Pest Megyi Hírlap, 1974. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-06 / 182. szám

1974. AUGUSZTUS 6., KEDD Í Mulatt Önköltség Szövetkezet —14 telepen Bábolnai rendszerű Szerelik a termé Tizennégy országból Közgazdasági nyári egyetem Faluvégi Lajos pénzügymi­niszter, a Tudományos Isme­retterjesztő Társulat közgaz­dasági választmányának el­nökségi tagja nyitotta meg hétfőn a TIT budapesti szer­vezete és a Marx Károly Köz­gazdaságtudományi Egyetem által közösen szervezett nem­zetközi nyári egyetemet. A Makarenko utcai nyelvinté­zetben megtartott ünnepségen 14 országból érkezett vendé­gek vettek részt Az augusz­tus 16-ig tartó rendezvényso­rozaton határainkon túlról érkezett egyetemi tanárok, egyetemi hallgatók, üzletem­berek, tudományos munkatár­sak 10 előadást hallgatnak ha­zánk gazdasági életéről, fejlő­déséről, a gazdaságirányítás módszereiről, a gazdaságpoli­tikai elvekről. A résztvevők többsége Angliából, Olaszor­szágból, Spanyolországból, Dá­niából érkezett, de jöttek a ba­ráti szocialista országokból is hallgatók. A rendezők nemcsak a kül­földieket fogadják szívesen, hanem a magyar érdeklődőket is, mindazokat, akiket köze­lebbről érdekelnek a közgaz­daság gyakorlati és elméleti kérdései. — Vendéglátók versenye. A Pest megyei Vendéglá­tóipari Vállalat kongresz- szusi felajánlásának egyik pontja, hogy árukínálatát tovább bővíti a fogyasztók rétegei, elsősorban a dolgo­zó nők, diákok, nyugdíja­sok, Dunakanyarba kirán­dulók differenciáltabb igé­nyeinek kielégítésére. Az önköltség, mint az okos gazdálkodás egyik fontos jel­zőszáma sokféle tényezőből te­vődik össze, így például az anyaggazdálkodásból, az anyagtakarékosságból, a gép­kihasználásból, a termelékeny­ségből, a hatékonyságból és az árból —, hogy csak néhányat említsünk. Hogy minél kisebb legyen a saját költség — erre törekednek a gyárakban, hi­szen így nőhet, az az „árrés”, amelyet haszonnak nevezünk. Az önköltség nem valami előírt, megváltoztathatatlan számadat. A belső tartalékok feltárásával, jobb munka- és üzemszervezéssel, hibátlanabb tevékenységgel, szigorúbb munkafegyelemmel, helyes műszaki fejlesztéssel csök­kenthető. Milyen a lehetősé­gük e téren az ipari szövetke­zeteknek? — e kérdésre ke­restünk választ az érdi Vas- és Fémipari Szövetkezetnél. 500 métertől 5 kilométerig A legrosszabb helyszínt vá­lasztotta — mondta Király Já­nos, a szövetkezet elnöke, s hozzátette, hogy ők inkább önköltségnövelő tényezőkben bővelkednek. Rögtön sorolta is a bizonyítékokat: kétszáz dol­gozójuk az évi 25 millió forin­tos termelési értéket 14 telep­helyen állítja elő. Tizennégy telephely — akkora szétszórt­ság ez, amely szinte lehetet­lenné teszi a gazdaságos, haté­kony munkát, hiszen könnyen belátható, hogy így drágább az anyagmozgatás, tetemesebb a szállítási költség, nagy sum­mára rúg a helyi raktározás, nehezebben szervezhető a tár­sadalmi tulajdon védelme. Szükséges, hogy az ötszáz mé­tertől ötkilométeres távolságra levő üzemegységek élére helyi vezetőket nevezzenek ki, s pusztán már ezzel is nő a nem termelő létszámuk. A „műanyag ruha" ára Az ipari szövetkezet gazda­sági helyzete pontosan vissza­tükröződik a főkönyvben: az első félévben nem érték el a tervezett nyereséget, egymillió 130 ezer forint helyett 732 ez­ret könyvelhettek el, s az eredményhez hasonlóan az ár­bevétel sem úgy alakult, ahogy elképzelték, 12 miliő 758 ezer forintnál kevesebbhez, 9 mil­lió 204 ezerhez jutottak. Ehhez az elmaradáshoz azonban más önköltségnövelő tényező is hozzájárult, különösen a nyersanyag-áremelkedés. A termelői ár változásának hatását az önköltségre az érdi Vas- és Fémipari Szövetkezet egyik jelentős termékével szemléltetjük: a tetszetős for­májú, jó minőségű kávéőrlővel. Ez a kis gép „műanyag ruhát” hord, a műanyag ára viszont mintegy 20 százalékkal emel­kedett. Egy kávéőrlőért 200 fo­rintot kaptak, csakhogy a drá­gább műanyagból ennyiért nem tudták előállítani: a ter­mék veszteséges lett, a féléves tervből egymillió forint a ká­véőrlő miatt hiányzik. Igye­keztek, hogy csak a meglevő készleteket dolgozzák fel. S mivel a hatósági árat nem emelhetik, nincs más válasz­tásuk, mint felhagyni gyártá­sával, amelyre viszont jól be­rendezkedtek. Az ipari szövetkezet elnöke elmondotta: kiszámították, a mai 238 forintos fogyasztói ár helyett 295-ért tudnák adni, s ezzel minimális 5—6 százalé­kos hasznot könyvelhetnének el. Érti a közgazdasági össze­függéseket — export—import arány, külkereskedelmi kötele­zettség, népgazdsági érdek — mégsem hagyja nyugodni, hogy az övékhez hasonló mi­nőségű és külqsínű olasz kávé­őrlőt 390 forintért lehet vásá­rolni, s az érdi 295 forintos gép mégsem érné meg ezen az áron az értékesítést?! A galvanizáló-, a grafikai üzem termelése az összmeny- nyiség 45 százalékát teszi ki, s e gyártáshoz bizonyos vegyi­anyagokat csak 100 százalékos importáron lehet beszerezni — s ez is a nyereség csökkenésé­vel járy együtt. Végül még egyet az alapanyagárak ön­költségcsökkentő hatásáról: ■hiába rendelnek a főelosztók­tól kedvezményes árumeny- nyiséget, a fokozatos szállítás miatt felárat számolnak fel. S e tényeket különösen megér­zik a kis, kevésbé tőkeerős ipari szövetkezetben. Központi üzemben Nem nyugodhatnak bele Érden ebbe a magas önkölt­ségbe, s igenis van belső tar­talék, a megoldás sem várat magára: 15 millió forint érté­kű beruházást valósítanak meg, bővítik autószervizü­ket, s központi üzemmé ala­kítják át. Két és félszeresére nagyobbítják a szervizt, mert korábban veszteséges volt, s rájöttek, kicsiben ez nem megy. Kevés a csavarhúzó, a villáskulcs, diagnosztikai mű­szerek kellenek. Az 1972-ben bezárt autószervizre emeletet építenek, e bővítés 5 millió forintjukba kerül, de végül is 4000 négyzetméteren. 16 ezer légköbméter áll majd rendel­kezésükre. És tipizálni akar­ják munkájukat, korábban 40 —50 féle autó, 15 fajta mo­torkerékpár gyógyítására ren- lezkedtek be. s a sokféle al­katrész lekötötte forgóeszkö­züket. ez is önköltségnövelő tényező volt. a specializáció pedig gazdasági eredmények- tez vezethet. A bővített autószerviz — avatás 1975. június 30-án, ha az építők is így akarják — le­hetővé teszi a központi íizem- i egység létrehozását, a közpon­ti raktár kialakítását., vagvis j a nem termelő létszám csök- ' kentését, a szállítási költség visszaszorítását. Ugyancsak nem lebecsülhető az az ered­mény sem, aimel^ a munka- és szociális körülmények vál­tozásában bekövetkezik. A központi üzemegység lesz az igazi önköltségcsökkentő tényező: megszüntetnek egy sor magas bérleti díjú mun­kahelyet a csiszolók, a galva­nizálók, az alugrafikai rész­leg dolgozói, a lakatosok, a hegesztők, a forgácsolók a szerviz melletti korszerű üze­mekbe költözhetnek. Summa summárum 12 szétszórt telep­helyet szüntetnek meg, két helyen dolgozhatnak gazda­ságosan: a szervizben, köz­ponti üzemében és a szolgál­tatóházban. így már lehetsé­ges lesz az önköltség folya­matos csökkentése. Nedvességmérőtől a FLUX-VOX-ig Az ipari szövetkezet szolgál­tatása minimálisan nyeresé­ges, a lakossági igények ki­elégítéséért dolgoznak tévé-, rádió-, hűtőgép-, olajkályha- szerelőik. Több szolgáltató­profilt nem akarnak bevezet­ni, e munkák önköltségét ugyanis nem nagyon lehet csökkenteni. A műszaki fejlesztés is szo­ros összefüggésben van az ön­költséggel. Nos, e téren sincs lemaradás Érden. Egyenként 85 ezer forint értékű elektro­mos anyagvizsgáló műszert készítettek, az első tízdarabos szériát az Édesipari Kutató- intézetnek szállították a ned­vességtartalom pontos meg­határozására. Ugyanígy ér­deklődésre tarthat számot han­gosító készülékük a FLVX- VOX, amely vezeték nélkül közvetíti a rádióműsort, pél­dául a kórházakba, s füldu- gós, hangszórós kivitelben készül majd. A harmadik faj­ta pedig diszpécserrendszerű lesz, lehetővé téve az oda- vissza beszélést. A műszaki fejlesztés példái is igazolják, hogy így is lehet törekedni az önköltség helyes alakítására. Érden nem a „legrosszabb helyszint” találtam, sokkal inkább a változtatási lehető­ségek beszédes példáit. Eddig is akadt nem egyeme­letes ház Budaörsön, de öt­emeletes mostanáig még egyetlen egy sem. Most ilyen is van, mégpedig egyelőre ket­tő, igaz, a nagyközség szélén, s még lakatlanul. Sőt, a har­madik ilyen magas ház építé­se is megkezdődött, falai már a második emeletig ma­gasodnak. A kivitelező a 43. számú Állami Építőipari Vál­lalat részéről teljes biztonság­gal hangoztatják, hogy mind a három épület ez év végéig elkészül. Ez a három ház csak kez­dete a budaörsi észak- nyugati lakótelepnek, amely, ha végleg kiépül, kétezer lakás lesz benne. Erre az évre a három épület és 300 lakás van tervbe véve. Két épületben, az egyikben 120, a másikban 90 a lakás, a szakipari munkák vannak még hátra. A különböző sze­relések meg festés, azonban úgyszólván 'több időt vesz igénybe, mint a beüvegezett ablakos panelek összeszerelé­se. Elsőnek a legnagyobb, a 120 lakásos ház lesz beköltöz­hető, utána hamarosan befe­jeződnek a második, a 90 la­kásos munkálatai, végül a szintén 90 lakásos harmadiké, amely — úgy mondják — az év végi határidőre meglesz A műszaki átadás dátuma ugyan 1974. december 31., de a már álló két épületbe ad­digra esetleg, vagy legkésőbb jövő év legelején a lakók is A tárnoki Egyesült Tsz Anasztázia-pusztán levő ma­jorjában befejezéséhez köze­ledik a B1—15 típusú bábol­nai rendszerű nagy teljesít­ményű terményszárító össze­szerelése. A munkát alig egy hónappal ezelőtt kezdték meg, s szeptember elejére a mintegy 1,5 millió forint ér­tékű beruházás teljesen elké­szül. A mezőgazdasági termelő- szövetkezet jelentős területen folytat zárt rendszerű kuko­ricatermesztést, s a betaka­rítás gépesítési programjá­nak részeként helyezik üzem­be az óránként 20 tonna ka­pacitású szárítóberendezést. A tudományosan meghatá­rozott termelési tényezőkre épített zárt kukoricatermesz­tési rendszerek országszerte kiemelkedő eredményeket produkálnak. A megtermelt kukorica minőségének meg­óvása — megfelelő raktárka­beköltözhetnek és a harma­dikba sem sokkal későbben. A múlt év közepén kezdőd­tek meg az új lakótelep mun­kálatai. A kifejezett építkezés előtt, részben azonban csak megkezdése után a Középma­gyarországi Közmű és Mély­építő Vállalat elvégezte a te­reprendezést, a csatornázást és a telep később megépülő há­zaihoz is méretezve a szenny­vízderítőt. Ideiglenesen kiépí­tette a villanyhálózatot, a ve­zetékeket végleges formájá­ban most készítik el. Budaörs vízellátásáról tud­valevőleg a Fővárosi Vízmű­vek gondoskodik. Hogy mi­lyen les^ a lakótelep vízellátá­sa, elsősorban a Vízművektől függ. Tökéletes csak akkor lesz, ha a Gellérthegyre terve­zett új víztárolók elkészülnek, a legközelebbi esztendőkben. Addig is a budaörsi vízvezeté­ket fel kell újítani és termé­szetesen bekötni a már épülő házakba. Valódi újdonság lesz Bu­daörsön az ötemeletes épületek felvonója. Ilyen szerkezei még nem volt a nagyközségben. Ezzel kapcsolatban is derű­látók a kivitelezők. Szerintük az újabban készített liftek már jók, s nem következik be, ami eddig gyakori volt. hogy alig helyezték üzembe, máris megállt, javításra szo­rult a felvonó. A 300 lakásnak van már gazdája, a következő eszten­dőkben elkészülő 1700-nak is pacitás hiányában — ma még igen nagy gond. Ezért fontos, hogy a kukoricatermesztéssel foglalkozó gazdaságokban a tárnokihoz hasonló berende­zések működjenek, mert a szemesen betakarított kukori­ca megszárítható, s így már szűkös raktártérben is biz­tonságosan tárolható a ter­més. Miközben már a kukorica zökkenőmentes betakarításá­hoz szükséges feltételek meg­teremtésén fáradozik a szere­lőbrigád, az MTSZ kombáj- noSai met befejezték a gabo­nafélék aratását. Hatszáz hektárnyi területről 250 va- gonnyi búzát küldtek — fele­fele arányban — saját mag­táraikba, illetve a GFV érdi malmába. A hektáronkénti búzatermés átlagosan 40 má­zsa. bizonyára megvannak a váro­mányosai. Kik foglalják el a budaörsi északnyugati lakóte­lep első házait? A Mezőgép­nek van telephelye a község­ben is, mégpedig az új lakóte­lep szomszédságában. Anyagi­lag elősegítette a vállalat, hogy számos lakásigénylő dol­gozója itt lakhasson. Az új lakások túlnyomó többségébe azonban mint eddig is, Budaörsön lakók költöznek be. Fiatal családok, akik a szü­lőknél, rokonoknál húzták meg magukat, de még több a mostanáig drága pénzen al­bérletben lakó. (Bizonyos, hogy a megüresedő albérletek sem maradnak sokáig üresen, még mindig sokan igyekez­nek a főváros közvetlen köze­lében akármilyen módon lete­lepedni.) A készülő lakóteleppel szemben, az út másik oldalán is épül egy négyszintes épü­let. Munkálatai hamarább kezdődtek el, átadási határ­idejét azonban már eddig is módosították, most legújab­ban jövő tavaszra ígérik az építkezés teljes befejezését. Ezt a házat az Ifjúsági La­kásépítő Szövetkezet építteti. Ötvenöt fiatal család türel­metlenül várja, hogy birtok­ba vehesse az 52 kétszobás és három háromszobás lakást. A késedelem oka: munkaerőhi­ány. A k.vitelezést kisiparo­sok vállalták és végzik. Sz. E. Nyári vásár július 29-től augusztus 10-ig 30-46 %-es árengedménnyel a Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat szaküzleteiben £ /AV *­% fi DUNAI KŐOLAJIPARI VÁLLALAT FELVÉTELRE KERES fiatal, érettségizett férfiokat háromműszakos, automatizált, szellemi munkát igénylő munkakörökbe. Előmeneteli és továbbtanulási lehetőség. Há'ommöszokos munkarendbe 'e'-eszünk férfiakat szivottvúkezelő. komoresszorkezelö. csőkemencetűtői munkakörökbe A szokmóval nem rendelkezőket kikeoezzük lakatos es kőolaiteldolgozó szakmunkássá. fizetés o kollektív szerződés szerint Munkásszállásról gondoskodunk. Érdeklődni lehet írásban vagy személyesen a Dunai Kóolailoarl Vállalat Munkaügyi Osztályán 2443 Százhalombatta. Pl 1. Telefon: 460-785, 12-72-es mellék. F. P. Budaörs Határidőre eikészül a lakótelep Lassan halad az ifjúsági lakásszövetkezet építkezése Szöveg, kép: Kovács György Attila

Next

/
Oldalképek
Tartalom