Pest Megyi Hírlap, 1974. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-31 / 203. szám

a 1974. AÜGTTS7TTTS 31., SZOMBAT A továbblépés feltételei Közművelődés a budai járásban ,iA falu gazdasági, társadalmi struktúráidnak átalakulása a falusi lakosság körében végzendő közművelődési munka elé is új feladatokat állít — olvashatjuk a Központi Bizottság közművelődési határozatában. — Az új helyzethez alkalmaz­kodó, differenciált tevékenységet kell folytatni. Elő kell segí­teni, hogy a műveltségi színvonalban és művelődési lehetősé­gekben meglevő viszonylagos hátrányt — az eddigi eredmé­nyek alapján — falun is leküzdjUk.” Mit tesznek ennek érdekében a falusi közművelődési mun­ka vezetői, irányítói? — erről beszélgettünk Deák Bélával, a budai járási hivatal művelődésügyi osztályának vezetőjével és Király Zoltánnal, a járás népművelési felügyelőjével. Termelőszövetkezetek a kulturális intézményekért Egy üzem — egy iskola Építők — társadalmi munkában A beszélgetés bevezetője­ként egy kis statisztika. A járás huszonhárom települé­se közül tíz kapta meg eddig a nagyközségi rangot. A tíz nagyközség közül egyedül Biatorbágynak nincs műve­lődési otthona, illetve amióta leégett a budakeszi művelő­dési ház egy része (már két esztendeje), azóta ott csak a színpadból átalakított kicsiny helyiség szolgál pillanatnyi­lag kulturális célokat. Érden művelődési központ, Piliscsa- bán klubkönyvtár, Budaör­sön, Pilisvörösvárott, Solymá­ron, Törökbálinton és Zsám- békon művelődési ház műkö­dik. A tárnoki intézmény pe­dig feltételesen birtokolja a művelődési ház címet. Vajon elégedettek-e mind­ezzel a járás művelődésének vezetői? — Ha a korábbi évek hely­zetét vesszük figyelembe, két­ségkívül előbbrelépés mutat­kozik — kezdi a beszélgetést Deák Béla. — Nemcsak azért, mert Érden megépült a járási igényeket is mindinkább ki­elégítő művelődési központ, hanem azért is, mert bizta­tó jelei mutatkoznak a to­vábbi fejlődésnek. Csak utal­ni szeretnék a toki kezdemé­nyezésre, amelyről a Pest me­gyei Hírlap már részletesen beszámolt. Ebben a faluban a gazdasági vezetők már meg­értették, hogy legalább olyan fontos szerepük van a közmű­velődésben, mint az állami szerveknek. Ezért fordítot­tak kétmillió forintot a mű­velődési ház és a könyvtár átalakításra, s vállalták a fenntartó szerepét, amely évi négyszázezer forintos támoga­tásban jelentkezik. A másik ilyen pozitív példa: a tár­noki Egyesült Termelőszövet­kezet évi százezer forinttal vesz részt a sóskúti klub­könyvtár fenntartásában. S ugyanennyivel járult hozzá az Egyesült Lenin Termelőszö­vetkezet ahhoz, hogy a meg- \ szüntetett pátyi művelődési otthonból ifjúsági házat hoz­zanak létre, amely a tervek szerint szeptember végén meg­kezdheti működését. A budai járásnak jelenleg tizenkilenc művelődési intéz­ménye van. A már említette­ken kívül Budajenőn, Nagy­kovácsiban, Perbálon, Pilis- szentivánon és Tinny én mű­ködik feltételesen művelődési ház. (A korábbi művelődés- ügyi miniszteri rendelet ér­telmében 1975. december 31-ig biztosítani kell ezen intéz­mények korszerűsítését vagy pedig meg kell szüntetni azo­kat.) Művelődési háza van még Üröm községnek, klub­könyvtára pedig Diósának, Pi- lisborosjenőnek és Sóskiitnak. Nincs művelődési intézmé­nye a már említett Biator­bágynak, Pusztazámornak és Telkinek, s még egy hónapig Pátynak. A tanácsok évi egymillió­százezer forintot fordítanak a járás művelődési intézmé­nyeinek fenntartására. Ehhez jön még az a nyolcszázötven- ezer forint, amellyel a járás gazdasági egységei járulnak hozzá a közművelődés támo­gatásához. — Ez az összeg többszörö­se annak, mint amennyit a járás gazdasági egységei a ko­rábbi években adtak erre a célra — mondja Király Zoltán. Akik lemaradtak — Elégedettségre azonban így sem lehet okunk, hiszen a nyolcszázötvenezer forint­ból hatszázezret há'-cm qaz- daság ad, a további kétszáz- ötvenezer forint pedig huszon­öt gazdasági egvséa támoga­tásából tevődik össze. Az érvelés valóban helyes, hiszen a járás olyan jelentős üzemei, mint például a Mecha­nikai Művek, a Magyar Gör­dülőcsapágy Művek diósdi gyára, a Porkohászati Válla­lat, a Herceghalmi Állami Gazdaság, a Solymári Tégla­gyár vagy az Ásványbánya Vállalat ma még egyetlen fo­rinttal sem járulnak hozzá a település lakosságának — akikből dolgozóik verbuvá­lódtak —• közművelődéséhez. És az érdi Benta-völgye Ter­melőszövetkezet is mindössze évi ezer forintot (!) biztosít a nagyközség közművelődé­sének segítéséhez. Sok tehát még a feltáratlan tartalék. Keresik a lehetőségeket, erz. vitathatatlan. Biatorbágyon például, ha megépül jövőre az új vasútállomás, felszaba­dul a régi állomásépület, amelyről a MÁV — a járás vezetőinek tudomása szerint — hajlandó lemondani a köz­ség javára. Ez az épület, bi­Családi ismeretek Az új tanévben általában valamennyi iskolatípusban megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a nevelőmunka tudatosabbá tételére, a tan­órán kívüli világnézeti-poli­tikai nevelésre, az iskolai kö­zösségek tervszerű és folya­matos fejlesztésére, a tanu­lók önkormányzó-képességé­nek kibontakoztatására. Az idő és az átlagosztályzat Az iskolák csökkentették a tananyagot. Elsősorban a lexikális adatokat tartalmazó részeket. A múlt tanév ta­pasztalatai szerint azonban a diákok egy része csak az anyagcsökkentésről, tehát a könnyítésről vett tudomást — a felszabadult Időt vi­szonylag kevesen fordították egyéni képességeik fejleszté­sére. Az új tanévben éppen ezért fokozottan töreked­nek az időtöbblet helyes fel- használására. Szintén az előző tanévben szerzett tapasztalatok utalnak arra. hogy az átlagosztályzat eltörlését sok végzős úgy fogta fel: nyugodtan leállhat a tanulással azokból a tan­tárgyakból, amelyeket nem tart fontosnak a továbbtanu­lás szempontjából. Pest me­gye több iskolájában, első­sorban természetesen a kö­zépiskolák érettségire készülő osztályaiban is tapasztalták a pedagógusok ezt az egyes helyeken és egyes tanulók­nál egészen feltűnően meg­mutatkozó jelenséget, amely bizonyos fegyelmezési prob­lémákat is okozott. Ezért a jelenlegi tanévben az okta­tásügy illetékesei felhívták a oedagóausok figyelmét: min­den tárgyból vegyék komo­lyan a tantervi követelmé­nyek minimumát, s akik bár­melyik tantárgyból nem dol­goznak rendesen, nem tesz­nek eleset a minimális köve­telményeknek. azokat buk­tassák meg — fügsetlenül at­tól, hogy a szóba nforgó tárgy fontos-e a továbbtanuláshoz vagy sem. Ezzel persze nem valamiféle buktatás! kam­pányt akarnak indítani, ha­nem szeretnék elkerülni a ta­nulmányi fegyelem romlását. Orvosok az iskolában Az oktató-nevelő munka korszerűsítése érdekében az zonyos átalakítások után, al­kalmas lenne művelődési ház és könyvtár céljaira. Buda­keszi vezetői a Pest megyei Moziüzemi Vállalattal tár­gyalnak közös művelődési 1 ház-mozi létesítéséről a le­égett épület helyett. Mindössze két kisközségben — a hétszáz lakost számláló Pusztazámoron és a háromszáz lakosú Telki­ben — nincs lehetőség mű­velődési intézmény létesíté­sére. Több képzett irányítót Amiben gyorsítani kellene az előbbrelépést: a szakkép­zett és függetlenített népmű­velők számának a növelésé­ben. Jelenleg mindössze ti­zennyolc függetlenített nép­művelő dolgozik a járás mű­velődési intézményeiben. (Há­rom hely pillanatnyilag még betöltetlen.) A tizennyolc füg­getlenített népművelő közül hat Érden, négy Tökön, kettő pedig Budaörsön tevékeny­kedik, s mindössze hat a já­rás egyéb településein. A ti­zennyolc függetlenített nép­művelő közül csupán hatnak van diplomája, négy pedig most kezdi vagy már végzi a népművelés-könyvtár sza­kot. Nem véletlen tehát a közművelődési határozatnak az a megálapítása: „Növelni kell az intézményekben a képzett szakemberek számát és tehermentesítésükre a tech­nikai segéderők arányát'’. iskolákban változatlanul sok­féle kísérlet folyik. A pedagó­gusok és a tudományos kuta­tók keresik az osztályozás nélküli értékelés lehetőségeit, kísérleteznek az egésznapos iskola különböző megoldásai­val, a kéthetenként — 11 na­pos — oktatási ciklussal, a munkára és a közéletiségre nevelés új formáival. Az egyik legfontosabb újdonság az ál­talános iskola első és ötö­dik osztályában az új mate- matika-tanterv bevezetése. Ez az idei tanévben az elsős és az ötödikes gyerekeknek csak öt százalékát érinti. Az idei tanévben 60 álta­lános iskola felsőtagozatán és 30 középiskolában — kísérleti tanterv alapján — megkezdő­dik az osztályfőnöki órák ke­retében a családi élettel kap­csolatos ismeretek oktatása. Ennek az a célja, hogy isme­reteket adjon a család és a társadalom viszonyáról, fel­világosítson a nő és a férfi biológiai és pszichikai sajá­tosságairól kialakítsa a he­lyes erkölcsi szemléletet, a kölcsönös felelősséget és tisz­teletet formálja a felnövek­vők érzelemvilágát, megala­pozza a család mindennapi életének megszervezéséhez szükséges ismereteket, s ak­tív egészségneveléssel meg­előzze azokat a károsodáso­kat, amelyek a leendő szü­lők és majdani gyerekeik egészségét veszélyeztetik. A kísérletben Pest me­gye is részt vesz. Három is­kolában, a szentendrei Móricz Zsigmond gimnáziumban és az ugyancsak szentendrei Baj­csy-Zsilinszky úti általános­ban, valamint Leányfalu ál­talános iskolájában oktatják majd az új tárgyat, egyelőre évi 4—6 órában. Az oktatás­ban nemcsak pedagógusok, hanem orvosok is részt vesz­nek. Szakmunkások három esztendeje A dolgozók szakközépisko­lái keretében új formaként indul szeptemberben a szak­munkások középiskolája” — azzal összefüggésben, hogy a korábbi A és B tagozat meg­szüntetésével egységes lesz a szakmunkásképzés.' Mind­azok. akiknek szakmunkás­bizonyítványuk van és az ál­talános iskolát elvégezték, A Ceglédi Járási Építőipari Szövetkezet nem tartozik a nagy ipari egységek közé. Ceg­léden mindössze 95 a termelői létszám. A szövetkezet tata­rozza a városi iskolákat, és profiljának megfelelően el­végzi a kisebb-nagyobb kar­bantartási munkákat is — ter­mészetesen bérmunkában. Eddig száz órát teljesítettek Két évvel ezelőtt a szövet­kezet bekapcsolódott az Egy üzem — egy iskola mozgalom­ba. Azóta nemcsak bérmun­kában dolgoznak. A szövetke­zet dolgozói társadalmi mun­kában is segítenek több óvo­dát, és együttműködési szer­ződés keretében patronálják a Mészáros Lőrinc általános is­kolát. Magyar János, a szövetkezet elnöke először az óvodáknak nyújtott segítségről beszél: — Tavaly 10 ezer forint ér­tékű szakipari munkát végez­tek dolgozóink az Ady ^3ndre úti óvodában. — Ezt az intéz­ményt évek óta patronáljuk, de jelentősebb társadalmi munkát a központi óvodában végeztünk. Véleményem sze­rint a szövetkezet időben fel­ismerte a mozgalom jelentősé­gét. Dolgozóink, főleg a szo­cialista brigádtagok megér­tették: ha azt akarjuk, hogy az óvodai férőhelyek száma gyorsabban bővüljön — ami­re nagy szükség van —, ne­künk is tennünk kell valamit. ebben az új formában három év alatt középiskolai végzett­séget szerezhetnek. Termé­szetesen ez úgy lehetséges, hogy beszámítják a szakmun­kásképzés során szerzett is­mereteiket. A pedagógusok élet- és munkakörülményeit javító intézkedések során született az a kormányhatározat, amely szerint a heti kötelező óra­számot a jelenlegi ötéves terv időszakában differenciáltan, 10—20 százalékkal csökken­teni kell. A határozatot a kü­lönböző pedagógus munka­körökben két ütemben hajt­ják végre. Így az óraszám- csökkentés részben 1974, részben 1975 őszén valósul meg. A kormány határozata nem csupán az óraszámo­kat mérsékli, hanem 1974. szeptember 1-től az alsó-, kö­zép. és felsőoktatásban lehe­tővé teszi a csökkentett, heti 44 órás munkaidő általános bevezetését. A szülők számára Rendelet jelent meg arról is, hogy az iskolaigazgatókat Szeptembertől fokozatosan határozott időre nevezik ki. Ez az oktató-nevelő munka, az Iskolai demokratizmus to­vábbi fejlesztését szolgálja. Gyakorlatilag azt jelenti, hogy az általános és középis­kolák, diákotthonok, nevelő- otthonok igazgatói a jövőben meghatározott ideig, általá­ban öt évig töltik be funk­ciójukat. Természetesen az igazgatói kinevezést újabb öt tanévre többször is meg lehet majd hosszabbítani, ha az igazgató vezetői felada­tait jól látja el, és a megha­tározott feltételeknek megfe­lel. A rendelkezés azt is hangsúlvozza, hogy az ötéves kinevezés rendszerét most. szeptember 1-től fokozatosan kell bevezetni. A határozatlan időre szóló igazgatói kineve­zéseket — legkésőbb 1977. szeptember 1-ig — legfeljebb öt tanévre szóló kinevezéssé kel', átalakítani. A tanév legfontosabb tud­nivalóiról az Oktatási Mi­nisztérium tájékoztató füze­tet jelentetett mea a szülők számára több százezer pél­dányban. amelvet az isko­lákban díjmentesen kaphat­nak meg az érdeklődők. M. T. A Mészáros Lőrinc általános iskolával kötött együttműkö­dési szerződés keretében a szövetkezet dolgozói 1974-ben vállaltak például 50 óra asz­talos-, 50 lakatos-, 50 vízveze­tékszerelési társadalmi mun­kát. Ezenkívül vakolást, fes­tést és mázolást, összesen 10 ezer forint értékben. — A mai napig körülbelül száz órát teljesítettünk — folytatja az elnök. Eddig a mennyezet erősítésénél és a padlástér általános karbantar­tásánál segítettünk. Ahol fejlettebb a brigádmozgalom Magyar János ezután el­mondta, hogy a szövetkezet abonyi egysége, ahol 85 fizikai munkás dolgozik, jobb ered­ményeket ér el az Egy üzem — egy Iskola mozgalomban. — Nem titok — folytatja —, hogy az abonyi egységünkben fejlettebb a szocialista brigád­mozgalom. Az abonyi asztalos, műkö­ves, szállító és a Munkácsy szocialista brigádok szoros kapcsolatot alakítottak ki több óvodával és iskolával. Élenjár­nak mind a szemléltető eszkö­zök készítésében, mind a kü­lönböző javító-szerelő — tár­sadalmi munkában. — Az Egy üzem — egy is­kola mozgalomban a ceglédiek sem akarnak lemaradni — vette át a szót Zakar János, a szövetkezeti bizottság elnöke. — A brigádmozgalom itt is fellendülőben van, és ezt fi­gyelembe vettük, amikor a közelmúltban például szocia­lista megállapodást írtunk alá a KISZ városi bizottságával. A megállapodás lényege az, hogy az Építőipari Szövetkezet dolgozói 1975. június 30-ig 650 óra társadalmi munkát végez­nek a balatonszárszói úttörő és ifjúsági tábor építésénél. E tábor a ceglédi fiatalok sza­bad idejének jobb, hasznosabb eltöltését is elősegíti. A közel­múltban 36 szövetkezeti tag 3 napig dolgozott a szárszói tá­borban. — 400 óra társadalmi munkát teljesítettek. Mit ad az iskola? A ceglédi járási Építőipari Szövetkezet annak ellenére, hogy csekély a munkáslétszá­ma — fizetség nélkül is sokat tesz azért, hogy az iskolákban zavartalan lehessen az okta­tás. — Általában nyáron — mondta az elnök — nagyon sok a tennivaló. — Ilyenkor sietni kell, de igyekszünk mi­nőségileg kifogástalan munká­kat átadni. Az iskola mindeddig viszont keveset nyújtott a szövetke­zetnek. — Nem voltak igényeink — így Zakar János. — Ünnepsé­geinken 02 úttörők rendszerint kultúrműsorokkal lépnek fel. Egy alkalommal a polgári vé­delem oktatást egy pedagógus tartotta... Szövetkezeti bizottság elnö­ke elmondta, hogy a jövőben töb ■ segítségért folyamodnak az iskolához. A dolgozók kö­zül — még a 30 éven aluliak közül is — többen nem végez­tek el az általános iskola nyolc osztályát. Ezért már hoz­zákezdtek a dolgozók iskolá­jának megszervezéséhez. Ter­mészetesen ehhez szükségük van a Mészáros Lőrinc általá­nos iskola pedagógusainak se­gítségére. Más vonatkozásban is számítanak a tanárok támo­gatására. Az utóbbi időben szakmun-. kásutánpótlási nehézségek je­lentkeztek a szövetkezetnél, pedig jók a kereseti lehetősé­gek. Szükségük van több ács­ra, kőművesre, bádogosra, víz­vezetékszerelőre, asztalosra és lakatosra. A szövetkezet el­nöke azt is elmondta, hogy a jövőben szorosabb kapcsolatot szeretnének kialakítani éppen az ilyen gondok megszünteté­se érdekében. Céljuk az, hogy a pedagó­gusokkal karöltve eredménye^ sebbé tegyék a pályaválasztá­si tanácsadásokat. Több üzem- látogatást szerveznek, azt kí­vánják elérni, hogy a tanulók közelebbről is megismerjék az említett foglalkozásokat. így bizonyára több lesz a jelent­kező e szakmákban is. Az egymáshoz való közele­dést, az Egy üzem — egy is­kola mozgalom továbbfejlesz­tését közös érdekek követelik meg az érintettektől. Ezt vá­ltéban időben ismerték fel. te­hát így a lehetőség gazdago­dása előtt nyitva áll az út. Roxin László Ötvenkét mii Október 9-én kezdődnek a műszaki könyvnapok Pénteken a zeneművészek Vörösmarty téri klúbjában volt a 13. műszaki könyvna­pok sajtótájékoztatója, ahol Fischer Herbert, a Műszaki Könyvkiadó irodalmi vezető­je ismertette a műveket és a könyvnapokhoz kapcsolódó eseményeket Az október 9-től 31-ig tartó műszaki könyvnapokra hét kiadó 52 műve jelenik meg csaknem 300 ezer példányban. A tíz alapfokú, 21 közép- és ugyanennyi felsőszintű munka az anyagmozgatástól a gépé­szeten, a híradástechnikán át egészen a műszaki alaptudo­mányokig és az üzemszerve­zésig érinti a műszaki-tudo­mányos élet szinte valameny- nyi területét. Viszonylag nagy számmal jelennek meg az épí­tészet és az építőipar különbö­ző kérdéseit tárgyaló kiadvá­nyok, közöttük olyan új mű is, amely a komplex könnyűszer­kezeti építési mód központi programját hivatott támogat­ni. • • AUTÓSZERVIZÜNKBEN minden típusú személygépkocsi- alsó és felső mosását, zsírozását, olajcseréjét,- motor, futómű, fék, fényszóró műszeres beállítását,- kerékkiegyensúlyozását,- valvoline alvázvédelmét.- karosszériajavítását és -fényezését vállaljuk. ELŐZÉKENY, GYORS KISZOLGÁLÁS „ UNtVERZÁL” MGTSZ AUTÓSZERVIZ, MAGLÓD (a 31 -es főútvonal mellett, a 28-as kilométerkőnél). Prukner Pál Az új tanév feladatai oktatása Szentendrén és Leányfalun

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom