Pest Megyi Hírlap, 1974. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-29 / 201. szám

/ Megtalálják számításukat Tovább javulnak a gazdálkodás feltételei Egyesülés előtt a csemői tsz-ekben A járás mezőgazdaságára az előrelátó tervezés jellemző. Rövidebb, hosszabb időre szó­ló tervek szabják meg a fej­lődés, a gazdálkodás ütemét. A járás gazdaságpolitikai célkitű­zései szintén hosszabb távra körvonalazzák a kívánatos ten­nivalókat. Mindez azt célozza, hogy 1976-ra, amikor az ötö­dik ötéves terv kezdődik, ala­kuljanak ki a járásban a nagy­üzemi gazdálkodást legeredmé­nyesebben szolgáló gazdaság­méretek. A megalapozottan működő termelőszövetkezetek eleget tudjanak tenni a meg­növekvő követelményeknek. Ebből a megfontolásból ki­indulva p járási pártbizottság megbízása alapján — egy szak­emberekből álló bizottság 1971- ben tanulmányozta Csemő termelőszövetkezeteinek hely­zetét és a gazdálkodás fejlesz­tésének lehetőségeit. A bi­zottság — alapos és sokiránvú vizsgálódás alapján — in­dokoltnak látta a meglevő ter­melőszövetkezetek összevoná­sát a fontos beruházások végrehajtása érdekében. A két csemői termelőszövet­kezet, a Szabad Föld és a Rákóczi, egyesítésére a veze­tők az elmúlt hónapokban megtették a szükséges előké­születeket. Meghatározták a soronlevő feladatokat s előké­szítő bizottságot hoztak lét­re. amelyben mindkét gazda­ságból egyenlő számban vesz­nek részt. Részletesen kidol­gozták javaslataikat a gazda­sági, pénzügyi és az általános igazgatási kérdésekben. Ezt írásba foglalták, megvitatták és sokszorosították. Ezekben a napokban már olvashatja a szövetkezetek valamennyi tagja. A két közös gazdaság termé­szeti adottságai hasonlóak. Anyagi helyzetük stabil, a gaz­dálkodás főbb ágazatai meg­egyeznek. A szántóföldi nö­vénytermesztés mellett a szőlő, a -gyümölcsös és a baromfite­nyésztés a jellemző. Ha egye­sülnek, területük akkor is alig haladja meg a 3700 hektárt, tehát csak közepes nagyságú­nak mondható. Az egyesülés előnyeiről és az előkészületekről beszélget­tünk a két gazdaságban. Szalkay István, a Rákóczi Tsz elnöke: — Az új alapszabály-terve­zetet úgy állítottuk össze, hogy mindkét szövetkezetből a tag­ság számára előnyösebb voná­sok kerüljenek bele. A Rákó­czi Tsz-ben a ' szociális kez- vezmények számottevők,' a Szabad Földben a háztáji föld kimérése kedvezőbb. Ezt mind figyelembe vesszük. Bízunk benne, hogy a nyugdíjas tag­ságnak idővel nyigdíjkiegé- szítést is fizethetünk. — Mindkét tsz tagjaival el­beszélgettünk, a fővezetők és a középvezetők ismerik jöven­dő feladatukat, beosztásukat és várható jövedelmüket. Min­den munkáskézre szükségünk lesz a ^jövőben is. Azon le­szünk, hogy senkit ne érjen sérelem, károsodás. Az egyen­rangúság és az egyenjogúság elve vezérel bennünket az egyesülésben. — Az anyagi erők összevo­násának előnyeit kölcsönösen érezzük majd. Közös pénzünk­ből vehetünk autóbuszt. Egyik gazdaságnak sincs megfelelő székháza. Együttes ' erővel könnyebben építhetünk. Köz­ségpolitikai szempontból is előnyök várhatók: összehan- goltabban támogathatjuk a község fejlődését, az óvoda-, iskolaépítést. Molnár László, a Szabad Föld Tsz elnöke: — Meggyőződésem, hogy az egyesülés után ésszerűbben gazdálkodunk, nagyüzemi mű­velésre alkalmas táblákat ala­kítunk ki. Korszerű gazdálko­dási elvek alapján foglalko­zunk a szántóföldi növény- termesztéssel, a szőlővel, a gyümölcsössel és az állatte­nyésztéssel. ' Módunk lesz na­gyobb munkabírású gépeket vásárolni és ezeket jobban ki­használni. Üzemi épületeinket ennek megfelelően alakítjuk ki. Az egyesülés lehetővé teszi hogy egységes szerkezetben gazdálkodva fokozatosan ja­vítsunk termelési körülmé­nyeinken. Jobb eredményeket érünk el, lerakva a jövő alap­jait a mai fiatalok és az idő­sebb korosztály boldogulását | segítjük. — Tagságunk piegnyugvás- sal vette tudomásul, hogy ter­melőszövetkezetünk jelenlegi központjában a továbbiakban is lesz ügyintéző, akihez nyu­godtan fordulhatnak ügyes­bajos dolgaikkal. Beteglapju­kat helyben érvényesíthetik, háztáji gazdaságuk problémái­val, egyéb ügyeikkel nem kell a jövőben sem kilométereket gyalogolniuk, dolguk gyors el­intézésre talál. — Nálunk jelenleg három­éves szerződések szabályozzák a családi szőlőművelést. Eze­ket a megállapodásokat to­vábbra is érvényesnek tekint­jük. Az a célunk, hogy min­den tagunk megtalálja ezen­túl is számítását. Szabó László, a községi ter­melőszövetkezeti pártcsúcs- vezetőság titkára: — A községbeli kommunis­ták összevont csúcsvezetőségi beszámoló taggyűlésen foglal­tak állást a már 1971-ben vá­zolt elképzelések mellett. A községi csúcsvezetőség is na­pirendre tűzte a témát, majd az alapszervezeti vezetősé­gek és a pártalapszervezetek is foglalkoztak a kérdéssel. Mindkét tsz-ben egyhangúlag állást foglalt a párttagság az egyesítés mellett. — Meggyőződésünk, hogy mind politikailag, mind gaz­daságilag az új tsz erősödését szolgálja az egyesülés. Üj Istvánná, a Szabad Föld Tsz baromfigondozója: — Tíz éve vagyok tsz-tag, négy gyermekem közül kettő­nek már kenyeret adtam a kezébe. A kisebbek még isko­lába járnak: tanyai kollégis­ták Nagykőrösön. Egy négy­gyermekes asszonynak nem mindegy, milyen a megélhetés, Beszélgettünk mi már az egye­sülésről, és én személy szerint is jónak tartom. Ügy érzem, munkám, keresetem — a je­lenlegi munkakörömben — ,á jövőben is meglesz. Nem taga­dom, örülnék, ha idővel annyi­ra megerősödne az egyesült tsz, hogy telne egy korszerű baromfitelepre is. Osgyányi Ferenc, a Szabad Föld Tsz főmezőgazdásza: — Az egyesülés a ma fel­adata és a jövő útja. Indokol­ja ezt a mi idei aratásunk is. Arra nem volt pénzünk, hogy több mint egymillió forintot költsünk nagy teljesítményű kombájnra, magunk kihasz­nálni sem tudnánk. Jelenlegi eszközeinkkel hetekig aggód­tunk a termésért. Ügy érzem, a gépesítés elsőrangú feladat, s megoldásában előbbre ju­tunk. — Mindkét tsz-ben terem szőlő. A Szabad Földnek hét borkimérője van. Idővel talán megfelelő borfeldolgozót, pin­cét létesíthetnénk. A baromfi- tenyésztés mindkét gazdaság jó bevételi forrása. Erre is rá­férne a korszerűsítés. Fakán Vendel, a Rákóczi Tsz melléküzemének vezetője: — Az állam anyagi támoga­tást ad a mezőgazdasági nagy­üzemek fejlesztési törekvései­hez. Ez azonban területi mére­tekhez, termelési és anyagi adottságokhoz kötött. Az elbí­I rálásnál két kis termelőszövet- I kezet másképp jöhet számítás­ba, mint egy nagyobb, erő­sebb. Az ésszerű gazdasági megfontolás az egyesülést in­dokolja. Sípos József, a Szabad Föld Tsz főkönyvelője: — Az utóbbi években terv­szerűen tartalékoltuk pénzün­ket, nagyobb beruházásokhoz nem kezdtünk, tudatosan ké­szültünk az egyesülésre. Az el­múlt két évben üzemviteli hi­tel nélkül, saját pénzünkből gazdálkodtunk, csupán az álla­mi támogatás összegét vettük igénybe. A két szövetkezet tagságának évi jövedelme kö­zött nincs nagy különbség. Ez­zel nálunk mindenki tisztában van, hiszen a két gazdaság tagjai közül sokan rokonság­ban állnak egymással, gyakori téma a kereset. Afelől vala­mennyi csemői tsz-tag nyu­godt lehet: megtalálja számí­tását, munkája eredményét a közös gazdaságban is. A két csemői termelőszövet­kezet közgyűlése szeptember közepén dönt az egyesülésről. Minden remény megvan, hogy januárban együtt folytajták a munkát. T. T. Leégett a birkahodály Vasárnap a késő esti órák­ban kigyulladt Nyársapáton a Nagykőrösi Állami Gazdaság egy birkahodálya. A nádfedé­sű tetőzet pillanat alatt csak­nem teljesen lángba borult, így a közeli szolgálati laká­sokból összesereglő emberek a nagy hőség miatt rá sem gon­dolhattak oltására. A ceglédi tűzoltók, akik két gépjármű­fecskendővel kivonultak, csu­pán a hodály egyik sarkán ta­láltak beavatkozni valót, a többi helyen már csak a vá­lyogfalak tátongtak. Az épület — elavultsági mértéke folytán — legfeljebb százakban kifejezhető forint­értéket képviselt. Az állami gazdaság számára azonban ennél mégis nagyobb veszte­séget jelent a tűz, mert éppen a közeljövőben akarták bené­pesíteni az, egy idő óta hasz­nálaton kívül álló épületet. Park — a szülőotthon udvarán A konzervgyár szocialista brigádjai, valamint a kerté­szet dolgozói, társadalmi mun­kában helyreállítják a szülő­otthon parkját. A jövő héten kezdődő munka első fázisa a talajegyengetés lesz, ezután következik a füvesítés, majd a virágágyak készítése. A szocialista brigádok rend­behozzák a park sétaútjait is: padokat, pihenőket, aszta­lokat helyeznek el, a virág­ágyakba pedig különleges pa­lántákat ültetnek. s RÉGÉSZ - KERÉKPÁRON (II.) A Chartaiján talált Ahogy folytattam az ásást, .edenytöredékek is kifordul­tak. Fekete anyagúak, külön­böző vastagságúak, leginkább barnára színezettek. Nagy­ságukra, alakjukra csak kö­vetkeztetni lehet, de bizonyí­tani nem, mert oly apróra törték őket. Egy őskori ház tűzhelye rajzolódott ki, csak­nem egy méter átmérőjű kor­aiakban a kemencefenék ala­kult ki á tisztogatás folytán. A szája északkelet felé nyí­lott. A két oldalán egy-egy szarvast temettek el. A tetem és annak részei felett égett agyagréteget találtam, edény- cserépdarabokkal vegyesen. Ennek a temetésnek az ős­hiedelmekkel lehet kapcso­lata. A vázmaradványok szak­szerű kibontása, rajzolása, fényképezése, leírása és óva­fekete foltok titkai tos kiemelése több napot vett igénybe. A csontok már 6—7 ezer év után könnyen mállnak, ha eddig a föld meg is őrizte számunkra. A kopo­nyát kevés sérüléssel sike­rült kiemelnem. Ezeknek a szarvasoknak nem hengeres szarvuk lehetett, mert a le­tört agancs helye lapos csontozató szarvra vall. A rénszarvassal rokon állat volt akkor az ember háziállata, mert az élőző napon is ennek az állatfajtának a csontjai kerültek elő a másik tűzhely maradványaiból. Került in­nen ki egy 3,5 centiméter szé- lés oldalborda is, bizonyo­san őstuloké. A fekete folt egyre keske- nyedő rétegéből már csak szalagdíszes edénytöredék el­vétve került elő. Jelentősebb az az edényszéldarab, melyen XVIII. ÉVFOLYAM, 201. SZÁM 1974. AUGUSZTUS 29., CSÜTÖRTÖK Tíz tonna tanszer, 600 ezer forint értékű tankönyv Pár nap múlva kezdődik az iskolaév. Az a tapasztalat, hogy ilyenkor nagy a tumul­tus a város három papír- és írószer-, valamint az egy könyvesboltjában. A napokba'n érdeklődtünk az idei tan­könyv- és tanszerellátásról. — Mind az általános isko­lák, mind a középiskolák va­lamennyi tankönyve időben megérkezett. Ezeket szétszor­tíroztuk — iskolák szerint. Az Arany János gimnáziumban alakítottunk ki egy kisebb lé- rakatot. Innen igényelték az iskolák a könyveket. Tószegi Júlia közel 600 ezer forint ér­tékű könyvet küldött szét, s a 45 iskolában az osztályfőnökök osztják ki a könyveket és sze­dik be az ellenértékét. — Közel 30 konténerben 300 mázsa tankönyv érkezett. Van mindenből elég. De ha vala­melyik gyerek véletlenül még­sem kapott, az szeptember 15- től nálunk megvásárolhatja. Csupán a kisegítő iskola tan­könyveiből van kevés, továbbá a VIII. általános „témaközi feladatok” könyvéből nincs jelenleg elegendő, de szeptem­ber végén mind kapható lesz boltunkban — mondia Kopa Eszter, az ÁFÉSZ Szabadság téri 12-es számú könyvesbolt­jának vezetője. — Nálunk nem volt zsúfolt­ság. Július 15-én megkaptuk a' kért árukat, mely tíz tonnát tett ki. Túlórában és társadal­mi munkásokkal összeállítot­tuk a füzetcsomagokat. Egy felhívó kirakatot is rendez­tünk az iskolaszerekből — új­ságolja Rab Balázsné, az ÁFÉSZ Kecskeméti úti papír- és írószerbolt vezetője. Elmondta aztán, hogy min­den cikkből volt bő választék. Például iskolatáskából külön­böző formákban és színekben (piros-zöld-kék-sárga) válo­gathattak a kedves szülők. Toliból 50 féle érkezett. A leg­kelendőbb volt a Signo Szö­vetkezet patronos töltőtolla. Tolltartóból 22 félét (bőrt, mű­anyagot, fát) kínáltak. Hiány? Pálma és technokol ragasztó, valamint a pasztell- és zsír­kréta. De ebből is kapnak a napokban új szállítmányt. — A füzetcsomagokból ed­dig háromezret adtunk el. Az alsósoknak 30 féle füzetcsomág volt összeállítva, átlagár 90 fo­rint. A felsősöknek tízféle fü­zetcsomag áll rendelkezésére, 30-tól 40 forintig. A csomagok­ban levő tanszerek külön-kü­lön is kaphatók. A Toldi Mik­lós Élelmiszeripari Szakközép- iskola és Szakmunkásképző In­tézet diákjai ott helyben vá­sárolhatják meg a tanszere­ket. — Boltunk havi átlagforgal­ma 400 ezer forint; az augusz­lapos felületű fogót alkalma­zott az edénykészítő mester. Lencse alakú, befelé hajló szájú és kettéosztott tálacska darabja. Valószínű fejő­edény lehetett. Ezenkívül fel­tűnően sok édesvízi kagyló­héjat találtam. Ezeket a Gát tóból halászták ki és táplá­lékul szolgáltak. A szép alakú, finoman meg­munkált, vékonyfalú mécses bögrécskékről is szólni kell, mely szintén innen került ki. A mécs akkor a világításra és a tűz megőrzésére is szol­gált, még nem olaj, hanem szarvasfaggyú égett benne. Nem gondoltam, amikor munkához fogtam, hogy a vá­rosunk történetének ily tá­voli időszakából kerülnek elő emlékek. Arra se gondol­tam, hogy a háziállatok tör­ténetéből ilyen ősi leletekre bukkanok. Pedig így van. 6—7 ezer évvel ezelőtt is sok kis település, falu volt Nagykő­rös határában, sok ember dol­gozott, élt ezen a vidéken. Dr. Balanyi Béla (Vége) tusi hónapban ennek duplá­ja, 800 ezer forint bevételünk lesz. Az elmúlt hetekben so­kat dolgoztunk, de örülünk annak, hogy minden vevőnk elégedetten távozott a boltunk­ból — jegyezte meg beszél­getésünk végén Rab Balázs­né. Szatmári Tibor SPORT Őszi NB lll-as asztalitenisz-sorsolás Az őszi fordulóval rövidesen folytatódik a férfi NB III-as asztalitenisz csapatbajnokság Szabados csoportjának 1974. évi küzdelemsorozata. A nagy­kőrösiek sorsolása a követke­ző: Szeptember 1: Nk. Kinizsi— Bp. Elektromos, 8: Szegedi Textiles—Nk* Kinizsi, 15: Nk. Kinizsi—Ferencvárosi VSE, 22: Békéscsabai Konzervgyár —Nk. Kinizsi. Október 6: Nk. Kinizsi— Szolnoki Vízügy Dózsa, 13: Nk. Kinizsi—Mezőtúri Mező- gazdasági Főiskola. November 10: Bp. MEZŐ­GÉP—Nk. Kinizsi, 17: Kinizsi —Kecskeméti Spartacus, 24: Orosházi Kinizsi—Nk. Kinizsi. A részünkre adott informá­ció szerint a körösiek hazai mérkőzéseiken a Sportotthon­ban fővárosi ellenfeleiket va­sárnaponként 10 órai, a vidé­kieket 9.30-as kezdettel fogad­ják. Elmaradt szereplés Bár a HÓDGÉP Kupa lö­vészversenyre neveztek az MHSZ Nk. Konzervgyári Lö- vészklub sportolói, a kétnapos hódmezővásárhelyi viadalra az otthoni elszállásolási ne­hézségek miatt nem tudtak el­utazni és nem vettek részt a vetélkedőn. Sárosi idei legjobbját nyújtotta A Pest megyei birkózó­válogatott júliusban a jugo­szláviai magyarkanizsán járt, ahol barátságos nemzetközi mérkőzést vívott. A visszavágó kötöttfogású találkozókra nemrég került sor. Szigetszent- miklós helyett Ráckevén (ott eddig még nem volt birkózó­verseny). Vajdaság válogatott­ja 6: Korányban legyőzte a Csepel Autó csapatát. Ceglé­den a CVSE-vegyes mérkő­zött a magyarkanizsai, szabad­kai és zombori sportolókból álló vajdaságiakkal, s a ven­dégek 6,5:3,5 arányban győz­tek. Szoros találkozókat vív­tak a magyarok és a jugoszlá­viaiak. 57 kg-ban a nagykőrö­si Sárosi Tibor szerepelt, aki jókötésű szabadkai ellenfelé­vel szemben idei legjobbját nyújtotta, s igen aktív birkó­zással 10 pontos vezetés után kétvállra fektette. A három pótmérkőzés egyikén Faragó­nak nem jutott ellenfél. A nagykőrösi birkózósport híreihez tartozik még, hogy a konzervgyár jóvoltából, an­nak autóbuszával az Nk. Kini­zsi birkózói egész napos kirán­duláson vettek részt. Többek között megtekintették Tata, Esztergom, Visegrád, a Duna­kanyar, valamint Vértesszől- lős nevezetességeit is. Azt ter­vezik, hogy az ősz folyamán toborzót és tehetségkutatót tartanak a helyi ipariskolások részére a Sportotthonban á birkózók. Csütörtöki sportműsor Asztalitenisz. Városi Strand­fürdő, 15 órakor: városi egyé­ni Strand Kupa verseny. Honvédelmi sport. Povazska Bistrica (Csehszlovákia): nem­zetközi testvériség-barátság összetett honvédelmi verseny. Sakk. Városi strandfürdő, 15: Városi páros Strand Kupa verseny. Sportlövészet. Budapest: az MHSZ országos és nemzetközi bajnoksága. Sulyok Zoltán Mit látunk ma a moziban Fogadó a törött patkóhoz. Színes, szovjet kalandfilm. Kísérőműsor: Kő és kenyér. Előadások kezdete: 6 és 8 órakor. KISKÖRZETI MOZI A CSONGRÁDI ÜTI ISKO­LÁBAN A vizsgálat lezárult, felejt­se el! Olasz film. Előadás kezdete: 7 ómkor. Két, minősített hegesztői vizsgával rendelkező HEGESZTŐT AZONNAL FELVESZÜNK Német nyelvtudásúak előnyben. Jelentkezni lehet a PROSPERITÁS ÜTSZ munkaügyi osztályán: Budapest IX., Viola u. 45.

Next

/
Oldalképek
Tartalom