Pest Megyi Hírlap, 1974. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-31 / 203. szám

1974. AUGUSZTUS 31., SZOMBAT tSíMtm Felelőtlenség okozta valamennyit Fél év alatt két halál, hét megbetegedés növényvédő szerektől Csodálatos az emberi lele­mény: mérgekből készít nö­vényvédő szereket, de olyano­kat, amelyek csők a rovart vagy a gyomot irtják, nem ártanak azonban a kultúrnö­vénynek. Viszont a szert ada­goló, elegyítő, permetező em­bernek igen. Nagyon alapos körültekintéssel megfogalma­zott óvó rendszabályokat ad­tak ki éppen ezért az illeté­kesek. Veszélyes segítőtársak Védőálarcot, kesztyűt, mun­ka után levetendő és kimo­sandó védőöltönyt kell hasz­nálni a méreggel telített nö­vényvédő szerekkel dolgozók­nak. Pontosan meghatározott módon kell elraktározni, hasz­nálatra kiadni a szereket. Csak kiképzett és képesített, a vonatkozó munkavédelmi szabályok ismeretéből vizsgán bizonyságot tett ember dol­gozhat velük. Ismernie kell valamennyi mérgező hatá­sának ismérvét is, ami nem kis dolog, hiszen évről évre több szer használatát enge­délyezik. Tavaly még csak 234. idén már 268 volt az en­gedélyezett növényvédő sze­rek száma. A szerekkel dolgo­zókat egyébként időközön­ként orvosi vizsgálatnak is alávetik. A szabályok betartását a gazdaságokban a növényvé­delmet irányító szakmérnök ellenőrzi, de időről időre — évente mindenütt többször — a Pest megyei Növényvédő Állomás és a KÖJÁL közegei, a járási, városi közegészség- ügyi felügyelőkön kívül, el­sősorban toxikológus gyógy­szerészek. — Ennek a rendszeres el­lenőrzésnek köszönhető, hogy bár egyre jobban terjed a kemizálás a mezőgazdaság­ban, évről évre kevesebb a növényvédő szerektől eredő baj — közölték a megyei KÖJÁL-nál. — Mintegy 800 ember dolgozik hivatássze­rűen megyeszerte a mérgező hatású növényvédő szerekkel. De hogy még hányán házi­kertjükben, szőlőjükben, azt nem is lehet számon tartani. Ez év első felében kilenc mérgezés történt, ami vi­szonylag már azért sem sok, mert mindössze öt minősül­het belőlük foglalkozási bal­esetnek. A kilencből minden­esetre kettő halállal végző­dött. Elkerülhető véletlenek Elkerülhető lett volna a bal­eset? Erre a kérdésre nem­csak mi keresünk választ, ha­nem a minden egyes eset után megindult vizsgálat is. Mindössze a dabasi járás egyik szakszövetkezetének két tagjánál nem sikerűit két­séget kizáróan tisztázni az okot. Még április elején ga- bonagyomirtás közben lettek rosszul, kétnapi kórházi ápo­lás után gyógyultan hazatér­hettek. Balesetüket persze véletlen is előidézhette, csak­hogy vannak-e egyáltalán el­kerülhetetlen véletlenek!? Öt esetben a vizsgálat meg­állapította, hogy az óvórend­szabályok be nem tartása okozta a bajt. Két esetben pedig öngyilkossági szándék. Egyikük, egy tsz-traktoros permetezés közben jutott a méreghez, amit bevett és meg­halt tőle. Szerencsésebben, csak a kísérletig jutott el egy ipari segédmunkás, mert csupán enyhébb hatású szert tudott szerezni és még ideje­korán került orvosi kezelés­re. De vajon nem tekinthető ugyancsak öngyilkosságnak, még ha szándék nélkül is tör­ténik, annak a vasutasnak halállal végződő balesete, aki kertjében minden elővigyá­zatossági rendszabály fi­gyelembevétele nélkül foszfo- tinnal permetezett, de köz­ben szeszes itallal hűtötte le magát. Márpedig a szeszfo­gyasztás a méreg hatását fel­fokozza, gyorsabbá teszi. (Sajnos, erről még szakkép­zett növényvédők is elég sok­szor megfeledkeznek. Kész csoda, hogy oly ritkán jár meggondolatlanságuk végzetes következménnyel.) Két növényvédő — a nagv- kátai járás két szövetkeze­tében —, pedig aligha feledé- kenységből folytatta mun­káját az előírt védőfelsze­relés nélkül. Mérgezést szen­vedtek és néhány napi kór­házi ápolásra szorultak. Az­után mindkettőiüket eltiltot­ták a növényvédő szeres mun­kától, sőt szabálysértési el­járás is indult ellenük. Végzetes jószívűség Végül egy vecsési meg egy nagykátai lakos, egyik sem mezőgazdasági foglalkozású, A NYERGESÚJFALUI MAGYAR VISCOSAGYÁR, az ország egyetlen »egyiszál-gyára azonnali belépéssel felvesz VEGYIPARI SZAKMUNKÁSOKAT, FÉRFI ÉS NŐI BETANÍTOTT ÉS SEGÉDMUNKÁSOKAT Jöjjön dolgozni o Duna-menti nagyüzembe, Nyeigesújtalural — Konzern, automatizált, klimotizólt üzemelt — Modern i/egyioari technológia — Kitűnő szociális ellátottság — Korszerű munkásszállás — Továbbtanulási, kulturális és sportolási lehetősegek Jelentkezés: mindennap 7-től 14 óráig. Nyergesújfolun (Komárom megve), o Magyar Viscosogyar Munkaügyi Főosztályán. Levélcím: Magyar Viscosogyár. 2536 Nyergesújfalu. Pf. 1. házikertjében permetezve rosszul lett, kórházba került. — A balesetek egyharmada tehát, hogy úgy mondjuk ma­gánembereket ért — hangoz­tatták a KÖJÁL-nál. — A háztáji permetezők ellenőrzé­se természetesen nem lehet tökéletes, túl sokan vannak ehhez. Elég gyakran éri bal­eset őket, pedig minden le­hető módon a kertészkedők is figyelmeztetésben részesül­nek. Nem mondhatja senki, hogy nem értesül a növény­védő szerek veszélyes vol­táról. — Az év második felében járunk. Történt-e június vé­ge óta a megyében növény- védőszer-mérgezés ? — Történt, mégpedig egy júliusban, de az halálos ál­dozatot is követeit. A kakucsi Lenin Tse-ben Kaldenecker István betaní­tott növényvédő a fóliás pap­rikát permetezte. Raczki Mártonná kertészeti brigád- tag egy fél deci Phosdrint kért tőle, hogy a háza előtt nyíló rózsáit permetezze. A mérges folyadékot aztán tás­kájába tette, ahonnan Raczki József 64 éves tsz-tag az üveget kivette és ivott belőle. Csak keveset. De az is elég volt ahhoz, hogy megölje. Kal­denecker tudhatta, hogy igen erős mérgező hatású szerrel dolgozik, de semmiféle, még a leggyengébb méregtartalmú növényvédő szerből sem sza­bad senkinek sem adnia. Cselekedetéért most bűnvádi eljárás alá került. — És augusztusban for­dult-e elő mérgezés? — Mostanáig újabb nem jutott tudomásunkra. Talán balesetmentes marad» ez a hónap. Habár a növényvédő szerben lakó' méregördög soha nem alszik. Csak erről nem egy ember, bizony megfeled kezik. . „ , Sz. E. Több termeti cukorrépából Az idei cukorrépa-termesz­tés eredményeiről, a termés alakulásáról tartott sajtótájé­koztatót pénteken Nagy Lász­ló, a Cukoripari Vállalatok Trösztjének vezérigazgatója a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium budapesti Váci utcai bemutató termé­ben. Mint elmondotta: a kor szerű termelési módok beveze­tése, a termőterület növelése és a gépi betakarítás terjesz­tése nyomán az idén jobbak voltak a termésátlagok a tava­lyinál, de a lakosság cukorigé­nye is növekedett, ezért to­vábbra is behozatalra szorul­nak ebből a termékből. fi VÁCI ÁFÉSZ FELVESZ: közgazdászokat, anyaggazdálkodási csoportvezetőt, könyvelőket, adminisztrátorokot, gép- és gyorsírókat, áruforgalmi előadókat, bútor-, sportszer-, játék- és hangszereladókat, a Földvári téri ABC áruházba szakképzett eladókat és pénztárosokat; kirakatrendezőket, grafikusokat. Jelentkezni lehet szóban vagy írásban, pályázat és önéletrajz mellékelésével, az alábbi címen: VÁC ÉS VIDÉKE ÁLTALÁNOS FOGYASZTÁSI ÉS ÉRTÉKESÍTŐ SZÖVETKEZET 2601 Vác, Beloiannisz u. 3., személyzeti osztály. CSALÁDBAN - HÁZ KÖRÜL A mozgás: egészség A technika gyengévé, tunyá­vá, kényelmessé teszi az em­bert...! — halljuk úton útfé­len és ez jórészt igaz. A mun­kafolyamatok, a nagyobb erő­kifejtést követelő feladatok gépesítése megkönnyítette még a nehéz fizikai munkát is. A hajdan komoly mozgással és erőkifejtéssel dolgozó ember ma jobbára csak vezet, irányít és ellenőriz. Munka után pe­dig hazamegy, leheveredik, vagy leül a képernyő elé, eset­leg betelepszik a presszóba, a moziba, a kiskocsmába és las­san puhul, erőtlenedik és ne­hezedik, mert hízik. Még sze­rencse, hogy nem mindenki, mert divat' a telek, a hétvégi hajlék és az emberek egy ré­sze helyhezkötött mozgássze­gény munka után kezdi a má­sodik műszakot: megy ásni, kapálni vagy sétál, sportol esetleg kocog. És ez a jó! Ez a legjobb védekezési mód az egészségünkre káros és eszté­tikailag is csúnya elhízás el­len. ,Az emberi test” című könyvlxTi idézek: „Ahhoz, hogy fiatalságunkat, ruganyosságun­kat megőrizzük szükséges, hogy izmainkat gyaJtoroltás- suk”. A rendszeres, folyama­tos, a szervezet minden részét meamozgató, de meg nem ter­helő mozeás a szedek fokoza­tos fejlődését, később azok al­kalmazkodóképességének meg­tartását biztosítja. Az edzett szervezet az élet során amenv- nyit kopik annyit gyarapszik és így erejét megőrzi. Mozgás, edzés, kocogás alatt a csontok belső gerendarendszere erősö­dik, az Ízületek megolajozód- nak. az izomrostok szaoorod- nak és vastagodnak. a szívmű­ködés és vérkeringés javul,az anvagcsere fokozódik, tehát az enész test moanvossága nő. Megjavul a légzés is. A tüdő léebefogadő kéoessége növek­szik. A máj több szénhidrátot tárol és jobban méregtelenít. Az emésztőszervek működése GYERMEKKÖNYVEK ütemesebb, eredményesebb és még a vesék kiválasztoképes- ságe is fokozódik. A sorozatosan ismétlődő mozgás az egész szervezetet felfrissíti, felrázza, ösztökéli nemcsak annak egyes részeit, ahogyan a munka. Az emberi test egységes és oszthatatlan és elveszti az egyensúlyát az, aki annak csak egyes részeit gyakoroltatja. Ha egy kert va­lamelyik növényét nem öntözi, nem ápolja, nem gondozza a gazda, az növésben, termés­ben egyaránt elmarad a töb­bitől. Ez a helyzet az emberi test egyes szerveivel is. A céltudatos edzés, a rend­szeres mozgás az erőnlét egyik biztosítéka. Az erőnlét egész­séges életmódot tisztaságot, helyes táplálkozást, mértékle­tességet és ritmusos életren­det követel. És mindez együtt maga az egészség. Aki tehát sportol, kocog, ás, kapál, vagy a természetet járja, az tartós akaraterejével testi erejét nö­veli, tehát már a jó egészség útját járja. Dr. B. L. Divat, korszerűség 1974 címmel hirdetett a Könnyűipari Minisztérium nyilvános modc.ipa- lyazatot. A pályázat egyik teltétele az volt, hogy a beküldött pálya­munkák forgalomba hozatala egy éven belül biztosított legyen, hogy a korszerű öltözködési kultúra ki­alakítását elősegítse. A pályázati kiírásnak az is célja volt, hogy mozgósítsa a divattal foglalkozó szakembereket, hogy mind az ipa­ri, mind a fogyasztói igényeket ve­gyék figyelembe terveik kialakítá­sánál. A felhívás felsőruházati konfek­cióra, kötszövött konfekcióra, cipő és öltözékkiegészítő termékekre terjedt ki, ezen belül női, férfi- és gyermek-, bébikategóriókra, s 546 pályamunka érkezett be, ami igen szép eredmény. Ezek közül fogja a Könnyűipari Minisztérium a leg­modernebb és a legjobban megva­lósítható munkákat a Budapesti Nemzetközi Vásáron bemutatni, mint az iparág várható kínálatát. A beküldött munkák között sok volt az ötletes elképzelés, például a családi modellek kidolgozásánál, a kismama öltözékek több részes, va­riálható ruhadarabjainál. A gyer­mek felsőruházati termékek mind mennyiségi, mind változatossági szempontból talán a legsikerülteb­bek voltak. A férfi ruházati cikkek pálya­munkái viszont igen kis számban érkeztek be, úgy látszik, a szakem­berek még nem fordítanak elég gondot a férfiak öltözködésére. A 17 tagú zsűri — mely a keres­kedelem és az Ipar- és Képzőmű­vész Szövetség szakembereiből, va­lamint a sajtó képviselőiből állt — döntése alapján I., II. és m. díjjal jutalmazott pályamunkákat a di­vattervező Vállalat mutatta be. Képeinken a díjazott modellek közül mutatunk be néhányat. Szentkuthy Istvánná Kicsiny bábuktól a nagyvilágig öröm felnőttnek is lapozgat­ni őket: egyre szemcsáöítóbbak a gyermekkönyvek. S hogy ez jó, arról talán nem is kell meggyőzni senkit, hiszen oly­annyira természetes, hogy már ezzel is lekötik a gyermekek figyelmét, hogy „külcsínjük” a fiatalok esztétikai nevelését, s hogy a gyertnekkönyv volta­képpen játék is. Ám a játék a gyerekeknek nemcsak játék, másképpen az, mint a felnőt­teknek az ő játékaik. Talán a legszembetűnőbb különbség abban mutatkozik, hogy míg a felnőttek kikapcsolódást ke­resnek a játékban, a gyerekek számára ez kezdetben a „fő- foglalkozás”, az előiskola, s még a valóságos iskola mellett, sőt annak keretében is fontos formája és előmozdítója a meg­ismerésnek, az elmélyülésnek, egyáltalán a fejlődésnek. Ka­pu a világra. E gyermeki tevékenység íz­léses és kedves „tankönyve” Granasztói Szilviának a Móra Ferenc Könyvkiadónál megje­lent JÁTSSZUNK a BÁBUVAL! című kötete. Ez a sok rajzzal és fényképpel illusztrált könyv a babázás korszakából kinőtt gyerekek előtt a bábjáték vi­lágát nyitja meg. Elmeséli, hogy mi mindenből és hogyan készülhet bábu, és azt is, hogy miként lehet játszani velük. Hangsúlyozza: „En ugyan adok néhány ötletet, de te folytasd! Amit kitalálsz, megcsinálsz, el­játszol — az az igazi: új bá­buid új játéka!” E biztatásban benne rejlik a bábjáték nagy nevelési szerepe, lehetősége a gyermeki képzelet, ötletesség, előadókészség fejlesztésére. S emellett az ügyesség fejleszté­séé is, hiszen a papírból, do­bozokból, terményekből, fából, rongyból kialakítható bábuk készítése közben az alakítás, az anyagokkal való bánás ügyessége is fejlődik. A játékra csábító könyv függelékében kis műsorral is szolgál: bábukkal előadható verseket, mondókákat, mesé­ket tesz közzé, valamint egy „igazi Vitéz László-színdara- bot”. A bábjátszás a világ egyfaj­ta leképezése a kitáruló gyer­meki képzelet értelmezésében. Egy másfajta leképezésről szól Rockenbauer Pálnak ugyan­csak a Móránál megjelent AMIRŐL A TÉRKÉP MESÉL című kötete. A térkép, mint a világ egyfajta képe, izgalmas olvasmány, ha megtanuljuk, megkedveljük „betűit” olvasni. Ehhez csinál kedvet és ehhez ad útmutatást, példát a szer­ző. miközben nagyon világo­san és érdeklődést keltve el­beszéli, hogyan keletkezett és fejlődött a térkép, mit, ho­gyan ábrázol. „Olvasókönyvet” nyújt a szerző ehhez a térképábécéhez. Végigkalauzolja ifjú olvasóit Európán és Ázsián, Afrikán, Észak- és Dél-Amerikán, Ausztrálián és az óceánokon, valamint a sarkvidékeken, s külön hazánkon is. Azért mondhatjuk olvasókönyvnek, mert e fejezetekben voltakép­pen nemcsak érdekes ismerete­ket beszél el, hanem eközben bemutatja, hogyan és mit ol­vashatunk a térképekből, ho­gyan utazhatunk rajtuk. Olyan érdekességek egészí­tik ki végül a könyvet, mint a kü'önféle nvelvű fö’draízi nevek jelentése, bepillantást engedve a nevek hátterébe is. S azoknak, alo'k kedvet kan­ták a gazdagon illusztrált könyvtől, bőséges irodalmat ajánl a további olvasáshoz. N. F.

Next

/
Oldalképek
Tartalom