SERTÉS-NEDVESETETÖ Előnyei: — nagyobb és egyenletesebb súlygyarapodás, — kisebb takarmányfelhasználás,- rövidebb hízlalási idő,- nagyobb értékesítési árbevétel. A berendezés könnyen és gyorsan telepíthető. SZAKTANÁCSADÁS, MŰVEZETÉS, PÓTALKATRÉSZ-ELLÁTÁS A szállítási feltételekről bővebb felvilágosítást nyújt a MEZŐGAZDASÁGI KOMBINÁT Kereskedelmi Osztálya Cím: 2943 Bábolna. Telefon: Bábolna 1-es. Telex: 226 555, 27 211, valamint az AGROTRÖSZT és megyei AGROKER vállalatai. fényképek szintén. Dehét ezek is papírból vannak. Mokt azonban egész más gyűjtemény alapjait kezdi megvetni a Pest megyei Levéltár, hangszalagokkal egészíti ki történelmi kútforrás anyagát. Egyelőre csak néhány ilyen szalagja van, fokozatosan és rendszeresen folytatja azonban a hangszalagfelvételeket. Nincs elhanyagolható részlet — Élőszóval elmondott vi&z- szaemlékezések gyűjtésébe fogtunk — magyarázza dr. Lakatos Ernő, a Pest megyei Levéltár igazgatója —, és ez a munka nem tűr halasztást. Ma még számosán élnek a közelmúlt évtizedek történelmi eseményeinek tanúi. Gondolunk elsősorban az államigazgatás, a gazdasági élet megváltoztatásában, például a termelőszövetkezetek megalakulásában akár^ aktív, akár passzív szereplőkre, de szóba jöhetnek a második világháború alatti, a két háború közötti idők, .sőt esetleg az első háború eseményeinek tanúi is. A fontos csak az, hogy Pest megye múltjára szolgáltassanak adatokat. Még a kisebb epizódok is érdekesek, hiszen mindig részekből áll össze az egész, és a történelmi múlt feldolgozását célzó kutatás során tulajdonképpen nincsen elhanyagolható részlet. Valamit' mond, feltár, megvilágít minden egyes adalék. A magnetofon felhasználása ilyen célra nem a megyei levéltár találmánya, mi csak átvesszük ezt az újítást. A kor hangulatát — Kiket keres fel a, levéltár magnetofonja? — Elsősorban a volt közszereplőket, de másokat is meg akarunk hallgatni, ha van mondanivalójuk, mert történelmi távlatokba^ minden ember tanúvallomása is fontos mozzanatokat deríthet fel sok esetben. Ügy akarjuk megörö- kfteni az eseményekre vonatkozó tanúvallomást, ahogy az átélők emlékeznek rá. ahogy ők látták, mert ez adja visz- sza lehető hűséggel a kor hangulatát, amit a történész kutatónak figyelembe kell vennie. Számára tehát majdan nagy segítséget jelent visszaemléke- zés-gy ű j teményünk. — A levéltár tehát a magnóval interjúkat készít? — Igen. A különbség az ilyen és a nyomtatásban megjelenő interjú között csak az, hogy nem stiláris javításokkal adjuk vissza a mondottakat. hanem szóról szóra úgy, ahogy elhangzik. Nemcsak a hangját rögzítjük, de mondatszerkeze- , tét, eredeti kifejezésmódját is a megkérdezettnek. Mindebből, aki jól odafigyel, sok minden következtetést levonhat. — Mikor készül el ez a visz- szaemlékezés- gy ű j temény ? — Soha, mert állandósítani kell. A ma eseményeinek tanúival tulajdonképpen már holnap kellene beszélni, hogy annál frissebb, pontosabb, részletesebb, megbízhatóbb legyen a vallomás. Most. azonban, amilyen gyorsan csak lehet, a múlt még élő tanúit kell sorra vennünk. Niég hiányos a lista — Tudják már személy szerint, hogy kiket? — A kezdet kezdetén vagyunk, van már ugyan listánk, de az még kiegészítésre szorul. Mielőbb igyekszünk azonban megállapítani, hol, kiket találunk meg azok közül, akik cselekvő szereplők voltak a megye múltjának eseményeiben. — Maga a személyek felderítése is nagy munka, a magnófelvétel pedig bizonyára sok időt vesz igénybe. — így van, és miután sokrétű egyéb munkánkat is maradéktalanul el kell végeznünk, ahhoz bizony, hogy expressz gyorsasággal megcsináljuk, kevesen vagyunk itt a levéltárban. Amennyire érőnkkel győzzük, olyan sebesen akarunk minél több embert megszólaltatni, hogy hangszalag visszaemlékezés-gyűjteményünk minél bőségesebb legyen. Szokoly Endre HETI FILMJEGYZET A Pendragon legenda Jelenet A Pendragon legendából Szerb Antal nevét, kis túlzással szólva, mindenki ismeri hazánkban. Érdekes módon azonban 'még az olvasóemberek seni elsősorban irodalmi, hanem irodalomtörténeti munkáiból. Ezekre szél- tében-hosszában olyan mértékben támaszkodnak, hogy a mai újságokban szinte naponta jelen van a neve. Idézeteket, véleményeket olvas tőle még az is, akinek az újság a kizárólagos olvasmánya. Szerb Antal könyve a világ- irodalomról és a magyar irodalomról az ország „puskája”, ahogyan a diákok nevezik a szellemi mankót. Ismeretek, felkészültség, műveltség dolgában alig-alig vetélkedhet bárki vele. Irodalomtörténészként klasszikussá vált. Viszont kitűnő író is volt. Senki olyan pontos belső rajzot — fanyar stílusban tartott gúnyrajzot — nem adhatott egy „literary gentle- man”-ről, „a fölösleges tudományok doktoráról”, mint éppen ő. Annál azonban természetesen sokkal nagyobb író volt, semhogy ennyivel megelégedett volna. A század rettenetes harmincas éveiben dolgozott A Pendragon legenda kéziratán (Hitler 1933-ban került uralomra), így hát indokolt volt ebben a különös műfajú könyvben is gondolatokat hányni-vetni a tudós felelősségéről, amelynek „nagyobbnak kell lennie a kor felelősségénél”. Nehéz, filozofikus könyv hát A Pendragon legenda? Ezt aztán igazán nem mondhatjuk, lévén a mű cselekményben túldúsított krimi, pontosabban krimiparódia. Megfilmesíthető fajta könyv hát A Pendragon legenda? Meglehetősen szónoki immár a kérdés, hiszen moziból jövünk, ahol Révész György filmjét vetítik, A Pendragon legendát. A rendező az adott kor több irodalmi alkotásából készített már filmet, köztük olyanokból, amelyekkel kapcsolatban feltettünk, vagy feitehettünk volna hasonló kérdést (Kassák Lajos: Angyalföld, Karinthy Frigyes: Utazás a koponyám körül). Persze két dolog sosem azonos, három meg kivált nem. A Pendragon legenda főként kalandjaival, misztikumával és humorával kínálja magát megfilmesítésre, de csak úgy*, ha kusza bonyodalmait leegyszerűsítjük a másfél órás mozgóképi feltételeknek megfelelően. A némely részletében eltalált film alighanem azért nem sikerült jobban, mert a rendező, aki ezúttal a forgatóköny írója is, túlságosan hozzátapadt a, szeretett műhöz, sajnált elejteni, mellőzni cifra epizódokat — és agyonzsúfolta filmjét. A regény ismerői élvezhetik leginkább egyik-másik jelenetsor eltalált, az eredetit hűen idéző légkörét, hangulatát. Ehhez nagyban járul hozzá Illés György kitűnő fényképezése, a beállítások groteszkül ható ballada] homálya. A zenei aláfestést aligha is lehetett volna Ránki Györgynél megfelelőbb komponistára bízni. És a főszerepet sem alkalmasabb színművészre Lati- novits Zoltánnál, aki Karinthy után (Utazás a koponyám körül) most egy kicsit Szerb Antallá változóit. Kitűnő színművészek sorából emelhetjük ki „Earl of Pendra- gont”, akinek hamisítatlan walesi alakját Darvas Iván öltötte magára. Kállai Ferenc lelkésze. Major Tamás James Morvinja, Schütz Ila Jenny je tetszett még felettébb, de további szereplők kiemelése is jogos volna. — j — á — Az ördög atamánja Mint az új szovjet film címe is elárulja, kalandfilmről van szó. A történet fordulatokban és izgalmakban gazdagon meséli el egy férfiú életét, aki gazdatisztből betyárlegény, majd félelmetes atamán lett. A Valerij Gazsiu írta és rendezte filmnek különös érdekessége, hogy az „ördög atamánja” valóban élt, a filmen látható fantasztikus kalandok századunk első negyedében csakugyan megestek vele. A Moldova stúdióban készült film tehát igaz történet, ha tetszik „rekonstruált dokumentum” egy betyárkapitányból lett hadvezérről. A film címszerepét Valerij Gatalev alakítja, a stílus kívánta gazdag eszközükkel A szép Zemfira Cahilova játssza a másik — kissé érzelmes — főszerepet. Gazdag filmtermés KÖRKÉP A STÚDIÓKBÓL A Budapest és a Hunnia filmstúdióban több új magyar film munkálatai fejeződtek be, s ezekkel részben még az idén, részben jövőre ismerkedhetnek meg a nézők. A Budapest játókfilmstúdió alkotásai közül a szeptember 26-án mutatják be a Balázs Béla Írásainak felhasználásával 1 készült Álmodozó ifjúság című filmet. Gyöngyössy Imre rendezte és Kabay Barna írta a Szarvassá vált fiúk-at. Az októberben műsorra kerülő alkotás a sátoraljaújhelyi mártírok emlékének tiszteleg. Amit Déry Tibor az emberi kapcsolatokról, a társadalmi mozgástörvényekről közöl a Befejezetlen mondat című regényében, ma még aktuálisabb, mint a két világháború között — vallja Fábry Zoltán rende-" ző. A Pare zen Lőrinc belső világát felelevenítő műalkotás címe: 141 perc a befejezetlen mondatból. A Kardos Ferenc—Kardos István szerzőpár befejezte a Hajdúk című film forgatását. Története a XVIII. században a Habsburg-ellenes Bocskay- szabadságharc idején játszódik és javarészt a Hortobágyon forgatták. Bekötőit szemmel — ez a címe Kovács András legújabb filmjének. A háborúban játszódó, moralizáló, dialógusaiban vívódó hősöket bemutató alkotás két főszereplője: Madaras József és Kozák András. A szocialista társadalom gyermekvédelmi problémáit állítja középpontba Mamcserov Frigyes a Somogyí-Tóth Sándor regényéből készült Vállald önmagad című filmjében. Még ebben az évben láthatják a nézők Makk Károly Macskajá- ték-át, az örkény-mű nyomán készült alkotást. Fazekas Lajos rendezte, Koltai Lajos fotogra- fálta az Ámokfutást. Gyakorlatilag már elkészült, s utómunkálatai folynak Markos Miklós Dunai hajós című filmjének, amelyet Verne Gyula regénye alapján készített. Ebben az évben elsőfilmes rendező is bemutatkozik: Lut- tor Mara rendezte a Jelbeszéd című művet, amely' Máriássy Judit könyve alapján készült. Gyarmathy Lívia írta és Böszörményi Géza rend-zte az autó és ember viszonyát taglaló Autót. A közlekedés, s áttételesen a társadalmi együttélés szabályait boncolgatja az alkotás. Jancsó Miklós készíti el a Gyurkó László és Hernádi Gyula szerzjőpár Szerelmem, Elektra című művének a film- változatát. Már az utómunkálatoknál tartanak, ugyanúgy, mint Gazdag Gyula musicale filmjénél, a Bástyasétány 7-nél
