Pest Megyi Hírlap, 1974. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-28 / 200. szám

<Mihm 1974. AUGUSZTUS 28., SZERDA Több lehetőség a bejáróknak Pest meg}e kulturális együttműködése a fővárossal Még a tavasszal adtunk hírt a vasutasszakszer­vezet Törekvés Művelődési Házában megrendezett ta­lálkozóról, amelyen Budapestre járó vasutas dolgozók vettek részt. A rendezvényen Pest megyei művész- együttesek is felléptek. Azóta bebizonyosodott, hogy a kezdeményezés sor­sát nagy érdeklődés kíséri. Az igények növekedése ösztönözte a budapesti és Pest megyei intézmények kapcsolatainak további kiszélesítését. Műsorok vidéken és a fővárosban A fővárosban dolgozó vas­utasoknak csaknem kéthar­mada bejáró, azaz vidéki la­kos. Kulturálódási igényeik kielégítése speciális probléma. Ezért is örvendetes a Törekvés Művelődési Központ és a Pest megyei intézmények összefo­gásának első eredménye, amellyel a Törekvés Művelő­dési Ház ma már szoros kap­csolatot tart Gyömrő, Cegléd- bercel, Dunakeszi, Taksony kulturális intézményeivel. Tánckarok, kórusok, irodalmi csoportok, szavalok és zeneka­rok utaznak vendégszereplés­re a fővárosba, illetőleg vi­dékre. Sikeres műsor színhelye volt tavasszal Gyömrő, ahol a Törekvés Szivárvány együt­tese, irodalmi és zenei stúdió­ja,^ citerazenekara és helyi művészeti csoportok léptek fel. Ugyancsak itt nézte meg több mint háromezer ember Orczy Géza intarziáinak és Juhász Miklós grafikáinak kiállítását. Gyakran találkoznak fővárosi és vidéki nyugdíjasok is. Városligeti és népligeti sétá­kon beszélgétnek el a pihenő­évek örömeiről és gondjairól. A bejáró dolgozók tovább­képzését is segíti a művelődési ház. Mérnök-tanárok és peda­gógusok irányításával műkö­dő tanfolyamokat szervez to­vábbtanulásra jelentkezőknek. Az itt tanulók egyharmada Pest megyei lakos. Felvételi dolgozat — kiállításról Szeptembertől újszerű pró­bálkozásnak ad otthont a Tö­rekvés Művelődési Központ. Szülési szabadságukat töltő asszonyok számára levelező rendszerű oktatási formát szervez, amelynek célja, hogy sikeresen készüljenek fel középiskolai vizsgáikra. A megye és a főváros együttműködését példázza a Törekvés és Gyömrő közös, Budapesten rendezett kiállí­tása is, amelyen Unyi István festőművész mutatta be mű­övéit. A gimnáziumi előkészítő tanfolyamra jelentkezők a tárlat festményeiről írták fel­vételi dolgozatukat. A kiállí­tást csaknem nyolcezer ember nézte végig. A sikert bizonyít­ja az is, hogy az ünnepélyes Öt perc Gobbi Hildával Dunabogdányban Itt a természet beszél Még néhány hét és megkez­dődik a színházakban az üj, az 1974—75-ös színházi évad. A Dunakanyar „őslakójával”, Gobbi Hildával dunabogdányi nyaralójában, beszélgetünk. — Gyerekkoromban szü­leimmel több országban jár­tam, azóta is voltam néhány- felé, de a Dunakanyar jobban tetszik nekem a Rajna völgyé­nél, a Bódeni tónál is. A Bala­tont nem szeretem, az rosz- szabb, mint a Népstadion. Az életem nagy részét kétmillió ember között élem, kell egy kis magány... Itt ez megvan. Itt csend van, az ember foglal­kozhat magával, a természet­tel, a barátaival. Otthon agyoncsapom a bogarat, itt zsebkendővel r megfogom és hagyom élni. Itt tere van, ott zavar. Szépen ápolt kert közepén áll a manzardszobás kis nya­raló. Benne pici konyha, a földszintet a nappali uralja. Régi kolompokat, kis haran­gokat gyűjt a művésznő, ez díszíti a falakat, és számta­lan emlék, régi népművészeti használati tárgy. Az egyszerű, de egyéni ízlé­sű nyaralónak sok csodálója akad. Ismerik, szeretik tulajdo­nosát a szomszédok, neki mondják el panaszaikat, s új­ságolják örömüket. A villany- vezetékbe gallyak akadnak, a vízszolgáltatás sem zavartalan, s a telefon is gyakran néma. — Az Aprily Lajos völgy magaslatáról nézem nap mint nap a Dunát, ezt a még tiszta természetet. A túlpartról ide hállik a kisoroszi templom harangja; áz egyik szépen szól, a másik egy kicsit italos — később hangzik. A libák is átjárnak az egyik partról a másikra, csoportosan, megha­tározott időnként, aztán men­nek vissza. Nem kirándulnak, teljesen értelmetlenül járnak át. Feljebb hegyek vonulata zárja körbe ezt a hatalmas teátrumot... Itt a természet játszik, s mi vagyunk a nézők. Ezt nézem órákon át, vagy a kertben dolgozom egy kicsit. Most, látja, Tolnay Klári sze­di a babot, ezt én vetettem. Az új évad színházi tervei­ről kérdezem Gobbi Hildát, de az évadnyitó ülés előtt még nem tud kész adatokkal szol­gálni. — Azt szeretném, ha minél több időt tölthetnék itt a Du­nakanyarban és minél több jó alakítással kellemes órákat szerezhetnék a színházban a nézőknek. Keskeny ösvényen indulok a műút felé. Az ösvény elején kis emlékmű áll. Aprily Lajos (aki szabad óráit töltötte itt, s alkotta remekműveit) emléké­re állította a visegrádi községi tanács. Éliás Tibor megnyitó több mint 300 rész­vevője közül sokaknak csak a folyosón jutott hely. Adott feltételek / A budapesti és Pest megyei együttműködés hasznos és kö­vetendő kezdeményezés. A kapcsolatok további kiszélesí­téséhez az anyagi és szellemi lehetőségek nagyrészt adottak. A Törekvés Művelődési Ház azonban régi épületben mű­ködik. Udvara, környéke ugyan rendezett és tiszta, ám 59 terme gyakran zsúfolt, egymásba nyúlnak a rendez­vények, a rendezők helyiség­problémákkal küszködnek. Az eredményesen működő intéz­mény bővítésével még az ed­digieknél is tartalmasabb, sok­oldalúbb lehetne a közös mun­ka. Virág Ferenc A művészetek és az ifjúság Idén szeptember 23-tól ok­tóber 27-ig tartanak a bu­dapesti művészeti hetek. A fesztivál eseményeinek köz­ponti gondolata: a művészet és az ifjúság kapcsolata. Egyetemi színjátszó csopor­tok nemzetközi találkozója zajlik majd le az Egyetemi Színpadon és a Műszaki Egyetem színpadán: egye­bek között lengyel, angol, olasz, portugál egyetemi színjátszó csoportok jelentet­ték be részvételüket. — A Magyarországi Nem­zetiségek Központi Tánc- együttese felvételt hirdet a néptánc iránt érdeklődő fia­talok számára. Felvétel: szeptember 3-án, 4-én, 5-én (kedd, szerda, csütörtök) es­te 6-tól 3-ig, a szerb-horvát gimnázium tornatermében (Budapest VII., Rózsák tere 6—7.). Ezrek várják építését Milyen lesz Százhalombattán a művelődési központ? Régi gond, hogy Százhalom­battán nincs megfelelő műve­lődési otthon, ahol kulturál­tan szórakozhatnának, kikap­csolódhatnának, ismereteiket gyarapíthatnák az emberek. Igaz, három kultúrház fogad látogatókat, kettő az ipari lé­tesítményekben (DKV, hőerő­mű), egy pedig’ az óvárosban. Azonban a két előbbi intéz­mény a munkásszálláson la­kók alapvető művelődési igé­nyeit, az utóbbi művelődési ház pedig alig több mint ezer ember érdeklődésének csak egy részét tudja kielégíteni — azt is csak szerényen. Klubok, szakkörök, kultúrcikkek Százhalombattán viszont már kilencezren laknak (nem beszélve a beruházás munkás- szállásain lakó négy és fél ezer emberről), a nyolcvanas évek közepére pedig több mint húszezer helyben lakóval szá­molnak. A máris égetően je­lentkező és minden bizonnyal egyre fokozódó művelődési igényeket érthetően csakis egy korszerű, minden tekin­tetben kifogástalan művelődési központ tudja majd kielégí­teni. A városban tevékenyke­dő művelődési szakemberek bevonásával e megépítendő kultúrcentrum funkcionális tervére dolgozott ki a közel­múltban javaslatot a városi tanács művelődésügyi osztálya. Az elképzelés gerincét az az elgondolás alkotja — és ez esetben nem közhelyek a leír­tak —, hogy a művelődési köz­pont megépülte után a város egész lakosságának művelődé­si, társadalmi, közösségi és közéleti színtere legyen. Egy­úttal oldja meg a mindenna­pos kulturális igények kielé­gítését, a különböző rétegek, csoportok differenciált érdek­lődésének megfelelően. Ellátja a módszertani központ szere­pét is, közvetlen kapcsolatot fenntartva a város többi mű­velődési-oktatási intézményei­vel, a többi között a párhuza­mosan megépítendő szakkö­zépiskolával is. Kertjében Új művészlemezek A világon először 1974 nyarán két jelentős bemutató zajlott le hazánkban. Vácott — majd másnap Buda­pesten, a Zeneakadémián — magyarországi bemutatón hangzott el Haydn Tóbiás című oratóriuma, amely az 1775-ös bécsi ősibemu­tató után mindössze egyszer szólalt meg. Kottakiadásban pedig csak 1963-ban jelent meg a mű, egy német zenetudós jóvoltából, aki a korabeli átdolgozások után Haydn ere­deti koncepciója alapján állította össze a művet. Ez a kiadás szolgált alapul Maiklári József karnagy számára, a váci bemutató előadáshoz, s ennek alapján készült az új le­mez felvétele is, amely néhány héttel az „élő” hangversenytermi előadás után látott napvilágot. A koncertelőadásnak igazodnia kellett a hangversenyek szokásos műsoride­jéhez, így az előadók kénytelenek voltak rö­vidíteni, míg az új Hungaratom-felvétel — négy lemezen, eredeti olasz nyelven — teljes terjedelmében mutatja be Haydn e korai re­mekművét. A felvétel a világon az első, s így joggal tarthat igényt a legszélesebb nem­zetközi érdeklődésre. A művet a Magyar Ál­lami Hangversenyzenekar és a Budapesti Madrigálkórus Szekeres Ferenc vezényletével szólaltatja meg, a szólisták: Bende Zsolt, Ta­kács Klára, Fülöp Attila, Kincses Veronika és Kalmár Magda. Felelevenített pályakezdés Kocsis Zoltán és Ránki Dezső új lemeze pályakezdésüket eleveníti fel, azokat a meg­hitt ünnepi pillanatokat, amikor a két újon­nan felfedezett zseniális tizenéves művészt kétzongorás hangversenyeken együtt ünne­pelhette a közönség. Hogy nevüket mindig együtt emlegetik, annak csak egyik oka az egyszerre kivívott két nagyszabású verseny­győzelem: gyerekkoruk óta jó barátok, s e barátság kölcsönösen gazdagítja művészetü­ket. Alkatuk, egyéniségük egymástól gyöke­resen különbözik, ami bennük közös; a ze­néről, a művekről alkotott elképzelés, a ha­sonló ízlés és igényesség önmagukkal és a művekkel szemben. Közös szerepléseik leg­nagyobb érdeme a teljes azonosulás a zené­ben, s az egymás kezdeményezéseit érzéke­nyen figyelő és átvevő koncentrált előadás. Üj lemezükön Mozart D-dúr szonátája, Ra­vel Lúdanyó meséi szvitje, és Brahms Haydn- variációi szólalnak meg ideális tolmácsolás­ban. Casals tanítványa A huszonhat éves Perényi Miklós mindig tiltakozik, ha fiatal művésznek titulálják, ugyanis, ifjú kora ellenére több mint más­fél évtizedes zenei múltra tekinthet vissza. Pályafutását csodagyermekként kezdte, ki­lencéves kora óta koncertezik, s tizenegy évesen került a Zeneakadémiára. Tanult En­rico Mainardinál, sőt hangszerének világ­szerte elismert legnagyobb művészénél, Pab­lo Casalsnál is. Számos nagy sikerű hazai és európai hangversenytumé, több rádió- és le­mezfelvétel után mindig képes arra, hogy elmélyült, egyre gazdagodó művészetének új meg új színeit, árnyalatait mutassa meg. Üj lemezén kamaramuzsikusi erényeit csillog­tatja. Gabriel Fauré, a francia későromanti­ka kimagasló alakjának műveit tolmácsolja; a két gordonka-zongora szonátát, valamint a c-moll elégiát. Zongorakísérője, Szűcs Lóránt személyében érzékenyen alkalmazkodó kama­ramuzsikus partnerre talált; együttes Játékuk a kamarazene legnagyszerűbb pillanataival ajándékozza meg hallgatóit. Élő hangverseny Zathureczky Ede neve a magyar hegedű­iskola hősi korszakát jelenti. Annak az isko­lának egyik legnagyobb képviselője, amelyet Hubay Jenő neve fémjelez. Üj lemeze a Nagy magyar előadóművészek sorozatban látott napvilágot. A lemez egy „élő” hangverseny felvétele, amelyet a művész Amerikában élő zongorista partnerével, Menahem Pr'esslerrel közösen adott 1959-ben a Bloomingtoni Egye­tem hangversenytermében.. Beethoven és César Franck szonátáinak előadásán kívül a művész saját átiratában hangzik el tíz da­rab Bartók: Gyermekeknek című ciklusából. Korda Agnes szabadtéri színpad és nagy­méretű terasz szolgálná majd a nyári rendezvények célját. Milyennek is képzelik el tu­lajdonképpen a művelődésügyi szakemberek a kultúrközpon- tot? A minden bizonnyal több­szintes épületben lesz úgyne­vezett több funkciós filmvetí­tés, színházi előadás, hang­verseny megtartására alkal­mas nagyterem, korszerű könyvtár, klubövezet, szakkö­ri, oktató- és kiszolgálóhelyi­ségek. A látogató az előtérből a társalgóba érkezve közvetle­nül ismerkedhet a művelődési lehetőségekkel: a kötetlen ta­lálkozóhely, a folyóiratok, kü­lönböző egyéni és társasjáté­kok, a kultúrcikk-kereskedés, a tájékoztató, tanácsadó és információs szolgálat felkelti igényét. A jelenleg is működő és megalakulás előtt álló műked­velő művészeti csoportok (ba­lett, kórus, irodalmi színpad, néptánc, fúvószenekar, báb ját­szó és társastánc) szükség sze­rint külön-külön helyiséget kapnak foglalkozásokra. Eze­ket a klubformákat gazdagítja az aktívan működő fiatal műszakiak-közgazdászok és kertbarátok klubja, az ifjúsá­gi klub, és a már most meg­alakulni szándékozó TIT-ér- telmiségi klub, a szocialista brigádok, a nők és a fiatal utazók klubja. Speciális helyi­séghez jut a képzőművészeti, a technikai, a film- és foto- szaklcör. A társadalmi ünne­pek, tanácskozások, művészeti­ismeretterjesztő és tájékoztató rendezvények megtartására kétszáz főt befogadó előadó­terem szolgál majd. Könyvtár, színház, mozi, vendéglátás A jelenlegi igen rossz könyvtári helyzet végleges megoldását lesz hivatott szol­gálni az új, korszerű könyv­tári egység kialakítása. Ez an­nál is sürgetőbb, mert a televí­zió térhódításával, a színház reneszánszával egy időben mind élénkebb az érdeklődés az irodalom iránt. Ebben a könyvtárban már megoldják a nyilvántartást, lesz tájékoztató és olvasószolgálat. A felnőttek, a fiatalok és a gyermekek ré­szére külön-külön rendeznek be könyvtárt, illetve olvasókat, foglalkoztató helyiségeket. Há­romezer olvasó igényeihez mé­retezik az intézményt, az ál­lomány eléri majd az ötven­ezer kötetet. A képzés és to­vábbképzés, a kutatás elősegí­tésére szakrészlegek is fognak működni. Ilyen lesz a termé­szettudományi-műszaki, a tár­sadalomtudományi, a művé­szet-, irodalom- és filozófia-, valamint a zenei részleg, ahol a területtel foglalkozó szak- folyóiratok is rendelkezésre állnak majd. Érdekes kezde­ményezés, hogy a gyermekek részére az olvasás megszeret­tetését elősegítő játék- és meseszobákat is berendeznek. Félezer négyzetméter nagy­ságú lesz a mozi- és színházi előadások, a hangversenyek megtartására szolgáló, négy­száz főt befogadó nagyterem. A felnőttoktatás céljára öt kisebb termet szánnak a szak­emberek, ezekben a művelődé­si központ és egyéb szervek által rendezendő tanfolyamok zajlanak majd. S végre telje­sül a régi kívánság: külön he­lyiség áll majd rendelkezésre az audiovizuális módszerű nyelvtanfolyamok megtartásá­ra. Mindezeket természetesen megfelelő nagyságú raktár, szolgálati, igazgatási és ven­déglátó helyiségek egészítik ki, biztosítva a kulturált ki- kapcsolódás, szórakozás és művelődés feltételeit. Jövőre már építik De mikor lesz az elképzelé­sekből, a tervekből valóság? .— kérdeztük a városi tanács művelődési osztályán. — A mintegy negyven-ötyen millió forint beruházási költ­séget igénylő művelődési köz­pont tervezésére előrelátható­lag a jövő hónap végén adunk konkrét megbízást — mondta Tüske László, a városi tanács művelődési osztályának veze­tője. — Ugyanis szeptember­ben dönt az ÉVM illetékes bi­zottsága a városközpont beépí­tésének tervéről. Reálisnak te­kintető elképzelés szerint ta kiviteli tervek elkészülte után már a jövő év végén megkez­dődhet az építkezés, melynek első ütemében, 1976—77-ben adják át a mintegy másfél ezer négyzetméteren a könyv­tár egy részét, a nagytermet, a kis előadótermet és néhány kisebb helyiséget. A teljes be­fejezés az ötödik ötéves terv második felében várható. Erre pedig nagyon sokan várnak Százhalombattán. Korompay János Pihenőerdő A Sárospatak szomszédsá­gában lévő Botkő és környé­ke nemcsak a városiak ked­venc kirándulóhelye, de bota­nikusok is gyakran megfor­dulnak ezen a területen. A Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság — más intézmé­nyekkel közösen — a mintegy tíz hektárnyi, hársfákkal, vö­rösfenyőkkel erdősített terü­letet pihenőerdővé alakította át. Az évszázados fák között erdei sétálóutakat képeztek ki, pihenőpadokat, esőbeállókat állítottak fel, terméskőből tűzrakó és szalonnasütőket építettek. A területet szom­battól kereshették fel a kirán­dulók. Á7 Irodagéptechnika Vállalat nagykőrösi szervize könnyű, betanított munkára 18. évüket betöltött lányokat, asszonyokat, és raktári munkára férfi segédmunkásokat. Jelentkezés: Nagykőrös, Örkényi u. 62. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom