Pest Megyi Hírlap, 1974. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-01 / 178. szám

ESTE KILENCIG JÁRNÁK A GEPEK fi tangazdaságban befelezték! Egy hét is eltelne, ha vala­ki gyalogosan át akarna vágni a Gödöllői Tangazdaság föld­jein; ugyanis ez egy száz kilo­méteres túra. A fővárosban, Pest megyében, Nógrád és Heves megyében vannak föld­jeik. Gödöllői, kartali és nagy­gombosi kerületükben körül­belül 10 ezer hektárt mond­hatnak magukénak. Ebből csaknem 9 ezer hektár szán­tóföld; 1200 dolgozójuk egy évben 250 millió forint terme­lési értéket állít elő. Munká­jukat az elismerések is minő­sítik; az idén áprilisban he­tedszer nyerték el a Kiváló vállalat és a Szocialista mun­ka vállalata címet. Az átlag: 49 mázsa Búzával, árpával, fajta- és konzervborsóval, cukorrépá­val, magrépával, szálas takar­mánnyal foglalkoznak a nö­vénytermesztésben. Tábik Fe­renc, a Tangazdaság párttitká­ra és Murányi Zoltán, a KISZ- csúcsvezetőség titkára elmond­ta, hogy szántóföldjeiken kav- káz, libelulla és bezosztá ja fajtájú búzát termesztenek. Az idén bővült a kombájn­parkjuk kilenc korszerű SZK —5-ös szovjet géppel. A dimbes-dombos kartali határban a tárló ’széléről, csak egy kis része látható a földek­nek. De a kelepelő kombáj­nok lapátjai között alig-alig látok a távolban lábon álló búzát. Nagy Miklós, a trakto­rosok egyik brigádvezetője Ková/cs László felvétele zsebében hordja az aratás ed­digi eredményeit. — Területünk 3200 hektár, 226 hektáron borsó terem, ezt már mind leszedtük, és igen jó eredmények születtek. Ter­vünk hektáronkénti 18 mázsa volt, teljesítésünk pedig 32,8 mázsa. Tavaszi árpából is jó volt a termés, 26 mázsát ter­veztünk hektáronként, de ténylegesen több mint 40 má­zsát takarítottunk be — mond­ja a brigádvezető, majd a for­ró, szállongó szalma között a befejeződéshez közeledő őszi búza aratásáról beszél. — Búzát 1055 hektáron ter­mesztünk. Az eddigi eredmé­nyek alapján a hektáronkénti 40 mázsás tervvel szemben az átlagunk 49 mázsa. Július 7-én kezdtük el a munkát, és úgy nézem, szerdára nem lesz már lábon a búza. Jutalomlidülés Csehszlovákiában — Van-e kiemelkedően jó teljesítményű kombájnosuk? — Az SZK—5-ösök közül ketten közelítik meg eddig a 7 ezer mázsát. Az SZK—4- esek közül az egyik kombáj- nos 15 mázsa híján csaknem elérte a 7 ezer mázsát. A leg­jobb kombájnosunk a 20 éves Édes Ferenc, aki eddig 7445 mázsát teljesített. — Mennyit keres meg egy kombájnos ebben a hónapban? Tábik Ferenc, Nagy Miklós és Murányi Zoltán közösen i számol. — A legjobb kombájnos megkeresheti a 7 ezer forin­tot is, és az első négy tízna­pos jutalomüdülésre megy maJd Csehszlovákiába — kap­csolódik a beszélgetésbe Tábik Ferenc, majd hozzáteszi, hogy több mint nehéz ez a munka, hiszen most árnyékban is 30 fok van, és ezek a munkások már reggel ötkor kinn vannak a földeken és este kilenckor kapcsolják ki a gépeket. — Próbáljuk a körülménye­ket elviselhetőbbé tenni — folytatja a párttitkár, miköz­ben már a nagygombosi ha­tárban járunk. — Hűtött szó­davizet annyit ihatnak, amennyit akarnak. Csató Sándor, a nagygom­bosi kerület növénytermesztési üzemágának vezetője mondja el, hogy milyen az ellátás. — Reggelivel kezdődik a nap, délben megérkezik az ételszállító kocsi, az ebéd után kávé és hűsítő ital jár; 5—6 órakor jön az uzsonna, általá­ban 20—25 deka szalámi, vagy kolbász, paradicsom, paprika és gyümölcs a menü. A gazda­ság az aratásban dolgozóknak ingyen adja a reggelit és az uzsonnát. Elül a por A nagygombosi kerületben 3400 hektáron foglalkoznak növénytermesztéssel. Ebből 1300 hektáron terem őszi bú­za. Július 14-én kezdték az aratást, és mint Csató Sándor elmondta: ha szét nem esnek a kombájnok, ami nem való­színű, július 31-én befejeződik az aratás. Itt is születtek ki­emelkedő eredmények. Csató Sándor két SZK—4-esen dol­gozó kombájnos nevét emelte ki: Soós Lászlót és Somogyi Istvánt — mindketten 9 ezer mázsa gabonát arattak le ed­dig. Mire lapunk megjelenik, már elül a por a Gödöllői Tan­gazdaság búzatáblái fölött, és a tarlón apró kis tüzek hara- póznak. Másutt beszántják a fö’dbe az immár terméketlen búzatöveket A kenyér ünne­pén az aranyló szemekből az Édes Ferencek, Soós Lászlók és Somogyi Istvánok munká­ja nyomán illatozhat majd a fényes barna héjú új kenyér. örszigethy A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA I. ÉVFOLYAM, 53. SZÁM 1974. AUGUSZTUS 1., CSÜTÖRTÖK ZAVAROS VIZ A VÖDÖRBEN Közegészségügy és közművesítés ÉRETLEN GYÜMÖLCSÖT ETTEK A TESTVÉREK? Jóllehet, már beköszöntött a kánikula, de talán az eddigi hűvös nyárnak is köszönhető, hogy a járásban ebben az év­szakban nem volt súlyos étel- mérgezés, csak enyhébb ese­tek fordultak elő. A közel­múltban két testvért, 7—8 éves gyerekeket, szállítottak étel- mérgezéssel kórházba Pácéi­ról. A mérgezés okát nem si­került kideríteni, de valószí­nű, hogy a gyerekek éretlen gyümölcsöt ettek. Szintén a minap történt egy mérgezés Versegen, a növényvédő szer szabálytalan használata volt az oka. A nyugalma» nyár ellenére sem pihennek a járási KÖJÁL dolgozói. Dr. Sámán Pál, a KÖJÁL vezetője elmondta, hogv ebben a kritikus idő­szakban fokozott figyelmet fordítanak a cukrászdákra és a különböző vajkrémmel töl­tött sütemények messzire szál­lítását, és a fagylalt tárolásá­nál is nagy az elővigyázatos­ság. Por alapanyagból készült fagylaltot árusítanak a leg­több cukrászdában. A termé­ket tsz-szabadalom alapján vezették be. Ennél a csemegé­nél kevesebb a mérgezési ve­szély, ugyanis ha helyben ké­szítik el a fagylaltot, s meg­szűnik a szállítás során be­következő romlás. A tiszta víz és a tiszta eszköz azonban változatlanul követelmény. A járási KÖJÁL rendszeres ellenőrzéseket tart, és az ed­digi vizsgálatok eredményei kedvezőek, az egységek be­tartják az előírásokat. A min­tákat az Országos Élelmezés­tudományi Intézetnek küldik el, ott végzik el a laborató­riumi vizsgálatokat. Dr. Sámán Pál panaszko­dott: sok a munka, nagy a te­rület és kevés az ellenőr. 480 egység élelmiszereit kell vizs­gálniuk, és erre mindössze há­rom ellenőr van, s legalább hét kellene. A nyári veszélyek nemcsak a fokozottabb élelemellenőr­zéseket teszik szükségessé, ha­nem az ivóvizet is nagyobb körültekintéssel kell vizsgál­ni. Dr. Sámán Pál örömmel beszélt arról, hogy egyre több helyen közművesítenek. Ez különösen fontos a járás észa­ki vidékein, ahol az átlagos­nál sokkal egészségtelenebb az ivóvíz. A múlt héten több helyen vizsgáltak kutakat, s előfordult, hogy a vödör a se­kély vízből csak zavaros lét hozott föl. A közművesítés mindenképpen megoldást je­lent ezen a területen, és pél­dául Valkó, V ácszentlászló közegészségügyi helyzetében alapvető változást jelent az új vízmű felépítése. —thy ANYAKÖNYVI HÍREK Oktatni és versenyezni Moszkviccsal Moszkvába Ügy mondja, hogy sohasem kezdődött a kapcsolata a gép­kocsival, hanem inkább az az érzése: ez eredettől fogva megvolt. Három esztendős ko­rában már teherautón járta apjával az országot, s hol a tá­jat, hol a kocsi műszerfalát leste, s talán agyában le is fényképezte a vezetés tudo­mányának rutinmozdulatait. Borotválkozás, ingcsere Arra is emlékszik még Kris­tály János, hogy tizenöt éves korában egy jeeppel belehaj­tott egy kerítésbe, s annak rendje s módja szerint fel is akadt rajta De beszélhetnénk első saját kocsijáról, a Skoda 1100-asról, amely csak úgy in­dult el, ha lóval „behúzatták”. Kalandok, emlékek ... Kristály János, a gödöllői Gépjárművezető Oktatói Mun­kaközösség vezetője hosszú útra készül. Ám tartsunk sort... Kristály János autó nélkül — de alkatrésszel... — Tizennyolc éves korom­ban, tehát 1963-ban kaptam kézhez a jogosítványomat. Év­folyamelső voltam az MHS tanfolyamán. Vezetni akkor már tudtam, de a papírt azt meg kellett szerezni. 407-es Moszkvicson tanultam, és ér­dekes módon, hosszú idő után tértem újra vissza ehhez a tí­pushoz. Az AKÖV-nél helyezkedett el, teherautó-vezető lett, tá­volsági fuvarokat bonyolított le. Azt mondja akkor ismer­kedett meg igazán a szakma nehézségeivel, sokszor 20—22 órát ült a volán mellett — különösen ha primőrt szállí­tott — csak borotválkozni és inget váltani szállt ki a veze­tőkabinból. Közel öt esztendő alatt 300 ezer kilométert ha­gyott maga mögött, — 1971-ben a gödöllői MHSZ-hez jöttem el oktató­nak, aztán megalakulása után a munkaközösség tagja lettem, s az vagyok a mai napig is. Az első új autó Várható is volt, hogy előbb- utóbb az autókról, s főként a versenyekről lesz szó. — Az első kocsim az 1100-as Skoda volt utána rövid ideig egy Tatraplan birtokosa vol­tam. Nagyon sokat fogyasz­tott. A következő autóm egy GAZ, majd egy Warszawa, vé­gül pedig egy Wartburg, az összes közül talán ez utóbbi volt a legnevezetesebb. Ezen kezdtem oktatni és versenyez­ni is. Nos igen, az első verseny ... Budapesten volt a rajt, s a pálya valahol a Bakonyban ért véget. Helyezés? Az nem volt, de tanulnivaló annál in­. és verseny közben kább. Azt a versenyt, a legel- sőt tisztességgel és értékelhe­tően befejezte. — Az első új autóm, amely ma is megvan, a drapp 412- es Moszkvics. Ezt szeretem a legjobban. A krónikásnak kötelessége megjegyezni, hogy ez a sze­retet az autó külsején, vagy belsején korántsem látszik meg. Inkább csak azon. aho­gyan beszél róla. De hát ez szá­mít! Két évvel ezelőtt, 1972-ben a Magyar Bajnokság minden futamán elindult, s végül a középmezőnyben végzett, a 13. helyen. Nem rósz eredmény ez. Aztán egymás után jöttek a versenyek, a mitfahrerek meg dőltek ki mellőle, jelen­leg sincs állandó embere, aki a versenyeken a volán után a másik megbízható „kapasz­kodó” lenne. Titkos remény — Tavaly részt vettem a rangos ÁFOR-versenyen, s befutva az 517 kilométer hosz- szúságú távot, a 11. helyen vé­geztem. A Mecsek Rallyt is megtettem, de a verseny köz­ben fellépett műszaki hiba miatt jó helyezést nem remél­hettem. Autóversenyző sors. össze­sen 15 ezer versenykilométer van mögötte, jóformán az egész országot beautózta. De most készül a legnagyobb út­ra ... Moszkvába. — Nagyon szeretem a Moszkvicsot, ismerem minden tulajdonságát, s feltett szán­dékom, hogy ezen a típuson versenyezzem továbbra is. Ér­dekel a kocsi gyártása, szeret­nék megismerkedni a verse­nyekre készített „erősebb” tí­pusokkal is. Legnagyobb örö­mömre az MSZ3T segítségé­vel sikerült egy utat szervez­ni, s 2_án, pénteken hajnal­ban indulok Moszkvába, ahol is a Lenini Komszomol autó­gyár vendége leszek. Itt ké­szül a Moszkvics, öt, esetleg hat napot töltök a Szovjet­unióban, s nem titkolt remé­nyem, hogy valamiféle támo­gatást kapok a gyártól, hiszen a versenyzői igazolványom sem biztosíték arra, hogy itt­hon megkapjak akár egy fillé­res alkatrészt is. Ilyesmi pe­dig egy egész versenyt is meg­hiúsíthat. Mi az autóversenyzés titka? Semmi. Talán a kitartás. Gyors sikereket nem lehet el­érni, nagyon összetett sport. Melyek az erdőkertesi Kris­tály János további céljai? — Tovább oktatni és tovább versenyezni. Hát akkor jó utat! Fehér Béla HÁZASSÁGOT KÖTÖTT: Szkalák Károly József és Keller Katalin Mária, Rab János és Túrái Zsuzsanna Mária, Tóth Sándor és Pálya Ilona, Winkler Csaba és Mol­nár Judit, Barkász László és Eördögh Márta, Dolányi Mi­hály és Dóra Zsuzsanna, Rácz Péter László és Dómján Ibo­lya Éva, Juhász László József és 'Gerlach Andrea Kornélia, Bittera Endre és Kiss Ilona. SZÜLETETT: Boróczki János és Jakus Pi­roska: Szilvia, Mayer János és Vincze Éva: János, Biró Imre és Baksa Irma: Ildikó, Soós László és Juhász Mária: Anita, Jámbor László Mihály és Schier Mária Magdolna: Krisztina, Boros József és Szabó Veronika: Mihály, Bar- tyik József és Kardos Ilona: Erzsébet, Katalin, Albert Ist­ván és Retkes Ibolya: Zsolt, Vajda Ferenc és Szabó Mar­git: Ferenc, Nuszbaum Fe­renc László és Tóth Mária Magdolna: Ferenc, Vajda István és Gál Erzsébet: Ka­talin, Hollósi Imre és Szat­mári Erzsébet: Erika, Mol­nár István és Varga Katalin Hona: Fatime Krisztina, Sztratyinszki József és Deák Erzsébet: Márk, Szabadkai Jó­zsef és Jakab Mária: Ágnes, Pandur Imre és Kovács Zsu­zsanna: Imre, Aszódi László és Bajgár Margit: Márta, Szi­tás András és Heilmann Má­ria: András, Németh Ferenc és Fercsik Erzsébet: Mátyás, Biró Lajos és Kovács Mar­git: Brigitta, Baksza Ferenc és Sárga Ilona: Ferenc, Fend- ler Oszkár és Rock Erzsé­bet: Györgyi, Márkus Ist­ván és Berze Brigitta Pi­roska: Andrea, Berki Sándor és Jónás Piroska Magdolna: Ildikó, Bese János és Borbély Terézia: József. ELHUNYT: Dombóvári István Mihály, Berze Istvánná Récsán Mária. Anna-bcíl a tóparton Immár hagyománnyá vált Veresegyházon az Anna-bál, amelyet az idén a művelődési központ o tó partján, a strand­vendéglőben rendezett meg. Csaknem 260 vendég váltott jegyet a pénztárnál a rendez­vényre. A bálozóknak a gödöl­lői ÁFÉSZ zenekara húzta a talpalávalót. SPORT -I- SPORT -I- SPORT + SPORT Sportág, kiveszőben Négyen a döntőben. A ma­gyar „Galea-csapat”. Értékes sikert könyvelhet el magának a 21 éven aluli magyar tenisz- válogatott. I Teniszezőink sikere, ered­ményeik felkeltették az ér­deklődést a sport iránt. Az ember szívesen gondol vissza azokra az időkre, amikor még Kehrling Béla, Körmöczi Zsuzsi, Asboth József és más nemzetközi nagyságok pom­pás vendégjátékában gyö­nyörködhettünk itt Gödöllőn. Valaha Gödöllőnek igen ele­ven „teniszélete” volt: 14 pá­lyán pattogott a fehér labda. Voltak, akik kiváltságos „úri” sportnak tartották a teniszt, ám azóta néhány évtized el­telt, megváltoztak az életvi­szonyok és megváltoztak a né­zetek is. Gödöllőn már csak az egye­tem területén van teniszpá­lya. A GEAC-teniszszakosztály tagjai, valamint egy kis diák­csoport használja, kötött idő­ben. Kezdő és haladó fiatalok oktatásával Benkő Tibor te­niszoktató és teniszsport sze­relmese foglalkozik. A me­gyei szintű versenyek részt­vevői az egyetemisták, edző nélkül vannak, hozott tapasz­talatok alapján űzik e spor­tot. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a teniszsport szépsé­geit, a kimeríthetetlen tech­nikai és taktikai lehetősége­it, s elég csupán az egészsé­ges szórakoztató mozgásra gondolni, és arra a legjelen­tősebb sajátosságra, hogy 60— 70 éves korban is űzhető. El kell ismernünk, hogy ez a sport több figyelmet érde­melne. Gödöllőn az üzemek egész sorát találjuk, sok fizi­kai és szellemi munkást fog­lalkoztatva. Igazán időszerű volna egy tenisztelep építése, 3—4 pályával. Ma már a föld­munka sem jelent fárasztó fizikai munkát, hiszen a kü­lönböző földmunkagépek se­gíthetnének a pályák építésé­nél. Ahogyan üzemeink veze­tői segítik a kispályás labda­rúgást, ugyanúgy segíthetnék a teniszsport kialakítását is. Gyarapodna a város, élmé­nyekben és eredményekben gazdagodnának a dolgozók és egy kiveszőben lévő sport min­denkié lenne. Cs. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom