Pest Megyi Hírlap, 1974. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-06 / 182. szám
1974. AUGUSZTUS 6., KEDD 3 A szocialista országokkal együttműködve Kivédjük a Közös Piac intézkedéseit Baczoni Jenő államtitkár nyilatkozata A Közös Piac bizottsága — mint ismeretes — július közepén importtilalmat vezetett be az élő vágómarhára és a marhahúsra. Baczoni Jenő külkereskedelmi államtitkár ezzel kapcsolatban, az alábbi nyilatkozatot adta az MTI-nek: — A Közö3 Piac tagországaival folytatott kereskedelmünkben hagyományosan fontos helyet foglal el élő vágómarha- és marhahúsexportunk. Így az importtilalom hazánk exportérdekeit és a közös piaci tagországokkal fennálló kétoldalú gazdasági kapcsolatainkat súlyosan sérti. Hazánk képviselője a GATT július 19-én tartott tanácsülésén kifejtette: mélységes aggodalommal figyeljük a világkereskedelem nagy problémáinak megoldását eélzó kör- tárgyalások megindulása során a-zt, hogy egy olyan országcsoport, amely a világ kereskedelmének majdnem 40 százalékában részesedik, milyen felelőtlen módon jár el, semmibe veszi a GATT célkitűzéseit; a nemzetközi kereskedelmi szabályokat és partnerei érdekeit. A tanácsülésen az érintett országokkal együtt követeltük a kérdésnek a GATT keretében való napirendre tűzését. A Közös Piac felajánlotta a konzultációt az érdekelt országoknak. A GATT keretében a konzultáción — mint teljes jogú GATT-tagok —, természetesen részt fogunk venni. Elvárjuk azonban, hogy a konzultációk eredményeképpen, a kölcsönös érdekek figyelembe vételével megfelelő intézkedések történjenek. Semmi értelme nem volna a konzultációnak, ha diplomáciai formulákkal közölnék velünk, hogy az egyoldalú intézkedéseket továbbra is fenntartják. • A Közös Piac szervei rendkívül nehéz húshelyzetre hivatkoznak ennéd az intézkedésnél. Ebben az összefüggésben hogyan ítélhető meg a Közös Piac lépése, metre lehetett-e ezt az intézkedést előre látni? — Megítélésem szerint az intézkedést formailag ugyan a Közös Piac bizottsága hozta, de az intézkedésekért néhány közös piaci ország felelős. Ezt azért szükséges megjegyezni, mert a Közös Piac tagországai a saját nevükben jelennek meg a magyar piacon, amikor el akarnak adni, piaci lehetőségeiket növelni szeretnék; ugyanakkor Brüsszelre utalnak, amikor olyan rendszabályokat hoznak, amelyek a mi eladásainkat nehezítik, és kifejtik, hogy ez nem az ő intézkedésük, hanem a közösségé. — A Közös Piacon belüli rendkívül nehéz húshelyzetért nem a kívülálló országok szállítói a felelősek. A nyugati országokban folyó gazdasági viták is igazolják ezt a megállapításomat, valamint azt is, hogy erősen kétségbe vonható a megtett lépés indokoltsága és célszerűsége. A nemzetközi kereskedelmi szokásoknak, a közös piaci országokkal fennálló kétoldalú szerződéseinkben vállalt kötelezettségeinknek az felelt volna meg, hogy velünk piaci problémák esetén konzultáljanak és gazdasági konzultáció keretében a kölcsönös érdekek figyelembevételével keressék a megoldási módokat. — Mint ismeretes, az I. félév folyamán a Közös Piac már különböző — számunkra hátrányos — korlátozó intézkedéseket léptetett életbe; intézkedéseit többször változtatta. Kapkodó, a kereskedelempolitikai szokásoknak ellentmondó intézkedésekkel nagyon nehezen lehet melőre számolni. • Több érintett országban foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy megtorló reiHtv/abalyokiít léptetnek életbe. Ml a véleménye erről államtitkár elvtársnak? — Mi magunk az említett konzultáció eredményeitől tesszük függővé azt, hogy milyen módon érvényesítsük GATT-beli szerződésen alapuló jogainkat, amelyek ilyen esetekben ellenintézkedésekre jogosítanak fel bennünket. Említettem, hogy egy sor ország érdekelt a kérdésben. Elvileg a „kereskedelmi háború” ellen vagyunk, de természetes, ha egyes érintett országok önvédelemből ellenintézkedéseket tesznek. • Milyen tanulságokat lehet le- vonni ebből az esetből a jövőre ntizve? — Kereskedelmi • partnereinket nem aszerint kell megítélni, amit mondanak, hanem amit tesznek. Sajnálatos tanulság, hogy az elmúlt egyéves időszakban a Közös Piac tagországaival folytatott igen gyümölcsöző gazdasági tárgyalások; az együttműködés fejlesztését célzó megállapítások betűjével és szellemével szemben a tagországok olyan intézkedéseket hoznak, amelyek révén gazdasági kapcsolataink egészséges fejlesztése váratlan akadályokba ütközik. — Egyik legfontosabb tanulság, hogy tovább kell mélyíteni együttműködésünket a szocialista országokkal. Tovább kell folytatnunk piaci kapcsolataink szélesítését és erősítését a nem szocialista világban is olyan országokkal, ahol ilyen fajta meglepetésektől nem kell tartani. Ez különösen olyan nagyobb beruházásokhoz kapcsolódó vásárlási szándékokra vonatkozik, amelyek hosszú évekre kötnek le jelentős eszközöket. Támaszkodva a szocialista országokkal folytatott együttműködésünkre, külkereskedelmünk biztosítani tudja, hogy a Közös Piac mostani intézkedéseit is kivédjük, és így ezek az intézkedések a hazai tervszerű termelési programot ne zavarják. Pest megyeiek a diszmenetben Tiszthelyettes-avatás Debrecenben Vasárnap délelőtt katonai díszpompával egybekötött ünnep- | sögen avatták fel Debrecenben a magyar néphadsereg tiszt- helyettesi iskoláin végzett hallgatókat. Az avatáson részt vett [ Kálazi József vezérőrnagy honvédelmi miniszterhelyettes, ott J volt a magyar néphadsereg több vezető beosztásü tábornoka I és tisztje. Haris Tibor főtiszt: — Ai néphadseregben egyre több fontos beosztást kapnak a j tiszthelyettesek. Sokan olyan posztokon teljesítenek szolgá- | latot, ahol korábban »tisztek j tevékenykedtek. Ez egyben az oktatásukkal szemben támasztott követelmények növeke-1 dését jelenti. Az idén kezdett | első évfolyam már emelt szin-! tű képzésben részesül. De a korábban és a most végzett! fiatalok is megállják a helyű-' két. Csak egy aipróság, de jólesett hallani, hogy a díszszemle gyakorlása során kétszer is dicséretet kapott a harmadik század. Enné! az alegységnél az állomány többsége! a mi iskolánk hallgatói közül' került ki... Egy vagy két ezüst csillag A tápiószelei Lucza Ákos a tiszthelyettesképző iskola egyik büszkesége. Kiválóan végzett, ezt a váll-lapján dímezett életmódot, a parancsnoki hivatással járó felelősséget. így, kerültem a tiszt- helyettesképző iskolára. A két szelgő két ezüst csillag is bizonyítja. Míg a többiek őrmesterként. ő mint törzsőrmester kezdi meg a szolgálatot. — Két éve, érettségi után, a Zalka Máté Katonai Műsza- I ki Főiskolára jelentkeztem. Egy j hajszállal elmaradt a pontszámom a szükségestől. Pedig akkor már eldöntöttem, hogy mindenáron hivatásos katona leszek. A kollégiumi évek, az ifjúgárdista szolgálat során megszerettem a fegyelév alatt úgy érzem, megtaláltam, amit kerestem... Munkálkodását a közösség is elismerte: megválasztották az alegység KISZ-titkárának. E funkcióban többi között azon fáradozott, hogy megtalálja a szakmai oktatás, nevelés és a mozgalmi munka összhangját, hogy a kettő egymás segítőjévé váljék. Az alapszervezeti kezdeményezésekről elismeréssel nyilatkoztak a parancsnokok, eredményeikről A pártmunka mindennapjaiból Hivatásos forradalmárok A hivatásos forradalmár megjelölést — manapság, ki tudja miért — elég ritkán hallani. Pedig az önzetlen párt-, szakszervezeti, KISZ- tisztségviselő, aki főhivatásként vagy esetenként társadalmi munkájaként mély szenvedéllyel szolgálja a szocializmus ügyét, megérdemli a megtisztelő jelzőt, amellett, hogy általában az — ugyancsak megtisztelő — pártmunkás kifejezéssel illetjük őket. A szocialista politikai munka — ha ebben a marxista—leninista emberismeret, a dolgozók szeretete, az újat formáló készség együttesen mutatkozik — a legmagasabb minősítési szintre emelkedhet. Hogyan formálódik ez a napi életben? Az első vita társadalompolitikai kérdésekről, a marxizmus—leniniz- mus alapjainak folyamatos elsajátítása, majd a kezdeti párt-, szak- szervezeti és KISZ-megbiza tások teljesítése, az értük kifejtett fáradozás alakítja ki a mozgalmi, közéleti érdeklődést. Az ismerkedés az emberek egymás közötti társadalmi kapcsolatával — kezdetben néha spontánul — érzékeli az élethez tartozó politikai munka szükségességét. Természetesen vannak, akik számos politikai iskola elvégzése után is megmaradnak a társadalmi érdeklődés „segédmunkási” szintjén. Mások, esetleges szervezett marxista oktatás nélkül, ám szorgalmas önképzéssel kiváló politikai „szakmunkásokká” válnak. Az igazi szocialista forradalmár számos, az átlagtól eltérő készséggel rendelkezik. Kialakul az a képessége, hogy tud következtetni embertársai gondolataiból, véleményeiből. A helyes, időszerű törekvéseket meg tudja különböztetni az éretlentől, és segíti felismerni a társadalom előtt álló helyes lépéseket. A hivatásos forradalmár fejlődésével akkor éri el a politikai „mérnöki” szintet, amikor már nemcsak felismer, agitál, szervez, hanem számba véve az emberek politikai, tudati fejlődését, megtervezi azoknak várható hatását a gazdasági alapra. Az alap és felépítmény együttes mozgásában a felelősségtől áthatott biztonságérzet adja a lehetőséget a reális kezdeményezés javaslatához. A szocialista forradalmi politikai mozgalmat az olyan vezetők viszik igazán előre, akikben különösen kiemelkedően egyesülnek a kommunista tulajdonságok, s életszükségletnek tartják a marxizmus klasz- szikusainak tanulmányozását. Ezzel együtt magas szinten kutatják, hogy a klasszikusok útmutatásait miként alkalmazhatják napjainkban. Szüntelenül emelik ehhez általános műveltségüket, hogy a marxizmus—leninizmust ne csa* alkalmazni tudják, hanem fejlesztéséhez is egyszerű, világos gondolatokkal járuljanak hozzá. Mindezekhez mély politikai szenvedélyesség- ttek is kell párosulnia, szerénységgel és alkotókészséggel. Folytatva tovább a gondolatsort: a hivatásos forradalmárnak a tevékenysége akkor ér el — mondjuk — művészi szintet, ha elmélyül a kapcsolata a társadalmi, a közgazdasági,'de a technikai tudományokkal is. A kiemelkedően magas, részben vagy egészében tudományos politikai tevékenység művészi szintű művelése, illetve lehetősége valójában adott, de már bonyolultabb kérdés, hogy miként lehet a hivatásos forradalmár politikai munkásságának művészi szintjét megragadni. Mert ■ a hivatásos forradalmár élőszóban, előadásban. írásban egyaránt művészi szinten tolmácsolhatja mondanivalóját, fejtheti ki tevékenységét. Ezért is a marxizmus—leninizmus legkiemelkedőbb politikai munkásai nemcsak a forradalmi tudományoknak a képviselői, hanem annak mintegy művészei is. A szocializmus hazai és nemzetközi tapasztalatainak összevetése, értékes tanulságok kialakítása bonyolult, szerteágazó tevékenység, s hazai társadalompolitikai kérdéseink is izgalmas programot jelentenek. A közérthetőség, az agitatív kifejezőkészség, a mozgósító erő és a szenvedélyesség kiemelkedő jelentőségű mindebben. Az igazi művészre az jellemző, hogy szívós akarattal, állhatatossággal, az igazságba vetett hittel, áldozatra készen fáradozik a maga eszközeivel a társadalmi haladásért. A legkiválóbb politikai munkások, a született, hivatásos forradalmárok közül azok, akik élőszóval és egyéb eszközökkel sajátosan, egyénien, érzelmi hatással maradandóan tevékenykednek, kiérdemlik, hogy a politikai munka művészeinek tekintsük őket. Nevelő kritikával Napjaink fontos teendője a X. pártkongresszus határozatai teljesítésének értékelése. Vizsgáljuk az ipar, mezőgazdaság, kereskedelem és kultúra fejlődését. Értékelések készülnek arról, hogy a nemzeti jövedelem és az életszínvonal alakulása miként követi pártunk politikáját. Megállapíthatók a sikerek, és velük együtt a fogyatékosságok, amelyeket szocialista útunkról szükséges eltávolítani. A dolgok természetéből is adódik, hogy a gazdasági építőmunkáT nak nemcsak a sikerei, hanem az itt-ott előforduló helyi kudarcai is kézzelfoghatóan megmutatkoznak. Az objektív jellegű fogyatékosságokkal szemben egészséges türelmetlenség is észlelhető. Az emberi gyengeségek azonban gyakorta hosszabb időn át elleple- ződnek, mert érzékelhető megvilágításuk, bírálatuk sokkal körülményesebb. Sajnos, éppen ott tapasztalható a túlzott óvatosság, ahol különösen nagy a jelentősége a példás emberi magatartásnak. A vezetőknek nem ritkán úgy hízelegnek egy-egy vállalatnál, intézménynél, hogy hibáikat is erénynek tüntetik fel. A probléma megoldását nehezíti, hogy a hízelgők — akik majdnem mindenütt ott vannak — a bírálót egyenesen intrikusnak bélyegzik meg, s megfélemlíteni igyekeznek mindazokat, akik a vezető tévedéseire rávilágítani szándékoznak. Mindezzel szemben a pártszervezeteknek, s minden kommunistának azt a szemléletet szükséges támogatnia, amelyet pártunk képvisel. Nem tagadjuk, hogy esetenként bonyolult és nehéz feladat a vezető személyi fogyatékosságaival szemben fellépni, de az elvtársi segítő kritika elől mégsem szabad kitérni. Ahol a vezetők és beosztottak úgy közelednek egymáshoz, hogy hibák nélkül természetszerűen nincs ember, ott a hibák elhatalmasodását is aránylag könnyen meggátolhatják. Mindenképpen nagy a kommunisták felelőssége. Az a tény, hogy pártunk védi a társadalom tagjait, abban is kifejezésre jut, hogy ösztönzően dicséri a helyeset, és segítőén bírálja a politikailag, eszmeileg hibásat, szakmailag tévését, emberileg kifogásolhatót. Sajnos, megesik, hogy a segítő jó szó, a kritika sem használ. A magukról, megfeledkező gazdasági, állami, politikai tisztségviselőknél a kötelező példaadás elmulasztása miatt is szigorúbb a felelősségre vonás. Jó ha megkésve is, de a megbírált tanul saját hibáiból. A szocializmust építő társadalom, finely helyesen a mércét mindig magasabbra emeli, elmélyíti a nyílt, őszinte, nevelő kritikát is. Hasznos az okos szóval, ha kell. kemény kritikával folytatott harc a hibák ellen, mert veie is az ember felemeléséért fáradozunk. Lőnyai Sándor büszkén beszélnek a közösség tagjai. Legközelebbi terve: helytállni, mint újdonsült parancsnok, levelező úton elvégezni a műszaki egyetemet, letenni a tiszti vizsgát. „ Tűzkeresztség“ Kármán Gábor Nagykátáról került az iskolába. A hivatás választásának indítékait nem sokáig kell keresni. Bátyja hivatásos tiszthelyettes, nagybátyja nemrég került nyugállományba 22 évi, szintén hivatásos katonai szolgálat után. Nála is jó előiskolának bizonyult az úttörőmozgalom és az ifjúgárda. — A tanulóévek emlékei közül legszívesebben alegységünk „tűzkeresztségére” gondolok vissza. Mi voltunk az ügyeletesek. Épp letelt a szolgálat, s már átöltöztünk a kimenőhöz, mikor riadót rendeltek el. Nagy területen égett a közeli erdő, segíteni kellett az oltásban. Több órás kemény küzdelemben sikerült megfékezni a lángokat. Helytállásból mindenki kitűnőre vizsgázott. Azt hiszem, ez az esemény kovácsolt egybe bennünket igazi közösséggé. Lezárult korszak Soós Károly szintén végzett. Szülei a Fejér megyei Tabaj- don laknak. Ö az általános iskola elvégzése után sok mindennel próbálkozott. Szakközépiskolába járt, de az első év után kimaradt. Ezután autószerelést tanult, majd ezt is abbahagyta és a 20-as Volánhoz került, betanított munkásnak. Innen jelentkezett a tiszthelyettesképző iskolára. — A sikeres felvételivel Ze- zárult életem egy kiegyensúlyozatlan. meggondolatlanságokkal teli korszaka. Barátaim, ismerőseim mindannyian befejezték, amit elkezdtek: j leérettségiztek, szakmunkás- i vizsgát tettek, vagy főísko- I Iára járnak. Ügy éreztem, hogy nekem is be1 kell pótolnom a lemaradást, végig kell járnom egy magam kijelölte utat. A kezdő lépések, a beilleszkedés nehezen ment. de ma már elmondhatom: sikerült. Politikai munkásként dolgozom majd az egyik alakulatnál. Azt már eldöntöttem, hogy tovább tanulok: szeretném elvégezni a marxista—leninista esti egyetemet. A pálya szeretete A vecsési Csányi Mihály az újságban olvasta a pályázati feltételeket. Mikor egy barátjával jelentkezett, tulajdonképpen szerencsét próbált. Ugyanis a pályaválasztása nem sikerült a legjobban: eredeti \ munkahelyén nem érezte jól magát. Az iskolán eltöltött két év alatt az életcél keresése ; hivatásszeretetté fejlődött ná- j la. — Rögtön az induláskor felelősségteljes beosztásba kerülök. Leendő parancsnokaim azzal fogadtak, hogy minden támogatást megadnak a továbbtanuláshoz. Mert a korábbiakkal ellentétben, az iskolán ehhez is kedvet kaptam... A váci Kollár Györgynél a katonaélet utáni vágyódás több volt gyermekkori fellángolásnál. Tudatosan készült a pályára. — A polgári életben is van minden hivatásnak előnye és hátránya is — válaszoltam azoknak, akik a katonai szolgálat nehézségeit ecsetelték előttem. Máig is azt tartom, hogy a jó közérzet titka a választott pálya, a munlza szeretete. Én megtaláltam és érzem, hogy meg is fogom találni a iövőben is az alkotás örömét, a siker élményét. Nem utolsósorban a család minden tagja büszke arra. hogv hivatásos katona lett a fiuk... Nehezen teltek az avatás előtti napok, órák. A várakozás izgalma, feszültsége nyomot hagyott mindegyikükön. Komolyak, telve életkedvvel, tervekkel — tizenkilenc-húsz- éves fiatalok. Nagy változási hozott ez a vasárnap életükben: hivatásos katonák lettek, tiszthelyettesek. Mészáros János
