Pest Megyi Hírlap, 1974. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-11 / 212. szám

Gyorsan és osztályozva A Ceglédi Állami Tangazdaság. újszilvási kerületében már néhány hete megkezdték a komló szedését. A 47 hektáros területről jelenleg negyvenen, géppel és kézzel takarítják be a fontos söralapanyag-terményt. Az idénymunkások évről évre kevesebben lesznek, mert a Belgiumból vásárolt komló­fejtőgép alkalmazásával gyorsan és osztályozva kerülhet a termés a szárítóba. ' Kom lószed ők HOLNAP Szorítás utónT T. t , Koppány György felvitelei Áramszünet Szeptember 12-én, csütörtö­kön, reggel hét órától délután négy óráig szünetel az áram­szolgáltatás Cegléden, a Sza­badság téren, a Puskin, Ma­lom, Gubodi, Batthyány és a Kéz utcában, a Szolnoki úton és a Rákóczi úton a 2—4. és az 1—5. szám alatti házakban, mind a magánlakásokban, mind az intézményekben és hivatalokban. A , PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA CEGLÉDI XVIII. ÉVFOLYAM, 212. SZÁM 1974. SZEPTEMBER 11., SZERDA Az Árpád-kor üzenete Ásatás a Gerje mentén Sarlókat, ásópapucsokat rejtett a kemence Az Alföld sik vidékén a gyakorlatlan szem számára olykor fel sem tűnő, gondolatnyi emelkedések sok esetben rég elpusztult falvak romjait sejtetik. Ahol a szél szeszélyes építő-pusztító munkája hordja-viszi a homoktalajt, gyakran évszázados rannok, használati tárgyak darabjait veti ki az eke. Madarászhalom alatt A kutatók Cegléd közelében több tucatnyi Árpád-kori te­lepülés nyomát, tartják szá­mon, jórészt a, határban élők által beszolgáltatott kő- és ke­rámiatöredékek, szóbeli beje­lentések alapján. A várostól északkeletre, három kilomé­ter távolságra, a Kossuth Tsz földjén találták meg a Mada­rászhalom alatt húzódó régi falut. Néhány éve 201 sírt tár­tak fél, s nagy jelentőségű vasleletek kerültek elő. Saj­nos, az M—4-es út új nyom­vonalának megépítésé során a hatalmas talajgyaluk lenyes- ték a szelíd hajlatot, megboly­gatták a föld leletkincsét, a •sírokat, a templomot és a te­lepülés maradványait, egyszer s mindenkorra pontot téve az ottani kutatómunka végére. Az Acta Archeologica című, idegen nyelven, a külföldi tudományos élet tájékoztatá­sára megjelenő szaklap jövő évi számában- közli-a- mada- rászHaimi ásatás tárgyi anya­gának leírását. Dr. Müller Róbert régész aspiráns, aki kandidátusi disszertációján dolgozik, és az említett cikk szerzője, az agrotechnika fej­lődését vizsgálja a középkori Magyarországon. Főként az akkori vas-eszközök érdeklik őt. A csemői határban A Madarászhalom méltatlan vége kényszerítette új kutatási terület választására. Hídvégi Lajos ceglédi tanár, az Árpád­Tájékoztat, segít, gyorsan intézkedik a PIK V evő szolgálata PIK-hetekkel v — az árengedményes vásárokkal — az áruellátással házhoz szállítással — a bolti nyitvatartásokkal és egyéb, a fogyasztókkal kapcsolatos kérdésekben. ön is hívjon minket! A PIK VEVŐSZOLGÁLATÁNAK CÍME: CEGLÉD, PAVA U. 2. TELEFONSZÁMA: 10-418, TELEXSZÁMA: 225 410. PEST MEGYEI IPARCIKK KISKERESKEDELMI VÁLLALAT kori települések szenvedélyes kutatója hívta fel a figyelmét a csemői határban 3Z egykori falu még fellelhető maradvá­nyaira. Müller dr. augusztus­ban megérkezett Keszthelyről, és gimnazista fiúkból verbu­vált önkéntes segédcsapatával munkához látott. A szelíden folydogáló Gerje- érről elnevezett dűlőben meg­találta egy templom alapfa­lait. Nem folytathatta a fel­tárást, mivel a romok fölött dűlőút szeli át a határt, ame­lyen a termelőszövetkezet munkagépei járnak. A kőből rakott alapfal hatvan centi­méter mélységben ma is meg­van. Településjelenségeket, Árpád-kori cserepeket, más leieteket dr. Müiler Róbert ott nem talált. A kor szokása szerint, a templomot szoros gyűrűbe zárta a temető. A kutató több sírt féltárt, majd a halomtól keletre öt-hatszáz méter' ' távolságra' folytatta munkáját, ahol a hosszú, ki­emelkedő területen gyanítot­ta a falu helyét. Feltételezésének helyességét leletek bizonyították. Az ása­tás utolsó napjaiban felragyo­gott a régész szerencsecsilla­ga. Egy tizenkettedik század­ban készült ház facölöpeinek üszkös maradványain (való­színű, tűz pusztította el) ta­lált egy kemencét, amely a tizenharmadik századból szár­mazik. A kor szokása szerint a 3X5 méter alapterületű ház helyét idővel szeméttel, ház­tartási hulladékkal feltöltöt- ték. A szerves anyagok hu­musszá értek, és érdekes lát­vány tárult a feltárást végzők szeme elé. A szőke homoktól övezve, szépen kirajzolódott a ház helyének fekete humusz­foltja. Kerületét pontosan je­lezték a facölöpök szenes ma­radványai. A 120X150 centiméter át­mérőjű kemence teteje mind­össze huszonöt centiméterre volt a talaj felszínétől. Csoda, hogy a munkagépek prédájá­vá nem vált eddig. Benne rej­tőzött az igazi kincs. A tizen­harmadik századból való hat sarlót, két ásópapucsot és egy fél sarkantyút ott találta meg Müller Róbert. (Akkoriban a vas értékes anyagnak számí­tott, a belőle készített szer­számoknak nagy volt a becsü­lete. Az eszközöket gazdájuk az ellenség elől menekülve rejthette el. A tatár vagy más támadó elől kellett fut­nia. és vissza sohasem tért többé.) Az ásatás egyelőre befeje­ződött, de dr. Müller Róbert a feltáró munkát a jövőben folytatni szeretné, ha erre le­hetőség nyílik. Valószínű, a régészet számára további ér­tékes leleteket rejt a csemői homok. Érdeklődéssel, segítve Az arra lakók élénk érdek­lődést tanúsítottak az ősök emléke iránt. A Rákóczi Ter­melőszövetkezet, amelyé ez a föld, felajánlotta segítségét. Szalkay István elnök gyakran megjelent a kutatóárok mel­lett, kíváncsian várva az eredményt. A szövetkezet vál­lalta, hogy az ásatás befejez­tével társadalmi munkában betemetik a feltárt részt. Költséget és munkát takarí tott meg ezzel a kis csapat. A tsz-elnök a viszontlátás, a munka folytatása reményében búcsúzott a fiatal archeoló­gustól, felajánlva a közös gaz­daság további támogatását. Szívesen látták a kutatóár kot ásó, lelkes fiatalokat Winke Mihály tanyájában is. Jólesett, hogy a forró napokon náluk hűvös helyen fogyaszt­hatták el az otthonról hozott elemózsiát, kortyolhattak a friss, hideg vízből. Egy alka­lommal főtt kukoricával ked­veskedett a gazda. Hét évszázad telt el azóta, hogy a vidék egykori lakója elrejtette szerszámait. A múlt egy töredéke most érinthető közelségbe került. A földmű­velés korai eszközeit tudós emberek vizsgálják meg. Pon tos leírás készül a sarlókról és az ásópapucsokról, melyek idővel a múzeumi tárló hűvö­sen csillogó üvege alá kerül­nek. A mellettük levő szerény cédulán feltüntetik: 1974-ben találták a Gerje mentén Csemőben. Tamasi Tamás Beiratkozás: szeptember 17-én A ceglédi Kossuth Gimná­zium levelező tagozatán az 1974—-75-ös tanévre szeptem­ber 17-én, délután 4—6 óráig iratkozhatnak be a hallgatók. A munkásművelódést |Segítik Brigádot alakítottak a szakszervezeti könyvtárosok Brigádot alakítottak a ceg­lédi szakszervezeti könyvtáro­sok, József Attila nevét véve fel: közös erővel még jobban szolgálhatják a munkásmű­velődést, az ízlésformálást. A brigád tagjai ceglédi üzemek, vállalatok dolgozói, a könyv­tároskodás csak a munkáju­kon felül önként és szívesen vállalt feladatuk. Szeretnék, ha az olvasók tábora mind szélesebb lenne, a szakirodalmi kiadványok és a könnyed hangvételű ol­vasmányokkal együtt a való­ban irodalmi értékű művek is közkézen forognának, to­vábbá a családi könyvtárak, a legkedvesebb alkotások ki­választásában is segítséget kívánnak adni az olvasóknak, és szeretnének kapcsolatot teremteni a megye máp könyvtáros, illetve könyvter­jesztő brigádjaival, hogy azok munkáját, tapasztalatait meg­ismerjék, s cserébe bemutas­sák saját eredményeiket, munkásságukat. M. T. Naposcsibék — Kocsérról Az ÁFÉSZ kocséri felvásár­lótelepén, főleg csütörtöki na­pokon élénk a forgalom: egy­mást érik a vevők, akik kü­lönféle táp- és szemes takar­mányt vásárolnak, mert Ko- csér hagyományaihoz híven, a háztáji gazdaságokban, a köz­ségben és környékén most is sok baromfit nevelnek. Heten- kéi.. még mindig elvisznek a telepről ezer naposcsibét. A libanevelés és -hizlalás kissé alábbhagyott, amit fő­ként a legelő és legeltető hiá­nya magyaráz, de azért még mindig sok pecsenyelibát hiz­lalnak az őszre a Kocséri asz- szonyok. Felvásárlásra, előzetes szer­ződés alapján, nyulakat és ga­lambokat is visznek a telepre,: de fő cikk 4.tyúktojás, Mely­ből ilyenkor, nyár végén ke­vesebb a termelés, éppen ezért jobban megfizetik, a hat- dekásért 1,40, az ötdekásért 1,30, a négy és fél dekásért 1,10 Ft-ot adnak. Gyümölcsből csak kékszilva van jelentősebb mennyiség­ben. Mint a gyertyát... Porral - a lángok ellen Tűzoltási bemutató a gyárudvaron Sűrű füst gomolygott a na­pokban a Közúti Gépellátó Vállalat udvaráról a magas­ba, s a telefon nyomban riasz­tásra csendült a város tűzren­dészet! parahcsnakságán. A bejelentő jelezte: tűzveszélyes folyadék ég a gyár udvarán, mintegy 150 négyzetméter te­rületen. Az egység percek alatt meg­érkezett a helyszínre, és nagy teljesítményű porral oltó gép­járművel, porsugárral, villám­gyorsan eloltotta a lángokat. A tűzoltásnak nézőközönsé­ge is akadt, mivel tulajdon­képpen az üzem és a tűzoltó­ság jól összehangolt tűzoltá­si bemutatója zajlott le, az üzemrészekben összegyűlt, más célra fel nem használha­tó tűzveszélyes folyadékokat gyújtották meg. A bemutató a gyári dolgo­zók és a tűzoltók számára is tanulságos volt; ismét tapasz­talat bizonyította, hogy remek felszereléssel és jól felkészült egységekkel rendelkezik a pa­rancsnokság, a tűzzel sikere­sen felveheti a harcot, ha se­gítségére szükség van. Az oltást néző gyáriak meg is jegyezték, mint a gyertyát, úgy fújták el a tüzet a ceglé­di tűzoltók. N. K. Teke A KÖZGÉP őszi első veresége A Bem SE legyőzte az Egert A nemzeti tekebajnokság­ban az őszi harmadik fordu­lóban a KÖZGÉP idegenben, a Bem SE hazai pályán ját­szott. Az NB Ill-ban: Csavarárugyár—Ceglédi KÖZGÉP 5:3, 2540:2506 Jók: Sárik (431), Király (425), Molnár (421). Az utolsó pár előtt még a ceglédieknek volt előnyük, de a jobban hajrázó hazaiak vé­gül a maguk javára tudták fordítani az eredményt. Az el­múlt évben, még az NB II- ben, nagy harcot vívott egy­mással a két csapat, csakúgy, mint most. Kevés hiányzott a KÖZGÉP-beliek győzelmé­hez: mint a hazaiak, ők is há­rom egyéni győzelmet szerez­tek, de összesített faeredmé­nyük 34 fával kevesebb volt, s ezzel kaptak ki. Az NB II-ben: " Bem SE—Eger 6:2, 2560:2521 ^ A Bem SE szoros mérkőzé­sen győzte le a tavaly még NB I-es Egert. Jók: Batika (449), Szúnyogh (448), Hoilósi (448), Rimaszé- csi (423). A következő fordulóban a Vasas Ikarus ellen, idegenben mérkőzik a csapat. (ungureán)

Next

/
Oldalképek
Tartalom