Pest Megyi Hírlap, 1974. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-07 / 183. szám

Ma érkezik hazánkba Piotr iaroszewicz Fock Jenőnek, a Miniszter­tanács elnökének meghívásá­ra — baráti látogatásra ma hazánkba érkezik Piotr Jaro- szewicz, a Lengyel Népköz- társaság minisztertanácsának elnöke. (Kommentárunk a 2. olda­lon.) Kozmosz-670 A Szovjetunióban kedden a kozmikus térség továb­bi kutatása céljából föld kö­rüli pályára bocsátották a Kozmosz—670 elnevezésű mű­holdat. A szovjet sajtó Kádár János látogatásáról Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első tit­kárának szovjetunióbeli bará­ti látogatásáról, Leonyid Brezsnyevvel folytatott meg­beszéléseiről az egész szov­jet sajtó vezető helyen szá­molt be. A baráti látogatásról ' ki­adott hivatalos közleményt a hétfői Izvesztyija, valamint a keddi Pravda és a kedd reg­gel megjelent többi moszkvai napilap első oldalon, teljes szövegben közölte. A moszk­vai rádió és a televízió hétfői és kedd reggeli híradásaiban ugyancsak vezető helyen is­mertette a Krím-félszigeten lezajlott találkozóról szóló je­lentést. A Trud, a szovjet szakszer­vezetek központi tanácsának napilapja szokásos nemzetkö­zi szemléjében már kommen­ALSÓ ■»i em a kártyabeli, mert ll arra rögtön a felső következik, a mi „al­sónk” esetében meg a kö­zépső. Szokás mostanában így skatulyázni az üzemi, munkahelyi demokrácia teendőit, mondván, felső szinten a feltételek megte­remtése, középütt azok gyakorlati alkalmazása, al­só szinten pedig a hasznos kamatoztatás a feladat. Nem ilyen egyszerű ez, de fogadjuk el, hogy így van. Ám akkor sem tekinthe­tünk el attól, hogy fölte­gyük a kérdést: mit ért­sünk a hasznos kamatozta­táson? Például azt, hogy sorra, rendre megtartják az amúgy is előírt tanácsko­zásokat? Vácott, a Híradás- technikai Anyagok Gyárá­ban — amint ez a szakszer­vezeti bizottság néhány tisztségviselőjének szavai­ból kiderült — fölismerték, hogy még a tájékoztatás­nak sem válhatnak kizáró­lagos fórumaivá a tanács­kozások, az pedig végzetes tévedés lenne, ha pusztán azokon érvényesíthetnék demokratikus jogaikat a dolgozók. A gyárban, ahol a kongresszusi verseny úgy ölt testet, hogy 13 millió forintos többlettermelést adnak, erős igény él a munkahelyi demokrácia ki­bontakoztatására. Az üzem történelmében akadtak olyan szakaszok, amelyek bizony nem tartoznak a de­mokratizmus jó példái kö­zé, s ezért némelyek kishi­tűségét sem szabad legyin­téssel elintézni. S itt ju­tunk el a bevezető sorok­hoz, nevezetesen az alsó szint — s mindig ez a leg­szélesebb, a legerősebb — feladatainak helyes értel­mezéséhez. T apasztalható ugyanis a szóbanforgó’ gyárban éppúgy, mint más munkahelyeken, hogy ösz- szekeverik az okot és az okozatot. Világosabban fo­galmazva: sokan panasz­kodnak a munkások „ér­tetlenségére”, mert hiába terjesztették termelési ta­nácskozás elé ... S itt rög­tön álljunk meg. A terme­lési tanácskozásra össze­gyűlt emberek a megye vállalatainak nagy többsé­génél a helyszínen tudják meg, miről lesz szó. Nincs előzetes értesülésük — nincs fölkészülési lehetősé­gük! Túllőnénk a célon, amikor azt tartjuk: készül­ni kell a termelési ta­nácskozásra? Gondoljuk végig: a ter­melési tanácskozáson az előadó néhány általános jellemző ismertetésén túl egyszer csak arról kezd beszélni, hogy néhány hó­napja ugrásszerűen növek­szik a selejt... S mondja, mondja a magáét, hallga­tósága viszont kaokodja a fejét. Adatokat zúdítanak a nyakába, technológiai elő­írások szakaszaival bom­bázzák agyát. Mindezeket hallgatva kellene össze­szednie váleménvéhez a ta­pasztalati tényeket. Sike­rül? Ritkán. Vajon — egyetlen lehetséges megol­dást említve —, ha a ter­melési tanácskozás napi­rendje jó előre ismert, ha arról beszélnének brigád­gyűlésen, néma lenne a szájak serege? Így azon- baii néma, s hamar meg­születik az igazságtalan íté­let: közömbösek az embe­rek, tessék, komoly témát vittünk termelési tanácsko­zás elé, s nem akadt, csak két felszólaló. Nagyon is sok múlik tehát azon, vajon miként kap­csolódik felső, középső, alsó szint, mert éppen a kap­csolódás ad — mint gépe­ken az erőátviteli szerkezet — lendületet, folytonossá­got. Nélküle hiába vannak meg külön-külön az egyes szintek feladatcsoportjai, sem az erőfeszítések, sem a célok nem fedik egy­mást. Ilyenkor érzik azt az emberek, hogy formális az üzemi, munkahelyi demok­rácia, s igazuk van. Forma szerint létezik — mindenki csinál valamit —, csak ép­pen a részek nem ötvöződ­nek egésszé. S ietek leírni: nem az üzemi demőkratizmus sajátos jellemzője ez, mert más dolgokban ha­sonló a helyzet. Például ab­ban — s nem egyedül a vá­ci gyárban gond ez —, hogy megleljék a testületek együttműködésének jó út­jait, módszereit, amit ma inkább csak a titkárok gyakorolnak. Holott nagy a szükség a pártszervezet, a szakszervezet, az ifjúsági szövetség testületéi közötti munkamegosztásra, a fölös párhuzamosságok megelő­zésére. Itt is kapcsolódási nehézségek okozzák a ba­jokat, az üresjáratokat, ahogy a demokratizmus esetében ugyancsak. Azaz érdemes figyelmet fordíta­ni arra, hogy az elvben vi­lágos követelmények meg­valósítására miként képes — képes-e egyáltalán a ha­gyományos úton, eszközök­kel — a szervezet? Nehézségeik forrása leg­többször abban található meg, hogy a kívánalmak, követelmények növekedését nem követi a végrehajtás szervezetének, módszeré­nek korszerűsödése. A munkahelyi demokratiz­mus nem új követelmény, de mai szorgalmazása — az adott termelési feltéte­lek között — többet kíván módszerekben, mint ami elég volt nyolc-kilenc esz­tendeje. Sok helyen azon­ban a régi „fegyverekkel” küzdenek. S mert csorba az élük, kevés a siker, s mert kevés, forgatóik hamar el­kedvetlenednek. Ma arra hagyatkozni, ami elég volt a hatvanas évek közepén — a termelési értekezletre, ahol ismertették a „lebon­tott tervet” —, annyi, mintha kerékpárral kísé­relnénk meg utolérni egy tempósan haladó gépkocsit. Ezért ódzkodom a három szint emlegetésétől. A lé­nyeg ugyanis az, hogy mindhárom csoportnál a célok egyek. Most már csak a különböző utakat, eszkö­zöket kell megtalálni, amik e célokhoz vezetnek. Mészáros Ottó tárt is fűzött a találkozóhoz. Ebben egyebek között meg­állapítja: „a szocialista orszá­gok a kommunista és mun­káspártok közötti kapcsola­tokban fontos hely illeti meg a párt- és állami vezetők sze­mélyes találkozóit és kontak­tusait, amelyek során nem­csak a kétoldalú kapcsolatok kérdéseit vitatják meg, ha­nem korunknak a népeket foglalkoztató időszerű problé­máit is. Kiemelve, hogy Kádár Já­nos és Leonyid Brezsnyev ta­lálkozóját a szívélyes barát­ság légköre jellemezte, a Trud hangsúlyozza, hogy a testvéri szocialista országok összehan­golt politikája, a kommunis­ta és munkáspártok, s vala­mennyi békeszerető erő által az enyhülésért folytatott fá­radhatatlan küzdelem első­rendű fontosságú tényező a nemzetközi életben, s egyre növekvő befolyással van a vi­lágesemények alakulására. Ciprus Kiújultak a harcok - az aláírás elmaradt A görög katonai küldött ké­résére elhalasztották a ciprusi tűzszüneti vonal kijelöléséről szóló részleges megállapodás aláírását, amelyet kedd reggel­re terveztek, még mielőtt meg­kezdték volna az ENSZ égisze alatt péntek óta tartó három­oldalú tanácskozás ötödik ülé­sét. A szigetország északi ré­szében kiújult harcokra hivat­kozva a görög fél képviselője nem jelent meg a tanácskozá­son. Kyreniától nyugatra délután is folytatódtak a harcok. A szembenálló felek egymást te­szik felelőssé a tűzpárbaj ki­robbantásáért. Az ENSZ cip­rusi békefenntartó haderői délelőtt Lapithosz közelében megpróbáltak közbelépni, de aknatűz miatt ki kellett von­ni a „kéksisakosokat” a tér­ségből. Az athéni rádió kedden es­te jólértesült nicosiai forrásra hivatkozva jelentette, hogy a puccs után hatalomra jutott ciprusi kormány tagjai dél­után benyújtották lemondá­sukat Kleridesz ügyvezető el­nöknek. A ciprusi kormány átalakítása 24 órán belül vár­ható. Az athéni rádió szerint ily módon lehetővé válik, hogy Kleridesz részt vegyen a Ciprus jövőjéről Genfben csütörtökön kezdődő három­hatalmi tanácskozáson, amely szombaton kibővül a ciprusi görög és török közösség kép­viselőivel. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XVIII. ÉVFOLYAM, 183. SZÁM 4 IIA 80 FILI.É3S 1974. AUGUSZTUS 7-, SZERDA Szépen fejlődnek a kapások Megtermett az ország kenyere Befejezték az aratást a Pest megyei állami gazdaságok Az elmúlt 10—12 napban kedvezett az időjárás az ara­tóknak, országszerte meg­gyorsult a betakarítás — mon­dotta Lukács Béla, a MÉM fő­osztályvezető-helyettese ked­den a MÉM-ben,' a mezőgaz­dasági munkák meggyorsítá­sára létrehozott országos ope­ratív bizottság ülésén. A búza 85—87 százalékát má- levágták. Legelőbbre tar­tanak a dunántúli gazdasá­gok, Baranyában, Tolnában, Somogybán, Fejér és Győr- Scpron megyében. Pest me­gyéből az állami gazdaságok jelentették, hogy végeztek a gabonafélék betakarításával. A búza átlagosan 40 mázsát hozott hektáronként. De az ország más vidékeiről is ked­vező hírek érkeznek, például Szolnok megyében kedden es­tig befejeződik a nagy nyári munka. Az ország keleti és északi részein a termés 60—65 százalékát takarították be ed­dig. azért maradtak el vala­melyest a többi vidéktől, mert májusban és júniusban túlsá­gosan sok volt az eső, emiatt a szokásosnál legalább két héttel később lehetett elkez­deni az aratást. A rozs 60—62 százaléka került eddig a mag­tárakba, s tavaszi árpa sem sok áll már lábon. A rost­lennek több mint kétharma­dát aratták le. Jó ütemben halad a gabo­na felvásárlása, eddig csak­nem annyit vettek át, mint az elmúlt év azonos időszakában, holott 10—12 nappal később indultak a kombájnok. A munka gyorsaságára, szerve­zettségére és a gépesítés fej­lődésére ez is jellemző. Mindent egybevetve, az már bizonyos, hogy megtermett az ország kenyere, elegendő ke- . nyeret és lisztes árut tudnak * majd sütni a betakarított bú­Csepeli óvodások Verőcén zából, amelynek minősége egyébként a szabványnak megfelelő. A főosztályvezető-helyettes elmondotta, hogy o kapásnö­vények is szépen fejlődnek augusztus elején. korábbi esőzéseket követő napsütés kedvezett a növényeknek. A kapások a júliusban még ér­zékelhető kisebb lemaradást lényegében behozták; a kuko­rica jól fejlődött, erőtelje­sebb, mint az elmúlt év azo­nos időszakában; a megálla­pítás természetesen csak a pillanatnyi állapotot tükrözi, ebből messzemenő következ­tetést nem lehet levonni, mert további esőzésekre van szük­ség az éréshez. A cukorrépa fejlettségével elégedettek a mezőgazdászok, és a laboratóriumi elemzések szerint a tavalyinál kedve­zőbben alakult a cukorképző­dés. Jó termést ígér a burgo­nya, a napraforgó növényál­lománya kielégítő. Későn értek be a melegigé­nyes kertészeti növények. Kü­lönösen a paprika- és a para­dicsomszállítmányok érkeztek eléggé vontatottan a piacok­ra. A július végi—augusztus eleji napsütés azonban siet­tette az érést, és így javuló ellátásra lehet számítani. Eredmények — félidőben Nagyobb nyereség — jobb szervezéssel Kevesebb kalapács, szekerce A Pest megyei Fémipari és Kéziszerszámgyártó Vállalat az első félévben 18 rrtillió forin­tos termelési értéket produ­kált, ezzel a teljesítménnyel 4 százalékkal múlta felül a ta­valyi hasonló időszak eredmé­nyét. Csakhogy a bizonyítvány így egy kissé csalóka, mert a tervezettől elmaradt a szent­endrei és a dabasi üzemegy­ség együttes teljesítménye. — Nem mentegetőzésként mondom, de számos, előre nem látha­tó nehézséggel kellett meg- küzdenünk az első hat hó­napban mind Dabason, mind Szentendrén — mondta Bernáth Tibor, a 110 esztendős gyár igazgatója. — Kezdeném Szentendrével. A kovácsműhelyben egyszerre két kulcsfontosságú, nagy telje­sítményű gépünk tört össze: a 160 tonnás frikciós és a 250 tonnás excenter présgép. Ez bizony jelentős termeléski­esést eredményezett: kőmű- veskalapácsból és ácsszeker- céből ennek következtében a tervezettnek csupán a 80 szá­zalékát tudtuk elkészíteni. A két gép megjavításához házilag láttunk hozzá, a meg­takarítás így ‘ csaknem négy- százezer forint. — És Dabason? — A dabasi üzemegység a forinttervét teljesítette, a koo­perációs tervében azonban vi­szonylag tekintélyes, 11 szá­j zalékos a lemaradás. A bel­földön és külföldön egyaránt ismert harapófogóink ugyanis a kovácsolástól egészen a fej­köszörülésig Dabason készül­nek — a további megmun­kálási műveletek színhelye már Szentendre, ahol ed zik, festik, csiszolják, csomagolják a harapófogókat. — Hogyan alakult a nyere­ségterv? — A tavalyi 12 százalékról 14 százalékra emelkedett. El­sősorban a hatékony munka- és üzemszervezés eredménye­ként. Gondolok itt főleg az egyes műveletek közötti, úgy­nevezett veszteségidők csök­kentésére, s nem utolsósorban arra, hogy a saját kivitele­zésben készülő gyártóeszkö­zök önköltségét sikerült jócs­kán leszorítanunk. Ugyanak­kor több másféle termékből igyekeztünk pótolni a lemara­dást: satupadból, tengelykap­csolóból, valamint az alumí- niumöntrvényekből készített gyártmányokból többet ál­lítottunk elő a tervezettnéL — Ügy tudom, az első fél­év számvetésénél szólni kell a májusban startolt lakossá­gi szolgáltatási akciójukról is... — öt főállású és 11 mellék­foglalkozású lakáskarbantar­tási szakmunkás áll a lakos­ság rendelkezésére, hétköz­nap esténként, valamint szom­bati és vasárnapi napokon. Júniusban a gyorsszolgá­latunk már körülbelül tíz­ezer forint értékű mun­kát végzett. A • bevásárlóközpont átadása után az iparcikkek házhoz szállítását Is rendszeresítjük a már meglévő 1 tonnás kis te- hertaxinkkal. K. P. A Csepel Vas- és Fémművek nagy gondot fordít a mun­kások gyermekeinek üdültetésére. A nyári hónapokban Cso- bánkán vakációzhatnak az iskolás korú gyermekek, Verőcén pedig az óvodások. Egy-egy turnusban mintegy száz óvodás korú kisgyermek üdülhet a tágas, sokféle játékkal felszerelt verőcei nyaralóban. VC ( ÍISSP Focit Jenő, a Miniszterta­nács elnöke Karamanlisz gö­rög miniszterelnöknek beikta­tása alkalmából táviratot kül­dött. Púja Frigyes külügymi­niszter ugyancsak táviratot küldött az új görög kormány külügyminiszterének, Geor- giosz Mavrosznak. Karakas László munkaügyi minisztert, aki Bukarestben tartózkodik, tegnap fogadta Manea Manecu román mi­niszterelnök. A találkozón je­len volt dr. Farkas Imre, ha­zánk bukaresti nagykövetsé­gének ideiglenes ügyvivője is. Hétfőn este Karakas László tiszteletére vacsorát adott Petre Lupu román munkaügyi miniszter. Láng István, az MTA főtit­kárhelyettese tegnap fogadta Coldij Lamhut, a Mongol Tu­dományos Akadémia alelnö- két. A megbeszélés során szó volt a tudományos kutatások tervezéséről, szervezéséről és irányításáról, valamint finan­szírozásáról:

Next

/
Oldalképek
Tartalom