Pest Megyi Hírlap, 1974. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-01 / 178. szám
W74. AUGUSZTUS 1., CSÜTÖRTÖK %MAao 7 Kar a szalmáért A Pest megyei Hírlap gödöllői mellékletében olvastam, hogy penge alá érik a búza, hétszáz kombájn vágja a gabonát Gödöllő környékén. Ennek mi dolgozók örülünk a legjobban, hisz nagyon fontos, hogy milyen és mennyi lesz a kenyér. Ám van valami, ami sokunknak nem tetszik: Isaszegen az \ állami gazdaságban évente megismétlődik az eset, hogy levágják a gabonát, és másnap a helyszínen el is égetik a szalmát. Nagyon sokan pedig ez utóbbit fel tudnák használni például az állatok alá alomnak, vagy szalmazsáknak. A szalmát elégetik, ha viszont valaki szed belőle, azonnal megbüntetnék. Pallós István Isaszeg Egy járás — 29 sportkör A ráckevei járásban összesen 29 sportkör van. Ebiből tizenhét községi, öt szakszerközülük a Csepel Autógyár, a Pestvidéki Gépgyár, azApa- ji Állami Gazdaság és azÉG- SZÖV MEDOSZ kiskunlac- lacházi sportköre. Labdarúgásban tizenhárom csapat vett részt a járási bajnokságban, három a megyei első. négy a megyei másodosztályban, kettő az NB Ill-ban játszott. A labdarúgás mellett népszerű még a lovassport, a kézilabda, az atlétika, az ökölvívás. a vízisportok, és a repülőmodellezés. Molnár György, a ráckevei járási sport- hivatal elnöke jól fogja ösz- sze a járás sportját. Ezt bizonyítják a színvonalas sport- rendezvények és az eredmények. Bundies Péter Tököl Eredményes volt Nemrég levelet írtam a szerkesztőségnek, melyben azt kérdeztem, hogy a 40 éves jubileumi jutalom nyugdíj előtti kifizetésének milyen szabályai vannak. A szerkesztőség készségesen válaszolt levelemre. Most örömmel írhatom, hogy a válaszban foglaltak szerint a 40 éves jubileumi jutalmat megkaptam. Füle Sándor Cegléd Kerékpár a piacon soktól, pedig több helyen is tábla hirdeti; kerékpárt a piac területére bevinni, s ott leállítani tilos. A kerékpárosok a tömött árusorok között is nyugodtan tolják a gépet, nem törődve mások testi épségével, ruhájával. Akadnak olyanok is, akik vígan karikáz- nak a bódék között. A rendőrség vagy a piacfelügyelet tehetne valamit! Varga Pál Cegléd Dunakeszi mozaik Immár hagyományos Dunakeszin az idős veteránok és a fiatalok találkozója, melyen nemrég a Mechanikai Laboratórium dunakeszi gyáregységének szervezésében a József Attila Művelődési Központban. A színvonalas műsor után a gödi Fészekről hangzott el beszámoló, majd a vendéglátó üzem életéről esett szó. Ezt köVette a szívélyes hangú, kötetlen beszélgetés a múltról és a szocialista építés jelenlegi helyzetéről, feladatairól. Tinka György Dunakeszin sok problémát okoz a vízellátás. Reggel alig csorog, este 6 és 9 óra között pedig egyáltalán nem. Akad olyan terület, ahol már nappal sincs víz, és így csak éjjel lehet gyűjteni. Solymosi László, Dunakeszi A Vasutas-sporttelep nagy tornaterme mögött disznókat nevelnek. Az innen jövő szag cseppet sem mondható egészségesnek a sportolók számára. Alagi László Embernek lenni Július 1-én reggel testvéremtől kaptam táviratot Kolozsvárról, hogy leányát másnap délután temetik a Há- zsongárdi temetőben. Üjváry István iskolaigazgatóhoz kerékpároztam azonnal, aki elmondta, mi ilyenkor a teendő, és még a fizetésemet is kiadta soron kívül. Tíz órakor Bo- da nevezetű vasutas szomszédom segítségével már kint álltam a műút bagi elágazásánál. Kétségbe esetten integettem, míg végül az egyik gépkocsi megállt. Szilágyi József túrái. Petőfi tér 39. szám alatti lakosnak csak útközben tudtam megmagvarázni, hogy miért ilyen sietős az utam. Egész Budapestig elvitt, s neki köszönhető, hogy 12.30-kor már a kezemben volt az útlevél és -a szükséges román vízum. Másnap hajnalban Kolozsvárott voltam. Iszlai Albert Bag Szerkesztői üzenetek V M., Albertirsa és K. F., Gyömrő: Leveleiket köszönettel megkaptuk. Cs. A.-né, Tűrtél: Panasza ügyében a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságon jártunk el. S. J.-né. Törökbálint és P. P.- né, Nagykőrös: Kérdéseikre jogtanácsosunk válaszol. Pacsirtaszóval őszül a vén betyár Nemzeti érték — valóban? — A magyarostól a magyarig Hetvenkét eves ember va- beszélgetnek egymással, kígyók. Valahányszor a piacon cserélik véleményüket és ez járok, mindig bosszant, hogy különösen a fiatalok számára a tér hemzseg a kerékpáro- hasznos. Ilyenre került sor Az illetékeseké a sző vezeti, három üzemi, két szak- E rovatban közöltük nem- iskolai és kettő középiskolai, rég Mészáros Lászlóné leve- Legjobb eredményt érte el lét Szigetújfaluról. Olvasónk jU/ " • •• ................... -• i| |Ä ÜI * p \'Á '■> A KORSZERŰ GAZDASÁGBA: Bábolnai gabonaszáriió Teljesítmény: 15 tonna/óra Megrendelhető hathónapos szállításra a Mezőgazdasági Kombinát Kereskedelmi Osztályán, Bábolnán. Forgalomba hozzák az AGROTRÖSZT megyei AGROKER vállalatai. a mozielőadások színvonalát bírálta. Erre kaptunk választ Űjszászi Gyulától, a Pest megyei Moziüzettü Vállalat igazgatójától : „A levél megjelenése után azon- nal vizsgálatot rendeltem el annak megállapítására, hogy Szigetújfalun a filnuszínliázban miért nem érik ei a kívánt szintet a mozielőadások. Megállapítottam, hogy a levélben említett előadáson műszaki okok miatt került sor a megengedhetetlen számú szünetre, amelyet a gépész gondosabb munkájával elkerülhetett volna. Igaz ugyan, hogy a filmszínház kinotechnikai felszerelése a folyamatos vetítésre nem alkalmas, ezért egy-egy játékfilm csak két, legfeljebb három szünettel vetíthető. A jobb színvonalú szolgáltatás érdekében elrendeltem a filmszínház műszaki berendezéseinek azonnali és teljes átvizsgálását. Vállalatunk új sötétítőfüggönyök beszerzéséről máris gondoskodott. Személyi változásokat is tervezünk a filmszínházban augusztus elsejétől. Reméljük, hogy az ismertetett intézkedések nyomán a szigetújfalui moziban is kellemesebb lesz a környezet, s ennek eredménye a látogatottság emelkedésében is meg fog mutatkozni. A vizsgálat alkalmával tudomásunkra jutott, hogy több alkalommal is vetettek fel már mozival kapcsolatos problémákat a tanácstagok a tanácsüléseken, ezekről azonban vállalatunk sajnos nem kapott értesítést, így intézkedni sem tudtunk. Kös zone tünket fejezzük ki a szerkesztőségnek és az olvasónak azért, hogy segítségünkre vannak a hiányosságok feltárásában, s ezáltal mód nyílik a hibák felszámolására.” Lapunk június 25—i számában jelent meg az Orvosok — telefon nélkül című cikk, melyre Neer Józseftől, a Budapest- vidéki Postaigazgatóság igazgatóhelyettesétől kaptunk választ: „A zsámbéki nagyközségi tanács 1971. október 27-én kelt beadványában kérte az Észak-Pest megyei Távközlési üzemtől a körzeti orvosi rendelőbe távbeszélő-állomás felszerelését. Amikor azonban az üzem a 3500 forint szerelési költség, valamint a 15 000 forint belépési díj befizetésére felszólította a tanácsolt, az az 1972. május 8-án kelt levelében kérte az igény tárgytalanítását. Azóta újabb igény a tanácstól nem érkezett, és dr. Vereczkei Imre sem kért ez ideig távbeszélő-állomást. A töki körzeti rendelő állomás iránti igényét az üzem nem tartja nyilván, Perbálon a körzeti orvosi rendelőben van távbeszélő- állomás. A zsámbéki telefonáramkörökben előforduló üzemi hiba az átlag alatt van. A jövőben az esetleges üzemzavarok soron kívüli elhárítása iránt intézkedtem.” Tehát ismét a zsámbéki tanácson a sor! Magyarkodó, magyaros, magyar. Tartalmukban egymással egyenértékű, azonos jelentésű avagy rokonértelmű szavak-e a felsoroltak? A választ nem lehet egy mondattal elintézni. Márpedig szükséges tisztázni a kérdést. Erre ösztönöz Venczel György beesési olvasónk levele, aki — és ezt igazolja a személyes tapasztalat, a gyakorlat és a statisztika egyaránt — nem csupán egyéni véleményét vetette papírra a vecsési szabad- éri színpadon a közelmúltban lezajlott magyarnóta est kapcsán: „Szomorú az, hogy egy ilyen nagy községben nem tudott összejönni annyi ember, hogy megtöltötte volna a' nézőtéréi. Meg a fele sem volt teli. Hát micsoda közönyös, nemtörődöm emberek laknak itt? Sajnálatos, hogy így mennek el a nemzeti értékek tudatosítása mellett. Bezzeg a disc jockey- klubnak sokkal nagyobb a népszerűsége.’’ Bartók és Kodály véleménye Hogy a magyarnóta menynyire nemzeti érték, erről nyilatkozzanak először a legilletékesebbek: Bartók Béla és Kodály Zoltán, akik századunk első évtizedében felfedezték, összegyűjtötték, kiadták és propagálták az igazi magyar népdalkincset. Bartók így ír a magyarnótáról: „A népies műzene dallamai városi kultúrával átitatott, többnyire dilettáns zeneszerzőktől erednek. Szerzőik nyugat-európai dallamfordulatokat kevernek bizonyos hazai parasztzenei sajátságokkal. A népies műzenestilus — noha van benne sok érdekesség és érték — az esetek többségében mégsem jut el abszolút tökélyig. Valószínűleg szerzőinek ízléshíánya miatt sok itt a mindennapi és a Nyugattól kölcsönzött zenei közhely. Viszont a szűkebb értelemben vett parasztzene- mindegyik dallama tökéletes alkotás — klasszikus példája egy zenei gondolat legideálisabb kifejezésének, végtelenül egyszerű eszközökkel és páratlanul kicsiszolt formában.” Kodálynak pedig ez a véleménye a nótáról: „Lényegében a XIX. század közepe táján keletkezett, szerzőinek lelki összetétele ugyanaz. mint közönségüké: a népkultúrából már kinőtt, de a magas kultúráig még el nem jutott, átmeneti embertípus. A kor átlagmagyarja önmagára ismert, önmagát szerette ben- n .... Tipikus félművelt zeneélet; városi műzene: de falusi, népkultúrai formák közt... A néprajzra csak annyiban tartozik, amennyiben egyes darabjai átmentek a nép ajkára is, s ott kisebb-na- gyobb változást szenvedtek.” Összehasonlítás A két véleményből világosan kiderül, hogy a sok évszázados múltra visszatekintő, a szó jó értelmében vett nemes népzene a magyar, míg a nevében magyarnak hirdetett nóta csupán magyaros, magyarkodó. Bartók és Kodály érthetően elsősorban zeneileg vizsgálta meg a problémát. Am a szöveg esetében sem különb a helyzet. A népi eszköztárat megpróbálták a szerzők átültetni, a formának alárendelve a tartalmat, mindez azonban a visszájára sült el. Mert hiába megyünk végig például az Akácos úton, hiába idézzük a nyárestét a pacsirtaszóval, a cigányt, aki úgy muzsikál, hogy csak a címzett leány hallja — az egész história messze esik attól, hogy mély és valódi érzelmeket keltsen. A magyarnóták szövege bizony távol áll a megkapó lírai vagy drámai erejű népdalszövegtől. Nem véletlen, hogy nagy költőink a népi szövegek alapján állva, az+ teljesen megértve és átérezve, azonosulva vele, újították meg költészetünket. Lássuk csak a magyar irodalom talán legcsodálatosabb szerelmes versét, Petőfi Sándor Szeptember végén című költeményét. A vers a nyíló kerti virágok és a hófödte hegyek ellentétével kezdődik, melyet a költő átvisz a szív „lángsugarú nyarának”, és az őszbe vegyülő sötét hajnak el- vontabb ellentétébe: „A tél dere már megüté fejemet”. Egyik magyarnótánk — méghozzá nagyoperettből származó! — is hasonlóképpen indul fa nóták szerzői mind ismertek, a nevektől azonban most eltekintünk): „Deres már a határ, őszül a vén betyár, rá se néz már sohasem a fehérnép ... más se kell az egész világból, csak a pipa, meg egy pohár bor.” Túl szép és megható ez így. De: ki látott az életben őszülő, vén betyárt, aki iszogatva, pipázgatva, éli békés öreg napjait. Nem, nem. Vidróczki, Angyal Bandi, Fehér László és társai bizony fiatalon végezték életüket a népdal szerint „zöld erdőbe, zöld mezőbe, akasztófa tetejébe’”, Poézis és népdal Végyünk egy másik szöveget, ezúttal egy népdal egyszerű, mégis mély, őszinte versét: „Ha jössz a temető- kertbe, ird a sírhalmom fölébe: itt nyugszik egy hű szerető, nyugtassa meg a teremtő. Ültess akármi kis fácskát, akár bár egy szál rózsácskát, hadd lássa meg aki itt jár, hogy te nem vótal csapodár. De még az egyre kérnélek, hogy hótomig szeretnélek; csak hogy osztán mást ne szeress, több szeretőt el ne temess”. Ugyanez a téma kétféle műköltészeti „feldolgozásban” is olvasható (nem valószínű ugyanis, hogy éppen ezt a népdalt ismerték a költők, ezért az idézőjel). Bajza József Esthajnal című versében tipikusan szentimentális módon miután jellegzetes hangulatképet fest a „reszkető tó hullámain” csillogó „bájló arany- fényről”, a „rózsák öléből” fölserkenő szélről és a „ícó^íp virággal hímzett ligetben(> rejtezve éneklő csalogányról, az édes lányka ölében így töpreng: „Ki tudja? holnap Talán síromra Leng a lenyugvó Est bíbora? Ah, vájjon e szív, Mely hőn pihegve Hófá- tyolodnak Alatta ver: Fog-e felettem Sóhajtozásban. Mint a nyögő szél, Keseregni?” Nem csúnya vers, de hol van ez a Szeptember végén jól ismert második es harmadik versszakához, melyből egy sor is önálló költeménygyöngyszem: „Elhull a virág, eliramlik az élet...” összegezve: bár e műfajról egyértelműen jót, vagy rosz- szat nyilatkozni nem lehet, hisz’ zene és zene közt csakis a színvonal alapján van különbség, és akadnak jó nóták is, mégis a magyarnóta egészére vonatkoztatva kijelenthetjük, hogy a magas színvonal barchóbásan szólva: nem jellemző rá. így volt rendjén „Remélem, hogy egy cikkecske elejéig az újság foglalkozik majd a vecsési magyarnóta esttel” — fejezi be levelét olvasónk. A kérésének eleget tettünk, még csak any- nyit, hogy bár levélírónk szavait idézve az előadóművészek mindent beleadtak, mi egy cseppet sem bánkódunk a közönség gyér .-száma miatt. A fiatalokat pedig nem kell elmarasztalni a lemezhallgatásért, a beatzene kedveléséért, mert ugyanezek a fiatalok’ keresik és dolgozzak fel a népzenét, amely örvendetesen már nemcsak tananyag számukra, hanem valami sajátosat igyekeznek belőle dsiná’- ni. Például úgy, hogy több változatból állítják össze a szöveget, szólamokat írnak, megváltoztatják a mű eredeti ritmusát, és az így újjászülető dalt mai hangszerelésben adják elő A népdalokban ugyanis mindig találnak valami általánost. napjainkhoz szólót, vagy a mai ember számára is érthetőt, példát mutatót. Ne bánjuk tehát, ha nem pipáznak, nem boroznak, hisz’ szomjukat tiszta vízzel oltják. A bartóki „tiszta forrás” vizével ! Dalos Gábor
