Pest Megyi Hírlap, 1974. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-30 / 202. szám
1974. AUGUSZTUS 33., PÉNTEK ao .MUNKAERŐ-FELESLEG MUTATKOZOTT“ Fiatal üzem Dobáson — Három esztendeje itt még préri volt, a vásártér egészen az üzemegység túlsó végéig terült el — mutatott körül a gazda elégedettségével Barnáin j Tibor közvetlenül azután, hogy az MS-ö-s főútvonalról, a 41-es kilométerkőnél jobbra kanyarodunk. Hetente legalább egyszer leugrik Szentendréről a Pest megyei Fémipari és Kéziszerszámgyártó Vállalat igazgatója, hogy személyesen győződjön meg a dolgok alakulásáról. — Rövidesen lesz telexösszeköttetés is s akkor ritkulnak majd a „viziteiim”. Meg aztán: jól áll már a saját lábán a dobási üzemegységünk. Szentendrén annak idején — ha még olyan tehetős is lett volna a vállalat — a megoldhatatlan munkaerőgond lehetetlenné tette a fejlesztést. így esett, a választás Dabasra, ahol munkaerőfelesleg mutatkozott, s a község vezetői is jó szívvel fogadták az ipartelepítés gondolatát. Jobb körülmények — Az anyavállalattól egyedül Berkest Elek művezető települt át az Alföldre. A dolgozók 30 százaléka Szentendrén sajátította el új mesterségét. Ugyanakkor sikerült olyan da- basi jó szakembereket is „leigazolni” — sportnyelven szólva —, akik hosszú éveket fővárosi nagyüzemekben töltöttek el megelőzően. Hogy mást ne mondjak: Szaller Pál, a termelési üzemvezető nyolc évig dolgozott s szerzett számunkra nagyon hasznos tapasztalatokat a Ganz Mávag- ban. Vagy Kránitz László, az egyik legjobb kovács, a Hajógyárból kérte ki a munkakönyvét, mielőtt ideszegődött. Sőt: már az édesapját is maga mellé csábította a mezőgazdaságból — melegíteni. Az üzemegység fiatal vezetője, Czene Mihály örömmel vállalkozik birodalma bemutatására. Annál is szívesebben teszi ezt, miután újságíró még nem járt itt s most már nyugodt lelkiismerettel bemutatkozhatnak a nyilvánosság előtt. Az első csarnokot — ahogy némi túlzással hívják a bejárat szomszédságában levő földszintes épületet — éppen két éve nyáron adtál? át. Itt kapott helyet az iroda, a raktár, a férfi- és női öltöző — mindkettőt most bővítik —, a forgácsoló-, a köszörűs- és a hegesztőműhely s ideiglenesen az öntöde. 1973 végére készült el a méreteiben impozáns s a lehetőségekhez képest korszerű melegüzemi csarnok. Átköltözött az öntöde, ide került a harapófogó élmaró gépsor s munkához látott a kovácsműhely. Hadd tegyem nvndiárt hozzá: lényegesen jobb körülmények között, mint szentendrei fivére, hiszen a klíma itt legalább húsz fokkal enyhébb. A génpark — a Maevar Acéltól vett excenter és frikciós présének — még tíz-húsz évig alkalmas a harapófogók, rabitzfogóv és a Csepel Autó »várnak bérmunkában készülő tengelykapcsolók kovácsolására. Saját kivitelezésben A beruházás eddig hozzávetőlegesen tízmilliót vitt el, de ebben minden benne van: a meleg levegővel való fűtés, az automata központi melegvíz- ellátás kialakítása, sőt még a telek ára is. — A legtöbbet azon spóroltunk, hogy nem alkalmaztunk külső vállalatot — mondja Rsrnáth Til>or. Itt lényegében minden saját kivitelezésben létesült. Jelentős megtakarítást eredményezett az is, hogy jóformán mindkét csarnokot bontott anyagból hoztuk Ö6z- sze. Emlékszem, amikor a melegcsarnok épült, minden egyes oszlopállításnál itt voltunk a főmérnökkel, hogy ne történjen valami galiba. A fejlesztésnek azonban koránt sincs vége. A vállalat a közelmúltban fontos kooperációs szerződést kötött az ISO- vei. Ennek létesítményfeltéíele egy újabb, 600 négyzetméteres csarnok. A mintegy hárommil- l'.ó forintos beruházást felefele alapon finanszírozza a két vállalat. — Harminc-harmincöt forgácsoló gépet telepít az ISG Dabasra, különböző alkatrészek megmunkálására. Úgyhogy a csarnok egyik fele év végére már elkészül, az ehhez szükséges anyagokat — természetesen bontásból — már a helyszínre szállítottuk. Két év múlva ez a hosszú távú kooperáció már 6—8 milliót hoz a kasszába s 1980-ra várhatóan 20—25 milliót. Az újabb beruházás tehát perceken belül elkezdődik. A daraboló gép már a helyén is van: szomszédságába kerül a tmk és a művezetői iroda. A csarnok más'k felében pedig az üzemegység saját gépparkja telepedik le majd véglegesen. A fejlődés töretlen. Ebben az évben a dabasi üzemegység saját termékei révén 12 milliót, a szentendrei üzemegységgel való kooperáció révén pedig további 8 millióval veszi ki a részét a vállalat 42 millió forintos tervéből. Nagyot ugrott a bérszínvonal is két év alatt: 24-ről 31 ezer forintra. Utánpótlás a családból — Jelenlegi létszámunk 80 fő — veszi vissza a szót Czene István —, év végére szeretnénk további 40 munkást, köztük 10 —12 szakmunkást alkalmazni. Nem tolonganak ugyan a kapunk előtt, de reméljük, a tanács is segítségünkre lesz á toborzásban. Leggyakrabban azonban úgy ßlMd új dolgozó, hogy az egyik régebbi beajánl valakit a családjából. A két Suhajda lány például — Sáriban gyakori név ez — alapító tag; de már behozták az öccsüket, sőt férjeiket is az iparba. A fluktuáció minimális, ketten-hárman ha kikérik egy hónapban a munkakönyvüket. Fokozatosan, egyre jobban rajzolódik a közösség arculata.. Van már az üzemegységnek pártszervezete, nem régen alakult meg a KISZ — egyelőre tizenkét taggal —, s a szakszervezetben 95 százalékos a szervezettség. A mindössze kétéves részleg a községben Ls rangot szerzett magának: az I. kerületi általános Iskola patronálásával s azzal a gesztussal, hogy 120 ezer fo rint értékű társadalmi munkát aiánlott fel a létesülő hetvm öt személyes óvoda énítkezésé- né.l Czeróczki András tanéos- j elnök szerint: ..lényegesen többet, mint a községben nem e»v tehetősebb vállalat vagy szövetkezet”. Kertész Péter Mintegy 100 ezer tonna olajat takarítottak meg erőmüvekben A héten: 106 csoport Legtöbben a Szovjetunióba Szeptember elsején befejeződik az idegenforgalmi főszezon, de az IBUSZ utazásai iránt továbbra sem csökken az érdeklődés. Csak ezen a héten 106 csoport — mintegy 5200 turista — indult vagy indul útnak különböző országok megismerésére. Legtöbben a Szovjetunió városait, idegenforgalmi nevezetességeit keresik fel. A napokban 300 építőipari dolgozó barátság vonattal indult Kijev, Kisinyov, Odessza megtekintésére. Ezernél többen szállnak most vonatra, vagy autóbuszra, hogy Jugoszláviába, ötszázan pedig az NDK-ba, Spanyol- és .Olaszországba utaznak üdülésre, turistaútra. Megemlékezés a mohácsi csata évfordulóján Az 1526. augusztus 29-i mohácsi csata — a „mohácsi vész” — évfordulójára emlékeztek csütörtökön a Duna- parti városban. A hagyományoknak megfelelően meg- kondultak a harangok a mohácsi síkon hősi halált halt magyar és szövetséges katonák emlékére. A Csele-patak torkolatánál álló obeliszknél és a lengyel emlékműnél virágokat helyeztek el. Szabadidőtöbblet Az. Egyesült Ruházati Szövetkezet Pándon átadta új, konfekció üzemét. Az itt dolgozó asszonyok és lányok eddig három-négy órát utaztak budapesti munkahelyükre és vissza. Most már az iparosodó kisebb falvak, községek lakossága egyre több helyi munkalehetőséghez jut. Az Egyesült Ruházati Szövetkezet pándi üzemében egyelőre 50 nő dolgozik, a belkereskedelem számára állít elő ruházati cikkeket. A szövetkezet három és félmillió forintos beruházási költséggel létesített korszerűen felszerelt konfekció üzeme. A Magyar Villamosművek Tröszt az idén csökkenteni kívánja az olajfelhasználást. A legközvetlenebb megtakarítási lehetőségek alapján már eleve 80 ezer tonnával kevesebb olaj szállítására kötöttek szerződést az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszttel, és a kongresszusi versenyben is a felajánlások középpontjába állították e fontos, de igen drága energiahordozó takarékosabb felhasználását. A fűtőolaj-gazdálkodásban elsősorban arra törekedtek, hogy a mélyművelésű bányák szenével tüzelő erőművek vegyenek részt nagyobb arányban a villa- mosenergia-termelésben. E törekvés megvalósításában messzemenően együttműködnek a szénbányászokkal és gondoskodnak arról, hogy a bányától kapott többletszenet fogadják és felhasználják a széntüzelésű erőművek. Az olajmegtakarítás másik gazdag forrása, hogy a lakosság és az ipar földgázfelhasználásának időszakonkénti csökkenésével keletkező felesleget vették át az erőművek. A kétféle módszerrel, tehát a szénMEGJELENTA-4 r.^'" - *- au, r ... *. « !'v( ú' i» A LUDAS MAGAZIN különkiadása kapható a hírlapárusoknál és gázfelhasználás növelésével az első félévben 80 ezer tonna volt az erőművek olajmegtakarítása, és az előzetes számítások szerint a júliusi és augusztusi eredményekkel együtt — vagyis nyolc hónap alatt — mintegy 100 ezer tonna olaj a megtakarítás. A második félévben is alapvetően ezzel a két módszerrel csökkentik az olajfelhasználást, és egyúttal nagy gondot fordítanak arra, hogy szeptember végéig szénből és olajból is megfelelő készletek tartalékolásával alapozzák meg a TLI áramfogyasztási csúcs kielégítéséhez szükséges villa- mosenergia-termelést. Ugyanakkor az előzetes tervek, célok szerint minden lehetőséget megragadnak arra is, hogy lehetőleg szeptember végéig csaknem 120 ezer tonnára növekedjen az erőművekben elért olajmegtakarítás. Eszmecsere a munkahelyi demokráciáról Érdemi vélemény és a tájékozottság Látatlanban ítélkezni felelőtlenség — s igaz a szólás, mert miként lehetne véleményem arról, amit nem ismerek? Az üzemi, munkahelyi demokrácia egyik nagy gyengéje ma még, hogy sok esetben olyasmiről kellene nyilatkozni, amiről nincsenek összefüggő információk, csupán töredékes értesülések, vagy azok sem, hanem puszta szóbeszéd témájaként „tudunk” róla. Ilyenkor formálisan véleményt kértek, valójában senki nem tudja miről tárgyaltak, s mi volt vele a cél. Kellő tájékozottság nélkül nincs érdemi vélemény, érdemi vélemény nélkül üres jelszóvá silányul a munkahelyi demokrácia. Áttekinthetetlen térkép Furcsa termelési értekezleten vettem részt a közelmúltban. Az üzem dolgozóinak megbeszélésére eljött a gyár főtechnológusa, s egy anyagelőkészítő, keverő berendezés mellé állva tartotta meg „beszámolóját”. Ebben az egységben ugyanis régóta baj van a feldolgozásra kerülő anyag minőségével; a félkész- áru-termelés tetemes része ÉPÍTŐIPARI SZÖVETKEZET Quti-Nord technológiához szerelőbrigádot, továbbá autóvillamossági szerelő, kőműves, villonvszerelö. víz-, aáz- »s fűtésszerelő, osztalos. burkoló, eoűletlalcotos, ács. vosbetonszerelő. tetőfedő sziaetelő bádogos, festő, oorkettós qéokocsiszerefő. k5nnyűo®ofceze!ő. neh«7o*okezelő heaesztővtzsoával épilögépsterelő szakmunkásokat, betanított és segédmunkásokat 06 évűket betöltött fiúkat Is), rakodókot, kubikosokol azonnali belépéssel telvesz. lelentkeznl lehel a „Prosperitás" KSZ nunkoűayi osztályán: Budapest IX., Viola u. *5. emiatt selejt. A munkások, a művezetők azt ismételgették: rossz a technológiai előírás, s már több értekezleten elmondták ezt. A főtechnológus a demokratikus módon gyakorolt bírálatokra frappánsan válaszolt. Odaállt a berendezéshez, s háromnegyed óra alatt bebizonyította, az apró figyelmetlenségek, lazaságok miként vezetnek a bajhoz. Az általa készített anyag kifogástalan volt. Szó sincs arról, mintha hasonló gyakorlati érvpárbajra minden ügyben mód nyílna és feltétlenül szükség lenne. Arról azonban igen, hogy a felmerülő kérdésekre alapos, meggyőző választ kell adni. A tájékoztatásnak ugyanis nem a formája, hanem a tartalma a döntő. Itt rejlik a buktatók egyike. A vezetők tekintélyes csoportjának esze ágában sincs elhallgatni a dolgozók előtt, mi sikerült, mi nem, melyek az eredmények, illetve a feladatok. Sőt! Olyan bőségben nyújtják mindezt, hogy a dolgozók számára áttekinthetetlenné válik a térkép; nem igazodnak el a teendők sűrűjében. Holott Informálták őket! Igenám, csak éppen az hiányzott, hogy az információk tömegéből kiválasszák számukra azokat, amelyek saját tevékenységükhöz kapcsolódnak, ezáltal világosak és közérthetőek. Az egészt is, a részt is Félreértik a tájékoztatás szerepét, fontosságát azok, akik azt,hangoztatják: az embereket legközvetlenebb környezetük dolgai érdeklik csupán. Az egészséges arányok I meglelése, ahogy másban, úgy a tájékoztatásban szintén alapvető követelmény. Igenis, nagy szükség van a gyár, a vállalat egész helyzetét megvilágító, tömör célokat és feladatokat összevető információkra. A számzuhatag, mely hol tonnákban, forintokban, hol százalékokban sorolja a termelési, kiszállítási terv teljesítését, az értékesítés alakulását, nem információ. Ebben a tormában legalábbis nem az. Pedig a termelési értekezleteken elhangzó beszámolók többsége — sajnos ezzel van telegyömöszölve. Talán azért, mert a termelési értekezleteket előkészítő műszaki konferenciák sem sokkal különbek. Állandó körforgás Folytatva az előbbi gondolatmenetet: nemcsak arról szükséges információt adni, amiben az érintettek döntenek. Az információ igénye ennél jóval tágabb. Más az információk köre és áramlása egy nagyvállalat gyáregységeiben, amelyek ráadásul az ország különböző részein találhatók s ettől egészen különböző a néhány száz főt foglalkoztató, egy telephelyű gyárnál. Tagadhatatlanul ebben, a tájékoztatásban a legelmaradottabb ma még az üzemi, munkahelyi demokrácia szervezete. Lökésszerű s nem folyamatos az információk körforgása, hol megáll, hol nekilendül. Van, ahol szándékosan gyűjtögetik a tényeket, hogy „mondjunk valamit” a soron levő tanácskozáson. Akadnak, akik úgy hiszik, bevégezték dolgukat az információk elhadarásával, s nem kíváncsiak azok hullámverésére. A félreértések és félremagyarázások seregét szükséges eloszlatni ahhoz, hogy az információk áramlása előtt tivztultabb legyen a terep. M. O. Első alkalommal Szeptemberben fizetik a bérkiegészítést A rendelkezések értelmében azoknak a dolgozóknak a részére, akik 1974. szeptember 1-én munkaviszonyban állnak, az 50 forintos munkabér-kiegészítést a szeptember hónapban kifizetésre kerülő munkabérrel együtt kell folyósítani, tekintet nélkül arra, hogy a szeptember hónapban kifizetésre kerülő bér esetleg augusztus hónapra jár. Vonatkozik ez az ipari szövetkezeti tagság, illetőleg a szolgálati viszonyban, vagy a betegségi biztosítási kötelezettség alá eső bedolgozói munkaviszonyban álló dolgozókra is.
