Pest Megyi Hírlap, 1974. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-12 / 213. szám
1974. SZEPTEMBER 12., CSÜTÖRTÖK Hiúim Veled vagyunk, Chile! „Földünk egyszerű asszonyához fordulok elsőként: a paraszt asszonyhoz, aki bízott bennünk; a munkásasszonyhoz, aki értünk dolgozott; az anyához, aki tudta, hogy féltő gonddal óvjuk gyermekét. Hazám dolgozóihoz fordulok, a hazához hű munkásokhoz és értelmiségiekhez, akik felvették a harcot a lazító törekvésekkel szemben. Az ifjakhoz fordulok, akik énekeltek és szerteárasztották örömükét és harci szellemüket. A chilei emberhez fordülok... A Radio Magallanes már bizonyára elesett, szavaim talán már nem jutnak el hozzátok, nem fontos. Hangom továbbra is hallani fogjátok, örökre veletek maradok, legalábbis az emlékem. Egy olyan ember emléke, aki mindvégig hű maradt a hozzá hű munkásokhoz...” (Részlet Allende utolsó beszédéből) tek, illetve rendeznek. Ennek keretében pénteken az ifjúsági klubba vendéget várnak, Chibarro Jósé hazánkban tanuló chilei diákot, Jósé, közismert nevén Pépé, filmvetítéssel egybekötve hazájáról tart majd előadást. Tíz üzemegység dolgozói A Csepel Autógyár új szerelőcsarnokában Szoboszlai Sándor szerelő Chiléről beszél. (Folytatás az 1. oldalról) pártirodájában külön'is megemlékeztek névadójuk, Allende elnök halálának napjáról. Itt is vezetőjük, Valkai József beszélt Chiléről, a chilei nép nagy elnökéről, és egyebek között idézte Allende utolsó szavait: „Bízom Chilében és jövőjében. Üjak jönnek majd, akik véget vetnek a sötét és keserű időszaknak, amelyben az árulás kerelcedett felül. Előbb vágy utóbb ismét megnyílik az út, amelyen méltó emberek léphetnek majd előre egy új társadalom építése felé.” A gyűlés után az Allende brigád tagjai — mint a gyár minden dolgozója — tiltakozó levelezőlapot írt alá. A Csepel Autógyárban a tiltakozó gyűlések után ezer tiltakozó levelezőlapot számláltak öszsze. Abbamarad a kalapács csengése, kialszik a hegesztőpisztoly lángja, elcsendesednek a gépek... A műhely munkásai, félszázan,' az esztergapadok közt állva figyelnek a KISZ- titkárra, ifjú Szintai Mártonra, aki a chilei nép tragédiájáról beszél, s Allende elnök utolsó szavait idézi. A műhelybeliek a Petőfi, a Kossuth és az Április 4. szocialista brigád szerelői, esztergályosai felhős arccal hallgatják a történelmi jajszót. Ezekben a percekben itt, a Flerceghalmi Kísérleti Gazdaságban tíz üzemegység dolgozói — növénytermesztők, áll a tgondoaók, tisztviselők, technikusok, agrármérnökök — a távoli országra gondolnak. Az országra, ahol most az „Andok tövén lángtenger csap a mennynek” — a gyilkos terror dühöngésének első napjaiban elhunyt költő, Pabló Neruda szavai ezek — és ahol a törvénygyalázó egyenruhás hóhérok uralmát sínyli a nemzet. A gazdaság dolgozói a Ma- ;yar Szolidaritási bizottsághoz tiltakozó táviratot, a szocialista brigádok tagjai tiltakozó lapokat küldtek a chilei katonai adrni rüsztrác i ónak. Pab'o Neruda: Zsarnokok A verset Pablo Neruda szeptember 12-én, a fasiszta puccs másnapján irta. Nixon, Frei és Pinochet a mad napig, 1973 keserű szeptember haváig Bordaberryvel, Garrastazuval és Banzerral, történelmünk vérszomjas hiénáival, tépik az annyi vérrel és annyi lánggal kivívott lobogót, birtokaikon dőzsölnek a pokolra való fosztogatók, az ezerszer megvásárolt zsarnokok, a kufárok, kiket' New York farkasai uszítanak. s Dollárra éhes gépek mártír népünk áldozatában lihegők, az amerikai kenyér és levegő prostituált kiárusítói, népnyúzó hóhérok, kerítő kacikák kondája, a kínzás egyetlen törvényének ismerői, a nép korbácsolására éhezők. Meruk József fordítása Négyszáz gimnazista segít Chilei fiatalok Gödöllőn A monori MHSZ-székházban sorozás volt szerdán. Barnára sült fiatalemberek — jövendő katonák — jöttek Üllőről, Ve- csésről ezen a napon, a sorozó bizottság elé. Pontban 11 órakor elült a zaj, néma csendben hallgatták a nagyteremben ülők Kozák Sándor alezredes szavait. — Chilére gondolunk, mint annyian a világon ezekben a percekben. Azokra a chileiekre, akik életüket vesztették, s akik börtönben sínylődnek... Ezután Massza Sándor ve- csési sorköteles, állt fel s olvasta fel azt a táviratot, amelyet a sorozáson részt vevők küldtek a szolidaritási bizottság budapesti székhelyére. Az élet nevében Fennállása óta talán első ízben bizonyult ennyire szűknek a Tápiószele és Vidéke ÁFÉSZ irodaházának tanácsterme, mint tegnap délelőtt, amikor legalább hetvenen zsúfolódtak össze, a fogyasztási szövetkezet, a nagyközségi tanács, és a Takarékszövetkezet dolgozói, a hosszú asztalok között. Az Állami Pénzverő Jelvényüzemének küldöttsége már csak a folyosóról hallgathatta a nagyközségi pártbizottság titkárának, Macháti Bélánénak elfogódott szavait. Lányok, asszonyok ültek a piros vászonnal letakart tárgyalóasztalok körül, ügyes ke- zűek, szapora nyelvűek. Kezük most idegesen kulcsolódott egymásba, szokatlan tétlenségben, s szokatlan volt a helyiségre nehezedő, elfogódott csend is. „Mi, magyar dolgozók. öregek és fiatalok egyaránt hisszük, hogy a Népi Egység kormányának történelmi érdemeit, a kivívott jogokat nem lehet kiirtani a chilei nép millióinak szívéből, emlékezetéből ...” Galgóczi László, az ÁFÉSZ szövetkezetpolitikai osztályvezetője ezután felolvasta annak a tiltakozó táviratnak a szövegét, amelyet a gyűlés részvevői elküldték a Magyar Szolidaritási Bizottságnak. Leendő és '•yakorló anyák tiltakoztak benne az embertelenség, a terror, a gyilkosság 1— a fasiszta önkény ellen, az élet nevében. Szolidaritási hét A budai járás nagyüzemeiben az első sorokban mindenütt ott voltak a fiatalod, az ifjú kommunisták is. A Magyar Gördülőcsapágy Művek diósdi gyárának csapágy kosárüzemében mintegy félszáz munkás halgatta közösen a chilei lemezt. Kiss Csaba, a II. KISZ-alapszervezet titkára szólt a dél-amerikai országban dúló terrorról, majd megfogál-. mázták tiltakozó táviratukat. Egyidejűleg a gyár tizenöt műhelyében tartottak szolidaritási röpgyűlést. A Mechanikai Művek alkatrész gyáregységében több mint félszázan, az Elkó üzemben 150-en — elsősorban nők — vettek részt a röpgyűlésen. A műveknél összesen tizennégy üzemegységben rendezték meg az ifjú kommunisták a szolidaritási gyűlést. Az Ipari Szerelvény és Gépgyár mintegy húsz üzemegységében a fiatalok Pablo Neru- da-verseket szavaltak, chilei dalokat énekeltek. Az ISG KISZ-fiataljai egyébként szeptember 8-a és 14-e között chilei szolidaritási hetet rendezMintegy ötszázan gyűltek össze a Ganz Műszerművek gödöllői Árammérő Gyárának kultúrtermében, ahol Bi- eliczky Tibor, a gyár szakszervezeti bizottságának titkára mondott néhány köszöntő szót. Jelen voltak Zászlósi Béla, a gyári pártbizottság titkára, Vilmos György, a gyári KISZ- bizott^ág titkára és a gyár vezetőségének nevében Molnár János főkönyvelő is. őszinte, baráti szóval, kézszorítá6sal fogadták a gyári közzösség meghívására megjelent chilei fiatalokat, Ramon Bevavides matematikatanárt és Oscar Zu- leta diákót, akik a fasiszta junta terrorja miatt kénytelenek távol élni szeretett hazájuktól. Ocskó Mária, a gyár irodalmi színpadának tagja szavalta el Peter Weiss Pabló Neruda halálára írott 1973. szptember 23-a című költeményét, majd Vilmos György méltatta a chilei forradalom jelentőségét. Ezután Oscar Zuleta kért szót. A Chilében dúló fasiszta terror rémtetteiről beszélt és indulattal szólt arról, hogy a nép szabadságvágyát nem lehet kioltani, a nép akaratát végül is nem lehet megtörni. A világszerte megnyilvánuló — köztük az árammérőgyáriák — tiltakozásáról a fasiszta juntának nem lehet nem tudomást venni és a chilei néphez is eljut a szolidaritás szava. A tiltakozó táviratot, amelyet a gyűlés befejezése után a Magyar • Szolidaritási Bizottság címére küldtek el, a szer- számüzem KlSZ-alapszerveze- te nevében Balatoni László olvasta feL A tiltakozó gyűlésen közvetlenül és közvetve a gyár minden dolgozója részt vett, az üzemi stúdió — áttételek segítségével — minden műhelybe közvetítette a szavakat. A Pest megyei»Zöldség- és Gyümölcsfeldolgozó Vállalat ceglédi gyáregységében ezekben a napokban őszi munkát végeznek a Kossuth Gimnázium tanulói. Több mint 400 fiatal segédkezik. Amikor megtudták a chilei szolidaritási nap hírét, nyomban csatlakoztak az üzem KISZ-istáihoz. Vállalták, hogy műsort állítanak össze a röpgyűlésre. Tiltakozó plakátokkal, feliratokkal díszítették fel a munkacsarnokot, mikrofont és hanglemezt hoztak az iskolából, az irodalmi színpad 20 perces műsorral készült. Pablo Neruda verse, Vidor Jara forradalmi dala és gitárszava, a hősöket, mártírokat siratok hanglemezen .világgá juttatott zokogása hangzott fel a gyűlésen. Nagy Erzsébet üzemi KISZ-titkár olvasta fel a dolgozók nevében fogalmazott tiltakozó táviratot. Az ünnepségen a Vencere- mos és a DlVSZ-induló dallamát együtt énekelték a diákok és az üzem fiataljai. Venceremos! A gerilla édesanyjáról szóló éneket, a földműveshez címzett dalt, Allende utolsó rádióbeszédének részleteit és Pablo Neruda hangját közvetítették a hangszórók. A Venceremos — •Győzni fogunk — utolsó akkordjai után a Váci Kötöttárugyár r valamennyi üzemrészében néhány percre leállt a munka. A varrodában több mint kétszáz munkásnő hallgatta Bíró Ádámné varroda- vezető szavait a chilei eseményekről. A többségükben szocialista brigádokba tömörülő varrodai munkásnők a gépeTápiószelén, az AFÉSZ-központban. ken ülve, az anyagokat és a készárukat sorakoztató emeletes fémállványokhoz támaszkodva, az egyébként zajos műhely ezúttal néma csendjében emlékeztek az előadó szavai 1 nyomán az egy évvel ezelőtti eseményekre. Struve Gáborné, a Kossuth Lajos szocialista brigád vezetője olvasta fel a tiltakozó távirat szövegét, majd a fasiszta diktatúrát jelképező levelezőlapok jártak kézről kézre, a névaláírás — tiltakozunk! Később a vállalat szakszervezeti bizottságán számba vették: a délelőtti műszak mintegy 700 dolgozója tett tanúbizonyságot a szabadságáért küzdő chilei nép iránti szolidaritásáról. Ácsától a szentendrei papírgyárig Egy pillanat csend A százhalombattai ÁBC-árü- házban tegnap délelőtt úgy zajlott az élet, mint máskor. Legalább száz vásárló — legtöbbje háziasszony — sétált az áruhalmok között, kosárba tette, amire szüksége volt. Pontosan 11 órakor azonban mindenki felkapta a fejét. Hangos szóval Vass Ferenc, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára kérte az ottlevőket: halgássák meg mondanivalóját. Az üzletben a meglehetősen váratlan helyzet okozta feszült kíváncsiság pillanatok alatt együttérző csenddé változott, a jelenlevők, amikor meghallották Chile nevét. Csak a hűtőgépek zümmögtek, egy fiatal anya csitította kisfiát félhangon: légy csendben, ez fontos! Hallgasd csak! Egyetértéssel vették tudomásul, hogy táviratot küldjenek a Magyar Szolidaritási Bizottságnak. Mindössze nyolc perc telt el, utána ismét felsivított a kávédaráló, csilingeltek a pénztárgépek, összecsendültek az üvegek. Míg a pénztárnál sorukra vártak, a vevők egymással beszéltek. Váczi József né idős asszony, Ben- tapusztáról jár be a városba vásárolni. Amíg a távirat szövegét hallgatta, elfutotta szemét a könny. — Aj, szegény emberek ott. Jót akartak, segíteni a népet, az uraktól most hántást kaptak cserébe. Kelemen József első segéd. Feren- czy Mihályné pénztáros egyaránt az esti tv- műsort várják. Látni akarják az NDK televíziós filmjét, amely a chilei .terror gaztetteit tárja a világ elé. Az acsai tanácsháza nagytermében gyűltek össze az acsa—csővári községi közös tanács, a két község iskolájának és óvodájának dolgozói, az éppen a tanácsházán tartózkodó ügyfelek, többen szlovák nemzetiségi viseletben. Béri János- né tanácselnökasszony mondott rövid beszédet, majd Kálmán Béla, a körzeti iskola igazgatója olvasta fel a tiltakozó táviratot. A ceglédi járás községeiben és mintegy nyolcvan munkahelyen volt szolidaritási röp- gyűlés, a ceglédi járási hivatalban is. Molnár Lászlónénak, a hivatal osztályvezetőjének, a ' szakszervezeti bizottság titkárának rövid beszéde után a jelenlevők táviratot küldtek a Magyar Szolidaritási Bi^ptt- ságnak. Már a kora reggeli munkakezdéskor hangot adtak tiltakozásuknak a gyáli Búzakalász Termlőszövetkezet tagjai, dolgozói, és délelőtt Í1 órakor megálltak a határban, az üzemrészekben a gépek. Megfogalmazódtak a tiltakozó táviratok, megíródtak a tiltakozó levelezőlapok. A Nagykőrösi Konzervgyár 11 helyi és 5 vidéki üzemében egyszerre állt le néhány percre a munka. A gyűlések után a KISZ-fiatalok mintegy ötszáz levelezőlapot gyűjtöttek össze sok ezer aláírással és továbbítottak Santiago de Chilébe. A Dél-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat nagykőrösi üzemigazgatósága dolgozóinak tiltakozó gyűlésén Kocsis Jánosáé párttitkár mondott rövid beszédet. Egy időben tartottak megemlékezést a kecskeméti, a ceglédi, a monori, a fülöpszál- lási, a solti, és a lajosmizsei ki- rendeltségén is; a DÉMÁSZ mintegy 500 dolgozója tiltakozott. Szentendrén, a Papíripari Vállalat gyáregységében is pontosan 11 órakor leállt a munka, kivéve az óriási papírkészítő gépeket. A borítéküzemben T urcsányi Imréné csoportvezető, a gépkezelők csoportjában Gőgös Károly üzemvezető-helyettes, az irodaházban Komjáti Árpádné könyvelő beszélt a katonai junta gyilkos terrorjáról. Az arcokon mindenütt részvét és felháborodás tükröződött. A gyűléseket követően egymás után érkeztek a csoportok küldöttei a pártirodára, hogy átadják a Chilébe címzett, aláírt levelezőlapokat. A gyár mintegy 600 dolgozója tiltakozó táviratot juttatott el a Magyar Szolidaritási Bizottsághoz. Táviratot, amelyhez hasonlót sok ezret fogalmaztak meg tegnap az országban, a megyében. Mindenütt táviratot fogalmaztak., Tiltakozunk! Mi, a .Szentendrei Papírgyár dolgozói, tiltakozunk a chilei fasiszta junta véres kegyetlenségei, a féktelen terror, a kínzások, a terrorítéletek ellen! Követeljük a chilei nép elleni hadiállapot megszüntetését, Luis Corvalán elvtársnak és a többi politikai fogolynak szabadon bocsátását, a demokratikus és szakszervezeti szabadságjogok helyreállítását, a Chilei Dolgozók Egységközpontja szabad működésének biztosítását! Meggyőződésünk, hogy a fasizmus Chilében sem kerekedhet felül, a nép jogos harca végül is győzedelmeskedik! A Papíripari Vállalat szentendrei gyáregysége dolgozói A néphadsereg jövendő katonai